Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-12-15 / 137. szám
Sátoralj aujhely, 1904. december í5. 137. (4359.) Harminckettedik évfolyam. )•- j<----"" Hegjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhiratal: SAtoralja-TJjnely, főtér 9. szim. Kéziratokat nem adunk vissza. apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyilttérben minden garmond sor SO fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula dr. Molnár János dr. Ferényi József főszerkesztő. felelős szerkesztő. főműnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kői negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. —» Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél 4r kedvezmény. December 13. Ha a parlament működésének szégyenfoltjaként emlegette az ellenzék november 18-ikát; minek nevezi december 13-ikát? Ha az a nap temetője volt a parlamenti rendnek és méltóságnak; ez akkor apotheozisa. Megmentették a nemzetet a végpusztulástól, a jogot az enyészettől, a törvényeket a tiszteletlenségtől ? Azt hiszem szégyenletes eljárásuk romjai fölött nem valami nagy büszkeséggel nézhetnek végig azok a komolyabb elemek, kik a vandal pusztítás alkalmával mindenütt szerettek volna inkább lenni, mint a parlamentben. Igazuk van, ez nem volt előre megbeszélve. Ez a puszti- tási düh csak úgy tört ki azokból véletlenül, kiknek természete és intelligenciája van hivatva arra, hogy a parlamenti tanácskozások méltóságát és törvényszerűségét megvédelmezze. Szégyent hoztak azok fejére, kiket hangzatos szavaikkal, a nemzeti érzés monopolizálásával magukhoz csábítgattak. Sokért nem adná az egyesült ellenzék két vezére: Apponyi és Bánffy, ha december 13-ikának eseményei másképen alakultak volna, ők nem az őrség ellen vitték a parlama- mentbe meggyőződésük fegyvereit. ők nem akartak visszaélni képviselői személyük sérthet- lenségével, nem akartak védtelen, egyszerű embereket számon kérni az alkotmánysértésért; ők nem akarhatták megsérteni a királyi kéziratot, mely december 13-ikára hívta össze a képviselőházat; ők alkotni s nem padoÁ ZEMPLÉN TÁRCÁJA. London és Párizs. A „Zemplén" számára irta: ifj. Meczner Béla. (Folytatás.) S most pár szót a két város, illetve nemzet életmódjáról és szokásairól. Az angol élet jellemvonásaként a nagy vallásosság és a club és sportélet tekinthető. Az elsőt az épen leirt vasárnap megünneplésén kivül legjobban igazolja az a tény, hogy magok az angolok büszkén vallják országuk boldogságának és nagyságának alapjául a vallást, illetve a vallásos hitet. Ezen vallásos érzületet ott látjuk a parlamentben, midőn az ülés megnyitása az egyik tag rövid imájával történik; de ott látjuk a legegyszerűbb családok asztalánál is, melyeknek családfője az étkezés elköltése előtt imában ad hálát a Mindenhatónak azért, amit adott. Más államokban egyes intézmények vagy egy néposztályba való tartozás köti össze az embereket; Angliában a valkat, asztalokat rombolni mentek oda, hanem a kormánynyal tárgyalni. ők nem dohányozni mentek a nemzet szentélyébe, hanem felelősségre vonni a kormányt tetteiért s parlamenti utón megakadályozni annak netalán meggyőződésükkel ellenkező tettét. Pedig mindez megtörtént az ő akaratuk, szándékuk ellenére is. Képviselők méltóságához illő volt az a rombolás, amelynek szégyenképét sokszorosítva fogja látni nemzet és külföld egyaránt? Győzött az ellenzék ellenség nélkül. A szó fegyverére az igazság érvei helyett rombolással felelt. Tudják talán ők is, mikor szokás az erőhatalomhoz nyúlni: mikor az érv már kifogyott. Ha formasértés volt egyszer november 18-ika; gyáva, tehetetlen dühnek műveletlen kitörése, a parlament méltóságának lábbal tiprása volt december 13-ika. Szerencsétlen szám. Forradalmat akart jelenteni, a nemzeti akarat ' megnyilvánulásává akarták e napot avatni s mivé törpült?— görögtüzforradalommá. A főváros nyugodt, a nemzet arcát szégyenpir borítja, mert olyan jelenetet rögtönöztek képviselői a parlamentben, minőt a tanonciskolában óra előtt nap-nap után tapasztalhatni. Nincs bátorító visszhangja e tettnek, melyre a csiny szó nagyon is udvarias kifejezés. S mikor a kormányelnök e nem várt jelenet közepette, mint egykor Imre fegyvertelenül s kiséret nélkül megjelent, a helyzet urává lett. Az ő néma szótlansága, kelás az, melynek keretén belől és vezénylete alatt oly sok jó intézményt hoznak és annyi tömérdek jót gyakorolnak! Elégnek találom csupán a vallásos missziók intézményét ennek igazolására felhozni, melyek hitszónokai ott működnek a sötét Afrika és Ázsia fél vad benszülöttjei közt, sokszor saját életök kockáztatása árán terjesztve a Megváltó magasztos igéit; de ott szónokolnak a rengeteg London utcáin és parkjaiban is, figyelmeztetvén az embereket, hogy ne feledkezzenek meg a mindennapi élet forgataga közt Istenről, kinek mindenükkel tartoznak. És ezen szabad ég alatti prédikációk, melyek gyakran orgonajáték kíséretében történnek, valamiképen a vallásos és politikai „meeting“-ek főkép Londonban örvendenek nagy népszerűségnek. Ez utóbbi népgyülések érdekes jelenségei az angol életnek. Ugyanis szabad ég alatt, minden előzetes hatósági bejelentés nélkül tartatván, azon bárki felszólalhat s szabadon adhat kifejezést véleményének. Leg- többnyire a zöld „Hyde Park“ tágas mezején mennek végbe, s hogy mily nagy érdeklődés mellett, mutatja az, sert! mosolya minden szónál élesebben jellemezte ellenfeleit. S ez lefegyverezett minden komoly elemet. Ezt a napot nem mossa fehérre még Eötvös kiáltványa sem. Ez nem szó, ez tett; önmagát és elkövetőit jellemző utcai cselekedet volt. Kinek a formasértése vált szégyenére inkább a parlamentnek? Ha a nemzeti akarat erős megnyilatkozása lett volna e jelenet, ennyire nem fajulhatott volna; a nemzet ennyire sohasem veszítette el méltóságát. A márciusi nagy napok uemcsak vívmányok nagyságával, hanem méltóságuk ünnepélyességével együtt kerültek a történelem lapjaira. Ott a nemzet egy akarata, egy szive; itt egy fékevesztett indulatos csapat tehetetlensége nyilatkozott meg. Meg fogják kísérelni tettük igazolását; de a másnapi csend már eléggé mutatja, hogy nem akarnak dicsekedni szomorú végű csínyükkel. Ez a tett a nemzet tekintélyes részét idegeníti el az ellenzéktől, mert komoly elveknek az eszközei is az elvekhez illők; ezeket az eszközöket pedig még túlságos jóindulattal sem lehet komoly ellenzékhez illőknek tartani. Ez esemény tanulságát megszívlelheti a nemzet, de csak mind a két fél meghalgatása után. Az egyik már tett, mielőtt a másik szándékáról értesült volna; most jő a másik. Csak egy mód volna arra, hogy a nemzet hálával gondolna e napra; ha maga az ellenzék okulna e szégyenletes tetten s hogy nem egyszer 100 és 100,000 hallgató vesz rajtok részt, csoportokként vitatván meg egymás közt és szónokaikkal a kitűzött tárgyat. A sport és club életet illetőleg pedig általánosan ismert dolog, hogy mily nagy azok kedvelése az angoloknál. Sehol annyi clubb és sportegyesület, mint Angliában. A sport iránt való érdeklődés még az alsóbb osztályokban is oly nagy, hogy némely családban egész héten egyébb- ről sem beszélnek, mint a lóversenyek és football matchek eredményéről. De főkóp ez utóbbiak oly nagy érdeklődés tárgyát képezik, hogy a szombat délutáni mérkőzések, dacára a magas belépti dijaknak : tízezer és tízezer nézőt csalnak ki. A francia élet jellemzésére aligha lehet ily jellegzetes vonásokról szólni; legfeljebb a mulatozó és sans gene életmódot lehetne megemlíteni, mi főkép a párizsi életben talál megnyilatkozást. De amilyen nagy a különbség a két nép életfelfogásában, ép olyan nagy annak szokásai és jelleme közt. Már a férfiak külseje közt is mily nagy az eltérés. A kecskeszakállu egyesült erővel tennék lehetővé, hogy az ilyen jelenetek soha többé ne ismétlődjenek. A parlament romjaiból ez volna a legszebb feltámadás ! lartM. * — dec. 16. Kormányválság. A fővárosi napilapok által terjesztett ama híresztelés, hogy a jelenlegi kormány már legközelebb válságot fog átélni: arra indította a „Zemplént“, hogy ez irányban illetékes helyről alapos értesülést szerezzen a terjesztett válsághírek megbízhatóságára vonatkozólag. A felelet meg is jött, s mint az előrelátható volt, egyáltalán nem ad igazat az ellenzéki sajtó elferdített híreinek s világgá bocsájtott hazug hireszteléseinek.Kérdezősködésünk- re ugyanis a legilletékesebb helyről a következő táviratban felelnek: (Budapest, dec, 15. Felad. 1 óra 40 p.) Miután az ellenzék tegnapelőtti nagy botrányával teljesen felsült, alaptalan válsághíreket ter- jesztget, melyek szemenszedett hazugságok. A kormány tántoritha- tatlanul, szilárdan áll s nyugodtan, céltudatosan megy célja felé. Az ellenzék hiába törekszik a közönség megtévesztésére, az ilyes meghamisítása a való tényeknek csak az ellenzék elveszett ügyét törekszik bemutatni kedvezőbb színekben, ami aligha fog sikerülni. Minden válsághírre vonatkozó hir teljesen alapnélküli és szándékosan terjesztett koholmány. franciák után a szőke, beretvált képű angolok. A különböző szokásokat illetőleg talán legkülönösebbnek az angolok köszöntési módja fog feltűnni. Mert míg a kontinensen mi férfiak köszöntjük előre a nőt, addig Angliában a nő az, ki elsőnek üdvözli a férfit, fejbólintásával vagy mosolyával jelezvén, hogy felismerte azt. Megkérdezvén egy angol gentlemant ezen eleinte oly különösnek tetsző szokás oka felől, válaszul egy igenis reális alapon álló okadatolást nyertem, melyből megtudtam, hogy ez semmi esetre sem jelenti a férfi prae- domináns szerepét a nő felett, hanem ellenkezőleg a szép nemnek oly nagy fokú becsülésót, melynél fogva az angol gentleman a nőre bízza még azt is, hogy egy mosolyával vagy fejbólintásával tudtára adhassa a szembe jövő férfinak, vájjon felismerte-e s hogy köszöntve kiván-e lenni. S bár eleinte nehéz e különös szokásba beleélni magát az idegennek, ki akaratlanul is kalapja után kap egy ismerős nő láttára — józan oldala el- vitázhatlan! Ugyanis e szokás némileg megmenti a nőt a férfiak tolakodásától, mert még abban az esetben Lapnak mai «zárna 4 oldal.
