Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-12-13 / 136. szám

3. oldal. Z E M P L ÉJN December. 13. hatja s megmondhatja a maga véle­ményét. Sokszor az ellentétes véle­mények között irányitódik leghelye­sebben a vezetés. A kritika szabad, ám hogy annak egy-két rosszaié, de nem rosszindulatú szavát a Kazinczy- kör el ne bírná, abban tisztelettel kételkedem. Mi volna a magyar tudományos Akadémiából, ha az újságok minden támadása az egyes szakosztályok tö­meges lemondását vonná maga után. Pedig az Akadémiát sokszor ugyan­csak támadják a lapok a vaskalapos- eága miatt. S még sem mond ott le egy ember sem, akit hivatása s kö­telessége oda láncol. S nem követeli, hogy az Akadémia az oltalmába vegye. Nálunk, a vidéken, még nem szokták meg a szabad hangot. Egy- egy szabadabb megjegyzés mindjárt csorbát üt az érzékenységen. Pedig a közéleti tevékenységet nyomon kí­séri a kritika. S ha egyszer-másszor túl is megy a határokon, sokszor többet használ egy-egy kíméletlen hang, mint egy sereg mézédes jelző. Lám, én egyáltalában nem osztom a kifogásokat, amiket a Kazinczy-kör ellen felhoztak, de íme, életre, moz­gásra, gondolkodásra serkentette az illetékes köröket. Végtelenül sajnos, hogy túlmenve a határokon, mind­járt leköszönéssel válaszolt a tisztelt szakválasztmány. Legyenek megnyugodva az igen tisztelt szakválasztmányi tagok, itt bizalmatlanságról nem lehet szó, ilyes­mit csak a túlzott érzékenykedés su- galhat Önöknek. Más panaszaik már több jogosultsággal bírnak. Hogy a körnek megfelelő állandó helyisége nincs, az tényleg hiba. De azt már kevésbé tartom hibának, hogy a fő­titkár fővárosi felolvasókat szerepel­tetett. Az ilyesmi egy kezdő irodalmi kör tekintélyét felette emeli. Országos nevet ad neki. Megkedvelteti a kö­zönséggel. Mindezek nagyszerű elő­nyök. Látnivaló tehát, hogy nem lehet időszerűnek tartanom a szakválaszt­mány lemondását. A bizalom irántuk rendületlen, maradjanak meg tehát pozíciójukban s közös erővel munkál­kodjanak a bajok segítésén, a hiányok pótlásán. Inkább az egyéni érzékeny­ség szenvedjen olykor, mint maga az „irodalmi egyesületi A fekete golyó. Úgy látszik nekünk nem elég az a roppant szenzáció tömeg, amit a főváros szállít ide, nem elég a par­lamenti hecc, akarom mondani a harc, a három évre elitéit ügyvéd, a há­„Union Populaire“-ek alakjában talál­hatók fel, melynek 25 krajcár tagsá- gidij lefizetése után bárki tagja lehet; de ezek működése és rendeltetése már szélesebb körű a londoni „Lib- rary“-kná), amennyiben koncertek, szavaló-estélyek és közérdekű érte­kezletek tartását is szerepkörükbe vonják. A londoni, illetve angol életnek egy igen jellemző vonása a vasárnap megünneplése. Semmi sem adhat ta­lán jobb fogalmat Párizs és London lakói közti külömbségről, mint egy vasárnap. Mily eltérés a két város képe közt e napon 1 Párizsban a va­sárnap örömnap 1 az utcák a szín­házba és más szórakozásra induló közönség kacajától a szokottnál is vi- dorabbak; úgy látszik, mintha bol­dog-boldogtalan e napon tombolná ki azt, mit egész heti munkája alatt el­hallgatott! Valóban nem hiába vált szójárássá a „Vous n’aurec pás um bon dimanche“ kifejezés, melyet főkép a diákok használnak a durcásabb var­róleányokkal szemben mintegy azok­nak boszantására. S mig a „Ville-Lumiére“-ben minden örvend és kacag e napon, addig a nagy Londonban minden hallgat és pihen s csak egy-egy ha­rangszó szakítja félbe az ünnepélyes csendet — figyelmeztetvén a hívőket, hogy ne feledkezzenek meg e napon arról, ki mindeneket teremtett s ki­rom halálraítélt stb., nekünk lokális szenzációk is kellenek. S Uram Isten, mi szállíthatna jobban lokális izgal­makat, mint a — Kaszinó. Már tudniillik nem a sátoralja­újhelyi, hanem a nagymihályi s nem régen a homonnai kaszinó, ahonnan embereket golyóztak ki. Az ilyesmi mindig rettenetes izgatottságot kelt. Lázba hozza az egész közönséget. S a kálvária minden szenvedése nem ér fel avval a vesszőfutással, amit egy kis társadalom, egy kis kaszinó képes elszenvedtetni a szerinte in­korrekt taggal. Hát ne viselkedjék inkorrektül, ez rá a felelet. Nagyon helyes. De azért nem szükséges hajtóvadászatot rendezni rá. Lehet a bojkottálásnak tapintatosabb útját is választani. Ér­tésére lehet adni az illetőnek szépen, diszkréten, hogy ebben a körben nem látják szívesen. De nagy, nyilvános apparátussal működő kigolyózások inscenirozása igazán elmaradhatna. Az ilyesmi már úgyis csak legtöbb­ször a kaszinó némileg avult könyv­tárában levő Montépin-féle regények­ben fordul elő. Urak, urak, Ameriká­ban már villanyos készülékkel, fáj­dalom nélkül végzik ki az embereket! VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Az árvaszéki elnöki állás be­töltése. Mint lapunk legutóbbi szá­mában is jeleztük, Nemthy József árvasz. elnök nyugdíjaztatását kérte a vármegyétől. Kérvénye felett a de­cemberi közgyűlés fog dönteni, az állás betöltése pedig csak a tavaszi közgyűlés tárgysorozatába fog felvé­tetni. Az üresedésbe jövő elnöki ál­lásra pályázik Pintér István szeren­csi főszolgabíró, ki tudvalevőleg, mint pontos és szorgalmas hivatalnok ez állásra rá is szolgált. Ez alkalomból Pintér István a következő körlevelet intézte a törvh. bizottsági tagokhoz: „Mélyen tisztelt Bizottsági tag ur 1 A nyugdíjazás folytán január 1-től meg­üresedő árvaszéki elnöki állásra pá­lyázni óhajtok. Felkérem a mélyen tisztelt bizottsági tag urat, hogy e célom elérésében támogatni és a jövő évi március havi közgyűlésen becses szavazatát reám adni méltóztassék. Szerencs, 1904- december hó. Tiszte­lettel : Pintér István, a szerencsi já­rás főszolgabirája. )( A sárospataki járás kiegészí­tése végett f. hó 12-én Dókus Gyula alispán értekezletet hivott egybe, me­lyen kimondatott, hogy az egész tő­nek mindenöket köszönhetik! S az angol nép nem is feledkezik meg er­ről, mert e napot tisztán Isten dicsőí­tésére és vallásos célokra szenteli, tartózkodván minden profán dologtól í Az előző estén a rengeteg tömegtől hullámzó kedves utcák e napon ki­haltak. Az egész város azt a benyo­mást teszi az emberre, mintha min­den pihenne és nyugodnék a nagy angol gépezetben ! A szigorú „Factory- Law“ következtében a boltok zárvák ; a posta szolgálat felfüggesztve; sőt némely vonalon még a vasutak sem közlekednek az istentisztelet tartalma alatt. Alig jut ebédhez úgyszólván a tévelygő idegen e napon, a mennyi­ben a vendéglők, „bárok“, kávéházak vagy egész nap zárva maradnak vagy csak bizonyos órákon nyittatnak. — Friss kenyeret vagy süteményt ara­nyért sem lehet kapni, mert az imént említett „Dura Lex“ következtében a pékek a szombatról vasárnapra vi- radó éjjelen nem dolgozhatnak. Szín­házba menésről vagy más efféléről szó sem lehet, mert szinielőadások, football matchek vagy más sport já­tékok tartása tiltva van e napon. Sőt legtöbb középosztálybeli családban oly szigoruán ünnepelik meg a va­sárnapot, hogy valóban egész megüt­köznének azon, ha valaki hymnus vagy szent énekeken kívül más egye­bet énekelne vagy zongoráznék. (Folyt, köv.) kaji járás érintetlen maradt, mert a tokaji járás azon esetben, ha abból községek a sárospataki jároshoz csa- toltatnának, nagyon kicsi lenne s a járás létalapja lenne veszélyeztetve. )( A vármegyei hajdúk uj uni­formisa a jövő évtől változást fog szenvedni. A köpenyeg ezentúl fehér- szinü lesz a szürke helyett, a kabát a zöldszin helyett kékszinü lesz, olyan kivarattal, mint a hajdú-őrmesteré. HÍREK. Az állami polgári leányiskola ügye. Sátoraljanjhely, 1904. dec. 13. Lapunknak egyik legközelebbi számában tüzetesen ismertettük azon szerződésszerű kötelezettségeket, me­lyeket a város közönsége 4 évvel ezelőtt magára vállalt az állami pol­gári leányiskolával szemben, de me­lyeknek szűk anyagi viszonyainál fogva teljesen megfelelni nem tudott. Ugyanazon számban rámutattunk a tanügyi kormány azon kedvező aján­latára is, amelylyel kimondta, hogy ő épit Sátoraljaújhelyen a polgári leányiskola számára egy minden te­kintetben megfelelő uj iskolaépületet s gondoskodni fog annak évenkénti fentartásáról is, ha a város az épít­kezés céljaira a sajátjából 20 ezer koronát felajánl s az uj helyiségeket a szükséges bútorokkal és taneszkö­zökkel folytatólagosan felszereli. Az iskolák létesítése rendszerint a. tanügyi kormány és községek köl­csönös hozzájárulásai alapján szokott megvalósulni. Az építkezés ügye s annak fel­szerelése a december 9-ón tartott vá­rosi közgyűlésen került újból napi­rendre. Örömmel konstatáljuk ezúttal, hogy a város képviselőtestülete sok jóakarattal tárgyalta a leányiskola ügyét. Hell Jenő előadó felolvasván az iskolára vonatkozó összes iratokat, az ezt követő tárgyalás folyamán Kincsessy Péter iskolai gondnoknak mindenben világos és szakszerű fel­szólalása, továbbá Meczner Gyula, Szőllőssy Arthur és különösen Né- methy Bertalan részletes és tüzete­sen tájékoztató hozzászólásai után a képviselőtestület egyhangúlag név­szerinti szavazással jóváhagyta az előterjesztett ajándékozási szerződést s a már megajánlott 20 ezer koronán kívül az építendő iskola helyiségei­nek folytatólagos fölszerelésére még 3000 koronát szavazott meg. A város kulturális történetében nagy jelentőségű esemény a képvi­selőtestületnek ezen újabb áldozat- készsége, mert ezzel rövid időn belül lehetővé fogja tenni a polgári leány­iskola állandó és a célnak minden­ben megfelelő elhelyezését. Hogy a tanügyi kormány kíván­ságának mindenben megfelelhessünk, szükséges lesz még a fentebb vázolt határozatot a vármegye törvényható­ságával is jóváhagyatni. Hogy a me­gyénél akadály nem lesz, arról előre meglehetünk győződve, hiszen az új­helyi állami polgári leányiskola nem­csak a város, de az egész vidék nő­nevelését is szolgálja. Ha a város határozata még az idei törvényható­sági közgyűlés napjáig beterjesztetik, ami nagyon is kívánatos, úgy nem lehet kétség az iránt, hogy a jövő év tavaszán az építkezéshez hozzá­fognak. Ez esetben a következő tanév elején az iskola már uj otthonában kezdhetné meg áldásos működését, amire a nevelés és oktatás szempontjá­ból sürgős szükség volna. Figyelemmel kisérjük az ügyek további fejlődését s reméljük, hogy hátráltató akadályok nem fognak föl­merülni, s rövid idő alatt teljesülni fog régi óhajtásunk az uj iskolaépület felállítását illetőleg. Adja Isten, hogy úgy legyen! — Kinevezések. A m. kir. pénz­ügyminiszter Tóth Károly m. kir. pénzügyi segédtitkárt a sátoraljaúj­helyi pénzügyigazgatósághoz m. kir. pénzügyi titkárrá nevezte ki. — Wohl Sándor homonnai adóhivatali gyakor­nokot pedig a nagykárolyi m. kir. adó­hivatalhoz adóhivatali tisztté nevez­te ki. — Immakulata-ünnepély. A római katholikus egyház hívei világszerte hitbuzgó áhítattal ünnepelték a Szűz Mária szeplőtlen fogantatásáról szóló dogma félszázados évfordulóját. Zem- plénvármegyében is minden róm. kath. egyházközség vallásos ünnepé avatta ezt a jubiláris évfordulót. Újhelyben is folyó hó 11-én délután tartották meg a „Carolineum“ nőnevelő inté­zetben ezt az ünnepet a következő programmal: 1. Ave Mária. Énekel­ték a polg. osztályok növendékei. 2. Az Immakulata. Felolvasta Petsár Gyula a Mária Kongregáció elnöke. 3. Schumann. Aufschuring. Zongorán játszotta: Kulás Ella és Tóth Irén. 4. Szűz Máriához, Hám Sándortól. Szavalta Szombathy Aranka. 5. Herz Variations Brillantes. Játszotta: Lósz Janka zongora tanítónő. -6. Félszázad határain, ünnepi kép, két szakasz­ban. Az első szakasz a hitcikkely ki­hirdetése etőtt történik, a másik ötven évvel ezután. Személyek voltak: Az egyház védő angyala Brenner Valé­ria, Ártatlanság védőangyala Bauer Margit, a Család védőangyala Siro- kovszky Emma, a Társadalom védő­angyala, Bárczy Etelka, a Magyarok védőangyala Szitha Margit. Azonkí­vül résztvettek az ünnepi képben a kis angyalok kara, kis gyermekek, kongreganisták és magyar bucsujá- rók. A két szakasz között Lósz Janka zongora tanítónő játszott ügyes zene­számot. — Bubics Zsigmond koadjutora. Bubics Zsigmond a kassai egyház­megye püspöke e napokban Budapest­ről Kasára érkezett. A püspök buda­pesti tartózkodása alkalmával arra kérte a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztert, hogy tekintettel agg ko­rára és megrongált egészségi álla­potára, rendeljenek mellé koadjutort cum jure successionis. Mint megbíz­ható helyről értesülünk, a kormány Bubics Zsigmond kérését teljesíteni fogja, sőt a koadjutor személyében már megállapodás is történt, ameny- nyiben e díszes állásra Fischer-Colbrie Ágostont, az esztergomi káptalan tag­ját és a bécsi Pazmaneum kormány­zóját jelölték. — Hivatal vizsgálat. i\Temes Sán­dor a gálszécsi járás főszolgabirája Féreghy Viktor járási kir. szám­vevő segédkezésével f. hó 2-án a vé- csei körjegyzőség ügykezelését beha­tóan megvizsgálta, úgyszintén az anya könyvvezetést is s a példás rend felett teljes elismerését nyilvánította. — A tűzoltó-egyesület választ­mánya folyó hó 11-én délelőtt a tűz­oltó őrtanyán gyűlést tartott, melyen ifj. Meczner Gyula főparancsnok el­nökölt, aki ezúttal le is köszönt a tüzoltó-egyesületnél viselt tisztségéről. Lemondását Székely Albert egyesü­leti ügyész indítványára sajnálattal vették tudomásul és sikeres működé­séért jegyzőkönyvi köszönetét szavaz­tak. — Á jövő évi költségvetést a tűzoltó-választmány elfogadta és a város képviselőtestületének bemutatni elhatározta. — Kincsessy Péter vál. tag indítványára kimondotta a tűz­oltó-választmány, hogy a fizetéses tűzoltók létszámának hatról tízre való fölemelése és még egy tüzőrségaek lehetőleg a Barátszeren való felállí­tása iránt fognak a városhoz átírni, — továbbá előterjesztést tesznek az iránt is, hogy tüzeseteknél kötelez- tessenek a bérkocsi-tulajdonosok lo­vaiknak kifogására és viz hordására s a bérkocsi-tulajdonosok ezért — mint több vidéki városban szokás — díjazásban részesüljenek és pedig az a bérkocsis, aki az első hordó vízzel érkezik a tűz színhelyére 5 koronát, a második 3 koronát, a harmadik és

Next

/
Thumbnails
Contents