Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-11-29 / 131. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. November 29 Zemplénvármegye bálja. — 1904. november 26. — — nov. 28. Zemplénvármegye intelligens, úri közönsége nagysikerű, fényes báli estét rendezett folyó hó 26-án a vár- megyeháza termeiben. Ragyogóan fé­nyes volt az a báli est, olyan ragyogó, hogy az események krónikás iratai­nak lapjain a legelső helyet követeli magának. Nem akarjuk ezen alkalommal e báli reíerádába frázist-frázisra hal­mozva az olvasó elé állítani e nagy­sikerű bál külső képét, mert az, ami e bálban említésre és feljegyzésre méltó: nem a külső hatások nyomán kiala­kult impresszió, de a belső tartalmas­ság. Mindaz, ami ez estén a szemet gyönyörködtette itt: elenyészően kis méretű ahhoz a hatáshoz képest, melyet e bál a résztvevők érzelem­világára, lelkére gyakorolt. Ami nekünk e bálban a legked­vesebb tanulság volt, amit regisztrálni legérdemesebbnek tartunk, az ama tény, hogy sohasem láttuk még e megye intelligens közönségét olyan jóleső, testvéries érzésben, telkeikkel, érzelmeikkel úgy egymásba forrva, mint ezen a csodálatosan szép bálon. Felüdült ott a lélek, megnemesült a szív, mikor láttuk a szoros együvé- tartozásnak érvényre juttatott bizony­ságait, mely e megye elegáns, úri világát oly erős kapcsokkal fűzi* együvé. És amikor e jóleső érzés lelkün­ket átjárja, nem késlekedhetünk tel­jes elismeréssel adózni annak és azok­nak, akiknek buzgó fáradozása, lanka­datlan szorgalma e bálest létrehozá­sával alkalmat adott arra, hogy Zem- plénvármegye úri közönsége együtt­érzését, együvé tartozását külső kép­ben is ily szépen, fényes bizonyíté­kokkal dokumentálhassa. Tudjuk, hogy ennek a bálnak megvalósítása legnagyobb részben gr. Hadik Béla érdeme, a kit mindenki legőszintébb sajnálatára a politikai helyzetben beállott változás elvont megyénk szorosabb kötelékéből és igy a bál védnöki teendőitől is, de még igy is nagy részben az ő agilis mun­kálkodása javára irható a siker java­része. Hadik Béla gróf különben a bál alkalmából a következő sürgönyt a gyorsan ürülő kulacs csakhamar megteremti a barátságot. — Most pedig fegyverre, hadd lássam mit tudtok, szól az előbbi erélyes, de kedves hang. Az újoncok egyike összerezzen e hang hallatára. . .. Nem, nem lehet . . . mor­mogja a szakálába. Az országút mellett elrejtőzve várnak az áldozatra. Nem sokáig kell várakozni. . . Ott jön kettő . . . amott ismét kettő ... — Pénzt vagy életet! kiáltja a haramia. — Kapsz akasztófát I harsogja Marci pandúr s a közeli fák és bok­rok mintha lábra kelnének, mindenik alól egy-egy pandúr jön elő. Mielőtt még magok ellen fordít­hatták volna a fegyvert, fogva voltak a haramiák, még fel sem ocsúdtak az ijedelemből, már is meg voltak kötözve. Marczi pandúr a vezért kötözi s meglát egy gyűrűt az ujján. — Rózsi 1 Susogja dermetten — menj 1 fuss 1 menekülj 1 De az hallgat makacsul. — Aranyom ! menekülj! — da­dogja ismét . . . De egy szó sem hagyja el ajkát... Sötét északán a börtönben kö­nyörög Marci Rózsinak . . . — Inkább halál! suttogja a ha­ramia. Két durranás rázkódtatta meg a börtönt s ott feküdt egymásra borulva átlőtt fejjel Horvát Rózsi és Marci — a pandúr. küldötte Staut Józsefnek, mint a bál háznagyának : „Bár Zemplénvármegye közön­ségével való meleg együttérzés foly­tán a távolmaradás nagyon rosszul esik; elódázhatlan teendők miatt leg­nagyobb sajnálatomra nem lehetek jelen a bálon.“ Azonban gróf Hadik Béla távol- maradását, ha őszinte szívvel sajnálta is a megyebál jelenvolt közönsége: nagy szerencse és elismerésre méltó, hogy azok, kik á bál megkezdett ter­veinek végleges megvalósítását gróf Hadik távoztával magukra vállalták — azon a kijelölt utón igyekeztek ha­ladni, melyet a bál sikere biztosítá­sának érdekében ő irt elő. A fényes eredmény meg is jutalmazta a fára­dozást, mert a bál sikere kétségtelen mindazok előtt, kik azt külső képé­ben láthatták, de még inkább azok előtt, kik azt belső valóságában át is érezhették. Mert nem a szem, de a lélek gyönyöre uralkodott itt, az üdült fel, mint a sivatag vándorának lelke az árnyas oázis hűsítő mene­dékén. Osztozik az elért sikerben a bál egész tisztikara, mely a bál elnö­kének intencióit követve a maga ré­széről is elkövetett mindent, hogy e bál nevéhez és tradícióihoz méltóképen sikerült legyen. Ott láttuk a bálon Zemplénvár­megye elegáns világát teljes szám­ban, Zemplénvármegye gyönyörű vi­rágait, a messze földön hires zempléni asszonyokat és leányokat, kik a Ma- gyari testvérek debreceni bandájának lelket elevenítő, vérpezsdítő hangjainál mulattatott Zemplénvármegye tüzes- lelkü, deli úri ifjúsága. Jóleső melegség, fesztelen jó- kevd lengte át e mulatságot, az első csárdástól kezdve a bálnak a hajnali órákban végződő befejező táncáig, mely bezárta ezt a mulatságot min­den jelenlevő érthető sajnálkozására. A megye termeit ez alkalomból Staut József főispáni titkár tervei és útmutatásai nyomán, — ki egyébként is teljes buzgósággal és lankadatlan fáradozással működött közre a bál si­kere érdekében — Tii^ka Károly vá­rosi kertész egész tündérkerttó vará­zsolta virággirlandokkal s virággrot- tákkal, s ebben a parfümterhes, cso­dálatosan vonzó miliőben keringtek tüzes táncban a táncoló párok kalai- doskopszerü forgatagban, vidám han­gulatban, feszélytelenül. A szünet közben a hölgyek szá­mára ingyen cukrázda buffet volt felállítva gazdag felszereléssel, mig az ételeket és italokat Bock Imre ven­déglős szolgálta fel mindenki általá­nos megelégedésére. A hölgyeknek a rendezőbizottság a bál emlékéül Ízléses táncrendet csi­náltatott művészies kivitelben, mig a rendezők számára tisztségük külső jelvényeképen a vármegye színeit jelképező szalagcsokor szolgált. A késő reggeli órákban ért vé­get a nagyarányú mulatság, mely ép oly gazdag volt színeiben, külső ké­pében, mint belső tartalmasságában örömére mindazoknak, kik jelen vol­tak, s jutalmazásául azoknak, kik a bál terveinek megvalósításában érté­kelendő részt vettek. A jelenvolt hölgyek névsorát amilyen pontossággal a táncolók so­raiban s a karzat díszes hölgyközön- ségének soraiból feljegyezni lehetett: tudósítónk következőkben állította össze: Úrasszonyok: Ambrózy Nán- dorné, id. Bajusz Józsefné, ifj. Bajusz Józsefné, Barthos Józsefné, Bajusz Andorné (Nagymihály), Bernáth Ala- dárné, özv. Bydeskuthy Mihályné (Kassa), özv. Boruth Elemérné (Bu­dapest), Bogyay Bélánó, Czakó Ig- náczné, Dókus Gyuláné, Dókus Er- nőné, Dókus Lászlóné, Dongó Gy. Gézáné, Diószeghy Jánosné (Yarannó), Éhlert Gyuláné, Evva Ödönné, Fejér Elemérné, Gyulay Károlyné, özv. Ka­pás Aurélné, Kovách Antalné, Kin- csessy Péterné, dr. Kossuth Jánosné, dr. Kellner Sománé, Krasznapolszky Ferenczné, dr. Legeza Jánosné, dr. Margittay Józsefné (Bpest), Malonyay Tamásné (Sztropkó), Mauks Endréné, id. Meczner Gyuláné, Molnár Bélánó (Gálszécs), dr. Molnár Jánosné, Nagy Barnáué (Tolcsva), Nemes Sándorné (Gálszécs), Patay Sámuelnó (Berettő), Pilissy Lászlóné, báró Pongráczné Boronkay Sári, dr. Pogány Gerőné (Nagymihály), özv. Répássy Jánosné, özv. Román Jánosné, Szent-Iványi Lászlóné (Málcza), Stépán Gáborné (Málcza), Spillenberg Józsefné (Gál­szécs), Spotkovszky Károlyné, Szől- lősy Arthurné, dr. Szent-Györgyi Zoltánná, Szent-Györgyi Vilmosné, özv. Szakácsy Gyuláné, özv. Vitéz Béláné, gróf Wengerszky Victorné (Rákócz), Wiczmándy Ödönné (Butt- ka) és Wieland Lajosné. Urleányok: Ambrózy Margit, Bydeskuthy Teréz (Kassa), Dongó Mariska, Göllner Aranka, Kraszna­polszky Leona, Kovách Margit, Mauks Margit és Ilma, Margittay Ella és Margit (Bpest), Meczner Icza, Nagy Margit, Pogány Aura (Nagymihály), Répássy Margit, Szent-Iványi Karola (Málcza), Stépán Ida és Róza (Málcza), Szől- lősy Paula, Szent-Györgyi Sári, Spil­lenberg Éti (Gálszéos), Somogyi Sá­rika és Wiczmándy Mariska (Buttka). VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Városi közgyűlés. A város kép­viselőtestülete f. hó 28-án délután is­mét rendkívüli közgyűlést tartott a városháza tanácstermében, melyen mintegy húsz képviselőtestületi tag jelent meg. A gyűlésnek a tárgyso­rozat szerint csak egy tárgya lett volna: Dókus Ernőnek a vízvezeték létesi- sésóhez szükséges terület árára vonat­kozó értesítése, szó esett azonban a gyűlésen más két dologról is. A rend­kívüli közgyűlésen Székely Elek pol gármester elnökölt. Dókus Ernő or- szág.képviselőnek a vízvezeték létesíté­séhez szükséges terület vételárára vo­natkozó nyilatkozatát el nem fogad­ták és kimondották, hogy a 12 holdnyi terület kisajátítása iránt az eljárást megindítják. — Ujfalussy János vég­rehajtónak két havi szabadságot en­gedélyeztek abból a célból, hogy a beteg közkórházi gondnokot helyette­sítse. A hozzá tartozó végrehajtói teendők ellátásával Schwarcz Mar- kusz h. végrehajtót bízták meg. — Kincsessy Péter képviselőtestületi tag némely utcának gyenge világítása ügyében interpellált, mire a polgár- mester kijelentette, hogy a villany­világítás körül fenálló hiányok pót­lása iránt intézkedni fog. — A rend­kívüli közgyűlés ezzel véget ért. )( Árlejtési hirdetmény. A vármegye részére 1905. évre szükséges irodai szereket, a 125000,127000 és 128000— 1902. évi belügyministeri rendeletben fölsorolt nyomtatványok szállítását biztosítani óhujtom: felhívom az ér­deklődőket, hogy az ez iránti zárt ajánlataikat, melyekhez az ajánlati ár lö°/o-ának megfelelő bánatpénznek a sátoraljaújhelyi m. kir. adóhivatalba történt elhelyezéséről szóló bizonylat csatolandó, a folyó évi november hó 30-ikán délután 5 óráig, a közig, iktatóba annál bizonyosabban adják be, mert a későbben érkező ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. — A részletes árlejtési feltételek a köz- igazgatási irattárban a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Sátoraljaújhely, 1904. évi november hó 20-án. Alispán megbízásából: Thuránszky, főjegyző. )( Zemplénvármegye állategész­ségügye. Zemplénvármegyében alép- fene: a nagymihályi és varannói; a veszettség: a tokaji; a ragadós száj- és körömfájás: a szerencsi; a rüh- kór: a homonnai; a sertésorbánc: a bodrogközi, gálszécsi, nagymihályi sátoraljaújhelyi és varannói; a ser­tésvész: a bodrogközi, homonnai, magymihályi, sátoraljaújhelyi, sze­rencsi, sztropkói, tokaji és varannói járásokban van elterjedve. HÍREK. A „Kazinczy-kör* ez idei első estélye. — nov. 29. A Zemplénvármegyei Kazinczy- kör ez idei első háziestélye folyó hó 27-én, vasárnap este ünnepi hangu­latban folyt le. A fényesen sikerült megyebál után egy ilyen estély kellett arra, hogy a bál utáni kedélyességgel sza­turált közönség figyelmét lekösse. Már 5 órakor kezdett megtelni a vármegyeház nagyterme s az estély kezdete előtt egy félórával pedig a karzatot kellett megnyitni. Zemplén- vármegyének minden vidéke képvi­selve volt az estélyen. Impozáns volt az a tisztelet, a melyet hazánk legelső zongoraművé­sze, Thomán István, megyénk szü­lötte iránt tanúsított közönségünk. Az ő kimagasló, páratlan művé­szetével kezdődött az estély. Lelkes tapsvihar fogadta a terembe lépő mű­vészt és ez a tapsvihar minden egyes darab után újabb erővel tört ki. Thomán István játékát megbírálni tehetségünk csekély; finom, behízelgő előadása, bájos trillái, skáláinak gyöngyszemei elbűvölnek, a darabok felséges gondolatainak kidomboritása és ezzel csodálatosan párosuló tech­nikai tudása nagy művészi tehetsé­gét árulják el. Szeretetteljesen fogadta közönsé­günk Thomán Istvánná úrnőt, bájos megjelenése, szépen csengő hangja, csevegő francia dalainak lelkes elő­adása versenyzett férjének művésze­tével. A zeneszámok kellemes megsza­kítása volt Gnädig Lipót szereplése. Herczeg Ferencz elmaradása után — kit a politikai helyzetben be­állott nagymérvű változások tartottak távol — a kör érdekeit nézve az utolsó percben szives volt két költe­ményt elszavalni. A „Bányatüzet“ és a „Clarentoni herczeget“ szavalta tőle megszokott finom előadással. — A közönség taps­sal köszönte meg nagy szívességét és ezzel jelezte a hatást, a melyet szí­nészi temperamentuma keltett. Az estély programmjába fel volt véve Kovách Margit énekszáma is, ám ő rekedtsége miatt ez estén nem léphetett fel, a mit sajnálattal vett közönségünk tudomásul, de egyúttal azzal a reménynyel, hogy a tél folya­mán még lesz alkalmunk a Kovách Margit énekében gyönyörködni. Az estély után vacsora és ez után tánc volt, mely a reggeli órákig tartott. dr. i. t. — Kiküldés. Zemplénvármegye sztropkói, homonnai és szinnai sorozó járásaiban az ottani izr. anyakönyvi kerületek által vezetett anyakönyvek­nek védkötelezettségi szempontból leendő átvizsgálására a honvédelmi miniszter dr. Órlay Antal miniszteri titkárt küldte ki. A kiküldött minisz­teri titkár működését dec. hó 1-én kezdi meg. — Tüzoltó-gyülés. A sátoralja­újhelyi önkéntes tüzoltó-egyesület pa-

Next

/
Thumbnails
Contents