Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-07-14 / 75. szám
Sátorai] ä-uj My, 1804. Julius Í4 ■■1 L Harminckettesül évfolyam Kegjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-Ujnely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző t fill., Vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. 75. (4397.? POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczaer Gyula dr. Szirmay István Andor Károly főszerkesztő. felelős szerkesztő. fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kot negyedévre 3 kor. —• Egyos szám ára 8 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden sző után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. Egy fontos iparág válsága. — jul. 14. (—ő.) Még alig ébredtünk volt annak tudatára, hogy közgazdasági helyzetünket nem szabad kizárólagosan a mezőgazdaság bizonytalan jövedelmére bíznunk, hanem segítségére kell hívnunk az ipart, amikor már virágzó, világhírű malomiparunk volt. Köszönhette ezt a messze elterjedt, kitűnő hírét nemcsak jófajta, tartalmas gabonájának, hanem gyorsan fejlett, mintaszerű őrlőtechuikájának is. Különösen a malomépités és berendezés terén valóságos úttörő munkát végzett, sőt volt idő, amikor liszt- előállitási eljárásunkat, mely a régi malomköveket nagyrészt hengerekkel helyettesítette, malmaink titokban tartották és őrködtek, hogy a külföldön ne utánozhassák. E sorok Írója még élénken emlékszik egy kevésbé ismert esetre, amikor egy élelmes amerikainak sikerült a magyar lisztőrlés minden csinját- binját megtudni. Az illető egy amerikai nábob fia volt s mint közönséges napszámos vétette föl magát egy fővárosi malomba, hol volt alkalma alaposan tanulmányozni a magyar őrlési eljárást. Már közel félévig dolgozott a gőzmalomban, amikor az úgynevezett szélkamrában éppen skiz- zet készített. Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A kirsanowi menyasszony. A »Zemplén« számára ford.: Pásztor József. Kirsanow Oroszország keleti részén, gyönyörű helyen fekszik. Bájos környéke vonzó keretet kölcsönöz az amúgy is szabályosan épült városnak. Körülbelül egy mértföldnyire a várostól óriási erdőség terül el, melyet a nyári hónapokban igen sokan keresnek fel; ezen időben az erdő közelében levő „Hattyú“ vendéglőben hihetetlenül élénk élet uralkodik. Mintegy 20 szoba áll azon vendégek rendelkezésére, akik talán ott akarják tölteni az éjjelt. Ezen szobák egyikét — az úgynevezett „zöld szobát“ —• amelynek ablakai az erdőre nyílnak, a múlt nyáron igen gyakran, többnyire több napon át egy gyönyörű, szép, elegáns és előkelő megjelenésű nő lakta, aki naphosszat sokat sétált és este egy úrral vacsoráit szobájában, aki egyszersmind vele is lakott. Tulajdonkép senki se tudta, hogy kicsodák. Azt azonban rögtön látták a többi vendégek, hogy nem lehetnek házasok. De hát mi köze ehhez másnak, aki azért jött ide, hogy felüdüljön az erdőn, nem pedig, hogy betöresse fejét? „Kirsanowi menyasszonyának neEz a kis történet legjobban jellemzi, minő előrehaladt stádiumban volt malomiparunk már évtizedekkel ezelőtt. Azóta se maradt vissza malom-technikánk, sőt oly bámulatosan fejlődött, hogy az évtizedek előtti technikára már szinte sajnálkozó mosolygással tekintünk vissza. De azért malomiparunk helyzete dehogy lett jobb. Összehasonlítás kedvéért megemlíthetjük azt a tényt, hogy mintegy huszonöt év előtt egyik budapesti malomnak egy esztendei tiszta nyeresége valamivel többre rúgott, mint egész alaptőkéje, vagyis 100%- nál többet nyert egy év alatt. Hová tünedeztek ezek az idők? A reminiszcenciák már a köd homályába vesznek, olyannyira, hogy kisértésbe jutunk, a malom-technika rohamos fejlődését nem annak az igyekezetnek, hogy a malomipar hatalmasan izmosodjék, hanem inkább annak a törekvésnek betudni, hogy ama élet halál harcból, melyet küz deni kénytelen, ép kéz-láb kerüljön ki. A viszonyok rosszabbodásának kétféle okai vannak: természetes és mesterséges okok. Előbbieket, melyek különösen abból állnak, hogy a külföld, főleg Amerika búzatermelése növekedett s minőségileg is valamelyest javult, nem áll módunkban leküzdeni. A mesterséges vezték a vendégek és pincérek a szép idegen nőt és ezzel meg voltak elégedve. Mert úgy látszott, hogy Kir- sanowból való a nő és gavallérja; gazdagoknak is kellett lenniük, minthogy mindent pontosan megfizettek és nem fukarkodtak a borravalóval. A nyár elmúlt, a kirándulások véget értek. A „Hattyú“ vendéglő üres lett és a pincérhad el is széledt nemsokára ki erre, ki arra. A hideg évszak alatt csak a korcsmáros lakott a vendéglőben feleségével és felnőtt leányával; az a pár vendég, aki ezen időben felkereste a védelmet nyújtó hajlékot, nem igényelt nagyobb szolgálatot. Késő ősz volt. Az esőt a havazás váltotta fel, a hideg beköszöntött. Egy este a most már elhagyatott vendéglő egyedüli lakói a kis, fütött korcsmaszobában ültek egy lámpa halvány fénye mellett és dolgoztak: a két asszonyszemély kötögetett, a férfi pedig egy széket javított. Ekkor egy kocsi állott meg a vendéglő előtt. Kíváncsian ugrottak mindhárman az ablakhoz ; de semmit se láttak, mivel a sűrű hó és a sötét táj nem engedett kilátást a szabadba. A következő pillanatban már egy idegen állott — finom bundába burkolva — a korcsmaszobában. — Kaphatok éjjelre egy jól fütött szobát? — Szolgálatára uram, válaszolta a korcsmáros, leányom mindjárt befűt az egyik szobában úgy, hogy egy okokat pedig, minők a külföldön életbe léptetett, hihetetlenül olcsó szállítási díjszabások és a magyar liszt ellen folytatott hatályos agitációk, nincs elég erélyűnk ellensúlyozni; közömbösen nézzük a rovásunkra lefolyó fejleményeket, amit nemcsak malmaink sinylenek meg, hanem szenved alatta egész közgazdaságunk. , Pedig éppen ezt az idő szerint legelső, fontosságra nézve legelőkelőbb iparágunkat kellene nagy szeretettel dédelgetnünk. Minden egyébtől eltekintve, a malomipar volna a kapocs, mely egyenetlen kommerciális és agrár elemeket közelébb hozhatná a nemzetgazdaságunkra oly szükséges együttműködéshez. Mert a malom egyaránt szolgálja a kereskedők és a mezőgazdák érdekeit. Vásárol gabonát, kereskedik liszttel, a gabona áralakulásaira csaknem döntő a befolyása s azért a buzakereskedök, de legelső sorban a mezőgazdák is érdekközösségben állanak a malmokkal. Ha kevesebb lisztet adnak el a malmok, kevesebb búza és rozs is kell nekik, a gabona ára tehát csökken s a gazda kevesebbet kap terméséért. Általános érdek ezek szerint, hogy malmaink minél több lisztet őröljenek E helyett azonban azt látjuk, hogy a malmoknak mindig újból üzemredukciókhoz óra múlva kissé meleg lesz. Egyelőre talán itt is kényelembe helyezheti magát. — Akkor hát szeretnék valami meleg ételt enni és egy üreg jó bort, — szólt az idegen, aki anélkül, hogy levetette volna a bundáját, leült a kályha közelében egy alacsony, tölgyfa-asztal mellé. Mindkét asszonyszemély kiment; a leány, hogy befütsön az egyik szobában, az anya pedig, hogy valami meleg ételről és egy üveg borról gondoskodjék. — Apropos, korcsmáros uram, mondá az idegen, de én egy erdőre néző szobát akarnék. Szeretem reggel a hótakart fákat nézni. — Igenis uram — hajlongott a szolgálatkész korcsmáros és kinyitotta a ház felé vezető ajtót, leányát akarván hívni, hogy az úgynevezett „zöld szobában“ fütsön be. Körülbelül tíz perccel később — az először jött kocsiból még nem is voltak egészen kifogva a lovak — egy másik kocsi érkezett. Kevéssel utóbb egy kis, kövér ur — basonlókép bundában — lépett a korcsmaszobába és szintúgy egy fütött szobát kért. Á korcsmáros tehát azt kiáltotta leányának, hogy egy másik szobáiban is fütsön be egyúttal. A jövevény a másik idegent figyelőire se méltatta, egy másik asztalhoz ült és meleg vacsorát, meg egy üveg bort rendelt. kell folyamodniok, hogy össze ne halmozzák lisztkészleteiket. De ez a mostani gazdálkodás természetes következménye. Ausztriában, nem is említve a magánosok igen heve3 agitátióját, melyet a magyar liszt ellen folytatnak, már közhatósági jellegű testületek is izgatnak, hogy a magyar lisztet boykottálják. Ez a harc nem fajulhatott volna el annyira, ha a hatóságok elnéző, sőt támogató magatartásával nem találkoznék. így lehetséges aztán, hogy a magyarországi déli vasútállomásokon — tekintettel a külföldi vasutak olcsóbb szállítási díjszabásaira -- az osztrák liszt olcsóbb a magyarnál; vagyis beáll az az anomália, hogy hazánkban, ahol oly jó és szép lisztet állítanak elő, mint sehol másutt, osztrák lisztet fogyasztanak. Itt már aztán tényleg ahhoz a ponthoz értünk, melyen a közömbösség bűn. Ezt tovább tétlenül nézni nem szabad és végre is elmaradhatatlanoknak mutatkoznak oly intézkedések, melyek a magyar liszt elleni agitációk- nak és rendszabályoknak gátot vetnek. Malomiparunk oly gazdasági erő, melyet parlagon nem hever- tethetünk, hanem annak minden áron érvényt kell szereznünk. Reméljük, hogy ez előbb fog Körülbelül fél óra alatt az urak készen voltak az evéssel és mindegyikük szobájába vonult vissza. E közben a két kocsis is a korcsmaszobába jött; letelepedett a kályha mellé, kenyeret és bust vett elő bundája zsebéből, pálinkát rendelt és jóízűen elköltötte vacsoráját. A korcsmabeliek, akik kiváncsiak voltak arra, hogy kik lehetnek e szokatlan időben jött vendégek, a kocsisok közelében foglaltak helyet és azon fáradoztak, hogy valamit megtudjanak tőlük; persze hiába. Az először érkezett idegennek kocsisa csak azt tudta, hogy utasának Kirsanow valamelyik szállodájában kellett laknia, minthogy onnan indult el. A másik meg csak azt közölhette velők, hogy ura Kirsanow egyik szállójából jött. A két különböző hotel arra a feltevésre engedett következtetni, hogy a két utas nem ismeri egymást és csak a puszta véletlen hozta őket össze. Áz első kocsisnak az a parancs volt adva, hogy másnap reggel 10 órakor készen legyen a Kirsanowba való visszautazásra ; a másiknak dél felé kellett utrakészen állania. A korcsmáros még többször ment át a házba, hogy dolga után lásson; 11 óra felé aztán nyugalomra tértek. Másnap reggel pontban 10 órakor az első vendég beállított a korcsmaszobába, ivott még egy pohár bort, kifizette számláját és elutazott a már hóval magasan borított tájon. Lapuul* «saä száma 4 oldal.
