Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-07-14 / 75. szám
2. oldal Z E M P L É N. ulius 14. megtörténni, annál az időnél, mint melyben malomiparunk a tönk szélére jutott volna. HÍREK. Az aratás. Sátoraljaujhely, 1904. julius 13. (cs.) A hivatalos becslés szerint, kevesebb búzánk terem a tavalyihoz képest 10 millió métermázsával. Valójában pedig úgy van, hogy a gazda még ma, az aratás folyama közben sem képes meghatározni, hogy mekkora termése Ígérkezik. Teljes termése — Zemplénmegye több tájáról hozzánk érkezett jelentések szerint is — talán egy gazdának sem lesz. Egyik helyen kisebb, másutt nagyobb a hiány ; de hiány mindenütt tapasztalható. Már pedig úgy tartják és nincs is máskülömben, hogyha a gazdának rossz az aratása, megérzi azt miná- lunk minden foglalkozásbeli ember. Tőle vár az iparos, a kereskedő. Ha a gazda — mert apadt szemet és ezt is szűkén ad a kalász — szűkén költhet, nincs jó dolguk akkor azoknak sem, akik a gazdaembertől várják a megélhetéshez szükséges jövedelmet. A vetés, a nagy szárazság következtében, sok helyen elsárgult, elszáradt, a gaz pedig mellette fel- burjánzott. vriási gazfoltok látszanak a vetésekben, különösen a kisgazdáéban, aki megfelelő eszközök hiányában nem képes kellőleg megtisztítani a vetőmagot. Ezzel szemben a gazda becslési képessége csütörtököt mond és csak majd ha a magtárban lesz a gabona, alkothat magának a termés felől biztos képet. Szomorúak az aratás egyéb, év- ről-évre rosszabbodó jelenségei. A rombolni kívánó szenvedély izgalma ült rá a máskor békés természetű emberek agyára. A mindennapi kenyér összegyűjtésének munkája fölött aggasztó tünetek jelentkeznek óvről-évre erősebben. Akad-e elég erkölcsi erő, amely az aratás békés lefolyását biztosítani tudja ez évben, vagy a jövőben, ha még nagyobbra nőnek a terhek és kisebbre a földből várt reménykedés? Egyetlen gyenge aratás és máris jönnek a vészhirek, hogy itt is, ott is Ínség lesz az országban. A gazdaember tanácstalanul áll a jövővel szemben. Fizetni valóit (már előre) a jó Midőn 12 óra múlt és a másik vendég még nem jött le, a koresmá- ros mit se sejtve, fel akart menni, hogy kopogjon szobájának ajtaján; azt hitte, hogy az ur még alszik lenn. Mikor többszöri, erősbödő kopogására semmiféle nesz se hallatszott a szobában, felhívta a kocsist és övéit és megkisérlette, hogy feltörje az ajtót; de az belülről be volt zárva és el volt reteszelve. így hát nem volt más mit tenniük, mint létrán, az ablakon át menni be. A korcsmáros meg is tette ezt, de amint az ablakot betörve, felhúzta a függönyt és benézhetett a szobába, iszonyú kiáltást hallatott: az asztal mellett egy széken ült a kis kövér idegen, fejét egészen hátrahajtva, kékkel aláfutott arccal, száját nagyra tátva: holtan 1 A többiek az eközben feltört ajtón keresztül hatoltak a szobába. Gyanús dolog, vagy olyasmi, ami egy lefolyt dulakodásra engedett volna következtetni, nem volt látható; egy játszma kártya feküdt az asztalon, egy darab fehér papirosba csomagolva szépen. A korcsmárosné, aki először tért magához ijedségéből, összecsapta kezeit feje fölött és felkiáltott: — Szent szüzanyám 1 Gyilkosság a mi vendéglőnkben! Hisz ezután egy vendég se fog többé ide jönni I Az okos korcsmáros rögtön a kocsira ült, amely már utra-készen állott és Kirsanowba hajtott, hogy aratáshoz szabta és most, hogy az nem úgy üt be, meg van zavarodva, hogy miből tesz eleget a terhes kötelezettségeknek ? A gabonának valamivel jobb ára távolról sem pótolja azért a kárért, amelyet a terméseredményben veszíteni kénytelen. Ezt a kicsiny termést is, mert hát erősen szorítják mindenünnen (ez az utolsó várakozási idő),, a piacra kell vinnie minél előbb. És minél előbb annál rosszabb áron. Csoda-e, ha elkeseredik a földmivelő és otthagyja foglalko- záskörét, faluját, családját? Csoda-e, hogy a kivándorló hajók csak úgy öntik a magyar áradatot túl a tengerre? . . . Hejh, ha úgy egyszer Isten igazában lehetne itt ebben az országban okos és előrelátó gazdasági intézkedéseket csinálni. Milyen másképen volna minden ! — Egyházi hireh. Puza Sándor sárospataki c. prépost-főesperest. 50 évi lelkészi működése után saját kérelmére nyugalomba helyezték. — Fenczik Nikon sárospataki kisegítő lelkész rendes lelkészül ugyancsak Sárospatakra neveztetett ki. — Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszter Lányi Mór segédjegyzőt a felsőcsebinyei anyakönyvi kerületbe, a házassági anyakönyv vezetésre és a házasságkötésnél való közreműködésre is kiterjedő hatás körrel, — anyakönyvvezetőhelyettessó nevezte ki. — Személyi liir. Vende Aladár „Magyarország vármegyéi és városai“ cimü monográfiának segédszerkesztője a műhöz való adatgyűjtés céljából folyó hó 13-án városunkba érkezett. Nehány hetet, fog vármegyénk területén tölteni. Érdemes megemlíteni, hogy Vende Aladár, mióta Budapestről elindult, folyton kocsin utazik. Ide is kocsijával érkezett és azzal utazik tovább — Eljegyzések. Kühn Károly, helybeli királyi kulturmérnökségi vizmester f. hó 3-án váltott jegyet Gávay Margitkával, Gávay Mihály helybeli m. á. v. mozdonyvezető leányával. — Sielberbaum Géza munkácsi vaskereskedő f. hó 10-én váltott jegyet Klein Laurával, Klein Pál divatáru kereskedő nővérével Sátoraljaújhelyben. — A Sátoraljaújhely—kassai vasúti forgalom menetrendjének Megváltoztatása iránt Kassa város törvénybejelentse a gyilkosságot. Nemsokára ott volt a helyszínen a vizsgáló-bíróság, felvette a halotti leletet s jegyzőkönyvbe vette azt a kevés dolgot, amit az emberek elmondhattak, azután elrendelte a holttestnek Kirsanowba szállítását. Másnap már a városnak vala- menyi újsága tárgyalta a „Hattyú“ vendéglőben elkövetett gyilkosságot s mindannyi azt kérdezte (a vizsgálóbíróval együtt!), hogy: „ki a gyilkos?“ A véletlennek kellett őt az igazságszolgáltatás kezébe szolgáltatni. Kirsanowban sokan kártyáznak, még pedig örömest és nagy összegekbe. Egy szállodának egyik titkos, hátsó szobájában esténként 5 ur jött össze, aki kártyázott. A vendégfogadós nem ismerte őket. Sőt még ők maguk is alig ismerték egymást nevükön. Egy kis, kövér ur, aki külföldről jött és a szállodában mint Seleheff, tombski földbirtokos lakott, gyűjtötte össze a többi négyet: egy katonatisztet, egy kereskedőt, egy gyárost és egy fiatal embert, aki állítólag doktor Tambowban s aki egy előkelő szállóban egy szép s előkelő hölgygyei lakott együtt. Az egyik este a katonatiszt, másikon a kereskedő, majd meg a gyáros és végre az állítólagos orvos óriási összegeket vesztett a kis, kövér ur ellenében, akit ezért a többiek hivatásos hamis játékosnak tartottak. Revanche-ot kértek a nyertestől, hatósága a kassai kereskedelmi és iparkamara kezdeményezésére felirt a kereskedelemügyi miniszterhez, mert a mostani összeköttetés nem felel meg az utasok és vidéki közönség érdekeinek. Hieronymi Károly most válaszolt a fölterjesztésre és nagyon sajnálja, hogy nem tehet annak eleget, mert a vonal Galiezia felé halad s a forgalom mostani rendje a változást nem tűri. Az összeköttetés ugyan javult .« figyelemmel lesz a miniszter a jövőben is, hogy a közlekedés az igényeknek jobban megfeleljen, de mert Kassával kisebb a forgalom, mint Galicziával, annak rovására nem tehet változtatást. — Elgázolás. Folyó bó 13-án délután 4 óra tájban a Korona-utcán egy kis gyermeket gázolt el Raima Mihály szekerével. Mikor a szekérrel a „kék macskához“ címzett vendéglő elé ért, Groszman Adolf cipésznek Izidor nevű 2 és fél éves kis fia éppen akkor ment keresztül az utcán és dacára annak, hogy egy arra járó úri ember és egy rendőr kezével intett és kiabált, az otromba kocsisnak, — ostorával a lovak közzé csapott és a kis fiút elgázolta. A szekér kereke lábán ment keresztül és súlyosan megsértette a gyermeket, akit az összefutott nép emelt föl a földiről. Az első orvosi segélyt dr. Stern Ármin és dr. Moskovics nyújtotta az elgázolt gyermeknek. A kocsis ellen a büntető eljárást megindították. — Az időjárás parasztregulái julius hóról. Ha julius mem főz, nem lesz- szeptemberben mit sütni. Ha júliusban jön méhraj, nem lesz a mézével sok baj. Ha sarló boldogasz- szonykor esik, nem lesz dió, mogyoró. Margit ritkán megy el vihar nélkül. Ha Margit napján esik, férges lesz a dió s mogyoró. Ha a rozs, szalma pattog, eső lesz. Ha a hangyák nagy halmokat hánynak, hideg ősz lesz. Ha nagy meleg, apró lesz a szőlő, ha esős az idő, nagy szemű lesz. Ha Mária Magdolna napján szép az idő, jót tesz, ha rossz mindenre árt. Ha Szent István nap előtt bagoly fiat találni, savanyu lesz a bor. Szent Jakab nap délelőttje mutatja a karácsony előtti időt. Szent Jakab nap délutánja a karácsony utáni időt mutatja. Jakab napi eső kárt tesz a gubacsban. Száraz Jakab hideg tél. Ha Anna napján a hangyák bolyokat alkotnak, erős tél lesz. Ernő napi eső langyos telet hoz. Ha köd esik, szép idő lesz, Ha a csalogányok szépen énemelyet az meg is Ígért. Az első re- vanche-játszmát a doktorral játszotta, aki a magával hozott 20,000 rubelből csak 200-at mentett meg. Hogy hol játszottak, azt a többiek nem tudták. Egyszerre csak a kis, kövér ur eltűnt s az orvos se jelent meg többé a szálló titkos szobájában a kártya-estéken. A többi három olvasva a gyilkosságról, megnézte a holttestet és rögtön föl is ismerte, de semmit sem árult el, nehogy magamagát is belekeverje az ügybe. Az azonban világos volt előttük, hogy itt az orvos keze játszott közre. Ekkor eszükbe jutott az a nő, aki vele együtt lakott a szállóban és névtelen levélben feljelentették a hatóságnak. A hölgyet elfogták, de az csak azt tudta megmondani, hogy tambovi színésznő, egy állítólagos orvos jegyese, aki vele együtt jött volt Kirsanowba, a nyáron sít vele lakott a „Hattyú“ vendéglőben és most már egy pár nap óta nem mutatkozott nála. A nőt a gyilkosság színhelyére vitték. — Hisz’ ez a kirsanowi mennyasz- szony 1 kiáltottak fel rögtön a megrémült vendéglőbeliek. — Igen. Igen, most már határozottan emlékszem, az volt azon ur, aki akkor a kirsanowi menyasszonynyal itt lakott 1 mondá a korcsmáros lánya. kelnek, szép idő lesz. Ha nap nyugtakor jó idő van, szép idő lesz. Ha a kakas napnyugtakor kukorikol, rossz idő lesz. Ha a vizmalmok sokat für- denek, jó idő lesz. Ha keleti szél fu, rossz idő lesz. Ha sárgás a nap sugara rossz idő lesz. Ha szép, derült idő után a hegyek felhősek, rossz idő lesz. — A „Felsömagyarországi Hírlap“ magyarsága. A Sátoraljaújhelyben megjelenő „Felsőmagyarországi Hírlap“ a Schmidt cirkusz előadásáról a következő, gyönyörű magyarsággal megirt cikkben referál : „ Mingy árt a bemutató előadáson a hatalmas arénában egy hely sem maradt üresen és ami kiválóan emlitésre méltó, az első sorokat a legelittébb közönség tartotta megszállva. Hát ez a körülmény az igazgató urnák igen örvendetes lehet de mi — őszintén szólva — a legkevésbé sem örülünk neki, sőt az Ízlés sajnálni való sülyedését látjuk benne. Hozzászokva vagyunk, hogy mikor valami művészi hangverseny tartatik városunkban, akkor a művészet barátainak végigkilincselni kell az úri házakat, csakhogy pár hívet összecsaljanak az előadásra. Most pedig egymást veri a közönség a cirkuszjegyekért. Az előadás különben elég jó volt, ámbár erősen hiszük, hogy a későbbi előadások jobban meghálálni fogjak a borzasztó érdeklődéseket.“ Ehhez — azt hisszük -- nem kell commentár. A „Felsőmagyarországi Hírlapinál valószínűleg a szedőgyerekek írják az újságot, habár erős a meggyőződésünk, hogy azoknak is több érzékük van a helyes magyarság iránt, mint a t. „cirkuszi referensnek.“ — Körözött tolvajok. Az eperjesi rendőrkapitányság megkereste a sátoraljaújhelyi társhatóságot, hogy nyomozza a város területén azokat a betörő-tolvajokat, akik folyó hó 11-én Eperjesen özv. Csatáry Zsigmondné föidbirtokosnő lakására álkulcsok segélyével behatoltak és ugyanaz nap Kozma Jánosné kömüvesné lakásán is jártak és lopásokat követtek cl. A tettesek 20 év körüli fiatal emberek voltak, akik magyarul sárosi és aba- uji tót dialektusban beszéltek. A betörő-tolvajokat a rendőrség nyomozza. — Templomszentelés rdezölabor- ezon. A Mezőlaborczon újonnan felépített róm. kath. templomnak folyó A nő megrettent jövendőbelije nevének halatára és azon gondolatra, hogy jegyese az idegen gyikosa. A rendőrség azután világosságot vetett a homályos ügyre. Egy ezelőtt gazdag özvegynek egyetlen fia, aki tanulmányait folytatta, sok pénzt vert el és végre anyjának 20,000 rubelnyi megmaradt vagyonát ellopva, eltűnt. Amidőn megmutatták a kirsanowi menyasz- szonynak az eltűnt fényképét igy szólt: — Ez a doktor, akivel együtt éltem. Azt mondta, hogy gazdag, szeret és hogy el fog venni feleségül, ha készen lesz tanulmányaival. Oh én szegény, szerencsétlen teremtés 1 kiáltott fel a nő kétségbeesetten. A rendőrség úgy okoskodott, hogy az állítólagos orvos a pénzt eljátszotta és azt a kis, kövér urat, aki mindenesetre nagyobb pénzösszeg birtokában volt: a magányos vendéglőbe csalta, ahol játék közben megölte. A halotti lelet fulladást és nyakszirt-törést állapított meg. A gyilkost, ismert s közzétett szemólyleirása következtében csakhamar elfogták Krim félszigeten. Kötél általi halál volt méltó jutalma. Az újságok hasábokon szellőztették az ügyet, e hangzatos címmel: „A kirsanowi menyasszony.“
