Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-07-14 / 75. szám

2. oldal Z E M P L É N. ulius 14. megtörténni, annál az időnél, mint melyben malomiparunk a tönk szélére jutott volna. HÍREK. Az aratás. Sátoraljaujhely, 1904. julius 13. (cs.) A hivatalos becslés szerint, kevesebb búzánk terem a tavalyihoz képest 10 millió métermázsával. Va­lójában pedig úgy van, hogy a gazda még ma, az aratás folyama közben sem képes meghatározni, hogy mek­kora termése Ígérkezik. Teljes termése — Zemplénmegye több tájáról hoz­zánk érkezett jelentések szerint is — talán egy gazdának sem lesz. Egyik helyen kisebb, másutt nagyobb a hi­ány ; de hiány mindenütt tapasztalható. Már pedig úgy tartják és nincs is máskülömben, hogyha a gazdának rossz az aratása, megérzi azt miná- lunk minden foglalkozásbeli ember. Tőle vár az iparos, a kereskedő. Ha a gazda — mert apadt szemet és ezt is szűkén ad a kalász — szűkén költ­het, nincs jó dolguk akkor azoknak sem, akik a gazdaembertől várják a megélhetéshez szükséges jövedelmet. A vetés, a nagy szárazság kö­vetkeztében, sok helyen elsárgult, el­száradt, a gaz pedig mellette fel- burjánzott. vriási gazfoltok látszanak a vetésekben, különösen a kisgazdáé­ban, aki megfelelő eszközök hiányá­ban nem képes kellőleg megtisztítani a vetőmagot. Ezzel szemben a gazda becslési képessége csütörtököt mond és csak majd ha a magtárban lesz a gabona, alkothat magának a termés felől biztos képet. Szomorúak az aratás egyéb, év- ről-évre rosszabbodó jelenségei. A rombolni kívánó szenvedély izgalma ült rá a máskor békés természetű em­berek agyára. A mindennapi kenyér összegyűjtésének munkája fölött ag­gasztó tünetek jelentkeznek óvről-évre erősebben. Akad-e elég erkölcsi erő, amely az aratás békés lefolyását biztosítani tudja ez évben, vagy a jövőben, ha még nagyobbra nőnek a terhek és kisebbre a földből várt reménykedés? Egyetlen gyenge aratás és máris jön­nek a vészhirek, hogy itt is, ott is Ínség lesz az országban. A gazdaem­ber tanácstalanul áll a jövővel szem­ben. Fizetni valóit (már előre) a jó Midőn 12 óra múlt és a másik vendég még nem jött le, a koresmá- ros mit se sejtve, fel akart menni, hogy kopogjon szobájának ajtaján; azt hitte, hogy az ur még alszik lenn. Mikor többszöri, erősbödő kopogására semmiféle nesz se hallatszott a szo­bában, felhívta a kocsist és övéit és megkisérlette, hogy feltörje az ajtót; de az belülről be volt zárva és el volt reteszelve. így hát nem volt más mit tenniük, mint létrán, az ablakon át menni be. A korcsmáros meg is tette ezt, de amint az ablakot betörve, fel­húzta a függönyt és benézhetett a szobába, iszonyú kiáltást hallatott: az asztal mellett egy széken ült a kis kövér idegen, fejét egészen hátra­hajtva, kékkel aláfutott arccal, száját nagyra tátva: holtan 1 A többiek az eközben feltört ajtón keresztül hatoltak a szobába. Gyanús dolog, vagy olyasmi, ami egy lefolyt dulakodásra engedett volna következtetni, nem volt látható; egy játszma kártya feküdt az asztalon, egy darab fehér papirosba csomagolva szépen. A korcsmárosné, aki először tért magához ijedségéből, összecsapta ke­zeit feje fölött és felkiáltott: — Szent szüzanyám 1 Gyilkosság a mi vendéglőnkben! Hisz ezután egy vendég se fog többé ide jönni I Az okos korcsmáros rögtön a kocsira ült, amely már utra-készen állott és Kirsanowba hajtott, hogy aratáshoz szabta és most, hogy az nem úgy üt be, meg van zavarodva, hogy miből tesz eleget a terhes kö­telezettségeknek ? A gabonának va­lamivel jobb ára távolról sem pótolja azért a kárért, amelyet a termésered­ményben veszíteni kénytelen. Ezt a kicsiny termést is, mert hát erősen szorítják mindenünnen (ez az utolsó várakozási idő),, a piacra kell vinnie minél előbb. És minél előbb annál rosszabb áron. Csoda-e, ha elkeseredik a földmivelő és otthagyja foglalko- záskörét, faluját, családját? Csoda-e, hogy a kivándorló hajók csak úgy öntik a magyar áradatot túl a tengerre? . . . Hejh, ha úgy egyszer Isten iga­zában lehetne itt ebben az országban okos és előrelátó gazdasági intézkedé­seket csinálni. Milyen másképen volna minden ! — Egyházi hireh. Puza Sándor sárospataki c. prépost-főesperest. 50 évi lelkészi működése után saját ké­relmére nyugalomba helyezték. — Fenczik Nikon sárospataki kisegítő lelkész rendes lelkészül ugyancsak Sárospatakra neveztetett ki. — Anyakönyvi kinevezés. A bel­ügyminiszter Lányi Mór segédjegyzőt a felsőcsebinyei anyakönyvi kerületbe, a házassági anyakönyv vezetésre és a házasságkötésnél való közreműkö­désre is kiterjedő hatás körrel, — anyakönyvvezetőhelyettessó nevezte ki. — Személyi liir. Vende Aladár „Magyarország vármegyéi és városai“ cimü monográfiának segédszerkesz­tője a műhöz való adatgyűjtés céljá­ból folyó hó 13-án városunkba érke­zett. Nehány hetet, fog vármegyénk területén tölteni. Érdemes megemlí­teni, hogy Vende Aladár, mióta Buda­pestről elindult, folyton kocsin utazik. Ide is kocsijával érkezett és azzal uta­zik tovább — Eljegyzések. Kühn Károly, helybeli királyi kulturmérnökségi vizmester f. hó 3-án váltott jegyet Gávay Margitkával, Gávay Mihály helybeli m. á. v. mozdonyvezető leá­nyával. — Sielberbaum Géza mun­kácsi vaskereskedő f. hó 10-én vál­tott jegyet Klein Laurával, Klein Pál divatáru kereskedő nővérével Sátor­aljaújhelyben. — A Sátoraljaújhely—kassai vas­úti forgalom menetrendjének Meg­változtatása iránt Kassa város törvény­bejelentse a gyilkosságot. Nemsokára ott volt a helyszínen a vizsgáló-bíró­ság, felvette a halotti leletet s jegyző­könyvbe vette azt a kevés dolgot, amit az emberek elmondhattak, azu­tán elrendelte a holttestnek Kirsa­nowba szállítását. Másnap már a városnak vala- menyi újsága tárgyalta a „Hattyú“ vendéglőben elkövetett gyilkosságot s mindannyi azt kérdezte (a vizsgáló­bíróval együtt!), hogy: „ki a gyil­kos?“ A véletlennek kellett őt az igaz­ságszolgáltatás kezébe szolgáltatni. Kirsanowban sokan kártyáznak, még pedig örömest és nagy összegekbe. Egy szállodának egyik titkos, hátsó szobájában esténként 5 ur jött össze, aki kártyázott. A vendégfogadós nem ismerte őket. Sőt még ők maguk is alig ismerték egymást nevükön. Egy kis, kövér ur, aki külföldről jött és a szállodában mint Seleheff, tombski földbirtokos lakott, gyűjtötte össze a többi négyet: egy katonatisztet, egy kereskedőt, egy gyárost és egy fiatal embert, aki állítólag doktor Tambowban s aki egy előkelő szálló­ban egy szép s előkelő hölgygyei lakott együtt. Az egyik este a katona­tiszt, másikon a kereskedő, majd meg a gyáros és végre az állítólagos orvos óriási összegeket vesztett a kis, kö­vér ur ellenében, akit ezért a többiek hivatásos hamis játékosnak tartottak. Revanche-ot kértek a nyertestől, hatósága a kassai kereskedelmi és iparkamara kezdeményezésére felirt a kereskedelemügyi miniszterhez, mert a mostani összeköttetés nem felel meg az utasok és vidéki közönség érdekei­nek. Hieronymi Károly most vála­szolt a fölterjesztésre és nagyon saj­nálja, hogy nem tehet annak eleget, mert a vonal Galiezia felé halad s a forgalom mostani rendje a változást nem tűri. Az összeköttetés ugyan ja­vult .« figyelemmel lesz a miniszter a jövőben is, hogy a közlekedés az igé­nyeknek jobban megfeleljen, de mert Kassával kisebb a forgalom, mint Galicziával, annak rovására nem te­het változtatást. — Elgázolás. Folyó bó 13-án dél­után 4 óra tájban a Korona-utcán egy kis gyermeket gázolt el Raima Mihály szekerével. Mikor a szekérrel a „kék macskához“ címzett vendéglő elé ért, Groszman Adolf cipésznek Izidor nevű 2 és fél éves kis fia éppen akkor ment keresztül az utcán és dacára annak, hogy egy arra járó úri ember és egy rendőr kezével intett és kiabált, az otromba kocsisnak, — os­torával a lovak közzé csapott és a kis fiút elgázolta. A szekér kereke lábán ment keresztül és súlyosan meg­sértette a gyermeket, akit az össze­futott nép emelt föl a földiről. Az első orvosi segélyt dr. Stern Ármin és dr. Moskovics nyújtotta az elgázolt gyer­meknek. A kocsis ellen a büntető el­járást megindították. — Az időjárás parasztregulái ju­lius hóról. Ha julius mem főz, nem lesz- szeptemberben mit sütni. Ha jú­liusban jön méhraj, nem lesz a mé­zével sok baj. Ha sarló boldogasz- szonykor esik, nem lesz dió, mogyoró. Margit ritkán megy el vihar nélkül. Ha Margit napján esik, férges lesz a dió s mogyoró. Ha a rozs, szalma pattog, eső lesz. Ha a hangyák nagy halmokat hánynak, hideg ősz lesz. Ha nagy meleg, apró lesz a szőlő, ha esős az idő, nagy szemű lesz. Ha Mária Magdolna napján szép az idő, jót tesz, ha rossz mindenre árt. Ha Szent István nap előtt bagoly fiat ta­lálni, savanyu lesz a bor. Szent Ja­kab nap délelőttje mutatja a karácsony előtti időt. Szent Jakab nap délutánja a karácsony utáni időt mutatja. Ja­kab napi eső kárt tesz a gubacsban. Száraz Jakab hideg tél. Ha Anna napján a hangyák bolyokat alkot­nak, erős tél lesz. Ernő napi eső lan­gyos telet hoz. Ha köd esik, szép idő lesz, Ha a csalogányok szépen éne­melyet az meg is Ígért. Az első re- vanche-játszmát a doktorral játszotta, aki a magával hozott 20,000 rubel­ből csak 200-at mentett meg. Hogy hol játszottak, azt a többiek nem tudták. Egyszerre csak a kis, kövér ur eltűnt s az orvos se jelent meg többé a szálló titkos szobájában a kártya-estéken. A többi három olva­sva a gyilkosságról, megnézte a holt­testet és rögtön föl is ismerte, de semmit sem árult el, nehogy maga­magát is belekeverje az ügybe. Az azonban világos volt előttük, hogy itt az orvos keze játszott közre. Ekkor eszükbe jutott az a nő, aki vele együtt lakott a szállóban és névtelen levélben feljelentették a ha­tóságnak. A hölgyet elfogták, de az csak azt tudta megmondani, hogy tambovi színésznő, egy állítólagos orvos je­gyese, aki vele együtt jött volt Kir­sanowba, a nyáron sít vele lakott a „Hattyú“ vendéglőben és most már egy pár nap óta nem mutatkozott nála. A nőt a gyilkosság színhelyére vitték. — Hisz’ ez a kirsanowi mennyasz- szony 1 kiáltottak fel rögtön a meg­rémült vendéglőbeliek. — Igen. Igen, most már határo­zottan emlékszem, az volt azon ur, aki akkor a kirsanowi menyasszony­nyal itt lakott 1 mondá a korcsmáros lánya. kelnek, szép idő lesz. Ha nap nyug­takor jó idő van, szép idő lesz. Ha a kakas napnyugtakor kukorikol, rossz idő lesz. Ha a vizmalmok sokat für- denek, jó idő lesz. Ha keleti szél fu, rossz idő lesz. Ha sárgás a nap sugara rossz idő lesz. Ha szép, derült idő után a hegyek felhősek, rossz idő lesz. — A „Felsömagyarországi Hír­lap“ magyarsága. A Sátoraljaújhely­ben megjelenő „Felsőmagyarországi Hírlap“ a Schmidt cirkusz előadásá­ról a következő, gyönyörű magyar­sággal megirt cikkben referál : „ Mingy árt a bemutató előadá­son a hatalmas arénában egy hely sem maradt üresen és ami kiválóan emlitésre méltó, az első sorokat a legelittébb közönség tartotta meg­szállva. Hát ez a körülmény az igazgató urnák igen örvendetes le­het de mi — őszintén szólva — a legkevésbé sem örülünk neki, sőt az Ízlés sajnálni való sülyedését látjuk benne. Hozzászokva vagyunk, hogy mikor valami művészi hang­verseny tartatik városunkban, ak­kor a művészet barátainak végig­kilincselni kell az úri házakat, csak­hogy pár hívet összecsaljanak az előadásra. Most pedig egymást veri a közönség a cirkuszjegyekért. Az előadás különben elég jó volt, ám­bár erősen hiszük, hogy a későbbi előadások jobban meghálálni fog­jak a borzasztó érdeklődéseket.“ Ehhez — azt hisszük -- nem kell commentár. A „Felsőmagyaror­szági Hírlapinál valószínűleg a sze­dőgyerekek írják az újságot, habár erős a meggyőződésünk, hogy azok­nak is több érzékük van a helyes magyarság iránt, mint a t. „cirkuszi referensnek.“ — Körözött tolvajok. Az eperjesi rendőrkapitányság megkereste a sátor­aljaújhelyi társhatóságot, hogy nyo­mozza a város területén azokat a be­törő-tolvajokat, akik folyó hó 11-én Eperjesen özv. Csatáry Zsigmondné föidbirtokosnő lakására álkulcsok se­gélyével behatoltak és ugyanaz nap Kozma Jánosné kömüvesné lakásán is jártak és lopásokat követtek cl. A tettesek 20 év körüli fiatal emberek voltak, akik magyarul sárosi és aba- uji tót dialektusban beszéltek. A be­törő-tolvajokat a rendőrség nyomozza. — Templomszentelés rdezölabor- ezon. A Mezőlaborczon újonnan felé­pített róm. kath. templomnak folyó A nő megrettent jövendőbelije nevének halatára és azon gondolatra, hogy jegyese az idegen gyikosa. A rendőrség azután világosságot vetett a homályos ügyre. Egy ezelőtt gazdag özvegynek egyetlen fia, aki tanulmányait foly­tatta, sok pénzt vert el és végre anyjának 20,000 rubelnyi megmaradt vagyonát ellopva, eltűnt. Amidőn megmutatták a kirsanowi menyasz- szonynak az eltűnt fényképét igy szólt: — Ez a doktor, akivel együtt él­tem. Azt mondta, hogy gazdag, sze­ret és hogy el fog venni feleségül, ha készen lesz tanulmányaival. Oh én szegény, szerencsétlen teremtés 1 kiáltott fel a nő kétségbeesetten. A rendőrség úgy okoskodott, hogy az állítólagos orvos a pénzt eljátszotta és azt a kis, kövér urat, aki minden­esetre nagyobb pénzösszeg birtokában volt: a magányos vendéglőbe csalta, ahol játék közben megölte. A halotti lelet fulladást és nyakszirt-törést ál­lapított meg. A gyilkost, ismert s közzétett szemólyleirása következtében csakha­mar elfogták Krim félszigeten. Kötél általi halál volt méltó jutalma. Az újságok hasábokon szellőztették az ügyet, e hangzatos címmel: „A kir­sanowi menyasszony.“

Next

/
Thumbnails
Contents