Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-07-09 / 73. szám

Julius 9. Z EMPLE N. 3. oldal. nagy világ és ennek müveit közön­sége figyelemmel kiséri, jogosultsá­gát elismeri és e rendkívüli mozga­lomnak fejlődésére bizalommal te­kint. A nőkongresszus programúja igen érdekes volt és négy csoportba, il­letve osztályba foglalták u. m.: L osztály: nőképzés. II. osztály: női munka és pályák. III. osztály: tár­sadalmi intézmények és törekvések. IV. osztály : a nő jogi állása. Bámulatba ejtő szónoki tehetsé­gükkel tündököltek, készületlenül — bármely percben — váratlanul is be­széltek és pedig tapintattal és logi­kus összefüggéssel. Egy 84 éves Zúzán B. Anthony nevű nő ott ült éjfélutánig is, részt vett a vitákban és némelykor készü­letlenül a leglogikusabb beszéddel lepte meg a hallgatóságot. A II. osztályban (női munka és pályák) már Junius 14-én beszélt Schweimmer Rozita (Magyarország) a munkások helyzetéről, ugyanaz be­szélt a IV. osztályban is (a nő jogi állása) a gyámságról. Nagy feltűnést keltett Aberdeen grófnő előadása „A nőről, mint szo­ciális nevelőről.“ A magas nívón álló beszédből kiemelendő azon ki­fejtése, hogy az ő legfőbb igyekeze­tük a család körét tágítani, hogy a nő nem csak anyai és nevelői hiva­tását töltse be, hanem nevelje mások gyermekeit is, hogy a jómódú anyák saját gyermekeiknek szerezzenek bará­tokat a munkások körében is, mi által alkalom nyílik a külömböző életvi­szonyok megismerése és szükség ese­tében socialis munka elvégzésére. A nemzetközi szövetséggé ala­kult gyűlésben, melynek elnöke Mrs. Champan-Chatt, az elnök nagy szó­noki hévvel kikelt azon szükkeblü- ség ellen, melylyel viseltetnek az álla­mok nagy részében a női szavazati jog ellen, s melyet az Egyesült Álla­mokban már nem ismernek. — Erre felszólalt Wonandt-Franken asszony. Hollandiában mondja, megadják már a nőnek a szavazati jogot a munkás kamarákban is. De felszólalt a ma­magyarországi nőtisztviselők országos egyesületének elnöke is, ki tulajdon­képen csak ezen egyesületnek az üdvözletét volt hivatva hozni, és ő is tiltakozik a szükkeblüség ellen. — Nehéz volna írásba foglalni a lelke­sedést, mely áthatotta a kongresszus minden egyes tagját minden egyes kérdésnél. Nagy hatást keltett Miss Church Terrel előadása, mikor a négerek egyenjogúsításért folytatott küzdelmé­ről beszél. Keserűség vegyült felszó­lalásába, midőn előadja a 300 évig vívott harcot azon nehézségek ellen, moly ember s mégis most találkozom először az életben oly nővel, kiről tu­dom, hogy egyetlen, kit igazán sze­rethetek, ki engem állandóan boldoggá tehetne! Szabadítson meg — kérem — egy öreg agglegény sorsától, tévé hozzá nyíltan, mert mióta ismerem önt, ezen állapot borzasztó előttem. Jagerné arcán ennek hallatára az öröm pírja a félelem halványságával gyorsan váltakozott s csak nagy ne­hezen sikerült hangjának erőt kölcsö­nözni. Csak lassan, lassan 1 mondá, most nem szólok semmit. Mindenek előtt Írja meg a végrendeletemet. Elvihetem még ma a fogalmaz­ványt ? Oh, hisz önnek nincs ideje klien­seihez a házhoz járni! Megváltoztam, mondá az ügyvéd sóhajtozva: ez órában már ember lettem, alig maradt bennem valami az előbbi nézeteim s elveimből. Ezen csekély maradékot is nagysád űz­heti ki belőlem. * A fogalmazvány, melyet az ügy­véd másnap Jager asszonynak egy- külvárosi villában fekvő lakásába vitt talán nem felelt meg, mert ismét ma­gával vitte s a további látogatások alkalmával már nem is beszéltek róla. melyeket a feketebőrüek tanulni vá­gyása elé gördítettek. Kiemeli büsz­keséggel a 40 év óta elért sikereket és nagy hálával emlékszik meg az Egyesült Államok felvilágosult asszo­nyainak segítségéről, mi által haladá­suk gyorsitatott. Ez is bizonyítékul szolgálhat az általános emberi szolidáritásnak,me7y jelszava a nemzetközi nőszövetség­nek. A sok remek szónoklat, mely a minden rendű és rangú, ottan össze- sereglett nők ajkairól elhangzott, mennyire hozta előre ezt az emberek szolidáritását célzó ügyet; az a sok igazságot lehelő panasz, melylyel megtöltötték a berlini csarnokokban a fulladt levegőt, mily perspektívát nyújt kívánságuk teljesítéséhez? Egy­előre — amint látszik — a többi kongresszus sorsában fog részesülni. Felesleges munkát azonban nem végeztek, mindenesetre néhány lépés­sel talán mégis közelebb hozta őket a megvalósuláshoz. Dr. Thomán Dávid. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Kinevezés. Hadik Béla gróf fő­ispán Csizy Béla ügyvédjelöltet és Kövér Zoltán ideiglenes minőségű díjtalan közigazgatási gyakornokot évi 1000 korona sególydijjal közigazgatási gyakornokokká, Schön Andor köz­ponti napidijast pedig járási irnoki minőségben a szirmai szolgabirói hi­vatalhoz való beosztással, a XI. fize­tési osztály 3. fokozatában vármegyei írnokká nevezte ki. )( Tisztviselők szabadsága. Dókus Gyula alispán hat heti szabadságide­jét f. hó 7-én megkezdte. Távollété- ben az alispáni teendőket Thuránszky László főjegyző látja el. Az alispán szabadságidejét 0,-Tátrafüreden tölti, ahová már elutazott. Itt felemlítjük, hogy Harasztby Miklós főszolgabíró julius 15 tői augusztus 15-ig, Mándy István tb. főszolgabíró julius 5-től 26-áig, Somogvi Bertalan alügyész jul. 7. aug. 7-ig, ifj. Bajusz József árvaszéki ülnök julius 6-tól 13-áig, dr. Löclierer Lőrinc jul. 7-től julius 28-áig, Nemes Sándor főszolgabíró pedig julius 10-től augusztus 10-éig szabadságot nyert. )( A közigazgatási bizottság ülése. A közigazgatási bizottság legköze­lebbi ülése hétfőn julius hó 11-én délelőtt 9 órakor lesz. )( Á központi választmány ülése. A központi választmány f. hó 6-án tartott ülésében döntött az ország­gyűlési képviselőválasztóknak 1905. évre érvényes névjegyzéke ellen be­E helyett volt egy más irat, me­lyet közösen fogalmaztak s ez ama tu­dósítás volt, hogy Dr. Burian Jenő ügyvéd és Jager Evelina szül. Bock asszony jegybe léptek és ahová ezen aranyszegélyü kártya eljutott, villám­képen ütött be. A vélemények váltakoztak : egy helyen azt állították, hogy Jagerné oly szegény, mint a templom egere s az egész végrendeleti históriát csak azért találta fel, hogy ügyes módon elcsíphesse a vagyonos ügyvédet; másutt meg azt beszélték, hogy a va­gyon, melyet a nő a nevető örökösök közt akart felosztani, annyira megva- kitotta az ügyvédet, hogy minden meggondolás nélkül járom alá haj­totta a fejét. Dr. Burian s neje — mert né­hány hétre reá — azzá lett Evelina —mindeme hírekre s mende-mondákra nem ügyeltek, ők maguknak éltek s a világgal nem törődtek. Midőn egy év múltával az ügy­védnek első szülöttje elárulta az itt­léteiét, lehajolt a boldog atya a hófe­hér vánkoson fekvő halavány nejé­hez s mialatt homlokon csókolta, ezt suttogta: Most kész a végrendelet. adott felszólamlások és észrevételek fölött, Az erre vonatkozó határozatok f. hó 20-tól 30-áig közszemlére lesz­nek kitéve. )( Hírlapoknak utcai elárusitása iránt kiadott engedély. Az alispán a Wodiáner F. és Fiai hirlap-kiadó cégnek megengedte, hogy az e rész­ben fennálló belügyminiszteri rende­let szigorú betartásával a „Kis Újság“ és „Enye be jó“ cimü krajeáros po­litikai napilapokat 1904. junius 8-tól 1904. szept. 8-ik napjáig Zemplén- vármegye területén árusíthassa. HÍREK. Nagy tűz Sátoraljaújhelyben. — Saját tudósítónktól. — — jul. 9. (np.) Folyó hó 8-án éjjel egy óra után tüzilárma verte fel Sátoraljaújhely város lakosságát. A tüzeset részletes tudósítását alább közöljük, e helyen csupán egy pár recensiót vetünk pa­pírra a tűz lelkünkre gyakorolt im­presszióról. Pusztításában is fenséges volt a Lipschitz-féle emeletes faalkotmányu jégveremnek égése. A tűzoltóság min­den erejét oda összpontosította, hogy a Fuchs Jenő szögletházát., — mely­nek tűzfalát a gyehenna benyomását keltő tűzzel égő jégveremtől alig két méteres térköz választja el — meg­mentsék. Ez a munka, dacára a tűzoltóság megfeszített munkálkodásának majd­nem meghiúsult akkor, mikor az égő jégverem gerendaváza teljes erővel rádőlt a védett ház padfeljáratára, sziporka-esővel s lángtengerrel bo­rítva azt, Szerencse, hogy a sugárcső teljes erővel működhetett s a hatalmas viz- sugárnak igy elég ereje volt beoltani a lobogó lánggal égő gerendaváz tüzét. A gerendaváz második felének a Fuchs ház udvarára való beomlása vészthozóbb volt s majdnem ember­áldozatot követelt. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezért senkit sem terhel felelősség. A vélet­len gonosz műve volt az a szeren­csétlenség, mely e leomlást követte. A Fuchs-féle ház udvarán ugyanis sokan nézték a tüzet, mert a faalkot- mányu emeletmagas jégverem olda­lának égése innen megdöbbentően szép látványt nyújtott. Schön Miksa és Friss Heimann tűzoltóparancsnokok előre látván a gerendaváz másik részének a Fuchs- féle ház udvarára történő beomlását, hátra szorították a tömeget, melyet kiparancsolni sem lehetett, mert ja­varésze a mentés munkálatait segí­tette elő. A gerendaváz lezuhanása nem is okozott volna bajt, ha egy gerenda, mely az égő padmaly tetején volt: ha­talmas lendületet nem kap. A gerendaváz egész sziporka­esővel zuhant az udvarra, s közben a nagyobb lendületet vett gerenda teljes súlyával rázuhant az egyik ott álló emberre. Ezer szerencse volt a szerencsét­lenségben, hogy ideje volt kissé odább ugrani, mert a gerenda igy vállára esett s vállcsontját törte el. A jelen­levő dr. Nyomárlcay Ödön vette ke­zelés alá a szerencsétlenül járt mun­kást és sebét bekötözte. Szolgáljon ez az eset intő tanú­ságul máskor arra, hogy a tűzoltó­parancsnokok, kik akkor egyúttal a térnek parancsnokai is, szükséghez képest még a háziakat is parancsol­ják ki a veszélyeztetett területről. Persze ez addig, mig a tűzoltóság rendszeresítve nincs, s nagyon gyak­ran a gyermekek kezei is hathatósan munkálnak közre a mentésnél: egy kívánatos, de gyakorlatban — jelen körülmények között — kivihetetlen idea. E tüzeset egyúttal uj megfonto­lás tárgyává teszi a vízvezeték fel­állításának régóta vajúdó ügyét. Va­lósággal elszomorító az a tény, hogy városunkban bármily nagy arányú tűzesetnél csak egy fecskendő dol­gozhat, mert több fecskendőt vízzel ellátni a kocsihordók képtelenek. Bár úgy ienne, hogy a vízvezeték folálli • fásának ügyét ez eset tanulságán kí­vül uj végzetszerii tűz vész-szerencsét­lenség ne tenné aktuálissá, s ne kel­lene könnyelműséggel, nemtörődöm­séggel akkor vádolni az illetékes kö­röket, mikor majd egy vészthozó al­kalom elodázhatatlanná fogja tenni a vízvezeték felállításának ügyét. Van ennek a tűzesetnek egy másik megszívlelendő tanulsága is. A Lip- schitz-íé\e jégverem felépíttetésének ügye akkortájt — úgy tudjuk — vi­tatott ügy volt, sőt helyszíni szemle is lett tartva az akkori tűzoltóparancs­nok Juhász Jenő felebbezése folytán. Dacára annak, hogy egy ily emeletes, tisztán faalkotásnak az épületek közé való valóságes beékelése első tekin­tetre is — evidenter tűzveszélyesnek tűnik fel : felépítése engedélyezve lett. Az idő megmutatta a hibát a követ­kezményekben, abban az óriási mun­kában, melyet tűzoltóság és magán­emberek együttesen fejtettek ki a Fuchs-féle háznak megmentésére, me­lyet csakis a Lipschitz-féle épület égése veszélyeztetett. Sőt most, mikor már két eset tanúsága áll előttünk (a városban fel­állított két ily jégverem rövid idő­közökben égett le) az elővigyázat el- engedhetlen kötelességévé teszi az érdekelt hatóságnak, hogy ily, tisztán fából épített, tűzveszélyes épületnek a városban való felállítását, épületek közzé való beékélését ne engedé­lyezze. A tüzeset részletes tudósitása a következő: * Folyó 8-áról 9-ére menő éjjel kevéssel 1 óra után tűz pusztított a Bercsényi-utcán. Juhász Jenő ügy­véd egyik zsindelyes háza gyuladt ki a padláson, melyet Rapaport Benjá­min bérel, Ebben a házban volt a bérlő pékműhelye, melyben éjjelen­ként süteményeket sütnek. A tűz ki­ütése a közelben lakók között nagy riadalmat okozott, mert az égő ház szomszédságában egy nagy, emelet­nyi magasságú faalkotmány volt, Lipschitz Adolf sörkereskedő jég­verme és a veszélyeztetett hely kü­lönben is tele van építve apró, tűz­veszélyes házakkal. Az égő háztól — amitől tartani lehetett — csakhamar meggyűlt a jégverem száraz deszka­fala és óriási gyorsasággal égett, ha­talmas lángjával bevilágítva a város délkeleti részét. Mentésről itt szó sem lehetett. A tűzoltóság feladata az volt, hogy a komolyan veszélyeztetett Fuchs Jenő-féle házat óvja meg a megsemmisüléstől. Ez megfeszített erős munka után sikerült is. A jég­veremben, melyhez közeledni is kép­telenség volt, nagy mennyiségű sör volt hordókban és palackokban el­helyezve. — Ez mind elpusztult. Az üvegek a nagy hőségtől megre­pedeztek, a hordók nagy része pedig meggyuladt és tartalmuk kiömlött. Legnagyobb kárt, mintegy 6000 koro­nát szenved Lipschitz sörkereskedő* mert a megsemmisült sörkészlet bizto­sítva nem volt. A jégverem azonban és Juhász Jenő három leégett kis háza biztosítva voltak. A tűz lokali­zálásánál tevékeny részt vett ezúttal a közönség, valamint a honvéd tüz- oltószakasz is. Szerencsétlenség is tör­tént a tűz oltása közben. Gottlieb gépészre, aki a Fuchs Jenő udvarán segédkezett a tűz elfojtásánál, a be­dőlt jégverem égő gerendái közül egy darab vállára esett és súlyosan megsértette. Első segélyben, a tűznél jelen volt dr. Nyomárkay Ödön ré­szesítette a megsérült embert. A tü­zet, melynek a Lipsitz-féle jégvermen kivül még három ház tetőzete lett áldozatul, hosszas fáradozás után haj­nali 5 órakor sikerült lokalizálni. A tűznél jelenvolt a helybeli honvédség egy készenléte is Gergelyífv tiszt- helyettes vezetésével.

Next

/
Thumbnails
Contents