Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-09-15 / 100. szám
Sátoralja-Ujhely, 1904. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sá.toralja-'O’jnely, lőtér 9. szám. Kéziratokat sem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó á fill,, Vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttérien minden garmond ser 80 fill. szeptember í5. . 100.' (4322.) Earminckettedik évfolyam. POLITIKAI HÍRLAP. iíj. Meczner Gyula dr. Molnár János dr. Perényi Józseí főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kői negyedévre 8 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. tűzbiztonság a polgári jóiét feltétele. — szept. 15. Sok község és város gondol vissza szomorúan erre a szerencsétlen nyárra. Ezer és ezer ember maradt hajlék nélkül s ezek között hány és hány van olyan, kinek termését, egész évi keresményét, szükséges házi állatait fölemésztette a rettenetes lángtenger. Borzadva olvasta mindenki a lapok tüzkrónikáját. Szomorú érdekessége volt az ennek a száraz szezonnak. De vájjon elég példát nyujtott-e azon községeknek és városoknak, amelyeket ez a rettentő csapás elkerült, de amelyek szintén porrá éghettek volna, mert nincsenek meg bennük a tűzvédelem legprimitívebb eszközei sem ? Mi, Sátoraljaújhely lakói }g a legnagyobb aggodalommal áuot tűk ki ezt a tüzes lev^ró Uya. rat, rettegve még - lehetőségétől is aunak} ’a0gy tüz ütvén ki, a V1Z es védőeszközök hiányában az egész város lángok martalékává lesz. Nálunk ugyanis a tűzvédelem e két tényezője majdnem teljesen hiányzik. Nem újságot mondok, midőn ezt a szomorú adatot újra előhozom e lap hasábjain, de a hírlapok kötelessége éber figyelemmel kisérni a közönség érdekeit s azokért, ha kell, a legintenzívebb harcot is felvenni. Nem keresem itt az okokat, amelyek eddig városunkban lehetetlenné tették a vízvezeték A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Egy forradalmi országgyűlés. (1604. szeptember 8-án, Gálszócsen.) Irta: Péter Mihály. (Folyt, és vége.) Az 1604-iki gálszécsi országgyűlésnek nem lehet teljes képét adni azért, mert eddigeló csak a hozott határozatok kerültek napfényre. De gyanítani lehet, hogy miután Gálszécs ebben az időben, ifjabb Bocskay Istvánnak, Zemplénvármegye akkori nagyhírű főispánjának volt a birtoka, ez az országgyűlés, a némi romjaiban még meglevő várkastélyban történt meg. Tudott dolog azonban, hogy megjelent ezen országgyűlésen a Felső- Tiszavidék nemessége, az a nemesség, mely a nemzeti ügynek mindenkor leglelkesebb és legelszántabb harcosa volt; ezenkívül itt voltak a szepesi városok küldöttei, annál inkább, mert mivel gyanították, bogy a kassai templom elvétele után ő rájuk is rákerül a sor, még a pozsonyi országgyűlésen koalíciót kötöttek a protestáns rendekkel és félretették azt az antagonizmust, mely bosszú századok és az állandó, teljes számú tüz- őrség behozatalát. Talán vétkes mulasztása volt ez az illetékes tényezőknek, talán az ehhez szükséges pénzösszeg hiánya szolgált akadályul ? Akármelyik volt is, e nyáron meggyőződhetett mindenki arról, hogy városunk állapota tűzbiztonság tekintetében tarthatatlan. Rendes tüzőrség szervezése már évek óta készülődik, de úgy vagyunk ezzel is, mint annyi sok, más kulturális újítással: az akta csomagok, indítványok, tervek és tervmódosítások szaporodnak, csak a tüzőrség hiányzik. De a tüzőrség szerintem most csak másodrangu kérdés, mert egy sokkal fontosabb dolognak kell azt megelőzni. Honnét vesznek elegendő vizet a tűzoltók? — Talán a fenékig kiszáradó hitvány kis patakjából a városnak, V^rry abból a nehány kutból, mely a nyáron Tsrég ifiüj valc) Tízet is alig tudott szolgáltatni a közönségnek ? Ide rendes vízvezeték kell, kerüljön a városnak, a város közönségének bármilyen nagy anyagi áldozatába is. Intelligens város ma már nem lehet el vízvezeték nélkül sem a közegészséget, sem a tűzbiztonságot tekintve. A polgárság ez irányú megterheléséért józan eszü ember nem haragudhatik, mert ez jóformán olyan szükséges, mint a mindennapi kenyér. Hiába küzdött, fáradott az ember, ha avval a rettegéssel kell nap nap után pihenőre térnie, hogy szerfolyamán a megyék és városok küldöttei között bizonyos okokból folyton fennállott. Az eminens nemzeti és vallási ügy szorosan egyesítette őket. A gálszécsi országgyűlés határozatait két részre lehet osztani; az egyik rész vonatkozik a honvédelemre, a másik felelet az alkotmányt és a vallást ért újabb sérelmekre és épen ez sajátságos világot vet az akkori hazafiak gondolkozására és mély hazaszeretetére. Még meg nem ért a török szövetség eszméje és két tűz között mindakettőt elakarták oltani. Ami a török ellen való védekezést illeti: háború esetén az ágyuk vontatása a szabad királyi városok kötelessége volt. De azok újabban meggyengülvén, azt a terhet magokra vállalni többé nem akarták. Megpróbálták többször, hogy a rendek fogadják el e terhet, de ők az ajánlatot többször visszautasiták, igy az 1604. országgyűlésen is. így voltak a hadsereg élelmezéséhez szükséges gabonaadóval és gabona szállításával is. Kérdezhetné valaki, hogy e merev visszautasításnak mi volt az oka ? Talán nem gondolkoztak az országgyűlés tagjai elég hazafiasán ? Nem itt kell az okot keresni, hanem zeménye a tűz martaléka lehet. Vagy talán a tüzkárbiztositás elég óvóintézkedés a tűzzel szemben ? Igen, szükség van arra is, egy bizonyos mértékben az is csökkenti kárpótlásával a kárt, de a maga egészében az még nem elegendő. Ki fizeti vissza a zsellérlakóknak a kárt, akik hónapos vagy éves lakásaikban egész vagyonukat ott tartják, akiknek azonkívül nincsen semmijük ? A városi magistratus kötelessége a város tűzbiztonságáról gondoskodni. A régi időkbeu is ez volt a városi hatóságok egyik főgondja. A céhek tagjai egyúttal tűzoltók is voltak s veszedelem idején az egész polgárságnak engedelmeskedni kellett a kivételes rendszabályoknak. Segíteniük s nem bámulniok kellett. iMa a polgárság csak a látványosság kedvéért keresi fel a tüzet » fél ruháját csak egy viz- cseppel is beíSSQSkolni, mert tudják, hogy a tűzvédelem á mai modern viszonyok között a városi hatóság egyik különös kötelessége. Ezen kötelesség tudata vigye rá a magistratust arra, hogy sem anyagi, sem erkölcsi áldozatokat nem kiméivé a város jólétének ezen egyik legfontosabb teltételéről gondoskodjék. Itt minden év mulasztása súlyos vád az intéző körök ellen. Végre tenni kell már valamit. És pedig lehetőleg tökéletes védelemről keil gondoskodni. Félmuuka tízszer annyiba kerül, abban a sajnálatos körülményben, hogy a katonaság e téren is visszaélt a nemzet bizalmával és nagylelkűségével, még pedig akképen, hogy a szállításra alkalmazott lovakat, ott a táborozás helyén saját céljaikra használták fel, hónapokon át haza nem bocsátották, ottan dolgoztattak velük. Emiatt vonakodtak főképen a vármegyék úgy az ágyú, mint az élelmiszer vontatását elvállalni, főként érthető, hogy a gabonaadó megajánlása alól is szerették volna magokat kivonni, hiszen az országban Ínség volt s nagy része el volt pusztulva. Ez volt, mondom, a helyzet 1604. tavaszán. És éppen ez az, ami, mikép jeleztem, sajátságos napfényt vet a gálszécsi országgyűlésen jelenvoltak mély hazaszeretetére. Harag tombol szivökben a legújabban elkövetett alkotmánysértés miatt, de azt a gyűlöletet most a veszély pillanatában félreteszik, mikor a haza megmentéséről van szó. Határozták tehát: „hogy az ágyuk vontatására minden tizenhat-tizennyolc porta után felajánlanak egy-egy jármos ökröt, vagy igás lovat, habár a bel- és külföldi katonaság rémitő pusztításai a megyéket teljesen ki is pusztították. “ mint a teljes, mert folytonos rendkívüli költségeket emészt föl. S ki viseli ennek is a terheit, mint a város polgársága ? Ha már fizet, legalább legyen látszatja is annak. A polgárság jólétének egyik alapfeltétele — újra ismételem — a biztonság érzet: különösen ezen pusztító elemmel szemben, amely nehány óra alatt hamuvá teszi bosszú évek keserves munkájának minden gyümölcsét. S ezért a felelősség nem a közpolgárságot, hanem annak e célra megválasztott vezetőségét terheli. A sok tervezgetést végre tett is kövesse! Karcos. A közigazgatási bizottság ülése. — szept. 15. Hétfőn, e hó 12-én tartotta meg a vármegye közig, bizottsága szeptember havi rendes ülését. Az ülésen Hadik Béla gróf főispán elnökölt és részt vettek azon — a bizottság tisztviselő tagjain kívül — br. Sennyey Miklós, id. Meczner Gyula, Meczner Béia, I ;°boczky Endre, Molnár Béla és Nagy Barna választott bizottsági tagok. Hadik- Barkóczy Endre gróf, Andrássy Sándor "gróf és Ferenczy Élek anyakönyvi főfelügyelő Írásban igazolták távol maradásukat. Elnöklő főispán az ülés megnyitása előtt bejelentette a bizottságnak, hogy Ö Felsége a király Mauks Endre pozsonyi helyettes pénzügyigazgatót nevezte ki saujhelyi pénzügyigazgatóvá. Egyúttal szép szavakban üdvözölte az uj pénzügyigazgatót és biztosította őt, hogy hivatalos működésében mindenkor számíthat a bizottság jóakaratára és támogatására. Mauks Endre csak később az ülés folyamán, szakjelentésének előterjesztése előtt köszönte meg a szives fogadtatást és Ígérte, hogy arra Á gabona szállítására vonatkozólag pedig azt határozták: „hogy minden portára egy-egy kassai köböl rozs, vagy árpa és egy kenyér vettetik ki. „Az első határozatot megpótolták azzal: „ha Belgiojoro gondoskodni fog a fuvarbérnek, vagy ha az igát az állam átvenni akarná, annak illő árának megfizetéséről“. A másodikat ezzel: „fizessen a kincstár szállítás fejében egy forintot, kivéve a zabot, melyet köblönként ötven dinárért szállítanak“. — Elhatározzák végül, hogy az ágyuk vontatásáról is gondoskodnak. Ezek szerint tehát nem is volt tüzes forradalmi hangulatú a gálszécsi országgyűlés ? Hiszen ime szépen megszavaztak mindent. De igen. Mert a gálszécsi országgyűlésnek nem ezek a főtárgyai. Ezek is lényegesek, de forradalmi hangulatot kölcsönöz a gyűlésnek az, hogy a keserűségek annyira összehalmozódtak már, az ellentétek annyira kiélesedtek, hogy a mire a nemzet századokon át nem gondolt, most már kénytelen itt kimondani, hogyha rajtok rövid időn segítve nem lesz, ha az idegen katonaság meg nem fékeztetik, ha a XXII. törvénycikk el nem töröltetik, — maguk segítenek magukon. Az aranyDnnky fivérek cs. és kir. udvari fényképészeknek rendes két heti kirándulásokon kívül, a mi legközelebb szept. 18. és 19-én lesz, egy állandó megbízottjuk van itten a műteremben és igy levételek minden nap eszközöltetnek.
