Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-09-15 / 100. szám

2. oldal

ZEMPLÉN.

Szeptember 15.

fog törekedni, miként a bizottság megelégedését mindenkor kiérdemelje és biztosítsa magának.

Áz ülés a szokásos keretek között folyt le az időszaki jelentések és a fellebezett ügyek előterjesztésével.

Br. Sennyey Miklós kérdést intézett az alispánhoz, hogy mely községek fognak a pataki járáshoz beosztatni. A kérdésre válaszolva, az alispán ismertette az ügyre vonatkozó iratokat, melyekből megállapittatott, hogy a vármegye eddig csak abban döntött, hogy a sátoraljaújhelyi járásból mely községeket oszt be a pataki uj járásba, miután azonban az eddig beosztott községekkel a járás aránytalanul kicsiny lenne, az alispán előterjesztést fog tenni, hogy ahoz részint a bodrogközi, részint a tokaji járásból is csatoltassanak községek. (Áz alispán javaslatát a kedden ülésező állandó választmány tárgyalta, amelyről lapunk más helyén adunk tudósítást.)

Tárgyalta végül a bizottság az 1905—1906. évekre elkészített közúti költségelőirányzatot, melynek főbb pontjai a következők:

1. Az 1905—1906. évi közúti költségelőirányzat szükségleti része, vagyis a kiadások az 1905. évre 687246 korona 60 fillérben, az 1906. évre 622116 korona 24 fillérben állapíttattak meg. Ezzel szemben a bevétel 10°/o útadó kivetése mellett az 1905. évben 336038 korona 65 fillér, az 1906. évben pedig 334933 korona 19 fillér, vagyis a hiány az 1905. évben 301208 korona 01 fillér, az 1906. évben pedig 287182 korona 05 fillér

2. Javaslatba hozza a bizottság, hogy a törvényhatósági közgyűlés mondja ki, miszerint az útadó százalék 10o/o legyen, a minimista igás váltság ára 6 korona, a minimista kézi napi váltság ára pedig 1 korona legyen.

3. Az 1905. évben fedezetlen 301208 korona 01 fillér, 'továbbá az 1906. évben fedezetlen 2*37188 korona 05 fillér hiány fedezésére felterjesztősileg kéressék fel a m. kir. kereskedelmi miniszter, hogy ezen összegeket részint a beruházások alapjából, részint pedig államsegélyből a törvényhatóságnak engedélyezni s fo- lyóvá tenni kegyeskedjék.

4. Tolcsva s Erdő-Bénye nagyközségeket összekötő közútvonal a törvényhatósági közutak közzé felvétetik.

5. Az 1905. január hó elsejétől kezdődőleg a törvényhatósági közúti hálózat az 1903—1904. évi költség- előirányzat tárgyalásakor elfogadott s jelenleg is érvényben lévő úthálózattal szemben olyképen kiegészítve álbullának záradékára való gondolás az, mely szerint törvénysértések esetén a nemzetnek joga van királya ellen fegyverrel is felkelni. Ez a két utóbbi pont tehát az idegen katonaság és a XXII. törvénycikk ellen való ily értelmű állásfoglalás teszi az 1604-iki gálszécsi országgyűlést forradalmi jellegűvé és elhatározóvá a későbbi eseményekre. A királytól függött, hogy a fenyegetés valósággá ne váljék. Sajnos azonban, az uralkodóház nem akart végzetes útjáról letérni.

A határozatra adandó felelettől függött ugyanis, hogy a nemzet rálép erre a kijelölt útra.

A határozatot egy bárom tagú küldöttség vitte el Belgiojoróhoz, aki rakaraazi táborában fogadta a küldötteket; névszerint Darbócz Pált, Farkas Andrást és egy harmadik ismeretlent.

A terhek vállalását nagy örömmel vette tudomásul a generális, de nem úgy a határozat többi részét. Mikor ugyanis a küldöttek elpanaszolták, hogy a generális a kassai templomot elvette, a népet a vallásával ellenkező szertartásra kényszeríti : ő ezeket feleié: „amit én cselekedtem, arról én megfelelek, mikor annak ideje leszen, magamtól semmit sem cselekedtem; szolga vagyok,

lapittatik meg, hogy abban a vármegye törvényhatósága által elfogadott s kereskedelmi miniszterileg is már jóváhagyott Ublya—dubrava—váraljai, Sárospatak—karád—czigándi, továbbá a most javaslatba hozott Tolcsva—erdőbényei közútvonalak is befoglaltassanak.

6. Hatalmaztassék fel az alispán, hogy ezen költségelőirányzatban kitüntetett munkálatok végrehajtásáról gondoskodjék, az általa, vagy a vármegye közigazgatási bizottsága által engedélyezett s a költségvetésben feltüntetett munkálatokra vonatkozólag az előirt szabályok betartása mellett a munkálat kivitelére a törvényhatóság nevében kötendő szerződéseket jóváhagyhassa.

Áz ülés Va 2 órakor ért véget.

A zemplénvármegyei községi és körjegyzők egyletének közgyűlése.

— Saját tudósítónktól. —

Sátoraljanjhely, 1904. szept. 12.

A községi és körjegyzők egylete f. évi szeptember hó 10-én Fodor Jenő egyleti elnök elnöklete alatt Sátoraljaújhelyben rendkívüli közgyűlést tartott.

A gyűlés megnyitása után Fodor Jenő egyleti elnök jelentette, hogy a jegyzői nyugdíj ügyben Marikovszky Bertalan és érdektársai kérvényét a vármegye törvényhatósági közgyűlése tárgyalta s a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjeszteni elhatározta. A kérvény f. évi aug. hó 29-én lett felterjesztve. Jelenti továbbá, hogy a nyugdíjügy rendezése körül a hatóságok nemcsak meleg érdeklődést és jóakaratot tanúsítanak, de az 1889. évet megelőző időkből szolgálatot teljesítő jegyzők jogos kívánságait és sérelmeit legnagyobb mértékén méltányolják é§__a-.g2tikséges támogatásokra'"'mindenkor készek. — A 30 éves nyugdíj jogosultságot, mint illetékes helyről tudja, maga a miniszter törölte s igy a jegyzői egyletet semmiféle mulasztás nem terhelheti, annál kevésbé sem, mert 1897. évtől fogva első és főfeladatának mindig a nyugdíjügy rendezését tekintette.

A szerencsi járás jegyzői kara által az egylet ellen intézett kirohanásokra térve át az elnök jelentésében : a szerencsi járás jegyzői kara által az egylet ellen rendezett kirohanásokat helyteleníti, mert a nyugdíjügy nem az egylet kizárólagos joga, még kevésbé az anyaegyletből kikapcsolt egyes járásé, hanem a vármegyebeli összes jegyzőké, ahhoz mindenkinek beleszólási és érdekeltségi joga van; s igy természetes,

valamit az én uram parancsol, kinek hittel köteles vagyok, azt kell exe- quálnom“. Ebből világosan látszik, hogy az instrukció felülről jön. Aztán a visszatért küldötteknek még levelet is irt a generális, amelyben a többek közt a következőket mondá: „Különben, hogy sem az országgyűlésen promulgált articulust (XXII. törvénycikk) elfogadni, sem őfelségének a saját birtokában szabad kezet hagyni nem akarnak, hanem ahelyett kaszájukkal idegen búzát aratnak.“

Természetes dolognak kell tartanunk, hogy úgy a küldöttek jelentése, mint Belgiojoró fenyegető levele a gálszécsi 'országgyűlésen jelenvoltaknak, mint a nemzetnek általában mihamar tudomására jutott. Tehát alea jacta est. A határozatot csak foganatosítani kellett.

A szintén vérig bántott Bocskay személyében alkalmas vezetőt talált az elégedetlen nemzet. Az ez évi kassai novemberi országgyűlésen már felkelők tanácskoznak. Ami ezután történt, azoknak fejtegetése nem tartozik e rövid cikk keretébe.

lm, világos, hogy a későbbi szabadságharcokra az első közvetlen lökést a gálszécsi, 1604. szeptember 8-án tartott országgyűlés adta meg.

hogy egy töredék mások érdekeit védeni nincsen jogosítva. Indokolatlanul pedig az egylet vezetősége felett pálcát törni, nem fér össze a kartársi tisztelettel. Indítványozza, hogy azon kartársaknak, kik 1897. évet megelőzőleg szolgálnak s a 30 éves nyugdíjigényre támaszkodnak, névsora ki- mutattassék s egy pótkérvénynyel a vármegye törvényhatóságának beterjesztessék, kérelmezvén a jóváhagyott szabályrendeletet, az arra jogosultak igényeinek, mint a szerzett jogoknak épségben tartására.

E tárgyban szólalt fel Mankovics János is, ki a szerencsi értekezlet jogosultságát el nem ismeri, eljárásáért elismeréssel köszönti s a szerencsi kirohanásokért az illetők jegyzőkönyvi megrovását indítványozza.

A közgyűlés az elnöki jelentést helyeslő tudomásul vette az egylet s a szerencsi értekezlet ismeretlen határozata felett a közgyűlés egyszerűen napirendre tér.

Ezután a közgyűlés a napirendre kitűzött ügyek tárgyalására térve át Hubay Kálmán egyleti főjegyzőnek viselt állásáról történt lemondását a közgyűlés el nem fogadja, hanem őt e fontos tisztség további viselésére felkéri. Egyben kijelenti azt, hogy az ő hasznos működése iránt a legnagyobb bizalommal viseltetik s hogy azok az elévülhetlen érdemek, miket az egylet újjászervezése s főleg a nyugdíjügy revíziója körül szerzett, az egylet történetében maradandó nyomokat hagynak maguk után. Az országos központi jegyzői egylet alapszabály tervezetét módosítás nélkül elfogadta a közgyűlés. — Az „Erzsé- bet-segitőegyesület“ alapszabály tervezete helyenkénti változtatással szintén elfogadtatott. — Hubay Kálmán főjegyző indítványa foIjtáH, a segéd- Sfiiiéntességi igényének biztosítása céljából, a központi jegyzői egylet utján a minisztériumhoz felirat intóztetni elhatároztatott.

A gyűlés további folyamán Ha- raszthy Vince indítványára határozattá emeltetett, hogy a vármegye törvényhatóságához intéztessék sürgős felterjesztés az iránt, miként a jegyzői illetményeknek, egy községi jegyzői fizetési alap létesítése után, az állampénztárból való kiszedése, kimondassák.

Ezekután elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Tárczay Ferencz és Mankovics János tagtársakat kéri fel ; s több tárgy hiányában a gyűlést berekeszti.

*

Magán utón vett értesítés szerint gróf Hadik Béla főispán, Fodor Jenő elnököt és Hubay Kálmán főjegyzőt, a nyugdijügyben, együttes kihallgatáson fogadta, az egylet kívánságát teljesíthetőnek vélte és biztosította a tisztelgőket, hogy tőle telhctőleg mindent elkövet, hogy a régi jegyzőkön esett sérelem egy pótbeadványnyal sürgősen orvosoltassék.

Referens.

VÁRMEGYE ÉS VAROS.

)(Vármegyei közgyűlés. Zemplén- vármegye törvényhatósága rendes közgyűlését 1904. évi szeptember hó 29-ik napjának d. e. 9 órakor fogja megtartani a vármegyeháza nagy termében. A közgyűlésen ez alkalommal rendkívül fontos tárgyak kerülnek megvitatás és megszavazás alá. A tárgysorozat pontjai közül kiemelkednek a saujhelyi és sárospataki járás főszolgabírói állásának betöltése, az alispán évnegyedes jelentése, leiratok stb. A közgyűlés tárgysorozata teljes terjedelmében a következő:

1. A tisztviselők fizetésének emelésére megszavazott s az 1904. évi X. t.-c. életbeléptetése folytán felszabadult 2°/o-es pótadónak a háztartási és más pénztárai tartozásának, továbbá a tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet nyugdijilletmónyeinek fedezésére további megszavazása. 2. Közművelődési célokra 1%-os vármegyei pótadónak megszavazása. 3. Sorozási költségek és háztartási szüségletek fedezésére 74%>-es vármegyei pótado megszavazása. 4. A nyugdíjazás folytán megüresedett sátoraljaújhelyi főszolgabírói állásnak, valamint ennek betöltése folytán netán üresedésbe jövő többi tiszti állásoknak választás utján való betöltése. 5. Az 1901. évi május 14-én tartott ülésben 112/9385. szám alatt hozott határozattal szervezett sárospataki járásba a főszolgabírói állásnak és az ezen állás betöltése folytán esetleg megüresedő többi tiszti állásoknak választás utján való betöltése. 6. A vármegye 1905. évi háztartási költségelőirányzata. 7. A vármegye 1905—1900. évi közúti költségelőirányzata. 8. A kir. törvényszék által használt épület és börtönök visszavásárolni elhatározott 90,000 korona kölcsönkötvénye jóváhagyása és a kölcsön fedezésének biztosítása. 9. Áz aiispán évnegyedes jelentése a közigazgatás általános állapotáról. 10. A vármegye háztartási, régi betegápo- lási alap és más tartozásainak az 1-ső pontban felvett 2%-es pótadóból mikéntleendő kiegyenlítése. ll.gr. Tisza István miniszterelnök köszönő levele. 12. Kereskedelmi miniszter leirata a saujhelyi városi távbeszélő hálózat létesítése tárgyában. 13. A miniszter- elnök leirata az olasz borvám ügyében. 14. Belügyminiszer leirata az 1904. évi költségelőirányzat tárgyában. 15. Belügyminiszter leirata a tisztviselők, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet fizetésének rendezése tárgyában. 16. Belügyminiszter leirata

II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítása tárgyában. 17. Belügymi- ™£tar leirata a jegyzői magánmun- káí,Aokró1 alkotott szabályrendelet t^rg, jban. 18. Tolnavármegye átirata a vasúti aiK'1'1112120^1^ bérmozgalma tárgyában. 19. jg^esvármegye átirata a köztisztviselők szolgálati! ágyában. 20. Dobreczen sz. kir. város u*ira^ a magyar nyelv és jelvényeknek a külképviseletben leendő alkalmazása tárgyában. 21. Alispán jelentése a vármegyei szabályrendeletekért kiadott 2061 korona háztartási előleg törlése tárgyában. 22. Alispán jelentése a vármegyei építkezési szabály- rendelet módosítása tárgyában. 23. Alispán javaslata a Bocskay-szoborra megszavazandó összeg tárgyában. 24. Számvevőség jelentése a Szentkirályi Albert-féle alapítvány 1903. évi számadási zárlata tárgyában. 25. Az Országos Nemzeti Szövetség átirata Szent-István napjának megünneplése tárgyában. 26. Vármegyei tisztviselők országos egyesületének előterjesztése a dologi átalányok rendezése tárgyában. 27. Országos Magyar Gazdasági Egyesület átirata bevándorlási törvény sza- szabályozása tárgyában. 28. Tiszti ügyész véleményes jelentése Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestületének a polgári leányiskola építési költségeinek fedezése iránt hozott határozata tárgyában. 29. A községek költségolőirányzati és zárszámadásainak tárgyalása. A már beérkezett és még beérkezendő összes, a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyek.

)( A „liliputi járás“. A E'm. H. ilyen címen megjelent vezércikkére, mely a pataki járás felállítása alkalmából ismét jónak látja egy kirohanást intézni a vármegye vezetői ellen, közöljük olvasóinkkal, hogy az állandó választmány éppen most, kedden foglalkozott ezzel a kérdéssel és miután abban a meggyőződésben volt, hogy ha a pataki járás csupán azokból a községekből alakíttatnék, melyeket a vármegye 1901. évi határozata sorolt az uj járásba, az aránytalanul kicsiny lenne : egy bizottságot küldött ki, mely már a legközelebbi közgyűléshez be fogja adni javaslatát, hogy mely községek csatoltassanak még Patakhoz a bodrogközi és a to-