Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-09-15 / 100. szám

2. oldal ZEMPLÉN. Szeptember 15. fog törekedni, miként a bizottság megelégedését mindenkor kiérdemelje és biztosítsa magának. Áz ülés a szokásos keretek kö­zött folyt le az időszaki jelentések és a fellebezett ügyek előterjesztésével. Br. Sennyey Miklós kérdést in­tézett az alispánhoz, hogy mely köz­ségek fognak a pataki járáshoz be­osztatni. A kérdésre válaszolva, az alispán ismertette az ügyre vonatkozó iratokat, melyekből megállapittatott, hogy a vármegye eddig csak abban döntött, hogy a sátoraljaújhelyi já­rásból mely községeket oszt be a pa­taki uj járásba, miután azonban az eddig beosztott községekkel a járás aránytalanul kicsiny lenne, az alis­pán előterjesztést fog tenni, hogy ahoz részint a bodrogközi, részint a tokaji járásból is csatoltassanak köz­ségek. (Áz alispán javaslatát a ked­den ülésező állandó választmány tár­gyalta, amelyről lapunk más helyén adunk tudósítást.) Tárgyalta végül a bizottság az 1905—1906. évekre elkészített közúti költségelőirányzatot, melynek főbb pontjai a következők: 1. Az 1905—1906. évi közúti költ­ségelőirányzat szükségleti része, vagyis a kiadások az 1905. évre 687246 ko­rona 60 fillérben, az 1906. évre 622116 korona 24 fillérben állapíttat­tak meg. Ezzel szemben a bevétel 10°/o útadó kivetése mellett az 1905. évben 336038 korona 65 fillér, az 1906. évben pedig 334933 korona 19 fillér, vagyis a hiány az 1905. évben 301208 korona 01 fillér, az 1906. év­ben pedig 287182 korona 05 fillér 2. Javaslatba hozza a bizottság, hogy a törvényhatósági közgyűlés mondja ki, miszerint az útadó száza­lék 10o/o legyen, a minimista igás váltság ára 6 korona, a minimista kézi napi váltság ára pedig 1 korona legyen. 3. Az 1905. évben fedezetlen 301208 korona 01 fillér, 'továbbá az 1906. évben fedezetlen 2*37188 korona 05 fillér hiány fedezésére felterjesztősileg kéressék fel a m. kir. kereskedelmi miniszter, hogy ezen összegeket részint a beruházások alap­jából, részint pedig államsegélyből a törvényhatóságnak engedélyezni s fo- lyóvá tenni kegyeskedjék. 4. Tolcsva s Erdő-Bénye nagy­községeket összekötő közútvonal a törvényhatósági közutak közzé fel­vétetik. 5. Az 1905. január hó elsejétől kezdődőleg a törvényhatósági közúti hálózat az 1903—1904. évi költség- előirányzat tárgyalásakor elfogadott s jelenleg is érvényben lévő úthálózat­tal szemben olyképen kiegészítve ál­bullának záradékára való gondolás az, mely szerint törvénysértések esetén a nemzetnek joga van királya ellen fegyverrel is felkelni. Ez a két utóbbi pont tehát az idegen katonaság és a XXII. törvénycikk ellen való ily ér­telmű állásfoglalás teszi az 1604-iki gálszécsi országgyűlést forradalmi jel­legűvé és elhatározóvá a későbbi ese­ményekre. A királytól függött, hogy a fenyegetés valósággá ne váljék. Sajnos azonban, az uralkodóház nem akart végzetes útjáról letérni. A határozatra adandó felelettől függött ugyanis, hogy a nemzet rálép erre a kijelölt útra. A határozatot egy bárom tagú küldöttség vitte el Belgiojoróhoz, aki rakaraazi táborában fogadta a küldöt­teket; névszerint Darbócz Pált, Far­kas Andrást és egy harmadik isme­retlent. A terhek vállalását nagy öröm­mel vette tudomásul a generális, de nem úgy a határozat többi részét. Mikor ugyanis a küldöttek elpana­szolták, hogy a generális a kassai templomot elvette, a népet a vallá­sával ellenkező szertartásra kénysze­ríti : ő ezeket feleié: „amit én csele­kedtem, arról én megfelelek, mikor annak ideje leszen, magamtól sem­mit sem cselekedtem; szolga vagyok, lapittatik meg, hogy abban a várme­gye törvényhatósága által elfogadott s kereskedelmi miniszterileg is már jóváhagyott Ublya—dubrava—váral­jai, Sárospatak—karád—czigándi, to­vábbá a most javaslatba hozott Tolcsva—erdőbényei közútvonalak is befoglaltassanak. 6. Hatalmaztassék fel az alispán, hogy ezen költségelőirányzatban ki­tüntetett munkálatok végrehajtásáról gondoskodjék, az általa, vagy a vármegye közigazgatási bizottsága ál­tal engedélyezett s a költségvetés­ben feltüntetett munkálatokra vonat­kozólag az előirt szabályok betartása mellett a munkálat kivitelére a tör­vényhatóság nevében kötendő szerző­déseket jóváhagyhassa. Áz ülés Va 2 órakor ért véget. A zemplénvármegyei községi és körjegyzők egyletének közgyű­lése. — Saját tudósítónktól. — Sátoraljanjhely, 1904. szept. 12. A községi és körjegyzők egylete f. évi szeptember hó 10-én Fodor Jenő egyleti elnök elnöklete alatt Sá­toraljaújhelyben rendkívüli közgyű­lést tartott. A gyűlés megnyitása után Fodor Jenő egyleti elnök jelentette, hogy a jegyzői nyugdíj ügyben Marikovszky Bertalan és érdektársai kérvényét a vármegye törvényhatósági közgyűlése tárgyalta s a m. kir. belügyminisz­tériumhoz felterjeszteni elhatározta. A kérvény f. évi aug. hó 29-én lett felterjesztve. Jelenti továbbá, hogy a nyugdíjügy rendezése körül a ha­tóságok nemcsak meleg érdeklődést és jóakaratot tanúsítanak, de az 1889. évet megelőző időkből szolgálatot tel­jesítő jegyzők jogos kívánságait és sérelmeit legnagyobb mértékén mél­tányolják é§__a-.g2tikséges támogatá­sokra'"'mindenkor készek. — A 30 éves nyugdíj jogosultságot, mint ille­tékes helyről tudja, maga a miniszter törölte s igy a jegyzői egyletet semmi­féle mulasztás nem terhelheti, annál kevésbé sem, mert 1897. évtől fogva első és főfeladatának mindig a nyug­díjügy rendezését tekintette. A szerencsi járás jegyzői kara által az egylet ellen intézett kiroha­násokra térve át az elnök jelentésé­ben : a szerencsi járás jegyzői kara által az egylet ellen rendezett kiro­hanásokat helyteleníti, mert a nyug­díjügy nem az egylet kizárólagos joga, még kevésbé az anyaegyletből kikapcsolt egyes járásé, hanem a vár­megyebeli összes jegyzőké, ahhoz mindenkinek beleszólási és érdekelt­ségi joga van; s igy természetes, valamit az én uram parancsol, kinek hittel köteles vagyok, azt kell exe- quálnom“. Ebből világosan látszik, hogy az instrukció felülről jön. Aztán a visszatért küldötteknek még levelet is irt a generális, amelyben a többek közt a következőket mondá: „Külön­ben, hogy sem az országgyűlésen promulgált articulust (XXII. törvény­cikk) elfogadni, sem őfelségének a saját birtokában szabad kezet hagyni nem akarnak, hanem ahelyett kaszá­jukkal idegen búzát aratnak.“ Természetes dolognak kell tar­tanunk, hogy úgy a küldöttek jelen­tése, mint Belgiojoró fenyegető levele a gálszécsi 'országgyűlésen jelenvol­taknak, mint a nemzetnek általában mihamar tudomására jutott. Tehát alea jacta est. A határozatot csak fo­ganatosítani kellett. A szintén vérig bántott Bocskay személyében alkalmas vezetőt talált az elégedetlen nemzet. Az ez évi kassai novemberi országgyűlésen már felkelők tanácskoznak. Ami ezután történt, azoknak fejtegetése nem tar­tozik e rövid cikk keretébe. lm, világos, hogy a későbbi sza­badságharcokra az első közvetlen lö­kést a gálszécsi, 1604. szeptember 8-án tartott országgyűlés adta meg. hogy egy töredék mások érdekeit vé­deni nincsen jogosítva. Indokolatla­nul pedig az egylet vezetősége felett pálcát törni, nem fér össze a kartársi tisztelettel. Indítványozza, hogy azon kartársaknak, kik 1897. évet meg­előzőleg szolgálnak s a 30 éves nyug­díjigényre támaszkodnak, névsora ki- mutattassék s egy pótkérvénynyel a vármegye törvényhatóságának beter­jesztessék, kérelmezvén a jóváhagyott szabályrendeletet, az arra jogosultak igényeinek, mint a szerzett jogoknak épségben tartására. E tárgyban szólalt fel Mankovics János is, ki a szerencsi értekezlet jo­gosultságát el nem ismeri, eljárásáért elismeréssel köszönti s a szerencsi kirohanásokért az illetők jegyzőkönyvi megrovását indítványozza. A közgyűlés az elnöki jelentést helyeslő tudomásul vette az egylet s a szerencsi értekezlet ismeretlen ha­tározata felett a közgyűlés egysze­rűen napirendre tér. Ezután a közgyűlés a napirendre kitűzött ügyek tárgyalására térve át Hubay Kálmán egyleti főjegyzőnek viselt állásáról történt lemondását a közgyűlés el nem fogadja, hanem őt e fontos tisztség további viselésére felkéri. Egyben kijelenti azt, hogy az ő hasznos működése iránt a legna­gyobb bizalommal viseltetik s hogy azok az elévülhetlen érdemek, miket az egylet újjászervezése s főleg a nyugdíjügy revíziója körül szerzett, az egylet történetében maradandó nyomokat hagynak maguk után. Az országos központi jegyzői egylet alap­szabály tervezetét módosítás nélkül elfogadta a közgyűlés. — Az „Erzsé- bet-segitőegyesület“ alapszabály ter­vezete helyenkénti változtatással szin­tén elfogadtatott. — Hubay Kálmán főjegyző indítványa foIjtáH, a segéd- Sfiiiéntességi igényének biz­tosítása céljából, a központi jegyzői egylet utján a minisztériumhoz fel­irat intóztetni elhatároztatott. A gyűlés további folyamán Ha- raszthy Vince indítványára határo­zattá emeltetett, hogy a vármegye törvényhatóságához intéztessék sür­gős felterjesztés az iránt, miként a jegyzői illetményeknek, egy községi jegyzői fizetési alap létesítése után, az állampénztárból való kiszedése, ki­mondassák. Ezekután elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Tárczay Ferencz és Mankovics János tagtársakat kéri fel ; s több tárgy hiányában a gyűlést be­rekeszti. * Magán utón vett értesítés szerint gróf Hadik Béla főispán, Fodor Jenő elnököt és Hubay Kálmán főjegyzőt, a nyugdijügyben, együttes kihallgatá­son fogadta, az egylet kívánságát tel­jesíthetőnek vélte és biztosította a tisztelgőket, hogy tőle telhctőleg min­dent elkövet, hogy a régi jegyzőkön esett sérelem egy pótbeadványnyal sürgősen orvosoltassék. Referens. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )(Vármegyei közgyűlés. Zemplén- vármegye törvényhatósága rendes köz­gyűlését 1904. évi szeptember hó 29-ik napjának d. e. 9 órakor fogja meg­tartani a vármegyeháza nagy termé­ben. A közgyűlésen ez alkalommal rendkívül fontos tárgyak kerülnek megvitatás és megszavazás alá. A tárgysorozat pontjai közül kiemelked­nek a saujhelyi és sárospataki járás fő­szolgabírói állásának betöltése, az al­ispán évnegyedes jelentése, leiratok stb. A közgyűlés tárgysorozata teljes terjedelmében a következő: 1. A tisztviselők fizetésének eme­lésére megszavazott s az 1904. évi X. t.-c. életbeléptetése folytán felsza­badult 2°/o-es pótadónak a háztartási és más pénztárai tartozásának, továbbá a tisztviselők, segéd- és kezelősze­mélyzet nyugdijilletmónyeinek fedezé­sére további megszavazása. 2. Köz­művelődési célokra 1%-os vármegyei pótadónak megszavazása. 3. Sorozási költségek és háztartási szüségletek fedezésére 74%>-es vármegyei pótado megszavazása. 4. A nyugdíjazás foly­tán megüresedett sátoraljaújhelyi fő­szolgabírói állásnak, valamint ennek betöltése folytán netán üresedésbe jövő többi tiszti állásoknak választás ut­ján való betöltése. 5. Az 1901. évi május 14-én tartott ülésben 112/9385. szám alatt hozott határozattal szer­vezett sárospataki járásba a főszolga­bírói állásnak és az ezen állás betöl­tése folytán esetleg megüresedő többi tiszti állásoknak választás utján való betöltése. 6. A vármegye 1905. évi háztartási költségelőirányzata. 7. A vármegye 1905—1900. évi közúti költ­ségelőirányzata. 8. A kir. törvényszék által használt épület és börtönök visszavásárolni elhatározott 90,000 korona kölcsönkötvénye jóváhagyása és a kölcsön fedezésének biztosítása. 9. Áz aiispán évnegyedes jelentése a közigazgatás általános állapotáról. 10. A vármegye háztartási, régi betegápo- lási alap és más tartozásainak az 1-ső pontban felvett 2%-es pótadóból mi­kéntleendő kiegyenlítése. ll.gr. Tisza István miniszterelnök köszönő levele. 12. Kereskedelmi miniszter leirata a saujhelyi városi távbeszélő hálózat létesítése tárgyában. 13. A miniszter- elnök leirata az olasz borvám ügyé­ben. 14. Belügyminiszer leirata az 1904. évi költségelőirányzat tárgyá­ban. 15. Belügyminiszter leirata a tisztviselők, segéd-, kezelő- és szolga­személyzet fizetésének rendezése tár­gyában. 16. Belügyminiszter leirata II. Rákóczi Ferenc hamvainak haza­szállítása tárgyában. 17. Belügymi- ™£tar leirata a jegyzői magánmun- káí,Aokró1 alkotott szabályrendelet t^rg, jban. 18. Tolnavármegye átirata a vasúti aiK'1'1112120^1^ bérmozgalma tárgyában. 19. jg^esvármegye átirata a köztisztviselők szolgálati! ágyában. 20. Dobreczen sz. kir. város u*ira^ a magyar nyelv és jelvényeknek a külképviseletben leendő alkalmazása tárgyában. 21. Alispán jelentése a vármegyei szabályrendeletekért ki­adott 2061 korona háztartási előleg törlése tárgyában. 22. Alispán jelen­tése a vármegyei építkezési szabály- rendelet módosítása tárgyában. 23. Alispán javaslata a Bocskay-szoborra megszavazandó összeg tárgyában. 24. Számvevőség jelentése a Szentkirályi Albert-féle alapítvány 1903. évi szám­adási zárlata tárgyában. 25. Az Or­szágos Nemzeti Szövetség átirata Szent-István napjának megünneplése tárgyában. 26. Vármegyei tisztviselők országos egyesületének előterjesztése a dologi átalányok rendezése tárgyában. 27. Országos Magyar Gazdasági Egye­sület átirata bevándorlási törvény sza- szabályozása tárgyában. 28. Tiszti ügyész véleményes jelentése Sátoral­jaújhely r. t. város képviselőtestüle­tének a polgári leányiskola építési költségeinek fedezése iránt hozott ha­tározata tárgyában. 29. A községek költségolőirányzati és zárszámadásai­nak tárgyalása. A már beérkezett és még beérkezendő összes, a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyek. )( A „liliputi járás“. A E'm. H. ilyen címen megjelent vezércikkére, mely a pataki járás felállítása alkal­mából ismét jónak látja egy kiroha­nást intézni a vármegye vezetői el­len, közöljük olvasóinkkal, hogy az állandó választmány éppen most, ked­den foglalkozott ezzel a kérdéssel és miután abban a meggyőződésben volt, hogy ha a pataki járás csupán azok­ból a községekből alakíttatnék, melye­ket a vármegye 1901. évi határozata sorolt az uj járásba, az aránytalanul kicsiny lenne : egy bizottságot küldött ki, mely már a legközelebbi köz­gyűléshez be fogja adni javaslatát, hogy mely községek csatoltassanak még Patakhoz a bodrogközi és a to-

Next

/
Thumbnails
Contents