Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-09-01 / 95. szám

Harminckettedik évfolyam. Sátorai]a-Djhely, 1904. szeptember í. 95. (4317.) Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhÍTatal: őátoralja-TJjnely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HXKLAF. ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. dr. Molnár János felelős szerkesztő. dr. Ferényi József főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, ti'évre 6 kei negyedövre 3 k >r. Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz» betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. Vívmányok Zemplénvármegye utihálózatának újjászervezése ügyében. — szept. 1. Még élénk emlékünkben él az a nagyszabású akció, melyet gróf Hadik Béla főispán a múlt év folyamán a vármegye egész közúti hálózatának ujiászervezése érdekében megindított, s a mely­nek eredménye lett, liogy a vár­megye törvényhatósági bizottsága a közélet iránt élénken érdeklődő férfiakból álló albizottságot kül­dött ki, — a főispán útmutatása nyomán, kiváló szakvezetővel készített ezen programra részle­teinek beható megvitatására, — mely majd hivatva lesz az egész vármegyei utibálózaíot reorgani­zálni s a régi bajokon gyökeresen segíteni. E programm, melyet a vár­megye közönségének közgyűlése közlelkesedéssel fogadott el, 9 pontban sorolja fel ama kíván­ságokat, amelyek alapján a köz­utak újjászervezése keresztülvi­hető lesz. Legfontosabb ezek kö­zött ama kivánság, hogy a kor­mány a nagymihály—homonna — mezölaborcz—liszkói, a homonna —szinna—baligródi, továbbá a s.-a.-ujhely—borsi—abara—ráska —vajáni törvényhatósági közuta­kat 1905. év január l étől kez- dődőleg állami kezelésbe vegye át. — Ez képezi egyszersmind alapját a programm megvalósítá­sának is, mivel az ezen utak ál­lamosítása folytán felszabaduló összeg a többi közút fokozatos fejlesztésére lesz felhasználandó. Egy másik, nem kevésbé fon­tos kivánság volt, hogy a kormány a törvényhatóság kiépítetlen út­szakaszainak építésére 185,237 korona 27 fillér összeget enge­délyezzen egyszerre segélyképen, továbbá az, hogy Zemplénvár­megye törvényhatósági úthálózata részint uj utak építésével, részint némely vicinális útnak a törvény- hatósági közutak hálózatába való fokozatos felvételével — 186 kilo­méterrel kibővítessék. Végül fel­ölelte a programm a közutak műszaki szolgálatának helyesebb ellátása érdekében 4 uj utbiztosi és 56 uj utkaparói állásnak a szervezését, különös tekintettel a leginkább elhanyagolt állapotban lévő vicinális közutakra, amelyek a programm szerint évenkint a m. kir. államépitészeti hivatal műszaki közegei által, havonként pedig a törvényhatósági utbizto- sok által lesznek beutazandók. A műszaki, szolgálatot is ezek lát­nák el. E programm csaknem teljes egé­szében a megvalósulás stádiumába jutott. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ugyanis, mint értesü­lünk, értesítette a vármegye kö­zönségét, hogy a vármegye utiprog- rammját helyesli, annak megvaló­sítása érdekében kész a legmesszebb­menő áldozatokra, feltéve, ha a vármegye közönsége az időköz­ben megalkotott 1904. évi XIV. törvénycikkben előirt követelmé­nyeknek megfelel. E törvény sze­rint a kormány a rendelkezésére bocsátott 43 millió koronából csak azokat a törvényhatóságokat se­gélyezheti, melyek közúti szük­ségleteiket 10% útadó kivetése mellett látják el és zárszámadá- silag igazolják, hogy a kiépítendő törvényhatósági közutak építési költségeit 10% utadókulcs kive­tése mellett sem képesek elvi­selni; amennyiben pedig a vár­megye közönsége ezidő szerint csak 8% útadót fizet, az útadót csekély 2%-kal emelnie kell. S amennyiben az emelt útadó sem fogja fedezni az utak építési és fenntartási költségeit, önként kö­vetkezik, hogy a miniszter a megye közönségét az általa már kilátásba is helyezett 180,000 koronával fogja segélyezni. Kijelentette továbbá a minisz­ter, hogy bár ez idő szerint hatá­rozott állást nem foglalhat el azon kérelem tekintetében, hogy a nagymihály—homona—m -laborcz —liszkói, a homonna—szinua— baligródi, továbbá a Sátoraljaúj­hely— borsi—abara — ráska —va­jáni törvényhatósági közutak az 1905. év január 1-től kezdődőleg állami kezelésbe vétessenek, mert az 1894. évben megállapított ut- államositási programra teljesen végrehajtva még nincs, azonban az 1906. évtől kezdődő államosítási programmnak az 1905-ik év folyamán történő megállapításánál ezen utak államosításának kérdésénél a leg­messzebbmenő figyelemmel lesz. Ez utak hossza 170.956 kim., fenntartási költségük évenként 732.34 kor. 82 fill, vagyis jóval több, mint a 2% útadónak meg­felelő összeg. Végül a közutak 186 klm.- rel való kibővítésének kérdése tekintetéban nincs kifogása a miniszternek az ellen, hogy az ujabbi úthálózatba felvenni szán­dékolt kiépítetlen közutak közül a fontosabbak a mostani törvény- hatósági úthálózatban levő kiépí­tetlen és kevésbé fontos utak helyett felvétessenek a törvény- hatósági úthálózatba s hogy ezek­nek kiépítése a beruházási hitelből nyerendő államsegély terhére fogana- tosittassék. Méltó elismerés és őszinte kö­szönet illeti ezért Hieronymi Ká­roly kereskedelmi minisztert, ki fel­ismervén a vármegye közönsé­gének egy rég táplált óhaját, elfogadta és a megvalósulás stá­diumába juttatta a főispán nagy­szabású utiprogrammját, melylyel egyszersmind vármegyénk kereske­delmi, ipari és közgazdasági érdekei is mindinkább kielégítéshez jutnak. Építkezések. — szept. 1. Valamely város haladását és külső csinosságát az jellemzi, hogy az épít­kezések minő arányban folynak. V an- nak-e monumentális középületei s bir-e csinos, lakályos bérházakkal. Városunk külső képe rövid időn belül igen sokat fog változni. A közkórház impozáns arányai már mutatkoznak. Az igazságügyi palota is pár hónap múlva fedél alá jut. Ez a két nagystílű épület lesz egyúttal két legszebb középületünk. De ezenkívül az építkezési kedv az idén úgy látszik más módon is fel­lendült. Számos kisebb-nagyobb lakó­ház emelkedik a város különböző pontjain. A polgári leányiskola is a megvalósulás stádiumába jutott. Az Éwa-féle telkeken pedig, a vasúthoz közel egész uj sor házat építenek, mely majdnem készen ál’. Á Dókus palota is befejezéshez közeledik és a Budapest felől érkező utasoknak fel­tűnik a regényes helyen emelked uri- lak, mely csinos formájával igazán kedves látványt nyújt. Az igazság­ügyi palota és kórház elkészítése után a régi kórház, valamint a megyeház belső udvarán épült törvényszéki és fogház épület marad majd üresen. A régi kórház telkén újabb építkezések várhatók. A törvényszék és fogház mostani helyiségei pedig a jelenleg szétszórva levő különböző állami és megyei hivatalokat fogadja majd be. Ezek koncentrálásával valószínűleg a megyei ügyészség, a szolgabirői hi­vatal, a pénzügyigazgatóság és kir. adóhivatal mostani helyiségei fognak uj lakókra várni. Az izr. hitközség is uj kórházat épit. Szóval lesz változás, költözködés, üres lakás és ezzel né­mileg meg fog szűnni a városunkban észlelhető lakás mizéria, mert sajnos Sátoraljaújhelyen tudvalevőleg igen nehéz jó lakást kapni. A város né­pességi fejlődése nincs arányban a lakások szaporodásával. Ä lakások túlnyomó része régi, rozoga, szűk és túlzsúfolt. A lakbérek magasak. Leg­főbb ideje volt, hogy az építkezések nagyobb arányokat öltsenek. Ez az arány azonban még mindig nem meg­felelő. A lakás keresés úgy költözkö­dés idején még mindig igen sok gon­dot okoz a városi polgárság ama ré­szének, amely sajnos nincs abban a helyzetben, hogy saját házában lak­hasson. Önkénytelenül eszembe jut itt a helybeli állami tisztviselők sorsa, a kik igen számosán még ez idő sze­rint is szűk és egészségtelen, ócska lakásokban kénytelenek drága házbér fejében szorongani. Annak idején fá­radoztam egy tisztviselő-telep létesí­tése körül. Fáradságom kartársaim közönyén tört meg. Pedig a megol­dás sem nehéz, sem költséges nem lenne. Keserűséggel látom, hogy sze­rény életviszonyok között élő iparo­sok s alsóbb rendű alkalmazottak mint építik maguknak a csinos, kü­lön udvarral biró lakóházakat s nem­hogy veszítenének a befektetett tő- kócskéből, de még megtakarításokat is eszközölnek. Pedig hát nekik sin­csen heverő pénzük, legalább nagy részük nem rendelkezik azzal. Hanem ügyesek, élelmesek és nem sajnálják a fáradságot és utánjárást. A mostani viszonyok között, különösen váro­sunkban, ahol a majdnem fölös szám­ban levő pénzintézetek szívesen finan- cirozzák a reális alapon fekvő kisebb méretű építkezéseket, Isten ellen való vétek, hogy tisztviselő társaim nem ragadják meg a kedvező alkalmat, hogy családjaik s a maguk számára egy kedves otthont szerezzenek. — Semmit sem kockáztatnának vele, mert a kölcsön vett összeget a fel­építendő lakóház nemcsak fedezné, de egy kis vagyonkát is biztosítana tulajdonosának. A törlesztés pedig (egy kis tőke hányadot is bele szá­mítva) bőven kitelnék a lakbérből. A számítás oly egyszerű és köny- nyü és még sem bir testet ölteni az eszme. Mert a magyar állami tisztvi- selőikar, sajnos, igen kényelmes és fázik az utánjárással járó s számítá­son alapuló, de végeredményében a takarékosságot szem előtt tartó vál­lalkozásoktól. Sokan attól félnek — s ezen fe- neklett meg legkivált a felvetett esz­me — hogy áthelyezés alkalmával mi lenne a házzal ? Pedig ez az aggodalom is fölös­leges és alapnélküli. Tegyük fel, hogy nem sikerül a házat eladni úgy, a hogy szeretné az ember, hát nem adja el. De ki lehet adni bérbe 1 Hi­szen egy lakályos, kényelmes és kü­lön udvarkával biró házat szívesen kivesz mindenki, akinek arra szük­sége van. És egy ilyen városban, mint Sátoraljaújhely, amely a szapo­rodás, a fejlődés és haladás termé­szeti törvényei alatt áll, soh’ sem kell attól félni, hogy megfelelő lakás lakó nélkül marad. íme, annak idején felvetettem az eszmét, hogy vegyük meg 30—40-en a régi temető melleti, ha jól tudom a Dókus-féle telket. Ez a város alatt van. Földmunkát nem igényel, mert sik. Ivó vize lenne minden háznak és egymásért jótállva, válvetett erő­vel könnyen kapnánk megfelelő köl­csönt is. Egyiknek sem került volna telkestől többe a ház (3 szoba s meg felelő mellékhelyiségekkel együtt) 7—8000 koronánál. Nyolc ezer ko­rona évi 6%-os (tehát sokat mondok) kamatja 480 korona. De egy 4 ezer forinton épült ház nem annyit, hanem legalább is 6 ezer forintot, sőt esetleg még többbet is ér. Nem sikerült a terv. S ime most a szomszédos Éwa- féle földeken már egy egész sor uj ház diszlik, akiknek tulajdonosai nem állami tisztviselők, hanem még sze­rényebb sorsú, illetve pályáju pol­gárok, s akik alig győzik fogadni a lakáskeresőket. Segits magadon, az Isten is meg­segít 1 Ezt a példa beszédet nem akar­ják megszívlelni a magyar állami tiszt­viselők. Elég szomorú dolog. Mennyi támadás, mennyi félreér­tés között sikerült a szövetkezetei megalapítanunk és hála az égnek : sem a támadóknak, sem az aggódók­Danky fivérek cs. és kir. udvari fényképészeknek rendes két heti kirándulásokon kívül, a mi legközelebb szept. 4. és 5-én lesz, egy állandó megbízottjuk van itten a műteremben és igy levételek minden nap eszkö­zöltetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents