Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-01-02 / 1. szám
4. olcLtl. ZEMPLÉN Január 2. IRODALOM. Szilánk. .Azt hittem: regény lesz belőle És hogy majd dalt irok felőle; Azt hittem: múzsa lesz a lányból S napfény, mely éjembe világol. Azt hittem, hogy az én világom Titkát ki majdan néki tárom S hogy megismeri a szerelmet, Melylyel a poéták szeretnek. Azt hittem: itt van; megtaláltam A fehér tél zuzos havában . . . S amit egy más fiúra hintett: Mindent ledöntött egy tekintet. S azt a sok dalt, amit bennem Kellett von, hogy életre keltsen Egy epizód végkép lezárta, S e dalnak nem lesz folytatása . . .-ih. SZÍNHÁZ. „Sötétség“. (Bemutatása dec. hó 22-én a városi színházban.) Rutkai György a „Sötétség“ szerzője, főhivatásának a zsurnalisztikát vallja és a hírlapíró éles szemével kutatott, keresett színpadi téma után. Belenyúlt társadalmi életünkbe és annak legizgatóbb kérdéseit hozta drámai erővel színre. A becsület polgári és a katonai felfogása ütközik össze darabjában és ebből a nagy összeütközésből születik meg a párbaj pusztító rémének elítélése. „Sötétség“ a darab cime. Sötétség van még a világon, ha ily összeütközések lehetségesek és az emberi boldogságot ez a sötétség teszi tönkre. Ez a darab tendenciája. A sok pro és contra véleményt a párbajról Rutkai a követ- keő színpadi cselekmény keretében mondatja el hőseivel: Egy polgári családot állít színpadra, Vári birtokost (Komjáthy), annak nejét (Kom- játhyné), Emma leányát (Fái Flóra), Andor fiát (Czobor). A családnak élete csupa fény és boldogság; a családfőt jótékonysága és más érdemei elismeréséül a város díszpolgárává választják, leányát pedig nőül kéri Ist- vándy huszárfőhadnagy. Az első felvonás valóságos idyll. A tiszta égen azonban felhők látszanak. A családfő barátja Erdős László (Serfőzi) szerelmes Emmába. Az apa leányát szívesen barátjához adná, miután hálával tartozik az ügyvédnek, aki 20 évvel ezelőtt egy bünperben védője volt. Vári egy bank élén állott, mely megbukott. Igaz, hogy a bíróság felmentette, de amint látni fogjuk, ez az affér sötét pont gyanát szerepel életében. Az első felvonás tiszta, aet- heri milliője mindenkire hatott. Maga a bonyodalom rohamosan, nagy viharral jő. A huszárfőhadnagy szülei — az apa (Bartha) nyugalmazott ezredes, az anya (Breznay Anna) csakhamar megérkeznek és egy csapással vége a nagy boldogságnak. Az ezredes ur előáll, hogy a fiának az ezred — miután a régi bünpör egy névtelen feljelentés folytán naylényre jutott — megtiltotta a házasságot. Vári hiába demonstrál. Hiszen akkor ártatlansága kitűnt. Az öreg katona nem tehet semmit, az ezred már döntött. Hát a huszárfőhadnagy? Szereti a hivatását, s bár mélyen le van sújtva, siet katonai kötelességének eleget tenni. Polgári felfogás szerint ugyan az volna a kötelessége, hogy helyt álljon a menyasszonya mellett, aki mindenképpen ártatlan, de mi jól tudjuk, hogy mi a katonai felfogás. Vári^ kifakad, háttérben megjelenik az egész esalád s megtudják a lesújtó valót. Ekkor előrohan Andor s a szemébe vágja a főhadnagynak, hogy becstelen. Ezen sértést katonai felfogás szerint nyomban meg kellene torolni karddal. Már villan is a kard a főhadnagy kezében, de Emma közéjük veti magát és vele szemben a huszár sem tud következetes maradni. Leereszti kardját és fájdalmasan felkiált: „Csak most lettem becstelen.“ A harmadik felvonásban újabb bonyodalom támad, lstvándy főhadnagy az ezred Ítélete szerint csak úgy maradhat katona, ha a legsúlyosabb feltételek mellett megverekszik Andorral. Andort azonban apja elküldte hazulról s a párbajt nem engedi meg. így a főhadnagy veszve van. Megjelenik az ezredes s megtörve kéri Várit, hogy engedje meg fiának a párbajt, könyörüljön katona fián. A két apa jelenete igen erős s hatásos. Vári nem enged. Vári fiával lehet párbajt vívni, de Vári leányát nem lehet nőül venni? Ekkor jön haza Andor és bár apja kitagadással fenyegeti, mégis kész megverekedni lstvándy főhadnagygyal. A mozgalmas felvonást egy nagyon hatásos jelenet, a denunciáns leleplezése fejezi be. Emma a cserbenhagyott menyasszony leplezi le a névtelen feljelentőt az ügyvéd személyében, aki Várit egykor védte s most, hogy Emmába szerelmes, titkos feljelentést küldött az ezredhez. Ez a jelenet tette a legnagyobb hatást. Az utolsó felvonásban az ezredesnél vagyunk. Fia elakar indulni a párbajra, de előbb anyjától vesz búcsút. Az anya sejti a valót és magához hivatta Emmát, hogy ketten visz- szatartsák a fiút a párbajtól. Mindez azonban hiábavaló. A két nő egyedül marad, rettenetes lelki kínok közt. Lövés dördül a szomszéd kaszárnyában. Nemsokára megjön a főhadnagy, Andor meghalt. Emma ájultan terül el a földön 3 az ezredesné fájdalmasan kiált fel: Sötétség uralkodik még a világon. A magasabb morálnak bizonyára sok kifogása lehet eme megoldás ellen, de az élet sok esetben igazat ad a szerzőnek. Az első felvonás kivételével, ahol a szerző kószakarva mérsékelte magát, a többiben kergetik, űzik egymást az effektusok. A darabnak tulajdonképen két féle a tendenciája. Az egyik a katonaságnak a becsületről való tulszi- goru felfogása ellen, a másik a párbaj oktalansága ellen fordul. Igaz, hogy a második théma az elsőből nő ki; a párbaj szükségessé válik, mert a katonai felfogás felbontja az eljegyzést és becsületétől fosztja meg az ártatlan családot. A kétféle becsület összeütközése nem elég tiszta, éles és meggyőző. Ha Vári teljesen ártatlan, akkor a legkényesebb tiszti bíróság sem láthat a húsz év előtti perben okot a házasság felbontására. Ha pedig Vári nem egészen ártatlan az esetben az egész dráma lehetetlen, mert akkor katonáéknak igazuk van. A szerző ezt érzi és jótékony félhomályt vet az eset körülményeire. A főhadnagy viselkedése is kétségeket támaszthatna. Ha ő ártatlannak tekinti Várit: akkor nem kellene a katonai parancsnak engedelmeskednie. Neki az igazság és szerelme mellé kellene állania, bármennyire is szereti hivatását. A szegény tiszt elveheti a gazdag leányt, mért ne vehetné el a szegény civil? Ha pedig Várit bűnösnek tartja, akkor újra nincs dráma, mert akkor az egyik fél nincs erkölcsileg jogosítva álláspontját joggal védeni. Andornak szintén nem szabad elhagyni a várost. Andor nagykorú, s mert a sértéshez sem kérte atyja beleegyezését, nem állhat félre. A denuneiáló ügyvéd szerepe sem szerencsés. Az ügyvéd szereti Emmát és azért denunciál. Maga a leleplezés azonban fényes jelenet. Az egyes alakok ügyesen vannak jellemezve, általában rokonszenvesek és a darab menete élénk. Az előadásról általában jót mond hatunk. Fái Flóra a szenvedő hősnőt meggyőzően, minden túlzástól í menten adta. A leleplezés jelenete tetszett legjobban. Mindvégig egyszerű, igaz, változatos volt. Az öreg, vak ezredesné szerepében Breznay Anna, Váriné szerepében Komjáthyné osztoztak a sikerben. A két apa : Komjáthy és Bartha különösen a harmadik felvonás nagy jelenetében kaptak megérdemelt tapsokat. Odry mint lstvándy főhadnagy volt jó. Csak megemlítjük, de megérdemelt egyetemes dicsérettel a Serfőzi, Vági, Czobor és Dobó alakításait. M-i B-a. ** „Rang és Mód.“ Buesuelőadá- sul Szigethy József „Rang és Mód“ cimü színművét adták elő dec. hó 23-án. A darab ócskaság, lim-lom s igy szinte csodálkozunk, hogy Komjáthy érdemesnek tartotta eiőadutni, mikor úgyis oly kevés élvezetben van részünk a télen át. Jóllehet 20 évvel ezeletőtt a Nemzeti Színház cassa darabja volt, ma a legtragikusabb részénél is csak komikumot szült. A szereplők közül Komjáthyné, Takács Mariska, Breznay Anna, Komjáthy és Odry mindent elkövettek a darab érdekében, de sikert aratni nem tudtak. Kárpótlásul a felvonás közök alatt a Magyari-testvérek debreceni bandája szórakoztatott. A banda vezetői: Magyari Kálmán és, ifj. Magyari Imre egyformán elsőrangú művészek. Nagyon bajos egyiket a másik fölé helyezni. Mert míg Magyari Kálmán vezetése alatt a 'oanda valósággal excellált s a közönséget tapsra ingerelte, addig ifj. Magyafi Imre, mint szólista a publikum szivét nyerte meg. Magyari Kálmán a temperamentumos magyar nóták mestere, ifj. Magyari Imre a klassikusok jeles interpretálója. A hálás közönség nem fukarkodott a tapssal, kaptak is annyit, hogy egy primadonna is megirigyelhetné. — Ha a cigányverseny eszméje valóra válik, hisszük, hogy a jury nem fog megfeledkezni Deb- reczen nagyhírű cigánybandájáról. P. Nyilatkozat. Eötvös Gyula gazdatisztet, velem szemben tanúsított magaviseletéért felelősségre vontam, de magátigazolni nem tudván, két tanú előtt gyáva, poltron embernek nyilvánítottam f. hó 23-án, miután az ügyet mai napig i sem tisztázta, eme kijelentésemet megismételem és diskvalifikáltnak nyilvánitom. Czigánd, 1903. december hó 28. Rácz Gyula, MERKÚR i váltóüzleti Lrósavéuytárs. BUDAPEST,V.,Fürdő-utcza3. sz. vesz és elad vidéki takarékpénztár- és bankrészvényeket, tőzsdén nem jegyzett papírokat és azokra, Valamint minden egyéb értékpapír és sorsjegyre igen előnyös előleget folyósít. Bank- és tőzsdeügyekben szakszerű felvilágosítással ingyen szolgál. BANKOSZTÁLY. SORSJEGYOSZTÁLY. VÁLTÓ ÜZLET, A m. kir. szab, osztály^orsjátek fíelárusitőheiye. Sorsjegyek csekély hrv(_r$;j!etfuetésre, előnyős só^sjejyíársaságok. Sorsjegybiztositás:Vegolcs5bt) díjszabás kívánatra bérmentve. R.ővid levélczim : Merkur, Budapest, Fürdő utcza. Részvénytöke kor. 1,000.000. *) B rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. Kiadótulaidonos: Khlert íjfvwl*. Meghívó. fi sátoraljaújhelyi takarékpénztár 1901. évi január hó 24-én az intézet helyiségében évi rendes közgyűlést tart, melyre a t. részvényeseket ezennel meghívom. A közgyűlés tárgyai: 1. Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések felolvasása. 2. A zárszámadások beterjesztése. 3. Nyeremény felosztása feletti határozathozatal, illetve az osztalék megállapítása. 4. Esetleges indítványok. Sátoraljaújhely, 1903. évi deczember hó 24-én. MECZNER BÉLA, t í ri NYÍLT TÉR*)
