Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-06-07 / 60. szám
2. oldal ZEMPL ÉN. Junius 7. rüségünkre. Soka ily bő termés, nem árt ennek se fagy, se aszály, télen úgy mint forró nyáron diszlik rendületlenül. Hjah! a kertészet csudája! A jótékonyság jól müveit talaján gondos ápolás mellett minden növény meghozza bő termését. Hála és elismerés a szorgalmas és nemes buzgalomban fáradtságot nem ismerő jeles kertészeknek. A nemes cél, melyet a leány egyesület zászlójára tűzött,visszhangra talál áldozat kész közönségünkben és a jószivü leány gyermekek a jótékonyság parancsszavára meghozzák a nagy áldozatot — eltáncolnak akár viradtig; a nemes ifjúság, ez meg szakmánybán robotol, mert hiába, nemes célról van szó. A derék tiszti-kar csupa kar, dolgozik előzetesen, dolgozik közben, dolgozik utólagosan, a diszelnök ki nem fárad a sürgés forgásban, mindenkihez van egy bátorító, vigasztaló szava. Az aktiv elnök ott hagyja a táncot és ellenőrizni jön a kaszát, minő anyagiság! a valódi pénztáros és propaganda-elnök kettőt is táncolnak egyszerre, jói teszik, egyleti dologgal foglalkozhatnak ők máskor is. Egyszóval, fényesen sikerült a mulatság ; úgy az erkölcsi mint az anyagi siker felülmúlta a várakozást. Lukács jókedvű játéka sokban hozzájárult. A mennyire feljegyezni sikerült, következők voltak jelen: Asszonyok: Bettelheim Miksáné, Bettelheim Mórné, Blumenfeld Jenőné, Blumenfeld Lajosné, Burger Lajosné, Czukker Jenőné, Fleiszner Frigyesné, dr. Fried Lajosné, dr. Fried Samuné, dr. Friedman Arminné, Friedrich Vilmosné, Glück Simonné, Haas Adolfné, Bernátné, Fülöpné, Mórné, Lipótné, Herczkáné Schön Regina,' Klein Henrikné, Knopfler Sándorné, özv. Kornstein Mórné, Markovits Miksáné, Lőwemvirth Jakabné, dr. Mandel Józsefné, Nagy Albertné, Neuman Jenőné, Nemvirth Adolfné, Némethy Bertalanná, Reich Lipótné (Luka,) Roos Adolfné, Róth Adolfné (Szerdahely,) Róth Józsefné, Rosenberg Sámuelné, Sebőn Miksáné, Schön Mórné, Schön Sándorné, Stark Mi- hályné, Sole Adolfné, Szabó Jakabné, dr. Szepessi Arnoldné, Waller Ala- dárné, Werner Miksáné, Widder Gyu- láné,Weisz Miksáné, Wilhelm Henrikné. Leányok: Bettelheim Berta, Ilona, Paula és Rózsika, Brauer Anna, Burger Sarolta, Czukker Róza, Egri Etelka, Falk Mina, Feldman Sárika (Kassa,) Fried Etelka, F'rich Róza, Glück Irénke, Gutfreund Emma (Sel- meczbánya,) Gombos Margit, Hercka Ottilka, Haas Irénke, Halpert Erzsiké, oly könnyen át is adják a szervezetben lévő elégendő anyagoknak. Ez utóbbiak az elégési processus különféle stádiumán mennek keresztül az emberi testen való áthaladásukban s ezeknek megfelelőleg különféle testi megjelenési formát is fölvesznek. Ezen formák egyike a zsirképződés. A zsir egy, a szervezetben nem teljesen oxydált tápanyag, mely mint ilyen kiküszöbölésre nem kerülvén: a test különféle helyein lerakódik a szövetekben. Minél több élenyt vehetnek föl a veres vértestek a belégzési levegőből s minél szorosabban érintkezhetnek a tápanyagokkal, annál tökéletesebb az utóbbiaknak elégése s igy annál kevesebbnek marad a zsir- tömeg. Könnyen belátható tehát, hogy a zsirképződés az emberi testben egyenes arányban áll a teljes légzéssel s az akadálytalan vérkeringéssel. Mennél erősebb a légzés, annál több éleny vétetik fel a veres vértestek által; mennél szabadabb a vérkeringés, annál hosszantartóbb ezeknek érintkezése a tápanyagokkal, tehát annál tökéletesebb az elégés és annál csekélyebb a zsirképződés. Azonban mindkettőt, úgy a légzést, mint a vérkeringést nagyban akadályozza a fűző s legnagyobb zsírlerakódás tudvalevőleg a hasüregben s bőralatti kötőszövetben történik, innen van, hogy a női nemnél oly gyakori a zsirhas s ennek oka tisztán a fűző. Klein Ilonka és Etelka, Knopfler Irénke, Kellner Ezsike, Lebovics Ilonka (Spatak,) Lőivemvirth Szerén, Markovies Flóra és Zsófika, Mosko- vits Etelka, Róth Anna, Róth Gizella, Róth Zselka, Rooz Irénke és Klárika, Reich Margitka, Rosenberg Erzsiké, Schön Margitka, Sole Dora, Szepessi Paula, Wernér Sárika, Weisz Stefi, Wilhelm Lenke. —ó —1). — Fősorozás. Az idei fősorozás folyó hó 1-én vette kezdetét Sátoraljaújhelyben. Előbb a járást sorozták Dókus Gyula alispán, polgári elnök jelenlétében. Katonai elnökök voltak a honvédség részéről Lengyel Manó alezredes, honvéd kiegészitőkerületi parancsnok, a közös hadsereg részéről Vukadinovics Farkas őrnagy. Orvosokként dr. Gidvó közös és dr. Galambos honvéd ezredorvosok működtek közre, mig a honvédség részéről //ász Alajos főhadnagy és Glöckner Rudolf közöshadseregbeli hadnagy voltak a sorozó tisztek. A sátoraljaújhelyi járásból felhívtak 964 hadkötelest, akikből csak 340 állott elő. A 340 közül 140 vált be katonának. Ugyanez a sorozóbizottság sorozza ma és holnap a helybeli hadköteleseket és a városban tartózkodó, idegen illetőségű állitásköteleseket is. Ez a sorozás két napig tart, azután a szerencsi járásba megy a bizottság. Az eredményről a jövő számban írunk. — Eső. Aranycseppek hullottak az égből . . . Kétségbeejtő szárazság, aszály után végre megkönyörült rajtunk az égi hatalom és jótékony esőt bocsátott az eltikkadt, kiszáradt földre. A vegetáció feléledt. A gazdák végleg elvesztett reménye visszatért. Hátha segít még az eső? Bár úgy lenne. Azonban nem csak a pusztulásnak indult vetéseket hozta uj életre a jótékony eső, hanem, nekünk, városi lakóknak is könnyebbülést, üdítő, jó levegőt hozott. — Betörés és rablás. Folyó hó 5-én délután olyan vakmerőséggel véghez vitt betörés és rablás történt a város legforgalmasabb részén, mely csaknem párját ritkítja Ujhely krónikájában. Vasárnap délután, mikor a Széchenyi-teret, a város főutcáját ezrével lepi el a sétáló közönség, a Korona- és Széchényi-téri Weinber- ger-féle emeletes házban dr. Rosenthal Sándor ügyvéd lakásán két ga- licziai származású betörő járt és mintegy 500 korona értékű ékszert szedett össze a szobákban kiürített szekrényekből. Hogy célt nem értek és a lakást teljesen ki nem fosztották, csak A fűzőnek egy más, szépségellenes hatása az erős izzadás. A fűzőtől gyakorolt nyomás a vérkeringést akadályozván, ezen okból beáll a vesékben is egy bizonyos fokú pangás, mely az átszivárgási képességet csökkenti s ezen csökkent kiválasztást fokozott izzadással kell a testnek pótolnia. A veríték a bőr felületére kerül, honnan lassanként elpárolog. A fűző fokozza egyrészt az izzadást, másrészt pedig megakadályozza annak gyors elpárolgását s igy a rendesnél sokkal több izzadtság, veríték gyűl össze a hónaljárokban s kezeken. Még az u. n. veres arc, illetőleg „veres orr“ is a fűzőnek köszönheti keletkezését a női nemnél. Mert, mint a vesékben, úgy a felbőrön is — a hol a véredények finom gyenge hajszáledényeket alkotnak — állanak elő pangási tünetek a vérkeringés akadályozása folytán. Ezen pangás eredménye aztán, hogy sokkal több szénsavat tartalmazó vérrel telittetnek meg a kis véredények, mely aztán az arcnak az annyira utalt vérszint adja meg. Igen szép olvasónő, idegenítsék el e sorok a hamis baráttól, a fűzőtől. Tartsa azt távol magától, vagy legalább is ne vegye oly nagyba a barátságát. Női szépségének igy sokkal jobban fog használni s győzelme a férfiakkal szemben is biztosabb lesz. a véletlennek köszönhető. A vakmerő rablásról és betörésről részletes tudósításunk a következő: Folyó hó 5-én, vasárnap délután fél 6 óra tájban távozott lakásáról dr. Rosenthal Sándor ügyvéd, amikor észrevette, hogy lakásának a folyosóra szolgáló egyik ajtaja nyitva van. Mivel rosszat nem sejtett, ügyet sem vetett az ajtóra és tovább ment. Ezalatt két betörő-tolvaj járt a lakás másik, Széchényi- téri részében, akik a kétszárnyas ajtót egy feszitő-vas segélyével könnyű szerrel feltörték s a lakásba jutottak. Biztonságban érezhették magokat, mert minden szobát bejártak és a csukott szekrényeket feltörték, a fiókok tartalmát kiszórták és úgy válogatták össze a zsebre vághaló kisebb értékes tárgyakat, mig a nagyobbakat, például ezüst tálcákat, csipkekendőket stb. az egyik szobában félretették, hogy távozásuk alkalmával magukkal vihessék. A legnagyobb pusztítást az erkély-szobában követték el, ahol az ékszerek nagy része állott. A fiókok mind ki voltak ürítve, a szekrényekből a ruha- és fehérnemüek kiszórva. Az ebédlőbeu voltak összecsomagolva a nagyobb ezüstnemüek, selyem- és csipkekendők stb. A hálószobában a földön hevertek a cipők, fehér ruhák és minden tárgy, melyhez csak hozzájuthattak. Mikor mun- kájokat javában folytatták, hirtelen kellemetlen meglepetés érte a két betörőt. A család egyik jó ösmerőse, Kellner Bella, aki gyakori vendége a lakásáról távol volt ügyvéd nejének, átment a feldúlt lakásba és mivel tudta, hogy a ház úrnője nincs itthon, a kapu aljában álló Bundzsák Róza szobaleánynyal együtt nem a folyosóra nyíló ajtón át, hanem a konyhán keresztül tért az első szobába, hogy a könyvszekrényből magához vegyen egy könyvet. Amint a szobába léptek, nyomban észrevették a négy kiürített fiókot. Alig ocsúdtak föl a meglepetéstől, a szomszéd szobában váratlan neszre lettek figyelmessé. Mire az ajtót fölnyitották, egy idegen férfi alak közeledett feléjök, majd egy másik jött elő, akik a kisasszony kérdésére azt felelték németül, hogy az ügyvéd urat keresik, miközben olyan viselkedést tanúsítottak és olyan mozdulatokat tettek, melylyel elárulták gyanús mivoltukat. Ekkor a betörő-tolvajokkal szemben álló védtelen nők mindjárt tisztában voltak a helyzettel. Egyikök, a szobaleány ijedtségében elkiáltotta magát: „rablók“, mire a kisasszony az utcára szolgáló erkélyre rohant és segítségért kiáltozott. E közben a két betörő az ajtók felé rohant és a lépcsőházon lefelé igyekezett elmenekülni. Az utcán járó nép ez alatt a ház kapubejárata elé tódult és csakhamar szemben találta magát a két rohanó fiatal emberrel, akik maguk kiabálták, hogy fent rablók járnak. A helyzet az első percben megtévesztette a közönséget, de mikor látták, hogy a kiáltozó fiatal emberek az utcán is menekülnek, — többen futásnak eredtek utánok és a közben előjött rendőrökkel üldözőbe vették a betörőket. Az egyiket sikerült is a Korona-utca végén, az izr. fürdő közelében elfogni, mig a másik egy udvarba menekült s annak kerítésén keresztül jutóit a szomszéd ház udvarára. Egy rendőr azonban észrevette a megugrott betörőt és keritésről-keritésre üldözte. Ez a hajsza mintegy negyedóráig tartott, mire a rendőr egy ház udvarán utolérte a betörőt. Nagy küzdelem fejlődött ki köztük. A betörő megütötte a rendőrt, mire ez kardot rántott és úgy vágott végig a mellén, hogy a vakmerő tolvaj összeesett. Még a földön is dulakodtak, de e közben a megtámadott rendőr segítséget kapott és a tolvajt ártalmatlanná tették és bekísérték. Ez alatt óriási embertömeg verődött össze a rendőr- kapitányság épülete előtt, ahová a két betörőt bekísérték. Itt nyomban megmotozták őket és mint egy 500 korona értékű ékszert és apró tárgyakat találtak zsebeikben. A nagyobb értéket képviselő holmit nem vitték magukkal, mert munkájokban megzavarták. Kihallgatásuk során előadták, hogy folyó 4-én érkeztek a városba, és mivel pénzök nem volt, felsőiket zálogba tették, magok pedig a Ronyva-szélén a bokrok között háltak. Másnap 5-én, a betörés napján a városba tértek s itt délután elkövették ösmeretes tet- töket. Mindketten úri kinézésű fiatal emberek, a kikről legkevésbbó sem következtetné az ember, hogy veszedelmes utazó betörő-tolvajok, akik cinkostárs nélkül is képesek bármely előre kiszemelt lakást kifosztani. Bár a rendőrség megindította a nyomozást oly irányban is, nincsen-e a betörőknek Uj helyben cinkostársa. Letartóztatták továbbá az ügyvéd szakácsnőjét is, akit állítólag az egyik betörővel beszélgetni láttak. Továbbá táviratilag tudakozódott a rendőrség Lernbergből a betörők személyazonosságának megállapítása és előéletük kipuhatolása iránt. Le is fotografálták őket. Az egyik Hansberg Chajemnek valja magát. A Lenberg melletti Lisi- nicze községben született, 20 éves, vízvezetéki munkás. A másik Bruch Bernát lenbergi származású 25 éves bútor- és padló-festő. A betörők, mig az előnyomozás nincs befejezve, a rendőrség zárkájában várják további sorsukat. A náluk talált tárgyak között kevés betörő szerszámon kívül volt egy arany karperec, egy arany lánckarperec, egy antik kék-köves női bros, ametiszt-köves arany bros, arany nyakkendőtű opál és gyémántszemekkel, egy emallirozott melltü, egy kis arany gyűrű, egy korái nyakfüzér, ezüst hamutartó, ezüst pénztárca, hat al- pacca tojástartó 5 kanállal, 10 drb. női pipere tárgy, egy dán pénz, 2 erszény, 2 színházi látcső, régi ezüst gyűrű melltük, fülön-függők és egyébb apróságok, melyeknek értéke 500 korona. A többi nagy értékű tárgyakat nem vitték magukkal. Dr. Rosenthal Sándor tehát nem szenved kárt. — Juniális. Az állami elemi iskola — mint jeleztük — holnap, f. hó 8-án tartja nyári mulatságát a Torzsáson. — Öngyilkosság. Neftila József kásói születésű, 46 éves, gör. kath. vallásu, helybeli lakos, gyári munkás folyó hó 5-én este a vonat elé vetette magát, mely darabokra szakította. Az nap délután még otthon garázdálkodott úgy annyira, hogy családja veszélyeztetve volt s emiatt rendőri segítséget kért. Mire a helyszínére küldött rendőr megérkezett, Neftila már eltávozott hazulról s azóta vissza sem tért. Másnap a hajnali órákban a vágóhíd mellett elvezető vasúti sínek mentén egy iszonyúan megcsonkított férfi-hullára akadtak az arra haladó mészárosok, kiben Neftila József gyári munkásra ösmertek. Valószínű, hogy még vasárnap este feküdt a sínekre öngyilkossági szándékból és a Kassa felől érkező vagy arra felé induló vonat gázolta el. A vonat kerekei testét három darabra szakították. A feje a lábánál volt és a jobb kézcsukló és törzs is külön hevert a nagy vértó- csában. Fölapritott testrészeit úgy szedték össze és a köztemető halottas kamarájába szállították. Nejét és négy gyermeket hagyott hátra. — A kereskedelmi alkalmazottak országos kongresszusát vasárnap f. hó 5-én tartották meg Miskolczon óriás érdeklődés mellett. Az 5-ik országos nagygyűlést, amelyen az ország vidéki városainak szakegyletei teljes számmal, mintegy 56 küldöttséggel voltak képviselve. A sátoraljaújhelyi kereskedelmi alkalmazottak is részt venni szándékozván ezen országos mozgalmi ünnepélyen, folyó hó 3-án e célból összejövetelt tartottak s a nagygyűlésen 3 tagú küldöttség által képviseltették magukat. A kongresszus főbb pontjait a teljes vasárnapi munkaszünet, továbbá a létesítendő nyugdíj egyletük tárgya képezte. A kereskedelmi minisztérium Téglássy István miniszteri tanácsos személyében volt képviselve,
