Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-04-16 / 41. szám

Április 16. ZEMPLÉN. 3. oldal. — Tűz a gyártelepen. Am. á. v. helybeli műhelyében folyó hó 15-éről 16-ára menő éjjel tűz volt. Éjjel fél 12 óra tájban, az udvarra javítás cél­jából elhelyezett vasúti kocsik közül egy I-ső osztályú kocsi belülről isme­retlen módon kigyuladt és részben megsemmisült. A veszedelemre előbb a gyári tűzőrség lett figyelmes, az­után a városi tűzoltók is a helyszínére vonultak s a tüzet — mielőtt nagyobb károkat okozhatott volna — beoltották. A rendőrkapitányság a tűz keletke­zésének kipuhatolására megtette a szükséges intézkedéseket. Valószínű­nek tartják, hogy a kocsit valamely elbocsájtott gyári alkalmazott boszu- ból gyújtotta meg. Az okozott kár 1600 korona. — A kath. olvasókör kebelében ala­kult dalárda, hangversenynyel egybe­kötött tánomulatságát, f. hó 17-ről, május 1-re halasztotta el. Midőn ezt az érdeklődő közönségnek becses tudo­mására hozzuk, egyúttal felkérjük azokat, akik páholyaikat előjegyezték, szíveskedjenek alulírottnak tudomá­sára juttatni megtartják-e vagy nem ? Abban az esetben, ha nem értesíte­nek, előjegyzéseiket f. hó 25-ig fenn­tartom, azontúl megszűntnek tekintem és másoknak bocsátom rendelkezésére. Petsár Gyula, a kath. olvasókör ügyv. elnöke. — Vadászat. A gr. Mailáth Jó­zsef bodrogközi vadászterületén az idei szalonkavadászat eredményben felülmúlta a megelőző esztendőkét. A 9 és fél napig tartott haj tó vadásza­ton aggatékra került összesen 109 szalonka és pedig elejtett gr. Szirraay György 15, gr. Széchényi Aladár 19, br. Vécsey Béla 5, gr. Mailáth Jó­zsef 53, Csaba György erdész 17 da­rabot. A szalonkák elvonulása után gr. Szirmay György a leányvári er­dőben kocsiról cserkészve 4 nap alatt 10 drb. tiszta agancsu hatos őzbakot lőtt golyóval. — Nagy tüzek. Folyó hó 11-én éj­jel 12 órakor Girines községben levő Wagner féle birtok tanyán — melyet jelenleg Grósz és Schwarcz bérel — óriási nagy tűz pusztított. Leégett a tisztilak, dohánypajta, istálló és az összes gazdasági felszerelés. Az is­tállóba égett Ház nevű kulcsár és és egy csikós fiú, kik a lovak men­tése végett mentek az égő istállóba, ezen kívül hetvennyolc drb. anya­kanca és csikó teljesen a tűz marta­léka lett. A kár circa 100 ezer korona, azonban ez mind megtérül, mivel biztosítva volt. De nem volt bizto­sítva az a szegény csikósfiu, ki már öreg szüleinek és apró testvéreinek kereste a mindennapi kenyeret; nem volt biztosítva Ház kulcsár, kinek 6 apró gyermeke kenyérkereső nélkül mnradt. így a mily könnyen napi­rendre térhetünk a bérlők megtérü­lendő kára felett, épp oly szomorúan kell megállanunk a. két szegény em­ber tragikumánál. Önkéntelenül kér­dezzük, vájjon ki lógja ezeknek ár­ván és szegénységben hagyott csa­ládját megvigasztalni ? Másnap Lan­tos János szerencsi szolgabiró a helyszínére utazott, hogy tüzrendé- szeti szempontból a vizsgálatot meg­tartsa. A felvett jegyzőkönyv igen rövid, mivel a tűz keletkezését meg­állapítani nem lehetett. — Felső- Vladiszkócz községben f. hó 12-én este 9 órakor, ismeretlen módon tűz ütött ki. Leégett 11 lakóház, mellék- épületeivel. Emberélet áldozatul nem esett, hasznos háziállatok sem égtek meg. A kár mintegy 26000 koronát tett ki. — 4z első fecske. A sátoralja­újhelyi könyvnyomdászok, szövet­kezve sárospataki kollegáikkal — mint értesülünk — május hó 23-án, vagyis Pünkösd másodnapján, a Bock- féle kerthelyiségben a felállítandó nyomdász-szanatórium javára majálist rendeznek, melyre az érdeklődők fi­gyelmét már most kívánjuk fel­hívni. — A kis káté, meg a bankó. Bogyó Lajos legényember 10 korona papírpénzzel, 6 korona ezüstpénzzel, valamint Csikós Pál nevű barátjával elment borozni. Keveset italoztak csak, amikor Bogyó fizetni akart, de bizony nem tudott. Eltűnt a pénze. Természetes, hogy lármát csapott és a gyanú Csikós Pálra esett, aki csak egy szociálista kis kátéval ment el a korcsmába. A kis káté tartalma csakugyan igen értékesen megbővült. Belekerült ugyanis a 10 koronás pa­pírpénz, még pedig valószínűség sze­rint nem magától. így aztán Csikóst vallatóra fogták a rendőrségen, de a legény tagadja a dolgot. Azt mondja, hogy valószínűleg úgy kapta a kátét a 10 koronával együtt. A rendőrség azonban a szociális eszméknek ilye­tén terjesztési módjáról eddig nem tudott példát s megindította az eljá­rást a kis káté régi s a 10 korona uj tulajdonosa ellen. — Az „Eperjesi Széclienyi-kör mükiállitása. Már megemlékeztünk arról, hogy ez az országosan ismert közművelődési egyesület május hó végén műkiállitást rendez. A kiállítás ügyében most jelentős fordulat állott elő, amennyiben Berzeviczy Albert dr. vallás és közoktatásügyi miniszter ki­látásba helyezte, hogy a kiállítást, amely a Felsővidéken a magyar kép­zőművészet diadalát lesz hivatva hir­detni, személyesen fogja megnyitni. A kiválóbb magyar művészek közül már eddig is sokan Ígérték meg részvéte­lüket s igy a kiállítás sikere, amely­nek érdekében a „Széchenyi-kör“ lel­kes elnöke Ghillányi Imre báró fő­ispán az ügyhöz méltó jóakarattal fáradozik, már előre is biztositottnak látszik. A kiállítás — mint újabban értesülünk — 1904. évi május hó 29-től julius hó 3-ig fog tartani és a követ­kező három csoportból fog állani: 1. A magyar művészek csoportjából. 2. Rombauer János, volt eperjesi festő, I. Sándor orosz cár udvari képírójá­nak külön csoportjából és 3. egy amatőr csoportból. Célja a kiállítás­nak ott, a művészi középponttól messze- eső vidéken a magyar képzőművészet egy—egy jellegzetes alkotását bemu­tatni s azonkívül modern iparművé­szetünk törekvéseiről és arról is szá­mot adni, hogy a sárosvármegyei mű­kedvelők mivel foglalkoznak, mily irányban haladnak és mennyiben mű­ködnek közre a képzőművészeti szel­lem terjesztésében. A kiállítás tehát a magyar kultúrát és ennek keretén belül a szépnek kultuszát szolgálja. — Huszárok átvonulása. A Kecs­kemétről Galieziába, Jaroslauba át­helyezett 13-ik számú cs. és kir. huszárezred első százada ma vonult át Sátoraljaújhelyen. A huszárok rész­ben a városban, részben Borsiban szállásoltattak el. Az ezred századon­ként érkezik és vonul tovább uj állo­máshelyére, Jaroslauba. — Bornagykereskedők gyűlése Kassán. A tokaj-hegyaljai bornagy­kereskedők kiküldött bizottsága Kas­sán f. hó 15-én délután 5 órakor a kereskedelmi és iparkamara helyisé­gében gyűlést tartott, melynek tárgya a Hegyalja borkereskedelmének vé­delme volt. — Végzett jogászok figyelmébe. Értesülésünk szerint a katonai bün­tetőperrendtartás reformjára vonat­kozó munkálatok már befejeztettek és remélhető, hogy a vonatkozó tör­vényjavaslatok tárgyalásra már a f. év őszén úgy a magyar, mint az osztrák parlament elé kerülnek, hogy mielőbb törvényerőre emelkedjenek. Ezen reform maga után vonja majd a hadbírói karnak tetemes szaporí­tását, a hadügyi kormányzat pedig, amint az, az 1903. évi április hó 25-én kelt 17. sz. hadsereg rendeleti közlöny melléklapján foglalt pályá­zati hirdetményből kivehető, arra való tekintettel, hogy a hadbírói tisztikar kellő pótlásáról gondoskodjék, máris kilátásba helyezte, hogy az évi 1600 korona javadalmazással biró gyakor­nok számát a jövő évben tetemesen szaporítani fogj. A hadbírói gyakor­latra olyan tartalékos tisztek, tarta­lékos hadapródok, tartalékos hadapród- jelöltek bocsájtatnak, kik jogi tanul­mányaikat befejezték és bizonyitvány- nyal igazolni képesek, hogy a jogtu­dományi államvizsgát letették. A felvétel iránti kérvények alapjára és felszerelésére vonatkozó közelebbi ada­tok a hadbíróság szervi határozmányai- ban foglaltatnak; pályázók, kik a magyar, horvát vagy a román nyel­vet bírják, előnybe részesülnek. Re­méljük, hogy fiatal jogászaink fel­használják majd ezen alkalmat és ezen életpálya kedvező kilátásaira való tekintettel nagyobb számban je­lentkeznek majd a hadbírósághoz való belépésre. Megjegyzendő, hogy a szolgálati (német) nyelv nem tudása egyáltalán nem képez akadályt a felvételnél, valamint külön kiemel­jük, hogy az 1600 korona javadal­mazás mindjárt a szolgálatba való belépés napjától kezdve folyósittatik. — Ügyvédi kamarák országos értekezlete. A nyugdíjintézet és a zugirászat kérdésében az ország összes ügyvédi kamaráinak küldöttsége áp­rilis hó 17. és 18-án Budapesten az ügyvédi kamara helyiségeiben orszá­gos értekezletet fog tartani. 'Az érte­kezleten minden kamara elnökéből, a titkárból, az ügyészből és egy-két tagból álló bizottság által lesz kép­viselve. — Dunky fivérek cs. és kir. ud­vari fényképészek (vasárnap) ápril. hó 24-én és (hétfőn) ápril. 25-én a Juhász Jenő telkén lévő műtermükben levéte­leket fognak eszközölni. — Köszvényes és csuzos betegek­nél kitűnő eredménynyel alkalmazzák az orvosok a Zoltán-féle kenőcsöt, mert ez még oly betegeknél is, kik évek óta szenvedtek, pár nap alatt tökéle­tes gyógyulást idézett elő. Üvegje 2 korona Zoltán Béla gyógytárában Budapesten. — Állategészségügy. Állattenyész­tőket érdekelhet, hogy az idei londoni egészségügyi kiállításon Dr. Dávid Viktor, eszéki gyógyszertáros „An- tegrintl nevű házi állatok óv- és gyógy- pora általános nagy szenzációt keltett. Gyakorlatilag az „Antegrinu házi ál­latok belső bajánál nálunk is nagy­szerűen bevált, állatorvosok és gazdák egyaránt dicsérik. Az „Antegrintu-1, mint stomachikumot és enyhe lexánst, a horv.-szlv.-dalm. királyi kormány is nemrég engedélyezte és jóváhagyta, az országos vegytani intézet vélemé­nyezése alapján. Az „Antegrin“ az egész monarchiában törvényesen van védve. — Nem titok, hogy egyik hölgy a másiknak ajánlja a legmodernebb és leghatásosabb szépitőszert a Föl­des-féle Margit Crémet. E világhírű arcszépitő és finomitószer teljesen vegytiszta, semmi ártalmas anyagot nem tartalmaz és zsírmentes. Kitűnő óvszer a nap és szél befolyása ellen. Nagy tégely 2 kor. kicsi 1 korona. Kapható a készítőnél Földes gyógy­szerésznél Áradon és minden gyógy- tárban. Törvényesen védve. — A kassai keramitot, mint a jelenkor legjobb burkoló anyagát meg­vételre ajánljuk. Templomok, kápol­nák, fürdők, vendéglők, kórházak, magtárak, gépházak, folyosók, perro- nok, konyhák, klozettek stb. padoza­tául és utcai járdákul (járdákul) elő­nyösen használhatók. Á Ill-ad osz­tályú lapok, mig a készlet tart le­szállított áron kaphatók. — Kívánatra képes árjegyzékek és mintalapok is küldetnek. Tudakozódni lehet: Flei­scher és Schirger vaskereskedő cég­nél Kassa, főutca 2. Cimbalmok, Schunda Vencel József cs. és kir. hangszer­gyáros hirneves gyártmányaiból ál­landó bizományi raktár van Werner Sárika oki. cimbalom-tanárnő cim­balom-magániskolájában, Sátoralja­újhelyben. IRODALOM. Pályázat Szemere Bertalan élet­rajzára. A borsod-miskolci közmű­velődési és muzeum egyesület nyil­vános pályázatot hirdet a következő tétel kidolgozására: „S.zemere Bertalan élet és jellemrajza.“ Önálló irodalmi becsű munka kívántatik, jutalma 500 korona. A jeligés levéllel ellátott és idegen kézzel Írott pályamunkák be­zárólag 1904. dec. hó 31-ig az irodalmi bizottság elnökéhez: dr. Szeutpáli Ist­vánhoz küldendők. A pályanyertes mű az egyesület tulajdona. A pályá­zat eredménye az 1905. évi márciusi közgyűlésen hirdettetik ki. Dr Szent- páli s. k. biz. elnök. Vértesy s. k. biz. titkár. A száműzettek. Regény, irta Hol­tai Jenő. Ennek a regénynek a hőse egy hamis kártyás, akit rajtakaptak. A klub, az eddigi jóbarátok halálra Ítélték, a pisztolyt elébe teszik, hogy végezze ki magát a társadalmi kor­rektségnek törvénye és meghagyása szerint. O azonban az exekució elől Párisba menekül, azzal a föltett szán­dékkal, hogy ott uj életet kezd és megtisztul. Egy kalandos grófnő há­lójába kerül s még mélyebben sülyed ; de egyszerre föltámad benne a „job­bik ember,“ akinek a lelke a jobb érzést, a tisztább életet áhitja és el­határozza, hogy Indiába megy — a pestis betegeket ápolni. Ez a regény történetének a magva, de ebbe a sö­tét témába belejátszik egy egész se­reg vidám, derűs epizód: a Párizsban élő magyarok sikerült rajza. Akiket a megélhetés gondja oda száműz, abba a nagy forgatagba, de örök vágy csábit haza. Ok a számüzöttek. Heltai regénye csupa finom megfigyelés s a sötét szálait érdekesen tompítja a mulatságos alakok sokasága, meg a szellemes dialógok. A kötet az Egyete­mes Regénytárban jelent meg, Singer és Wolfner kiadásában. Ára szép pi­ros vászonkötésben egy korona. A „Zenélő Magyarország“ zon­gora és hegedű zeneműfolyóirat most megjelent Xl-ik évfolyam 8-ik füzete a következő szép zenemű-újdonságo­kat közli: I. Gerber Jenő. „Jaj de busán szól a harang Tihanyban“ ma­gyar dal. II. Greizinger Bihari keser­gője magán hegedűre átírva. IH. Er­délyi Pa tat Leó „Dóri fon freischmec- ker“ kupié magyar és német szöveg­gel. IV. Lwoíf Sándor „Orosz hym- nus“ — Russische Nationahymne. Ily gazdag tartalommal jelenik meg a minden zenekedvelőnek kiváló fon­tosságú zenemű-folyóirat minden egyes füzete, úgy hogy előfizetői az érde­mesebb zeneműveket, melyek az év leforgása alatt megjelennek az év le­folyása alatt a havonta kétszer meg­jelenő füzetekben kapják kezükhöz. Előfizetési ára egész évre 24 füzetre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 6 füzetre 3 korona. Előfizethetni a most folyó II. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is a „Zenélő Magyar- ország“ (Klökner Ede) zeneműkiadó­hivatalában Budapesten, VIII. József- körut 22/24, hol egyúttal minden nyomtatásban megjelent zenemű a legolcsóbban megszerezhető. KÖZGAZDASÁG. Magyar bor. Tolcsva, április 15. A most annyira aktuális bérkér­désre vonatkozólag küldötte be egyik olvasónk a következő czikket: A magyar bornak régi jó hírneve világszerte dicsőítette hazánk termé­szeti áldásbőségét. A hegy leve, ahon­nan nevezni szeretjük a szőlő nedűjét, gazdagon folyt és nagyban fogyott, zamatos izét elismerték messze földe­ken és drága pénzzel fizették mindad­dig, mig furfangos, kúfár csalók a vegytan divatos tudományának se­gélyével, gyakran anélkül is, legalább háromszor annyi, úgynevezett: magyar borral el nem árasztották az uj- és ó-világot, mint a mennyit a legbő-

Next

/
Thumbnails
Contents