Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-04-14 / 40. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Április 14. mindenütt a Tokaj-Hegyalja hirnevét emlegeti, melynek visszaállítását tűzi ki céljául, ő a Hegyaljának hirnevét fontosnak nem tartja, mert ha valamely jó évben jó boraink teremnek, akkor a jó hírnév megvan, mert akkor a bor elkél; ha pediglen a bor minősége gyenge: ezeket kivételes eszközökkel kivitelképessé tenni nem lehet, azért, mert a kereskedői tevékenységünk nagyon szegény, s ezeket a könnyű borokat alig lehet belföldön elhelyezni. Megemlékezik a német bortörvényről, mely a bor borral való keverését megengedi, ebben különleges rendszabályokat a kereskedők ellen nem talál. Nem tart számot népszerű felszólalásra, hangsúlyozza, hogy mint kereskedő hozzájárul az egyetértő határozathoz, s kéri az értekezletet, hogy hozzon oly határozatot, mely szerint a tervezetet — mely már könyvalakban is megjelent — egy termelő és kereskedőkből álló vegyes bizottság dolgozza át. Schönfeld Henrik: Nem tartja helyesnek, hogy a tisztességes kereskedelemnek kezeit béklyókba verik. A kereskedelmet megkötni, korlátok közzé szorítani már a kereskedelem érdekében sem lehet. Kifogásolja a tervezetnek ama részét, mely a köz- igazgatási hatóságoknak, illetve hivatalnokoknak nagy hatalmat ad, helyesebbnek találná, ha az ellenőrzési hatáskört a fináncokra bíznák. A borkereskedelem ellen a Hegyalján ma szólni nem lehet, mert hiszen nyerstermékért 40—50 frtot adnak s az utolsó termésnek 2/a-a már fel van vásárolva. Becske Bálint: örömmel fogadja a tervezetet, mert érzi, hogy a tizenkettedik óra ütött. Mert, ha most nem tesznek intézkedést, ki leszünk annak téve, hogy agrár-kölesönnel terhelt szőlőink felett megperdül a dob. Ismeri a községi elöljáróság sokféle teendőit s igy nem ajánlja, hogy az ellenőrzést arra bízzák. Illésházy Endre: Erős kereskedelmi osztály nélkül nyersterményeket kivinni nem lehet, ebből kifolyólag ezeket meggyanusitani a termelőkre nézve hátrányos. A tervezetnek nem célja a tisztességes borkereskedelmet bántani s azért ne vegyék magokra a tisztességes borkereskedők a tervezetben előforduló sérelmes dolgokat. Feleslegesnek tartja a védjegyet, ha a Hegyaljáról az idegen borokat kitiltják. Nem helyesli Borsay Egyesek buzgó fáradozása kitartóan olvasztgatja a közöny és maradiság nem csekély vastagságú jégpáncélját. Az annyi életrevaló mozgalmat lenyűgöző előítélet rombadőlésének egyik figyelemre méltó jelensége a „Nemzeti Szalon“ jövő hónapi bevonulása. Oly momentum ez, amely mellett nem szabad fel sem vevő kicsinyléssel elrobognunk. Hogy kinek az eszméje volt a Zomborban nem régen még bizarrnak feltűnő gondolat: képtárlatot csinálni nekünk s még hozzá nem is egyes vicinális nagyságok többszörösen agyondicsért festményeiből, hanem az igazi művészet országos jelentőségű alkotásaiból: — nem tudora ; de bárki volt is ennek az egész dolognak a szellemi apja: dicséret illeti érte. Bizonyára mindannyiunknak emlékezetében vannak még azok a művészeti forrongások, melyek a még nem is olyan öreg korú „Nemzeti Szalon“ megalkotását megelőzték. Egy irányzat volt ez, mely az eddigi, kozmo- politáskodó művészet sallangjaitól megtisztult, friss nemzeti irányt törekedett meggyökereztetni hazai művészeti életünk elhanyagolt talajában. Hogy a „Nemzeti Szalon“ megalkotóinak ez a hazafias, de idealisztikus törekvése sikerült-e, vagy sem: erre nézve hathatós felelet ennek az oly kedvezőtlen auspieiumok közt meginditványát, hogy a tervezetet ismét egy vegyes bizottság dolgozza át. Gróf Esterházy Gyula: Főcél az, hogy a termelőket és kereskedőket együttes működésre bírjuk s ezáltal bizonyos egészségtelen állapotokat megszüntessünk. Tiltakozik ama feltevés ellen, mintha a borkereskedőket szándékosan hagyták volna ki a tervezet előkészítő bizottságából. A tervezet célja az, mivel tény, hogy a hegyaljai borokat keverik és pedig a hegyaljai bortermelők még pedig a Hegyalja hirnevének kárára: — hogy minden kereskedő tiszta minőségű bort áruljon és semmi féle devalváló eljárást ne kövessen. Borsay indítványára megjegyzi, hogy a tervezet intenciója a beteges állapot orvoslására irányul s mivel Németországra ami állapotaink nem vonatkoztathatók: természetszerűleg ott ily irányú intézkedésekre nincs is szükség. Dr. Szabó Gyula szerint a tisztességtelen borkereskedelem annyira elrontotta a Tokaj-Hegyalja borainak hitelét, hogy az állapotok szanálására drákói szigort kell alkalmazni. Ajánlja, hogy a kérdéses tervezetnek részletes tárgyalását kezdjék meg. Kosiuszky Viktor beszédje. A tervezetnek legfőbb pontját képezi az a rósz, mely a Tokaj- Hegyaljáról minden, nem itt termett bort ki akar zárni. Közgazdasági politika szempontjából kifogása -van ez ellen, mert az képtelenség, hogy a teljes kizárásba a kormány belenyugodjék. A borkereskedelmet mélyen érintő intézkedéseket tartalmaz a tervezet, meg kell fontolnunk minden intézkedést, amit ez irányban teszünk, mert a borkereskedelemnek fontosságát nem lehet kétségbe vonnunk. Nekünk Tokaj-Hegyalján még világhírű borkereskedő cégeink nincsenek s oda kell törekednünk, hogy ilyen kereskedelmet szervezzünk. Nagy borforgalom elérésére utazót kell alkalmazni és ha a kereskedő tisztán hegyaljai borokkal kereskedik, akkor az utazónak száz helyre kell elmenni, mig egy megrendelést kap, mig ha több fajú borral kereskedik : fáradsága eredménynyel jár s már ezért sem hive a vidéki borok teljes kizárásának. Helyesnek tartaná a nem Hegyalján termett borokat külön pincében raktározni s ezen borok külön szemle-iv mellett kezeltessenek, ü sem tartja szerenindult intézménynek rövid tiz éves pályafutása. Ha szabad a „Nemzeti Szalon“ zombori lejövetelében a kívánatos haladás egyik hathatós fokmérőjét látnunk : a tárlat megnyitása jóleső érzéssel töltheti el a város minden igaz barátját. Mert hiszen igaz, hogy csak meg volnánk mi továbbra is minden képkiállitás nélkül úgy, mint ennek- előtte, — művészeti produktumokban is tudunk igaz élvezetet találni, ha kell — hiszen a vármegyeház nagytermének egyik falát is országos jelentőségű festmény borítja, de hát a magyar művészeti életnek utóbbi időkben általánosan tapasztalható föllendüléséhez mi is csak hozzájárulhatunk egy szemernyivel ? 1 És Zombor városa hozzá is fog ehhez járulni. Meg van a kellő talaja hozzá. Csupán az volt a baj eddigelé, hogy — az általános részvétlenség vagy hangulathiány okozta-e ? — kevés számmal akadtak olyan megalkuvást nem ismerő munkások, kik ezt a talajt okszerű megművelés alá vették volna. Most már vannak ilyenek is. Az óhajtott eredmény aligha fog elmaradni. Szentül meg vagyok győződve, hogy a tárlat megnyitása napján a mi jó öreg szenátor bátyánk is vidáman fogja a fejére illeszteni a vadonatúj, pörge kalapot 1 esés megoldásnak, ha a közigazgatási hatóságra bízzák a tervezet keresztülvitelét, mely egy könnyelmű, megbízhatatlan tisztviselő tévedése folytán tönkre teheti akármelyik bortermelő vagy kereskedő tisztességes hirnevét. Maga részéről hites vegyészt és intelligens szakértőket ajánl, de fősulyt helyez arra, hogy az ellenőrzéssel megbízott egyén független, művelt és szakképzett egyén legyen. Szerinte a palack-borokra épen olyan intézkedéseket kell tenni, mint a többi borokra nézve. A véd- jelzésre vonatkozólag az a véleménye, hogy azt csak nehezebb boroknál alkalmazzák és a védjegy ne csak a hordó fenekén, de az elzárásnál is alkalmazandó legyen. A tervezetet általános tárgyalás alapjául elfogadja. Indítvány módosítás. Borsay Miklós: a felszólalók szavaira tett megjegyzések után indítványát oda módosítja, hogy ha az értekezlet a kereskedőkkel szemben az erkölcsi jelenségek mogfigyelése mellett dolgozza át a tervezetet, akkor hozzájárul minden olyan orvosláshoz, amely a Hegyalja érdekét előmozdítja. Gróf Eszterházy Gyula felszólalása után Láczav elnök megjegyzi, hogy Borsay indítványának tárgyalására bocsátkozni felesleges, mire az értekezlet a munkálatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta s ezzel a részletes vita vette kezdetét a tervezet pontjaira vonatkozólag. A rószlotes vita. A tervezet 1 és 2. §-ának részletes vitájában dr. Szabó Gyula, Görgey Gyula, Borsay Miklós, Kossuth János dr., dr. Sebőn Vilmos, idb. Meczner Gyula, Benedek Pál vettek részt. Résztvettek azon kívül a tervezet pontjainak vitatásánál Illésházy Endre, Vashegyi Péter, Blum Arthur, Kossuth János dr., Kovácsy Fe- rencz, Becske Bálint, gróf Eszterházy Gyula, dr. Szabó Sándor, dr. Kellner Soma, Schönfeld Henrik, Görgey Gyula stb. s a pontokat általánosságban elfogadták s az értekezlet a tervezet szövegezésében nagyobb részt megnyugodott. Élénk, zajos vitát csupán a tervezet 13. §-a provokált. A 13. §. A tervezetben foglalt, a tokaji borvidékre nézve alkotott kivételes rendszabályokat — mivel azok könyvalakban megjelentek, szétküldettek és a nagy gyűlés során pertracláltat- tak — nem tartjuk szükségesnek újra teljes egészében ismételni, de a kivételes rendszabályok 13. §-át, mely a legzajosabb megvitatásra adott okot, hogy a vitáról olvasó közönségünk is hü képet nyerjen : teljes egészében ide iktatjuk. A tervezet 13. §-a igy szól: 13. §. „Tilos a Tokaj-Hegyalja zárt területére olyan bort, mely azon kívül termett, behozni. Következő kivételekkel: a) Fogyasztási célokra a behozatal meg van engedve, de adásvételi forgalma hatósági ellenőrzés alatt áll, oly végből, hogy azok a zárt területen fogyasztassanak el s ki ne vitessenek. A Tokaj-Hegyalja zárt területére vasúton érkezett idegen borszállitmányok az érkezés helyére nézve illetékes városi vagy községi hatóság engedélyének felmutatása nélkül a vasúti forgalmi vállalatok által ki nem adhatók. — A közlekedésnek más eszközei utján érkezett s tokaj-hegyaljai védjegygyei el nem látott idegen borok pedig bepincézés vagy beraktározás előtt ugyan ezen hatóságoknak bejelentendők. Palackokban érkező borok ezen ellenőrző eljárás alá nem esnek s forgalmuk semmi korlátozás alá nem esik. b) Azon tokaj-hegyaljai szőlőbirtokosok, kik az 1903. év végén saját tulajdon gyanánt a zárt területen kívül eső szőlőbirtokkal is bírnak, melyeknek bortermését a zárt területen lévő saját pincéikbe szokták beraktározni, e joguk gyakorlatában továbbra is meghagyatnak. Azonban ezen boroknak be- és kiszállítására nézve az idegen borok ellenőrzése hozott jelen rendelkezések alá vannak vetve. Ezen boroknak a zárt területről való eladása és kiszállítása kivételesen meg van engedve, de csak a községi ellenőrző bizottság külön engedélyére s a vevő, vagy címzett nevének, lakhelyének világos megnevezése és jegyzékbe vétele mellett.“ Felolvastatván a tervezet eme fentidézett szakasza, kezdetét vette a részletes vita. Utazás a 13. §. körül. Kincsessy Péter: megjegyzi, hogy ez a pont, amennyire üdvösnek látszik ép annyira kivihetetlen a szabad kereskedelem szempontjából. A borkereskedőket arra szorítani, hogy más bori, mint tokajit ne áruljanak: nem lehetséges, s különben is, ha ellenőrző bizottság van, nem látja be, mórt ne árulhatna a kereskedő más bort is, mint tokajit. Azt hiszi, hogy más utat kell keresni a megoldásra, mert ehhez a kormány sem adja meg jóváhagyását. A b.) pontot mellőzni kéri. Szabó Gyula a kérdést úgy véli meg- oldandónak, ha más vidék borainak a kellő ellenőrzés melletti behozatala megengedtetik ugyan, de a behozott idegen borok egész külön pincében tartassanak s ezenkívül az ellenőrző bizottság jegyezze a hordókon a borok más vidéki jellegét. Blum Arthur a szakaszt nem helyesli, el nem fogadja, miután szerzett jogokat sért s agrár érdekeket szolgál. Szintén kéri a b.) pontnak törlését. Vashegyi Péter: javasolja, hogy a belfogyasztásra behozott borok után a fogyasztó literenként 10 fillért fizessen azért, mert a Hegyalja érdeke kívánja. Szükségesnek tartja ezt azért, mert ha a fogyasztásra más vidéki borok behozatala meg van engedve -*■ minden megterheltetés nélkül, akkor oda jutunk, hogy a Hegyalján termett, gyengébb borok értéke alább száll, mert a fogyasztó beszerezhet olcsóbb vidéki borokat. A palackban érkező borokra megjegyzi, hogy a tervezet erre vonatkozó része — miután visszaélésekre ad alkalmat — eltöröltessék. Ellenzi a más borvidéken termett boroknak a b.) pont szerinti behozatalát, miután a must cukortartalmát fokozni lehet, s miután ezt itt tenni nem lehet lesz, a vidéki bor értékesebb lesz a kevesebb cukortartalmú tokaji bor mellett. Haas Fülöp szerint e pont a bor- kereskedők üzletét annyira megszorítja, hogy az el sem képzelhető, olcsóbb minőségű borok nélkül itt dolgozni nem lehet, mert olcsóbb minőségű borokat is követelnek s a fogyasztókat elutasítani nem lehet. Az idegen borok behozatala feltétlenül szükséges. A hegyaljai boroknak ösz- szeházasitása nem tesz nagyobb kárt s éppen azért idegen borokat is kell tartani, habár külön kezelés alatt. Meisels és Flegmann Sándor ellenzik az idegen boroknak bármily alakban való behozatalát s a szakaszhoz hozzá nem járulhatnak. A tervezet által kitűzött célt máskép, mint idegen borok teljes kizárásával elérni nem lehet. Dr. Kellner Soma: Flegmann előterjesztését magáévá teszi s kéri kimondani, hogy Tokaj-Hegyaljára semmiféle bort nem lehet behozni sem kereskedőknek, sem termelőknek. A Hegyalja érdeke megkívánja, hogy ha nem engedjük meg az olasz borok behozatalát, nem szabad megengednünk más vidéki borok behozatalát Sirolt'n A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek kúráló*; bajainál úgymint idült 'óronehiíis, szumárkuruí és különösen lábbadezóknál iniluenzn után ajánltatik. Emeli az élvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jő ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jiink, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. HOlT MAAV L t UOtüIE & €0 vegyészeti gyár BASEL (Svájez.)
