Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-07-05 / 65. szám

4. oldal. ZEMPLÉN. Julius 5. — Személyi hirek. Hadik Béla gróf főispán tegnap este Budapestre utazott. — Meczner Béla, a Sátoralja­újhelyi Takarékpénztár vezérigazgatója holnap több heti nyári tartózkodásra Misdroy észak-németországi tengeri fürdőbe utazik. — Lelkészi kinevezések. Bubics Zsigmond kassai püspök a most fel­szentelt neopresbyterek közül kápláni minőségben a következő állomásokra küldötte: Janovich Bertalant Parnóra, Madár Jánost Zemplén-Vásárhelyre, Petsár Bélát Monokra. — A polgármester szabadságon. Székely Elek polgármester e hó 8-án kezdi meg 6 hétre terjedő szabadsá­gát, melyet bogdányi birtokán fog eltölteni. Távolléte idején ifj. Mecz­ner Gyula árvaszéki ülnök polgár- mesteri helyettes fogja őt helyettesí­teni. — Kinevezés és áthelyezés. Mauks Elemér sztropkói kir. járásbiró a sátor­aljaújhelyi kir. törvényszékhez bíróvá kineveztetett. — Dr. Kozma Endre törvényszéki biró egyidejűleg az egri törvényszékhez és dr. Körtvélyessy Aladár járásbiró Yarannóról az eper­jesi törvényszékhez áthelyeztettek. — A sárospataki fögiitínázium uj igazgatója. A sárospataki főgimnázium igazgatójává hat évre dr. Rácz Lajos választatott meg. — A sárospataki főiskolában a jövő iskolai évre széniorrá Farkas István végzett teológust választották meg. — A Kossutli-szobor-alap javára Ferenczy Elek dr. anyakönyvi fel­ügyelő fogadásból 2000 koronát aján­lott Csapó Lajos 20 koronájával szem­ben, hogy a sátoraljaújhelyi választás ellen beadott petíciót a Kúria el fogja utasítani. Miután ez igy történt és Ferenczy a 20 koronát megnyerte, beküldte azt szerkesztőségünkhöz, hogy mint a Kossuth-szobor javára nyújtott adakozást, azt rendeltetési helyére juttassuk. Több fogadás is történt ily értelemben és ha Ferenczy hazafias tettét többen is követni fog­ják, akkor a Kossuth-szobor-alap te­temes összeggel gyarapodhatik. Itt megjegyezzük, hogy szerkesztőségünk eddigi gyűjtése a szobor javára ösz- szesen 293 korona 20 fillér. — Sátoraljaújhely — a Marti- niqueiekért. Ezen cim alatt közöl­tük ma egy heti számunkban, hogy Werner Sárika, kitűnő képzettségű cimbalom-művésznő e hó 13-án a vármegyeháza dísztermében a marti- niquei katasztrófa által sújtottak fel- segélésére cimbalom-hangversenyt ren­dez. Azt is közöltük, hogy Werner Sárikát a műsor pótló számaiban városunk intelligens műkedvelői fog­ják támogatni. Most arról értesülünk, hogy tekintettel arra, miszerint a fürdő szezon miatt e két nyári hónap hangverseny megtartására nem alkal­mas, mivel a felkért és a tervbe vett felkérendő szereplők közzül sokan, de meg városunk közönségének nagy része is, fürdőkbe utaznak és utaz­tak, — fentnevezett jótékonycélra ter­vezett bemutató cimbalom-hangver­senyét szeptember 4-én fogja meg­tartani. — A Városi Kaszinó nyári tánc- mulatságának rendező-bizottsága ér­tesíti a közönséget, hogy a Városi Kaszinónak folyó évi junius hó 21-ére hirdetett, de a felette kedvezőtlen időjárás miatt meg nem tartott zárt­körű nyári táncmulatsága 1902. évi julius hó 12-én, szombaton fog a „Nyul“-hoz címzett kerthelyiség tánc­termében megtartatni személyenként 2 korona, családonként 4 korona be­lépő dij mellett. A táncmulatság d. u. 6 órakor kezdődik. A nyári mulatsá­gon Miklós Jancsi nagymihályi zene­kara fog játszani. — Végzetes baleset. A nagymi­hályi műmalom egyik munkása, vi­gyázatlansága folytán e hó 29-én éle­tét vesztette, ugyanis a hajtókerék szíja a szerencsétlen embert felkapta és testét dirib-darabokra zúzta úgy, hogy pár pillanat alatt élettelen roncscsá változott. A bíróság hely­színi vizsgálatot tartott, amelynek fo­lyamán kiderült, miszerint gondatlan­ság esete nem forog fenn. — Nyári mulatság. A dohány­gyári munkásnők, mint előre jeleztük, 6-án, holnap fogják megtartani nyári mulatságukat. A mulatság a régi Nyúl kertben fog lefolyni. — Szűcs Laci daltársulata ma és holnap tartja búcsú előadásait a „Bock“ nyári éthelyiségében. — Követendő példa. A nagy­mihályi egyházkerület ez évi tavaszi papi és kántor-tanitói értekezlete f. hó 19-én Márk-Csemernyén lett meg­tartva. A gyűlést megelőző szent mi­sén jelenlevő kerületi tagok, valamint a nagy számban megjelent hivek áhí­tatát nagyban emelte a helybeli is­kolás gyermekek két hangra szóló harrnoniális éneke, a melynek beta­nítása a helybeli kántortanitónak Koscsák Mihálynak az érdeme. A lelki örömnek, melyet a jelenlevők a szent mise folyamán éreztek, a gyű­lés plénuma előtt kifejezést adott Sereghy János őrmezői lelkész, ki Dudics János kerületi esperes is és figyelmébe ajánlotta a többi tanítók­nak is e szép és lélekemelő példa követését! — Hivatalvizsgálat. A Szerencsen megjelenő Tokaj-Hegyaljá-bó\ olvas­suk a következőket: Fornszek Béla törvényszéki elnök már napok óta vizsgálja a helybeli járásbíróság ügy­menetét. Ilyen alkalommal kisebb ka­rambolok elő szoktak fordulni, de a vizsgálatnak hétfőn meglepő eredmé­nye lett, amelyről sokat beszélnek a városban, aminek eredményeként Fé­nyes Vince járásbiró azonnal szabad­ságra ment s a szabadságát másnap megkezdendő Kőrössy István albiró vette át a járásbíróság vezetését. — Tűz Legyes-Bónyén, Tudósítónk írja, hogy e hó másodikán délelőtt is­meretlen okból tűz ütött ki a pátti soron, leégett két ház, melynek egyike a község pásztorháza volt. A tűzhöz érkezett emberek a veszedelem tovább terjedését megakadályozták, igy na­gyobb baj nem lett. — A rendőrkapitány havi jelen­téséből. A rendőrkapitány junius ha­váról szóló jelentése szerint a személy- és vagyonbiztonság általában véve ki­elégítő volt. Lopás vétsége 5, lopás büntette 7, könnyű testi sértés 5, egyéb bűneset vagy vétség 13 eset­ben fordult elő, illetőleg annyiszor foganatosíttatott nyomozás. A lopások között mint jelentősebbet és meré­szebbet megemlíti a jelentés, hogy özv. Bendik Ferencnó itteni lakos korcsmájában két vásárra jövő sáros­megyei tót ember zsebét ismeretlen tettes éjnek idején kivágta és kettő­jüktől 750 koronát ellopott. A nyo­mozás ezen ügyben a legszélesebb körben megindult és folyamatban van. Kihágási ügy elintéztetett 46. Mint a közbiztonságra veszélyes idegen egyén kiutasittatott és eltoloncoltatott 11. Tűz — mindannyi kisebb — 4 esetben for­dult elő. Véletlen haláleset 1 történt, nevezetesen Bodnár Paulné dohány­gyári munkásnő harmadfél éves gyer­meke a Ronyvába fulladt s minthogy gondatlanság gyanúja merült föl, az eljárás ezen ügyben megindittatott. Amerikába kivándorolt 17 egyén, — izr. zugiskolák fel nem fedeztettek, kóbor cigányok nem garázdálkodtak. Egyébként a hivatali ügymenet rendes folyamatban volt. A rendőrségi külső szolgálat annyiban nehezült, hogy az ez idő szerinti létszám csak 19 főből áll, mert a rendes 25 főnyi létszám alkalmas jelentkezők hiányában be nem tölthető. Remélhető azonban, hogy most, minthogy a városi nyug­díjintézetbe való köteles belépéstől a rendőrök feloldattak s csonkitatlanul kapják fizetésüket, az őszi hónapok­ban a létszám alkalmas egyénekkel betölthető lesz. A kormány a munkanélküliekért. A kormány már régebben behatóan foglalkozik azzal a nagyfontosságu szociális kérdéssel, hogyan lehetne az általános munkanélküliségen bizonyos rendszabályokkal enyhíteni. Most mint értesülünk, az állásnélküliség elleni biztosítás ügyében Gelléri Mór királyi tanácsos a kormány megbízásából külföldi útra indul a munkanélküli­ség enyhítésére irányuló rendszabá­lyok tanulmányozása céljából. — Népmozgalmi statisztika. Sá­toraljaújhelyben az elmúlt junius hó­napban született 57 gyermek. Ebből törvényes 48, törvénytelen 9. Meghalt 59 egyén, tehát, sajnos, a halálozás kettővel több a születésnél. Házasság köttetett 13. Ez is ominózus szám 1 IRODALOM. Üzenet. — julius 4. I. Megérzem én a drága rózsabimbón A parfümének édes illatát, És lelkemet uj délibábos álom Hő szenvedélye, lángja hatja át. Romantikája átélt éjszakáknak Már meg nem hatja többé lelkemet, Búcsút mondok az orgiák zajának, Hisz szeretek... hisz újra szeretek... II. Elutazik ... ezt irta nékem, Egyetlen egy szó az egész, így tehát válunk egy időre , . . Hajh! mert a pénzem most kevés. Nem követhetem, ahová megy, Pedig követném szívesen, De látja Marcsa! szörnyű pech ez, Hogy pénzem soha sincs nekem. III. Komoly az egyik versem hangja, A másik — látja — mily vidám! Ami hibája az időnek, Nekem is ugyanaz hibám . . . Szeszélyes vagyok szörnyű módon, Hol komoly hangú, hol vidám . . . Ah ! hidje el, hogy vigabb lennék, Ha lenne százhúsz koronám 1 —th. Az Egyetértés ma az egyetlen új­ság, amely függetlenül pártoktól, érdek- csoportoktól védi az ország nagy iga zait, jogait, alkotmányát. Ez őrségen nem ismer tekintetet, alkuvást, köntör­falazást. Távol minden bfolyástól, pár­tok szűk szempontjaitól s minden más egyébtől, ami a szabad eszmék küz­dőit eltérítheti, fegyvereit a magyar­ság szolgálatába helyezi és törekvéseit győzelemre vinni a legforróbb óhaj­tása. Harmincöt éves múltjára büsz­kén hivatkozhat az Egyetértés, mert olyan sikereket ért el, a milyeneket alig mutathat föl kontinentális lap. Manapság politikai legtöbb célja abban csúcsosodik ki, hogy kivívja az or­szág gazdasági önállóságát. E nagy eszme szolgálatában sorompóba áll mindenkor és soraiba csoportosítja az összes intellektuális erőket, a melyek e nagy feladat kiküzdésére hivatva vannak. Együtt harcol mindazokkal, a kikkel e nagy ideálban találkozik; szembeszáll mindazokkal, akik ellene szegülnek. A szerkesztőség, megerő­södve az irodalom és a zsurnalisztika legjobb munkásaival, élén Fenyő Sán­dor főszerkesztővel és Eötvös Károly- lyal, nagynevű szépirodalmi főmunka társával, lelkesen és szeretettel szol­gálja e kitűzött célokat. Arra törekszik az Egyetértés, hogy hírszolgálata a legkimeritőbb legyen, gondoskodik ér­dekes és aktuális olvasmányokról bő­ségesen, tárcarovata változatosság dol­gában kimerithetlen. Hírrovata a köz­élet minden ágára kiterjed; s azon igyekszik, hogy bő és érdekes legyen; tanügyi, törvényszéki és egyházi rova­tában minden jelentős eseményről rész­letesen beszámol, közgazdasági rova­tának pedig olyan nagy teret szentel, hogy az felölelhet mindent ami a gaz­daság körébe esik. Mint a nemzeti ügyek és érdekek védője és harcosa, kéri az Egyetértés a nagy közönség támogatását. Fényes képek közt egy egyszerű, régi fametszet gyarló vonalain akad meg szemünk. Egy magas homlok, erős szemöldök, vállra omló hullá­mos haj, mély tekintetű szem tekint reánk : Tököly Imre. Naplója, melyet Thorma Károly és Thaly Kálmán ad­tak ki, vallásos, szerény ifjúnak mu­tatják fiatal korában, kit hazájának és vallásának balsorsa visz a felkelésre, nem nagyravágyás és nyugtalanság. Mint gyermek hagyta el haldokló apját a császári seregtől ostromolt várában. Nem származott ősrégi családból, csak 1572-ből való volt fiatal nemességük, de oly nagy volt az ifjú tekintélye és hadvezető tehetsége, hogy őt kellett megbízni a veszélyes harc vezetésével, amelynek aztán egész életét áldozta. Az ő életét, nagy elszánásait, tragikus sorsát mondja el a Nagy Képes Világ- történet most megjelent 164. füzete. Múlt idők ködéből, történet homá­lyából ki ragyog egy-egy fénysugáros név. Hallatára megdobban a szivünk, mintha diadalmi éneket hallanánk. Min­den nagy névnek megvan a maga hangulati kísérője. Áhitat száll meg, ha a Szent István nevét halljuk emlí­teni ; a fiatalság tiszta varázsa árad az Imre herceg alakjáról; a lovagi poézist jelenti Szent László; a harcos egyház hőse Pázmány, a vitatkozó pap; a nemzete életéért karddal, szóval küzdő középkori lovag ideálja Zrínyi Miklós. A kor az ő alakjaitól nyeri nevét és fényét. Egy bizonyos időben ők je­lentik nemzetük vágyait és törekvéseit. A vallásos és hazafias érzés mindket- tejökben összefonódik: az Isten hite- hagyásáért veri a nemzetet az ő sze­mük előtt. Istentől várják nemzetünk megmentését, minthogy más már nem is segíthetne rajtunk. Á szószéken, iró- . szobában, csatamezőn együtt küzdenek vallásuk és hazájuk ügyeiért. A vallási vitairatokból épp úgy a hazaszeretet sugárzik, mint ahogy a vallásosság az ereje a honmentő katonának. E gyö­nyörű korról, Pázmány és Zrínyi kor­áról, szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 163. füzete. — A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Mar- czali Henrik dr. egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet Írója is. Egy-egy gaz­dagon illusztrált kötet ára díszes fél­bőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen min­den héten egy füzet. Kapható a ki­adóknál (Révai Testvérek Irodali In­tézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Ullői-ut 18. sz.) s minden hazai könyv- kereskedés útján, Sátoraljaújhelyben Lőwy Adolfnál havi részletfizetésre is. Bethlen és a Rákóczink koráról ir a Nagy Képes Világtörténet 162. füzete Erről az erélyes és jellegzetes korról, mikor fegyverzörgéstől volt han­gos az ország, csatakiáltástól és üldö­zöttek jajveszékelésétől s Magyarország egy hosszú seb volt, amely véges­végig vérzett. — A nagy Alföldön szétfoszlott a szabadság délibábja ; az ős Turul az erdélyi bércek, a székely havasok közé szállott. Ott lobogott csak a magyar lobogó. Onnan szállt elő szabadságot szerezni, védni. Min­den eszmének az elnyomatási ideje, a — hőskora. A keresztyénség szent jelét a / martirvér ragyogtatja világgá, a sza­badságot mindenütt az elesett névte­len hősök vívják ki. A magyar sza­badság és hazaszeretet akkorában a Bethlenek, Rákócziak seregének a szi- vében húzódott meg. Ennek a gyönyörű kornak színes, mesés történetét adja elő a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 162. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Hen­rik dr. egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet írója is. Egy-egy gazdagon il­lusztrált kötet ára díszes fehérbőrkö­tésben 16 korona ; füzetenként is kap­ható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rész-

Next

/
Thumbnails
Contents