Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-12-27 / 139. szám
Sátoralja-Ujhelj, 1902, december 27. Megjelen minden másod na,. kedd, csütörtök és szomb Szerkesztőség és kladéh BA.toralja-'CJjhaly, lőtér f » ié.aa. Kéziratokat nem adunk v kpró hirdetéseknél minden gaurur ' *«* A üli., vastagabb betűkkel 3 é I/llttérb«B minden garmond s i 3». iUi. r OlalTIKAI L-ItLAF. uj. isiscansr O-yul«. dr. fjairmay István főszerkesztő. felelős szerkesztő. Earaincliannadik évfolyam. dr. Hám Sándor főmunkatirs. Előfizetni ára: Bgée* évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre a kor. — Egyes szám ár* 8 fillér, —— Hirdetési díj: Hivatslos hirdatéseknél minder >cé "tán 0j otju, avagy diai* belükkel, vagy kerettel elütött hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. fiz újévi köszöntők. Dee. 25 ' Hagyományos szokás a politikai életben is az újévi tisztelgés. Pártok és vezérek felkeresik egymást s a kölcsönös jókivánatok kicserélése közben értékes politikai nyilatkozatok szoktak ilyenkor elhangzani. A bizalom a pártvezér iránt, az együttérzés és egységes gondolkozás az egyes pártok kebelében, az azonos felfogás a jövő terveire nézve épp úgy megszokott nyilatkozni az újévi beszédek során, mint ahogy kiérezhető ezeknek a hiánya is. A sajtó tehát mindig feszült várakozással néz az újévi köszöntők elébe s azoknak elhangzott szövege mindig bőséges és becses anyaga a közönség tájékoztatásának. Természetes tehát,, ha ezúttal is felcsigázott kíváncsisággal várjuk az újévi tisztelgéseket, sőt a szokottnál nagyobb érdeklődéssel gondolunk a legközelebbi jövőnek erre a politikai eseményére. Annál is inkább, mert nem csak a függőben levő nagy politikai kérdések iránt teljes a tájékozatlanság széles e hazában, hanem azért is, mert mostariig — midőn t. i. ezeket a sorokat irom — vajmi kevés szivárgott ki a A "ZEMPLÉN TÁRCZÁJA. A leánykérdésről. Jelige: Somebody. I. Szinarany trónusán ült az ősz tündórkirály. Habruhás, édes arcú leányok tündórtáncot lejtettek a trón előtt. Vig kacajukat, édes dalukat a smaragd- és türkisz-oszlopok és falak százszorosán visszaverték. Az ősz király kedvtelve nézte e bájos táncot. Majd midőn betelt a szive a gyönyörűséges énekkel, kezével jelt adott, hogy vége legyen a mulatságnak. A tündórleányok kiröppentek a teremből, hogy a kristáíyforrásnál, vagy a rózsaligetben pihenjenek. A király a szolgálattevő gnóm- hoz fordult. — Audienciát tartok. Bocsásd be a kérvényezőket, remélem nincsenek sokan, mert hamar intézném el ezt a dolgot, a sógorom „Rübezahl“ vár egy ‘sakkparthiera. A manó ravaszul pislantott s alázatosan felelte: — Nehány ezer leány vár az előcsarnokban. Mind a „Földről“ jöttek fel tündérbirodalmadba 1 Az ősz király összevonta szemöldökét. Az összes bolyerók közül a „föld“ lakója mindég a legelégedetlenebb. Melyik világrészből jöttek azok a leányok ? — A vén Európa, egy szépséges országának, Magyarhounak a leányai szeretnének magas színed elé járulni. — Ahál A magyaroki Gondolkészülődő újévi felvonulások terveiből. Mindössze annyit hallunk rebesgetni, hogy a szabadelvüpárt szónoka Hodossy Imre lesz s hogy a függetlenségi párt az idén nem fog Kossuth Ferencnél újévi tisztelgésre megjelenni. Hiba lesz, ha igy lesz, már t. i. ha a Kossuth- párt tisztelgése elmarad. Bármiféle elvi állásponttal próbálják is majd ezt a szokás-változtatást igazolni, a nagyközönség ebben válságjeleket fog látni s azt fognak abból kiolvasni az osztrák pártok és az osztrák pártok vezetői is Erre pedig nekünk az alkudozások és körmünkre égett egyezkedési kísérletek valószínűleg utolsó felvonásában semmi szükségünk sincs. Sokszor elmondták, újra elmondjuk, hogy most csakugyan szükség volna az igazi és komoly egyetértésre a pártok kebelén belől, a pártok között pedig arra az őszinte és nemes altruismusra, mely az ország egyetemes érdekét mindenféle pártsikereknek és személyes ambitiónak fölébe helyezi. Nem ismételgetjük, hogy miért ? Hisz nincs az országban politika iránt érdeklődő ember, a ki ne tapasztalta volna, hogy minden olyan jelenség, a mely a magyar parlamenti pártok belső életének hattam volna — mondá az öreg király gúnyos mosoly kíséretében. Nal bocsásd be őketl Bejött az első leány. Féltérdre ereszkedett a trónus előtt. — Királyom 1 Pártold ügyemet! Szeretek egy ifju katonát, de szegények vagyunk, nincs kaució. Addig, mig ezt a pénzt elő nem kerítjük, nem lehetünk egymásé. Vedd át uram kérvényemet, s intézd el sorsunkat. A király magába morogta: — Ha minden hiányzó kauciót nékem kellene kiutalványozni, akkor a tündérbirodalom összes bankjai csődöt mondanának 1 Hangosan meg hozzátette: — Tedd a folyamodványodat arra a rubintos zsámolyra és bízzál I Jött a második leány. Egyik kezében főzőkanalat, másikban meg stopóló fát szorongatott. Leborult a király előtt. — Felség! Egyszerűségben nevelődtem fel. Nem jártam iskolába, de sütni, főzni, várni kitünően tudok. De hiába tudok főzni, nem lehetek azé az ifjúé, kit szeretek. Ö államhivatalnok s szakácsnői tudományunk mellett is éhen halhatunk. Benned uram bizalmam, hogy előléptetik a kedvesemet 1 Gúnyosan nevetett magában a király Persze, mindjárt főispánt csinálunk a fiúból. Jó leány, hiszen, ha rangja lenne, faképnél hagyna téged főzőkanaladdal egyetemben. De azért biztatólag szólt a leányhoz : Gondolkozni fogok kéréseden, s majd valami képviselőnél csinálunk egy kis protekciót. Jött a harmadik. Mélyen hajtotta le a fejét s úgy rebegte halkan: — Jó király 1 Tégy csodát és valódi, vagy képzelt elzsibbadására vagy meggyengülésére mutat, értékes, és jól kihasznált erőforrá- sává válik az osztrák követeléseknek Tudjuk, hogy az ország és a parlament vezető férfiai mindeze- ke< az igazságokat nemcsak igen jól ösmerik, hanem bizonyára szívókon is hordozzák. És mégis beszélünk erről mi is, mert sok keserű tapasztalat, sok csalódás tanitott meg már arra, hogy nem kizárólag a felös- mert és megszivelt igazságok szokták a politikai életet irányítani. Intrikák és intrikák nyomában támadt hangulatok mindig hatalmas mozgatói voltak a politikának s most sem oknélküli az aggodalom, hogy váljon fog é az újévi beszédeknek során Magyarország közvéleménye azzal az elementáris erővel megnyilatkozni, amely imponáló erőösszesség bizonyára megnyilatkozhatna, ha a pártok és férfiak igaz meggyőződését kicsinyes szempontoknak befolyásolnia nem sikerül. Mert ebből az alkalomból kicsinyesnek kell tekintenünk mindazokat a differentiákat, melyek nézetek és nézetek között azokban a kérdésekben lehetnek, a melyek a megoldandó gazdasági, keresvénitsd meg egy ici-picikét az én örökifjú mamámat. Minden udvarió őt veszi körül, engem észre sem vesznek ! Jókedvűen dörzsölte gyűrűs kezét az agg király. — Hehél Kellene ugye udvarló, kinőttünk a gyerekpapucsból? De a Frau Mama magához csábítja a sela- donokat. Hej Vénus komámasszony 1 Ha nem félnék úgy isteni haragodtól, rögtön küldenék egy pár ráncot, nehány ősz fürtöt annak a veszedelmes örökifjú mamának 1 Biztatólag szólt a lányhoz: — Ne busulj 1 pár esztendőcske alatt átszállingóznak a gavallérok a te pártodra 1 Jött egy sápadt, nyúlánk leány. Kezében nehány diplomát szorongatott. Udvariasan hajolt meg a felség előtt. — Monseigneur! Szeretek egy ifjút nagy, komoly szerelemmel. De ő fél az eszemtől, fél a diplomámtól Nem akar okleveles asszonyt feleségnek. Uram I vedd el a tudományomat, felejtesd el velem, mit évek hosszú során át tanultam. így talán még az övó lehetek. Nevetett a király. — Hát az ipse fél az okos asszonytól 1 Hm 1 hm 1 nem igen van erre a bajra orvosság leányom. De majd utána nézek a homeopata orvosságaim között. Talán találok pilullát, hogy az „ideálod“ esze, a ló fejénél és a vadászpuska csövén kissé messzibb is lásson. Most egy bájos kis leány tipegett a trón elé. — Édes királyom 1 adj egy kis műveltséget nekem. Jegyesem szülei nagyon naivnak tartanak engem, s addig mig szellemdús kedelmi és vámkérdésekkel szoros összefüggésben nem állanak. Kétségtelen ugyanis, hogy az újév napján elhangzó üdvözlő beszédekből úgy a német, mint az osztrák és az olasz sajtó azt fogja első sorban is kihámozni, hogy ezekben a kérdésekben Magyar- országnak mi az utolsó szava. Ezektől a beszédektől bizonyos ultimátum jelleget akkor sem lehet lesz megtagadni, ha magok a beszédek ezeket a kérdéseket kifejezetten nem is fogják érinteni. A kommentár, a magyarázat akkor sem fog hiányzani s csak természetes, ha ez a magyarázat oda fog törekedni, hogy Magyarország közvéleményének álláspontját mentői kevésbé tüntessék fel egységesnek, erősnek és igy számba- vehetőnek. Pedig Magyarországnak ezekben a kérdésekben van egy erős, egy hatalmas közvéleménye, a melylyel mindenkinek számolnia kell, a ki Magyarországgal kereskedelmi szerződést, vagy vámszövetséget akar kötni. Ez a meggyőződés negativ formában nyert addig kifejezést: rosszabb egyességre, mint az eddigiek voltak senkivel sem lépünk, Ausztriával szemközt pedig a Bánffy nem leszek, nem lehet az esküvőnk 1 — Csapj fel írónőnek kis leány. S ha más nem is, de leendő anyósod műveltnek fog tartani s merő respektusból hozzád adja a fiát I Tovább 1 — Uram 1 segíts rajtam! Szeretek lángoló, hűséges szerelemmel egy ifjút, ki Istennek felszentelt szolgája, de a vallás tiltja e házasságot. Mit tegyek, hogy az övé lehessek? Komor lett a felség arca: — Ez nem tartozik hatáskörömbe. Kérvényeddel fordulj egy világi fórumhoz. A titkárom megadja majd a pontos címet. Menj el békén 1 Most egy egyszerű leányka állott a király előtt. — Adj rangot, ősi családi nevet. Az az ifjú, ki szerit, nem követhet el mesalliance-ot. — Hagyd faképnól azt a fiút, ki csak rangra, névre néz I — Nagyságos király ur! Falunkból a legények mind Amerikába vándorolnak, hát hogy menjünk férjhez, ha nincs legény ? Dühös Tett a vén király. — Hát ne adjatok passust annak a sok legénynek, akkor lesz férjnek való elég. — Hát rajtam segíthetsz királyom? Abban a városban, hol én lakom, a házasulandó fiatalság csak a színésznőnek, a ballerinának udvarol, reánk, tisztességes leányokra nem is néznek! — Naiv gyerek 1 Vedd a kérvényedet és siess haza. Ezen a bajon még Zeus apánk sem segítheti — Királyom! Apám bankhivatalnok volt és . . . — Sikkasztott ugy-e ? — dörögte a király. W88F Lapunk mai »«4ma 4 oldal "W&k
