Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-07-19 / 71. szám
4. oldal. Z E M P L fi N. Julius 19. zfíket írja: A merényletnek csak másnap reggel jöttek nyomára s akkor értesült az esetről a rendőrség is, a kik egy cigánykaravánt nyomban üldözőbe vettek. A karaván már túl volt a Tiszán és Tisza-Polgár felé haladt. Mikor a cigányokat a szekerén ülő kakastollas csendőrök üldözőbe vették, öt férfi közülök lóra ült és elvágtatott. A csendőrök lőttek is utánofe, de nem találtak és elíogniok is csak a karavánt sikerült. A csendőrök a cigányokat Szerencsre kisérték, a hol mindent tagadtak, még az öt megszökött cigánynyal való közösséget is. Az ellopott Wert- heim-szekrény már nem volt a cigányoknál. Másnap sürgöny érkezett Szerencsre, hogy a cigánykaraván útjában a Tiszában megtalálták a kasszát — üresen. Tartalmát a megszökött öt cigány vitte magával. A kasszát a cigányok akkor lökhették be a Tiszába, a mikor kevéssel a csendőrök által történt elfogatásuk előtt a Tiszához értek. A csendőrség most a legszélesebb körű intézkedéseket tette meg az öt megszökött cigány kézrekerítése iránt. — Elégett család. Körösi Mihály tokaji lakos, ittas állapotban tért haza, hol Boriska nevű leányát valami csiny- j óért meg akarta fenyiteni. Ütése azonban célját tévesztette, hanem az égő petróleumlámpát döntötte le.. Ez széttört és a kiömlő égő petróleumtól lángba borult Körösi Mihályné, ki már akkor ágyban feküdt, továbbá az említettnek Boriska nevű leánya. Mindannyian súlyos égési sebeket szenvedtek, de legrosszabban járt 7 éves József nevű fiúgyermeke, kit a lángok a legerősebben perzseltek meg, annyira összeégett, hogy reggelre meghalt. A vizsgálatot megindították. — Téglagyár Nagy-Miliályon. Brügler Lajos nagymihályi lakos a „Hegyes“ nevű földeken a mocsári ut mentén, körkemencére berendezett téglagyárat állít fel. A közigazgatási hatóság részéről I’sépy Zoltán szol- gabiró e hó 16-án a helyszínén tárgyalást rendelt és miután a szomszédos birtokosoknak a gyár felállítása ellen kifogásuk nem volt, a telepen az engedélyt megadta. — Pályázat postagyakornok-jelölt állásokra. A magyar királyi posta, táviró és telefon igazgatósága száznyolc gyakornok jelölti állásra hirdet pályázatot. Pályázhat minden középiskolát, vagy ezzel egyforma rangú intézetet érettségi vizsgálattal elvégzett, legalább tizennyolc éves, fedd- hetlen előéletű és egészséges magyar állampolgár. A napidij két korona, a jelölt azonban köteles az 1903. év szeptemberében Budapesten, vagy Zágrábban a tisztképző tanfolyamot saját költségén hallgatni s mivel napidiját akkor is megkapja, az illető postaigazgatóságnak kívánatra rendelkezésére állani. Akik a gyakorlati alkalmazásban beválnak, gyakornokok s utóbb tisztek is lehetnek. A jelölteket a tizenkét kerületi posta- és táviró-igazgatóságok tizenkettesével fogják beosztani a szolgálatra. Jelentkezni augusztus 15-ikóig lehet, köz- szolgálatban levőknek fölöttes hatóságuk, közszolgálatban nem levőknek az illető főszolgabíró vagy főpolgármester utján az illető kerületi igazgatóságnál, ahol állást kívánnak. Az igazgatóságok kívánatra a részletes pályázati föltételeket is közük. zedékben ébredt volna fel. Nézzünk szót, hány öreg fiatalt láthatunk még a nagy századból, akiken nem foghatott ki az idő, pedig a nyolcvan felé járnak; maholnap a bibliai életkort töltik be. Itt Ujhelyben is szép számmal vannak még és legyenek is. Jól esik a lelki felfrissülést élvezni társaságukban. Kezük érintése megtisztelő. Hiszen azt a kardot forgatták, amelyik Isaszegnél, Yácznál, Nagysal- lónál villogott. Némelyik bilincset is viselt. És küzdött, fáradt, szenvedett, valamennyi. Le a kalappal előttük! Hitvány nyegleség elfeledni az érdemet. És ha a példa felemeli a lelket, ha van átöröklés az ideálok szféráiban, szivünket, elménket tegyük fo- gékonynyá a lelki tranzfuzió számára. Tizennyolc éves korában állott be honvédnek. Harcolt ráccal, osztrákkal, muszkával. A gyermek ifjú testét csak a lélek erőssége tarthatta fenn a 48/49-iki téli hadjárat sanyarú fáradalmaiban. Világostól, uttalan utakon bolyongva jött haza. És soha egy szót sem szóllott mindazokról, amikben résztvett. Nehány évvel ezelőtt mohó kórdezősködéssel fakgattam, hogy jegyzeteim számára valamit kicsikarhassak. Hiába való fáradtság volt. Amit megtudhattam is, mástól tudtam meg. Keveselte a nemzet erőfeszítését. „Többet is, jobban is verekedhettünk volna“ — volt kevésszavu véleménye. Egyszer október 6-án találkoztam véle Sátoraljaújhelyben. Feltűnt a nála szokatlan komorsága. Kérdésemre, ha váljon nincsen-é rosszul, kitérőleg felelt : „de kevesen tudják Ujhelyben, hogy milyen nap van ma.“ Lelkében requiemet tartott. Pedig nem volt szentimentális hazafi. Ott volt Marsalánál is és sok csataterén Itáliának. Arról sem szeretett beszélni. Tréfával tért ki a kérdezős- ködés elől. „Sokat koplaltunk — úgymond — mert a talián salátával trak- tált, no meg operával. A vitézségi érem és a milánói scala néhány előadásának élvezése, ezekkel jutalmazta az olasz nép fáradozásainkat a nyers paradicsomalmán kívül. A kosztjuk átkozott, hanem dalolni tudnak.“ Mikor hazakerült, dologhoz fogott. A kácsándi semlyékből virágzó gazdaságot teremtett. Kácsánd pedig kedves találkozója lett a környék úri embereinek. Neje a magasmű vei tségü és minden izében előkelő úri nő, példás feleség és háziasszony Füzesséry Ottilia adott díszt és otthonias kedvességet a háznak, amelynek enyhére annyi sokan és olyan édesen emlékezünk vissza. Mindketten pihennek már a kis falusi temető akácfái alatt. A közéletnek is megadta a magáét. A felső bodrogi vizszabályozó társulatnak éveken át, energikus, buzgó igazgatósági tagja volt. A megyei és a társadalmi élet mozzanataiban, mindaddig mig kínzó betegsége munka- képességét meg nem bénította érdeklődéssel és egyéniségének jeljes érvényesítésével munkált közre. Talpraesett ember volt, aki gyorsabb tempóba tudta hajtani [a vidékies tes- pedtséget, s ha tettereje kitartással párosul, jelentékeny munkakört tölt- hetett volna be. Jó és kedves ember volt. Meleg szivü, világos fejű, a magyar úri ember egynémely szeretetre méltó apró hibáival. De hibái szivének nemességéből fokozattal s csak magának ártottak. Egyéniségének értékét és kellemességét nem szállítottak le. A fiatalok közt az volt akit „táncingerlőnek“ szoktunk nevezni. Nemcsak hogy nem szakított a fiatalság tradícióval, hanem vidámsága valódi erjesztő kovásza volt a felpezsdülő mozgalmas elevenségnek. Valóságos ellentéte volt napjaink korán besavanyodó, ellustuló fiatalságának. Nemcsak a hetven esztendővel dacolt, hanem fájdalmas betegségével is, amelyet férfiasán tűrt. Sőt gúnyolódott a halállal is. Akik részvétteljes szeretettel közelítettek hozzá, kedves tréfáival igyekezett felderíteni. A betegségében nemcsak gazdaságának apró-cseprő bajaival bíbelődött, hanem hegedülni is megtanult. És az a muzsikálás volt az ő lelki erejének a fokmérője. Mekkora energiának kell abbban lappangani, aki az agóniát is fárasztó tanulással várja! És amikor észrevette, hogy kezdődik a vég, a gavallér könnyedségével mondta: szervusz Hugó! látod milyen jó lenne már meghalni. Áldás emlékedre kedves jó Bátyánk, az a föld, amelyet szerettél, szeretettel ölel kebelére, emlékünkben pedig élsz tovább. X—y. Krónika. A P. H. újabban azzal foglalkozik, hogy szenzáció híján ciceró betűkkel közli más lap munkatársának existenciális ügyeit. Tekintetes szerkesztőség! Egyenkiut és összesen: Van nekünk egy hetes-szolgánk, Minthogy kell is, hogy legyen; Azzal fordul ő önökhöz E rímekbe általam: Hogy írják meg, mennyit kap ő, Mert feje nem káptalan, Elfeledte a fiú . . .! Tekintetes szerkesztőség! Tudakozó iroda! Van nekünk egy béresünk is S mivel nem mehet oda, Mivelhogy a lába fáj most, Én általam kéreti: Közöljék le vezércikkben Mennyi „fix“-e van neki . . .! Ez lesz a szenzáció . . .! Tekintetes szerkesztőség! Informácions büró! Valamennyi szedőgyerek, Lapkihordó s berakó, Kéri szépen én általam írjanak egy krónikát: Szenzációs lesz megírni Fizetésüknek fokát, És a lapjuk fogyni fog. Tekintetes szerkesztőség! Kér és eseng mindahány! Közöljék le vezércikkben Egy unalmas délután . . . Mert mindenkit érdekel ám Hogyne érdekelne oh! Hogy mennyit kap a kihordó S mennyit kap a berakó . . .! Várva-várjuk válaszát . . .! —th. Felkérjük t. előfizetőinket és mindazokat, kik az előfizetéssel hátrálékban vannak, hogy úgy a hátrálékos összegeket, valamint az uj előfizetést a már küldött utalványon beküldeni méltóztassanak. A kiadóhivatal. — A kereskedelemügyi miniszter városunkban. Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter e hó 13-án városunkon át Lemberg felé utazott és a reggeli vonattal érkezett a pályaudvarra. A miniszter, kinek kíséretében Görgey üzletvezető is volt, kiszállott szalonkocsijából és jelentést tétetett magának Röszner Tivadar állomásfőnök által. Ugyancsak Nagymihály- ban is kiszállott, hol Fail Arthur állomásfőnökkel beszélt, egyes helyiségeket is megnézett. Pár percnyi időzés után a miniszter tovább utazott. — A Hadik-lniszárok jubileuma. A harmadik számú huszárezred, amely 1888 óta örök időkre Hadik táborszernagy nevét viseli, nem mint eddig jelezve volt e hó 17, hanem e hó huszonhatodik napján üli meg fennállásának kétszáz éves jubileumát. Az ünnepet az ezred nagy katonai fénynyel üli meg állomása helyén Aradon. Az ünnepség programmja ez: Szombaton, e hó 26-ikán reggel 8 órakor tábori mise és az ezred felvonulása diszmenetben; 9 órakor az ezredpa- rancsnokság az üdvözléseket fogadja, azután reggeli következik. Délután lóversenyek, utána a legénység meg- vendégelése. Este féltiz órakor jubileumi bál az aradi Központi Szállodában. Érre az alkalomra a 33-ik aradi gyalogezred zenekara nagyban tanulja Hadik óbester nótáját, melyet Bihari János, a hires magyar muzsikus-ci- gányprimás szerzett 1799-ben. A jubiláló ezred a szabadságharc éveiben Estei Ferenc Ferdinánd főherceg nevét viselte. A Ferdinánd-huszárok voltak az elsők, akik Kászonyi József ezredes parancsnoksága alatt Gyöngyösön felesküdtek az alkotmányra a törzskartól kezdve az utolsó emberig. Az akkori tisztikar tagjai közül csak gróf Smidek János százados él Zora- borban. Tavaly még Vojnits Géza százados is élt, mint utolsóelőtti Ferdinánd huszártiszt. Az ezred 1848-iki vitéz parancsnoka Kászonyi József ezredes nyolc év előtt halt meg Budapesten, mindenkitől tisztelve és szeretve. A Ferdinánd-huszárok resztvettek az isaszegi és nagysallói győzelmes csatákban, sőt Győrnél maga Görgey Arthur fővezér vezette rohamra az ezredet. — Államfogoly. Thuránszky Zoltán dr. ügyvéd, párbaj vétségből eredő 5 napos államfogház büntetését holnap, vasárnap e hó húszadikán, kezdi meg a sátoraljaújhelyi törvényszék államfogházában. — Lelkészválasztás. A kisráskai ev. ref. anyaegyház hívei junius hó 8-án egyhangúlag választották meg Rácz József hardicsai helyettes lelkészt rendes lelkészükké. Uj állomását julius hó 3-án foglalta el. Az azt követő vasárnapon tartotta meg egyházában az első istentiszteletet, amelyen valláskülönbség nélkül megjelentek úgy Kis-Ráska, mint a szomszéd községek érdeklődő lakosai. Az uj lelkész meghatóan szép beszéd kíséretében foglalta el uj állomását s gyülekezetének osztatlan szeretetét egyszerre megnyerte — Köszönetnyilvánitás. Szemere Miklós csász. és kir. kamarás, országgyűlési képviselő, a gálszécsi ev. ref. egyház nagynevű alapítóinak, háromszázadon át patrónusainak, védelmezőinek méltó ivadéka, egy szép levél kíséretében 200 (kettőszáz) koronát küldött hozzám a gálszécsi templom építési költségeinek fedezésére. Midőn e nagybecsű adományt egyházam nevében hálatelt szívvel megköszönöm, kívánom, hogy a nagylelkű adományozót anyaszentegyházunk bol- dogitására Isten éltesse s áldja meg minden javaival. Gálszécs, 1902. jul. 16. Péter Mihály ev. ref. lelkész. — Nyári táncmulatság. A nagy- géresi önkéntes tűzoltó-egylet saját pénztára javára Nagy-Góresen, folyó évi július hó 20-án nyári táncmulatságot rendez. Belépti dij: személyjegy 1 kor. 60 fill., családjegy 3 korona. Kezdete délután 5 órakor. Kedvezőtlen idő esetére fedett helyiségről gondoskodva van. — Öldöklő vonat. Amint szikszói tudósítónk jelenti, folyó hó 14-én a szikszói állomás közelében az 1554. számú tehervonatnak a féke elromlott, úgy, hogy a vasúti átjárónál egy kisebb juhnyájon átgázolt és számos juhot ölt meg. Hallomás szerint a juhnyáj tulajdonosa kártérítést fog követelni az államvasutaktól, és jogos követelésének megtagadása esetén kész az ügyet per útjára vinni. — Vakmerő rablás. Mint lapunk előző számában is meg irtuk, páratlan vakmerőséggel véghezvitt betörést és lopást követtek el a Szerencshez mintegy 8 km. távolságra fekvő és a báró Harkányi uradalmához tartozó „Újvilág“ tanyán. Arra járó kóbor cigányok folyó hó 11-én éjjel betörtek az uradalom tisztilakába s onnan a 10 mótermázsa súlyú Wertheim-szekrényt tartalmával együtt elvitték, a nélkül, hogy valaki észrevette volna a vakmerő rablást. A Wertheim-szekrényben 5000 korona készpénz volt, melyből a heti béresek dijait kellett volna kifizetni. Azonkívül több ezer korona értékű értékpapír is volt benne. Most még erről a hírről tudósítónk a követke— Földes-féle Margit-Krém. Nemcsak hazánkban, hanem a külföldön v is elismerik, hogy a Földes Kelemen aradi gyógyszerész által készített Margit-Krém az összes szépitőszerek kö zott elsőrangú helyet foglal el. Pár nap alatt minden arcot üdít, fiatalít, finomít. Szeplőt, kiütéseket, foltokat, rán- czokat és egyéb bőrbajt eltávolít. Minden hölgynek nélkülözhetetlen. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Szappan 70 fillér, púder 3 színben 1.20 k. Kapható a készítőnél és minden gyógyszer- tárban, Utánzatoktól óvakodjunk.
