Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-07-19 / 71. szám

Julius 19.

ZEMPNLÉN.

5. oldal.

IRODALOM.

A „Vasárnapi Újság“ július 13-iki száma 37 képpel s a következő tartalommal jelent meg: »Idősb. Szinnyei Józsefe (arcképpel Túry Gyu’a festménye után.) — »Életem.« Költeménk Pásztóitól. —Regénytár: »VargaImre.« Regény. Irta Vértesi Arnold (Goró Lajos rajzaival,) — »Piscsevics orosz tábornok vándorlásai és kalandjai.« Saját elbeszélése. A szláv eredeti után fordította Huszár Imre (képekkel) — >A földalatti Bréma« (képekkel ifj. Wlassics Gyulától. - »A városligetben« (képpel Goró Lajostól.)—»London a koronázás előtt.« (Utcai képpel Londonból a koronázás elha’asztásá- nak napján. (Jantyik Mátyás Londonban készített rajza.) — »Magyar ath- leta diadala Angliában« (képpel.) — »Dr. Schlauch Lőrincz bibornok, nagyváradi püspök halála« (arcképpel.) — »Dobsa Lajos« (arcképpel). — »A honti ünnepek« (képekkel a honti múzeumból). — »A női szépség titkaiból.« — »A kassai slöjd tanfolyam kiállítása« (képpel). — >A páris-bécsi automobil-verseny« (képekkel). — Irodalom és művészet, Közintézetek és Egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg stb. rendes heti rovatok. A A »Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre négy korona. »Politikai Ujdonságok«-kal és »Világkróniká«-val együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, IV., kér. Egyetem-utca 4. sz) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap« legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér.

A Magyar Szó szerkesztősége a megkezdett utón továbbhaladva, újabb pályázatot hirdet idegen szavak meg- magyarositására. A közönség megértette az elmúlt pályázatban való részvételével, hogy mily szoros összefüggés áll fenn nemzeti művelődésünk létföltételei és a magyar nyelv tisztasságá- nak nagy kérdése között. Minden idegen szó, melyet elemi kényszerüs g nélkül keverünk Írásunkba, azt hirdeti hogy meghódolt nemzet vagyunk, mely lemond szellemi önállóságáról; minden jó magyar szó, melylyel az idegent kiszorítani tudjuk, az újra föléledt és hóditó útra indult nemzeti szellemnek győzelmi lobogója. Most a következő idegen szavak, jó magyar egyen- értékkel való pótlására hirdet a Magyar Szó szerkesztősége újabb pályázatot: Totalisateur, Speed, Entrefilet, Ex-lex, Reactionárius, Vernissage, Pes- simista, Evolutionista, Drasztikus, Handicap, Kommüniké, Meeting, Agrár, Se- cessiós, Impressionista, Razzia, Logarithmus, Differenciálni, Outsider, Bulletin, Obstructió, Klerikális, Reprise, Optimista, Spiritista, Taktikus, Windschief. Ki-ki pályázhat egy vagy tpbb szóra, vagy akár mindre. Minden e^yes szó nyertese egy tizkoronás arany jutalomban részesül. A pályaművek folyó évi augusztus hó végéig küldendők be a Magyar Szó szerkesztőségéhez. A pályamunkákhoz a szerző nevét és címét tartalmazó jeligés levélke melléklendő. E levélen ugyanaz a jelige legyen olvasható, amely a pályamunkára iratik.

IPAR ÉS KERESKEDELEM.

A vigécekről.

— julius 11.

(y.) Mozgalom indult meg a legilletékesebb tényezők, előkelő kereskedői körökben az iránt, hogy a megrendelések gyűjtését szabályozó vulgo: vigéc törvény módosíttassák.

A mozgalom nem csak hogy indokolt, de valóban szükséges és nagyon is közérdekű dolog. A törvény drákói szigorral irtotta ki a vigéce- ket, igaz, hogy a legnemesebb szándéktól vezéreltetve, s kereskedelmünk és iparunk felvirágzását, a tisztes versenyt tartva szem előtt.

Rövid életideje alatt a törvény nem bizonyult teljesen kifogástalannak, noha igen sok jót tett, sok bűnös üzelemnek vetett véget, mindaz- által a gyakorlati élet tapasztalatai

megmutatták, hogy helyenkint tágítani kell a túl erős köteléken.

Mi nem kereskedő, vagy iparos szempontjából, de mint magán emberek szólunk a dologhoz, mert ami magát a módosítási vagy novelláris javaslatokat illeti, azokat majd a praxisnak arra legilletékesebb faktorai, maguk az érdekelt kereskedők, gyárosok, iparvállalatok vezetői és nagyiparosaink lesznek hivatva kidolgozni, s kellő megvitatás után a kereskedelemügyi miniszter elé terjeszteni.

Nem árthat azonban, ha laikusok is foglalkoznak szakkérdésekkel, hiszen néha az inas gyerek szeme veszi észre a mester remeklésén a hibát.

Mintegy öt év előtt egyik sátoraljaújhelyi jóbarátomat látogattam meg úri kényelemmel ellátott otthonában. A veranda egyik oszlopán, nagyon is szembetűnő helyen papirtáb- lát látok hatalmas betűkből álló eme felírással: „Vigécek kidobatnak.“ Nevetve lépek be, s a rám bámuló cselédnek jó előre kijelentem, hogy nem vagyok vigéc, de az urat keresem, mint jóbarát; igy a kidobatást elkerültem. — A múlt hónapban ismételtem az öt év előtti látogatást, s a tilalom tábla helyén ismét csak táblát találok, de ezzel a felírással: „Utazó ügynök urak értekezhetnek a déli órákban.“

Nem állhatom meg, kérdést nem intézni e változás iránt. Barátom ki maga is jogtudós, de e mellett jeles közgazdász, és ami legfőbb, filantróp, órák hosszán át fejtegette a vigéc rendszer eltörléséről szóló törvénynek úgy előnyeit, mint hátrányait s a konkluzisó az lett, hogy a törvényt módosítani kell.

Kis városi, vagy pláne falusi emberre ezer apró kellemetlenség hárul az által, hogy kényelméhez, vagy egyenesen háztartásának szükségleteihez is tartozó dolgokat kellő áttekintés, magyarázat és minta nélkül csak úgy futólagos látás után kénytelen beszerezni s még ezeket is csak úgy, ha nagy utat téve valamely nagy városba, vagy pláne Budapestre rándul értük. Ez pedig kellemetlen és költséges.

Szükségem van például egy öltönyre. Ha jött a vigéc, volt nála ezer és ezer minta mindenféle szövetből. Az árakra alkudni lehetett, a vigéc adta a gyár által megszabott áron. Ma nincs vigéc, el kell mennem ahoz a ruhakereskedőhöz, aki csak Ujhely- ben is pl. 4—500 boltbért fizet, nagy adóval van terhelve, nagyúri házat visz és igen természetes, hogy ezt a vevőnek kell megfizetni. Bútort, ékszert, gazdasági eszközöket, gépeket a vigéc eladott jutányos, kényelmes részletfizetésre, ha éles szeme belátta, hogy megbízható vevővel van dolga. Egy szegényebb sorsú polgárcsalád nem adhat ki egyszerre 12 forintot egy vég vászonért, pedig a gyerekek rongyosak, kellene az uj fehérnemű. A vigéc eladta ugyan olyan árban mint a városi boltos s minden hóban sorra járta vevőit, felvette 1 forintjával, sőt 50 krajcárjával is a résztörlesztéseket. Ha nem volt a háznál pénz, várt. — Tessék ezt megpróbálni bármely elegáns üzletben, milyen arcot mutatnak a szegény embernek. Tűzés jégkár, baleset, kiházasitási stb. biztosítás ügynökök utján 9%>-ban köttetik s alig 10 °/o-a megy a birtokosoknak a városi ügynökséghez.

Ami azt illeti, hogy ilyen módon u. n. „tisztességtelen verseny“ állott elő: hát igaz, hogy ügyes-bajos dolgok, kellemetlenségek akadtak; de pl. — mint a legutóbb tartott perbenyiki szövetkezeti gyűlésen említették — Grósz Vilmos, az a gépraktáros, aki 3 év előtt megszökött Sátoraljaújhelyből, pedig stabil üzlete volt a főutcán, több kárt tett egymaga a gazdákban, mint száz kószáló vigéc.

Aztán vannak még olyan újabb vívmányai a haladó iparnak, olyan uj termékei a kereskedelemnek, melyeket nagyon sokára veszünk észre a bolti raktárakban, mig a vigéc annak születésekor szerterohant vele az országban, megelőzte azt, hogy mi találjuk fel a raktárakban, s megismertetve annak használhatóságával, kényelmünket, sőt szükségleteinket jó és célszerű uj dolgokkal hamarább kielégíthettük.

Ha tehát egy-egy vigéc ellábalt is pár garassal, — ezt sem kellet okvetlenül neki előlegezni, — ha voltak is ennek a megrendelés-gyűjtési módszernek árnyoldalai, de határozottan több volt a jó oldala s habár megszorítva is, de mégis fentartható.

Nincs arra kötelezve senki, hogy vásároljon vagy rendeljen általuk. Ha valaki tolakodásukat unja, kövesse az én barátom előző eljárását “Vigécek kidobatnak“, •— de ha belátja hogy a vigéc is egy szükséges rossz a világon, akkor azt Írja a táblára: „Utazók bejöhetnek.“ —

Egy kereskedő vagy gyáros sem lett gazdagabb a vigéc rendszer megszüntetésével, egy sem fog tönkre menni azért, ha a versenyképesség fejlődik, s azzal ő is lépést tud tartani. A törvény módosítása kívánatos, s kereskedelmi ministerünk zsenialitása megfogja találni itt is a megoldásnak leghelyesebb módját.

KÖZGAZDASÁG.

* Állategészségügyi körzetek fölállítása. Nagyfontosságu terv megvalósításához fogott Darányi Ignác föld- mivelésügyi mini-zter, melynek nagy haszna lesz állatenyésztésünkre s kereskedelmünkre. Az ország minden részében már évek óta sürgetik az állategész- ségügyi körzetek fölállítását, mely sok viszszásságnak lenne megszüntetője. Óriás kárt idéz elő ugyanis az a bilincs, hogy ha egy városnak mérföldekre terjedő határában valahol ragadós állati betegedés fordul elő, az az egész várost és határát zár alá helyezik. Ez ügyben már számos szaktanácskozást tartottak, melynek eredménye a földmivelésügyi kormánynak a körzetek fölállítására vonatkozó mostani elhatározása. A körzetek, kerületek ugyanis egy-egy különálló községnek fognak tekintetni s ha valamely körzetben az állatok között vészes betegedés fordul elő, az esetben nem kell a forgalom elől az egész várost és határát elzárni, hanem csak az illető és vele szomszédos körzeteket. A földmivelésügyi miniszter először Debre- czen városához irt le a körzetek mielőbbi fölállítása ügyében, de egyúttal meghagyta, hogy az életbeléptetés előtt legalább tizennégy nappal tegyenek neki jelentést, hogy az osztrák kormányt értesíthesse idejekorán. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter azonkívül kiküldötte Kurz állategész- ségügyi íelügyelőt Szegedre, hogy ott a hatóságokkal az állategézségügyi körzetek ügyében tárgyaljon.

NYÍLT TÉR.*)

Czimbalmozók figyelőiébe!

Werner Sárika

czimbalom-müvésznő,

ki Budapesten Halász Mariska czimbalom- müvésznő magántauintézetében a czim- balom tanszakot jeles eredmónynyel vó- | gezte és a Nemzeti Zenede vizsgálatán jís jeles bizonyitványnyal lett kitüntetve

ajánlkozik

czimbalom-órák

adására

j illetve hangjegyről való gyökeres tanítására.

Lakása: S.-a.-Ujhely, Wekerle-tór, Róth-fóle házban.

*) E rovat alatt kózlettekórt nem v álla felelőséget a szerk.

„MARGIT“!

Margitforrás-telep, (Ileregmegye.)

A budapesti m. kir. egyetem vegyelem zése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és lithiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek felé emelik. Kitűnő hatású a légutak s tüdő liuratos «állapotainál, különösen ha a köpet nehezen szakad fel; tüdővészeseknél még akkor is, ha vérkr pe- siik van. a „Margit-viz“ megb csülhetetlen szolgálatokat tesz Revés szabad szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor- és belek hurutos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiségben képződött sav az oka a rossz emésztésnek.

A hugysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag1 hurutos bántalmalnál, a kő- és kouiokkép- ZŐdÓS eseteiben, miért is a budapesti és bécsi egyetem orvostanárai, mint az orvosvilág egyéb előkelőségei a legszívesebben használják s előnyt adnak a „Margit^-forrás- nak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött.

Etje“ Mint ivóvíz

kiváló óvószernek bizonyult járványos betegségek idején, főleg typhus ellen.

Mint borviz általános kedveltség- nek örvend.

Főpaktár: ÉDESKUTV L Badapesten,

cs. és kir. udvari szállító.-<f@- As vány viz-nagy kereskedő.

Kapható minden gyógyszertárban, fűszer- keroskodésbon ós vendéglőben.

A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Nyaralás.

— júl 19.

Kérdezte tőlem egy levélben :

Hogy váljon mikép mulatok . . . Köszönöm im’: az érdeklődést,

Hát valahogy csak megvagyok.

Eljárók a majálisokra

Hol szállnak valtzer dallamok,

És iszom bort, meg limonádét,

Szóval pompásan nyaralok.

Ebédutánon lenn a kertben Előveszem a lexicont,

S belemerülök élvezettel,

Mint akit nem bánt semmi gond.

S mondhatom pompás hangulatban Bártfa s Keszthelyről olvasok;

És bebeszélcm önmagámnak,

Hogy üdülök, hogy nyaralok , . ,1

II.

Majd felmászom a Bodnár-völgybe Merengve madár énekén:

Saujhely várost úgy lenézem,

De oly nagyon lenézem én.

S elgondolom, hogy mily jutányos Poétának a nyaralás . . .

Hisz dija — orvos s zenedijjal — Százhúsz fillér, — egy talpalás . . .!

S mig másnak pénze a fürdőkben Elszáll, mint ősszel a levél:

A hir majd rólam mint nábobról És »gazdag bác-i«-ról beszél.

És lesz belőlem millióner — Halál reá! ki szót emel . . .! — Mert hát nyaralva pénzt csinálni,

Ezt — kérem szépen — tudni kell.-th.

Jogász. A postaigazgatóság Kassán.

H. K. A képesítés után lehet megfolyamodni, a minisztériumban annak idején majd tudakozódni fogunk.

Vidéki. Sehol sem nyaral, pár nap múlva Sátoraljaújhelyben lesz. Majd megírjuk.

Nem közölhetők. Emlékek gyönyöre Tárca) Heine Biminije (Paródia.)

Kiadótulajdonos ; Éhlert Gyula.