Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-11-15 / 122. szám
November 15. ZEMPLÉN. 3. oldal. Elnök az ülést megnyitván felhívja a városi t. orvost, hogy a tanácshoz beadott előterjesztését olvassa fel, és a foganatosítandó egészségügyi intézkedésekre nézve véleményét adja elő; — egyszersmid felkéri Miklóssy István és Dr. Ligeti József bizottsági tagokat jegyzőkönyv hitelesítésére. Városi t. orvos előadja, hogy városunk egészségügye oly hiányokat mutat, a melyek az emberi egészséget nagymértékben veszélyeztetik: és ha nem akarjuk, hogy városunk állandó járványok székhelye legyen, törekednünk kell: az anyagi áldozatok árán is azokat javítani. Udvaraink — piszkosak, az utcákon és köztereken a szemét lel van halmozva, szemét lerakodó helyünk nincs, és a bacilusok fészkét képező szemét, a város belterületére hordatik: heti vásárokon a falusi szekerek nyolc utcában vannak szétszórva, úgy hogy egyik heti vásárról a másikig a trágya és szemét nincs elhordva; és ha már seprésre kerül a ser, az öntözetlen utcák fényes nappal söpörtetnek, és bűzös por felhőkkel telitik a levegőt, a járó-kelők tüdejének nem csekély megpróbáltatására. Városunk nagy része csatornázva nem lévén, a legtöbb utcákban a lakóházakból a szennyvíz az utcára öntetik, a hol tócsákat képezve, posha- dásnak indul és a bacillusoknak meleg ágyát képezi, — ehhez járul a Ronyva folyónak piszkos medre, a melynek partját a lakosság szemét le rakodó helynek használja; ha nem is szenvedünk ivóvizhiányban, de a jelenlegi vizmenyiség nem felel meg az egész- ségügyi követelményeknek, úgy hogy a vízvezeték kiépítése égető szükséget képez. Bizottsági elnök és a bizottsági tagok teljes mértékben osztják előadó által előadott városunk egészségügyét veszélyeztető állapotokat és elnök felhívja a bizottságot, hogy az egészségügy ellenes állapotokat pontonként tárgyalja. 1. A szemet kihordásra nézve véleményezi, hogy a város azt saját fuvarjai által eszközöltesse és e végből egy szabályrendelet lenne alkotandó, melyben annak módozatai meglennének állapítva. 2. Miután a város jelenlegi fejlődésének, az ez időszerint alkalmazott seprősök elégtelenek, legalább öttel szaporítani véleményezi, egyszersmint a seprés idejét nyárban akként véleményezi megállapítani, hogy az a fő utcákon a korai hajnali órákban végeztessék és tekintettel a vízhiányra csakis a főutcák, ahol nagyobb az emberi forgalom, seprés előtt öntöztes- senek. 3. A szemétlerakodásra egy a városon kívül kijelölendő helyet véleményez. 4. A hetivásárok rendezése, azok elhelyezése tekintetében véleményezi, hogy a fa, széna, és életnemü piac, egy helyre összpontosittassék. 5. A csatorna-hálózat fejlesztését véleményezi, és azon csatornák tulajdonosai, ahol műszaki akadály nélkül az utcai csatornázás, a már meglevő csatorna-hálózattal összeköthető, köte- leztessenek, hogy udvaraikat csatornázzák az újonnan keletkezett utcákban ; a csatornázás lehetőleg keresztül viendő. 6. A Ronyva szabályozására nézve véleményezi, hogy a partok kiépítésével, a meder kikotrásával és egy zsilip felállitásval kapcsolatban szabályoz- tassék. 7. A vízvezeték mielőbb létesit— tessék és a nyitott közkutak szivattyúval látandók el. Miklóssy István bizottsági tag előadja, hogy tekintettel azon körülményre, kogy a házból-házba járó kolduló szegények a járványos betegségeket terjeszthetik, indítványozza a szegényügy rendezését. A vélemény egyhangúlag elfogad- tatik és lelhivatik a városi Tanács figyelme a szegényügy rendezésére. * Ezek az üdvös javaslatok közelébb a képviselőtestületi közgyűlés elé kerülnek, ahol, reméljük, hogy anyagi áldozatok árán is elfogadják és fokozatosan végre is hajtatják a közegészség javítását célozó javaslatokat. )( A központi Kossutli-szobor bizottság tagjait a f. évi nov. hó 21-ére tanácskozásra hívta össze id. Meczner Gyula, a bizottság elnöke, a vármegyeháza kistermébe, d. u. 2 órára. )( Közigazgatási uj kiadó. A néh. galánthai Fekete Emil elhalálozásával megüresedett vármegyei kiadói állásra Tertinszky Gyula tb. kiadót s volt I osztályú írnokot nevezte ki vármegyénk íőispánja. X Előléptetett vármegyei Írnokok. A Tertinszky Gyula kinevezésével megüresedett, úgyszintén a már előbb üresedésben volt elsőosztályu irnoki állásokra Lehoczky Ödön és Szabó Sándor másodosztályú írnokokat léptette elő főispánunk. )(Uj vármegyei Írnok. Hadik Béla gróf főispán az előléptetések során megüresedett harmadosztályú irnokságra Sztankó László közig, napdijast nevezte ki JEGYZETEK a hétről. * A belügyminisztériumban — úgy írták a lapok — egy törvénytervezeten dolgoznak, amely szerint minden város, amelynek több mint 10.000 Jákosa van, köteles vízvezetéket és csatornázást létesíteni. Hát ha ez valóra válna — hatalmasan megjavítaná Magyarország közegészségügyét. Ami most meglehetősen siralmas állapotban van. Pedig az emberi élet, az egészség óvása az első. Néhai Rudolf trónörökös mondotta egyszer, hogy az állam legfőbb kincse az ember. Nálunk úgy bánnak evvel a kincsesei, — az ember-anyaggal — mintha érték nélküli tárgygyá devalválódott volna. Pedig pusztul a magyarság s nincs, aki gondot fordítana a veszendő faj megmentésére. Bezzeg Franciaországban külön minisztérium áll a közegészségügy szolgálatában. Nálunk még a szűkre szabott hatósági intézkedéseket se képesek jól végrehajtani. Itt-is, ott-is felüti fejét a hir: hogy a Bodrogköz egyik-másik falujában járvány dúl. Hát hadd pusztítson, majd megszűnik magától. A köznép sincs úgy bevezetve, hogy bajával mindjárt az orvoshoz forduljon. Sok emberélet elvesztése ezen múlik. Statisztikai sötét adatok bizonyítják, hogy a tüdő vész nálunk szedi a legtöbb áldozatát. A munkás, szegény magyar nép között. Pedig a tüdővésznek már meg /van a maga bizonyos orvossága: a szanatórium. Németországban, Angliában építettek is belőle nehány százat, ahol a szegény, tüdővészes betegekat ingyen gyógyítják s visszaadják a veszendő munkaerőt az államnak, a társadalomnak. Nálunk jó, ha egy-két szanatórium van, azok is úgy tele vannak tömve beteggel, hogy a sürgős segélyre szorulók is kintrekednek s úgy pusztulnak el. Milyen más képe volna ennek a vidéknek, ha itt a Hegyalján létesülne egy nagy sanatorium, ahol ápolást nyerhetne a sok beteg magyar. Nagy áldás fűződne ehhez az intézményhez, mily magasztos feladatot teljesítene az, ha megtudna menteni nehány száz embert a különben bizonyos haláltól. Bodrogközi, hegyaljai urak, fiatal emberek! mondok én Önöknek valamit. Önök hires mulatós emberek, csak talán a Bácskában ha akad párjuk. Önök a tél folyamán sok mulatságot fognak rendezni, hangversenyt, műkedvelői előadást, táncestélyt. Ezek mind a jótékonyság leple alatt mennek végbe. Mindenféle apró-cseprő jótékonycélra osztogatják a tiszta jövedelmeket. Hát nem lehet nagyobb jótékonycél a hegyaljai tüdővész-szana- tóriumnál. Mondják ki Önök, hogy minden báli tiszta jövedelem erre a célra fordítandó Sátoraljaújhelyen és vidékén mindenütt. Rövid idő alatt — mondjuk nehány év alatt — csinos összeg fog egybegyülni. Ha már együtt lesz egy kis tőke, majd segít az állam, a város is és kivihető lesz a nemes cél s büszkék s boldogok lehetünk, hogy az nekünk sikerült. Vajha e terv mielőbb a megvalósulás stádiumába lépne! Gazdasági fellendülésünkhöz fog járulni az a vasút, amely — értesülésünk szerint — Töketerebes—Gál- szécs és Varannó között áll majd a közlekedés szolgálatába. Másik vasútvonal a Hegyalja-hidas-németi vasút lesz. Ha ez a két vonal kiépül, uj vérkeringés áll be abba a közlekedés tekintetében szomorú képet nyújtó földdarabba, mely oly nagyon nélkülözi a fontos közlekedési utak hiányát. Régen kiáltó érdek azok létesítése. * A múlt héten a színtársulat szereplése adott elevenséget Sátoraljaújhelynek. Most hogy, csak időközönként kevés ideig élvezhetjük az előadásokat, természetszerűleg sokkal jobban érdeklődik a közönség a színház iránt, mint egy huzamosabb idényben, mint például Kassán, ahol még mindig megvan a panasz a színház nem kellő pártolására, holott ez a társulat igazán minden „pártfogást megérdemel. Majd látnak Önök legközelebb egy bodrogközi darabot a „Föld“-et. Igazán bodrogközi levegő van ebben a darabban, melyben Uj- helyre is történik vonatkozás. Kétségkívül sehol nem tudják annyira méltányolni ezt a darabot, mint Uj- helyben; — a társulat nagyon szépen játsza ezt a darabot, — legközelebb tehát ismét igen érdekes színházi estre van kilátás. HÍREK. Krónika. November 15. Az ősz, az ősz ime már véget éré, Nem feltűnő már háztetőn a dér, Pár nap csupán és megjön zuzmarásan A tél. Hólepett lesz nemsokára az utca. Derű, verőfény, napfény véget ér, Pár nap csupán és megjön zuzmarásan Átél. Ah! szürke még szürke a mi világunk, Ám nemsokára hólepett, fehér, Pár nap csupán és megjön zuzmarásan A tél. Eddig kigombolt überciher járta, Am most bundát vesz fel a gavallér, Hiába: sikk! ha eljön zuzmarásan A tél. A szobát eddig annyi megvetette, Most fütött szoba drága kincset ér, Mert pár nap csupán s megjön zuz- A tél. [marásán Úgy látom én is: zuzmarás a versem, És rimbősógem oly nagyon csekély, S ebben ki a hibás rajtam kívül még.? A tél. Dal a villanylámpákról. Villamosság, villamosság! Mi lelt téged jó gyerek . . .? Kár volt néked, hidd el: kár volt Hosszú sztrájkba kezdened. Haragszol és nem világitsz, Arra kérlek szerfelett, Szüntessed be villamosság Már a munkaszünetet. A munkaszünetet . . .! Villamosság, villamosság Te kis makrancos fiú 1 Vidámitsd fel fénynyel szivünk, Látod, milyen szomorú. Ha már neved: villanylámpa — Gyűlj ki, gyűlj ki drága lény . . . lm esengve, verssorokba Arra kérlek téged én . . . Igen, már minthogy én , . . Ha pedig te a dologban Nem vagy kérlek a hibás . . . Ne engedd, hogy bűnbakot állj, Álljon helyetted ki más . . . Ha beteg vagy: doktort kérjél S ha rossz mosti doktorod, Fogadj más doktort magadnak S véget ér a nagy dolog. Igen : a nagy dolog.-tb. Az utcáról. — nov. 15. Hideg szél sivit végig az utcákon, a cégtáblákat meglobálja, nyi- korogtatja, kis utcai muzsikát rendez, melynek ütemeire még gyorsabban járnak-kelnek az emberek. Az utcaképe az marad, csak más alakok tűnnek föl benne. Ezek sem különböznek nagyban egymástól, csak egyiken több a ruha, a másikon annál fogyatékosabb. Mind siet, sürgős a dolga, alig marad idő arra, hogy a kirakatokat megtekintsék. Most egy elegánsan öltözött ur jön; urias a tartása, előrehajtott derékkal. Igaz dandy. Monokli a szemén, a fején frissen kivasalt cilinder. Unott kíváncsisággal nézi végig a mellette elhaladó hölgyet. Szeme egy kissé fölcsillan, mohó vágy sugárzik belőle, meg is fordul, utána néz. Szggeruálja, hogy a nő visszatekintsen, ezt legalább elvárja, de aztán, hogy csalódik, csettent egyet a nyelvével s szótlanul tovább megy. Néha eszébe jut egy mondatocska, azt hamar alkalmazza, ezzel a dolog rendben van. Odább egy legújabb divat szerint öltözött nő jön. A parfüm illata messziről előre csap; hű kísérője az, a mely folyton körötte van. Előtte szalad, követi nyomon, nem távozik mellőle. Majd eltűnik ő is s újabb alakok jönnek. Sorban váltják egymást. Közben fölbukkanik egy tépett rongyos ruhájú, mezitlábos fiúcska, vagy leány. Fázik, didereg a kis istenadta, a hideg piros rózsákat csíp oda aszott arcára. Az egyik megáll. Alamizsnára nyújtja ki sovány piszkos kezét. A krajcárt, vagy fillért csipongva veszi át, aztán odébb halad, mig újabbat kérhet. Hány kerül ezek közül a börtön falai közzé. November 15-én kezdődik a nagy karácsonyi 0CCÄSI0-VÄSÄR. Mélyen leszállított árak. Többele között: Pongé és liberty, sima és mintázott, tiszta selyem mtrje 70 krtöl kezdve. Taffettas és louisine, csikós és kockás, tiszta selyem mtrje 80 krtól kezdve. Mosóbársony mtrje 50 krtól kezdve. Minták vidékre készséggel küldetnek. Szénásy, Hoffmann és Tsa SELYEMÁRUHÁZA Budapest, IV. kér,, Bécsi-utca 4. sz.
