Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-11-15 / 122. szám
ZEMPLÉN. November 15. Ez a legjobb út a fegy házak felé. Azoknak a csöppségeknek parányi szivük alig érzi a családi hajlék melegét. Úgyszólván ott nevelkednek föl az utcán. Nyáron csak meg vannak, hanem a tél a legnagyobb veszedelmük, ellenségük. Pedig az immár a nyakunkban van. S mégis hány gyermek szaladgál még mezítláb. Ez a betegség csirája. Vannak elegen, akik erre ezt mondják; „Edződik csak!“ Köszönjük az ilyen edzést. Mégis csak a meghűlésből származik a legtöbb betegség. Erre pedig vigyáznunk kell. A jótékonyság már megmozdult, nem is szabad mengen- gedni, hogy egy gyermek is mezítláb maradjon télre. F. — Áthelyezés. Vonderko Ferenc, helybeli máv. műhelyi számtiszt hasonló minőségben a kaposvári műhelyhez áthelyeztetett. Esküvő. Nürnberg Miklós sátoraljaújhelyi máv. műhelyi művezető e hó 18-án tartja esküvőjét Kisvárdán Szeifried Erzsikével, Szeifried János ottani kocsigyártó leányával. — Felolvasó-est. A sátoraljaújhelyi reformátusok felolvasó-estéi, melyeknek célja a hallgatóság hitének, val’ásos buzgóságának erősítése, nevelése; szivének, lelkének nemesítése ; értelmének világositása, — szép közönséget vonzanak parókiájuk tágas tanácstermébe. A második ilyen vallásos irányú összejövetel e hó 13-án, csütörtökön d. u. 5 órakor volt s a következőleg folyt le: A gyülekezeti közös éneklés után Harsányi István s. lelkész imádkozott; majd pedig felolvasást tartott „Az élő, személyes meggyőződésen alapuló, öntudatos hitről.“ Felolvasása folyamán ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy a jelenkori vallásos élet hanyatlásának, gyöngülésének egyik fő oka az élő, személyes meggyőződésen alapuló öntudatos hit hiánya. Szerinte korunk társadalmának ilyen élő hitre van szüksége és nem a babonák, a képtelenségek vakhitére, mert ez fanatikussá, vakbuzgóvá teszi az embert, akinek lelke aztán izzik a felekezeti gyűlölködéstől. A tartalmas, eszmegazdag és nagyhatású felolvasás után egy négyes következett. Sz. Nagy Károly „Isten ajakunk neked“ kezdetű énekét adták elő Spillenberg Sarolta, Szép Ilonka, dr. Piskóty Ferenc és Lábos Béla, Szalay Béla orgonista precinálása mellett. Pompásan összeillő négy hang. Előadásuk teljesen szabatos .volt s méltán keltett oly nagy tetszést. Ezután Czigler Mariska szavalta el temperamentummal, nagy sikerrel Váradi Antal „Az úr ítél“ c. szép költeményét. Erre egy igen szép szóló ének következett. Dr. Piskóty Ferenc adta elő, felemelő hatást keltve, Szügyi József „Karácsony est“ c. énekét. A tisztán csengő, érzelemmel teljes hangon előadott ének magasra ragadta a hallgatóság lelkét. Ezt Kunfalvy Elza szavalata követte. Szabolcska Mihály „Hegyi beszéd“ c. költeményét adta elő szépen, a költemény tartalmát teljesen átérző hangsúlyozással. Az estét gyülekezeti ének zárta be. — A legközelebhi felolvasó-est nov. hó 22-én (csütörtökön) d. u. 5 órakor lesz-Uj vasút. Felső vidékünk munkabíró népessége évek óta a tengeren túl keres munkát s parlagon hagyja az erdők rengetegét, a hegyek kincsesbányáit. Természetesen, mert vármegyénk közlekedési vonalai még mindig kiépittetlenek. így van ez a tőketerebes—gálszécs—varannói vonalon, mely a gróf Hadik-Barkóczy óriási hitbizományán, Andrássy Géza gróf és Coudenhoffen Henrik gróf nagybirtokain húzódik végig. Ennek a vasútnak kiépítésén már évek óta fáradoztak sikertelenül. Újabban azonban dűlőre jutott a régen vajúdó vasút épitkczésének terve. Pallos Ignác fővárosi épitő-vállalkozó megvalósította az egész vidéknek régóhajtott vágyát, megépíti a 31 kilométer hosszúságú vonalat s az építési kauciót, százezer koronát már be is fizette az állampénztárba, úgy, hogy a vasút építését nemsokára megkezdi. Láng Lajos kereskedelmi miniszter is felismerte ennek a vasútnak közgazdasági jelentőségét s készséggel nyújtott módot arra, hogy a vasutat kiépítsék s ezzel a vármegye kenyérkereső népének otthon ad munkát s lehetővé teszi, hogy virágzó ipar fejlődjék azon a vidéken, ahol a vasút hiánya miatt eddig kihasználatlan maradtak az óriási erdőségek s a bányák. — Jótékony célú hangverseny. A szerencsi műkedvelők az ottani dalárda közreműködésével fele részben a zemplénmegyei tanítók háza, fele részben a sátoraljaújhelyi Kossuth szobor-alap javára Szerencsen a „Nagy Szálloda“ összes termeiben, 1902. évi november hó 23-án jótékonycélu zárt körű, tánccal egybekötött hangver senyt rendeznek. Kezdete este fél 8 órakor. Belépő dijak: személyjegy 2 korona ; családjegy 3 személyre 4 korona, több személyre 6 korona. Jegyek előre válthatók Krupiczer Jenő és Eisler Bertalan üzleteikben. Műsor; 1. Népdalegyveleg, Előadja a szerencsi dalárda. 2. Bariton szóló. Előadja Endre Gyula, zongorán kiséri Erős Mariska, 3. Hegedű kettős. Előadják Menneszdorfer Bertalan és Tóth István, zongorán kiséri Bárczy Gusztávné, 4. „Hajnal uram.“ Melodráma. Szavalja Dr. Szilva Béla, zongorán kiséri Bárczy Gusztávné, 5. Dalegyveleg. Előadja a szerencsi dalárda. 6. Oh jer szabadság. Enck- kettős. Előadják Lehotay Fanciska és Szilva Katinka, zongorán kiséri Endre Gyula, 7. Vig szavalat. Előadja Gleich Jenő 8. Takarodó. Előadja a a szerencsi dalárda és a zenekar Schridde Bella zongorakiséretével. — Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely város képviselőtestülete novem bér hó 18-án d. u. 2 és fél órakor, rend kívüli közgyűlést tart, melyen többek között az 1903. évi költségvetés fog tárgyaltatni. A közgyűlésről szóló tu dósitást jövő számunk hozza. — Őstörténeti leletek. Ismét nagyon érdekes és értékes leleteket adott ki magából a Bodrogközön Vécs községnek ősi földje, melyek újabb kézzel fogható bizonyságai annak, hogy Vécs községünk határa emberlakta terület volt már a történelmi emlékezetet megelőzött, úgynevezett prehistórikus időben is. Ezek a leletek : egy kőkalapács, egy kővéső és egy kőfokos. Különösen érdekes a kőkalapács tipusza, mert két helyen is mutatja, hogy törött belé az ős ember fúrója. E kőkorszakbeli leletek anyaga szienit és kovakő, mindenik tipusz pedig fényesre csiszolt állapotban. — Ugyanott egy réz pecsétgyűrűt is találtak a földmunkások. Ez a gyűrű meg annyiból érdekes, hogy pecsétlenyomatában kehely (?) idom felett buzogány, mellette egy-egy kard idoma látszik. Ahhozértők honfoglaláskori leletnek nézik a vaskos formájú, fejes rézgyűrűt, melynek a pecsétnyomója is rézből való. — Mindezeket az érdekes leleteket pedig Kozma Menyhért vécsi birtokos mentette meg az enyészettől és szolgáltatta át a Dókus Gyula vm.-i főjegyző cs. és kir. kamarás gazdag magán régiséggyüjteményének. — Vajha a Kozma példáját követnék mások is hasonló alkalmakkor és az efféle leleteket segítenének megmenteni a tudomány számára az örök enyészettől! — Fogat-fogért. Magyar Sándor régi haragosa Konkoly Istvánnak. Evekkel ezelőtt vesztek össze és alaposan helyben is hagyták egymást. Konkoly volt az, aki a verekedésben a győző szerepét játszotta. Magyart úgy találta megütni furkósával, hogy egyik foga rögtön kitört. Ezt az emlékezetes „foghúzást“ sehogysem tudta Magyar elfelejteni. Tegnap, amikor régi haragosával, Konkoly Istvánnal találkozott, ismét eszébe jutott a foga. Megállította és számon kérte Konkolytól a kiütött fogat. Konkoly felelete rövid volt -- arcul csapta Magyart úgy, hogy a kalapja messze elgurult. Erre a megszégyenített Magyar a kezében volt jókora bottal Konkoly arcába vágott, amire egyik foga nyomban kirepült szájából. Az ügy ekként el lett intézve, bár a két haragos tovább akarta folytatni a verekedést, amiben az összeverődött nép akadályozta meg. Ügyük végleges elintézést a kir. járásbíróságnál nyer. — Megszökött elmebeteg. A szegény mármarosi rutén nép messze vidékre eljár, hogy otthon hagyott családja részére megkeresse véres verejtékével szerzett mindennapi kenyerét. Favágás a mestersége. Sűrű rengetegben irtja a magasra nyúló fák sokaságát s naphosszat izzad és görnyed a nehéz munka súlya alatt. Olykor megesik, hogy egyik-másik életét baj éri terhes munka közben. Legutóbb is súlyos szerencsétlenség ért egy mármarosi favágót. Egy hatalmas fa ráesett, a mitől a szegény ember súlyos sérülést szenvedett, később pedig meg is tébolyodott. Társai megszánták az elmezavart embert és egy kísérővel hazaküldték Mármarosba. Ujhelybe érve az elmezavart ember kísérőjétől úgy elmaradt, hogy a legszorgosabb keresés mellett sem volt képes ráakadni. Az eltűnt elmebeteget keresik. — Rálőtt a feleségére Tiszó János napszámos minden érthető ok nélkül folytonos féltékenykedósével gyötörte feleségét. Tegnap este Tiszó ittas állapotban tért haza lakására és az ő megszokott durvaságával megint csak bántalmazni kezdte a feleségét. A sokat szenvedett asszony végre is megunta férje házsártosságát és neki kezdett az öltözködésnek, hogy ott hagyja az ura házát. Amikor az asz- szony kifelé indult, Tiszó hirtelen revolvert rántott elő és ezzel kétszer az asszonyra lőtt. Az első golyó célt tévesztett, a második Tiszóné jobb karjába fúródott. A megsérült asz- szonyt hazavitték szüleinek házába. Tiszó véres tette után elmenekült. A revolvert magával vitte és igy nem lehetetlen, hogy öngyilkossá lett. — Gondos anyák figyelmébe. A gyermekbetegségek ellen való legjobb védekezés az, ha gyermekeinket erőssé edzetté és a ragályos betegségekkel szemben ellentálló képessé tesszük. Az angol gyermekhalandóság azért sokkal alacsonyabb mint a miénk, mert a fent elmondottakra ott kiváló gond fordittatik s nincs család, hol a gyermekek a hidegebb évszak teljes tartama alatt ne fogyasztanák a gyermekek legjobb tápszerét; a csukamáj olajat, — mert e szer az, mely óriási nagy táperejénél fogva kiváló eredményeket idéz elő. Igaz ugyan, hogy a gyermekek nem nagy előszeretettel vették be a szert de a mióta a Zoltán- féle csukamáj olaj, melynek sem ize, kellemetlen szaga nincs,forgalomba jött, azóta e kifogás elesik s e kiváló szer elterjedsége oly nagy, hogy kevés családnál hiányzik s minden jobb gyógyszertárban kapható. — Bőrgyár N.-Mihályon. A nagy- mihályi és sztrajnyáni vargák egy bőrgyár alapítását tervezik. A kedvező helyi viszonyok és az egyesült erő sikerrel biztat és általános a nézet, hogy a vállalat boldogulni fog. Mint értesülünk, legközelebb az érdekeltek értekezletre gyűlnek össze, hogy a további teendők iránt megállapodhassanak. — A kedvezményes áru vasúti jegy váltására jogosító arcképes évi igazolványok kiállítása az 1903. évre. Az 1903. évre kiadandó kedvezményes áru vasúti jegy váltására jogositó arcképes évi igazolványok kiállítása immár kezdetét veendi. Szükséges ennélfogva, hogy az utazási kedvezményre jogosultak közül a tényleges szolgálatban állók, az uj igazolványok kiállítását hivatali felsőbbségiik utján, a nyugdíjasok pedig közvetlenül az alulírott igazgatóságtól (Andrássy-ut 73 — 75 szám.) az eddigi eljárás szerint már most kérelmezzék. Minthogy pedig az 1903. évre egészen uj igazolványok adatnak ki, s igy a jelenleg érvényben levő igazolványokban kapcsolt arcképek nem használhatók, szükséges, hogy minden egyes igényjogosult uj arcképet terjesz- szen be. Az arckép előlapjának alsó szélére az illető tulajdonos teljes neve tisztán és olvashatóan rávezetendő. Kezelési illeték fejében ezentúl is igazolványként egy korona fizetendő készpénzben, ami helyett bélyegjegyek nem fogadtatnak el. Ezen illetéket legcélszerűbb rendeltetésének pontos megjelölése mellett, postautalványnyal a m. kir. államvasutak főpénztára címére (Budapest, Andrássy-ut 75. sz.) beküldeni. — A német és francia nyelvet alaposan tanítja egy helybeli tanító. — Bővebbet a kiadóhivatalban. Török A. és társa Budapesten. Ha szemlét tartunk a magyar királyi . szadadalmazott osztálysorsjáték külöm- böző fóelárusitói között, önkénytelenül feltűnik a Török-bankház, ezen cég valóban a legnagyobb és az állandó terjeszkedés alapján a Teréz-kö- rut 46. sz. alatti főüzletén kívül még Váczi-körut 4. Muzeum-köi ut 11., Er- zsébet-körut 51. sz. alatt fióküzletei is vannak. A számtalan önként beérkezett hálanyilatkozat a szigorúan pontos és előzékeny üzletvezetésről tesz tanúságot s ez tette lehetővé, hogy e cég a m. kir. szabad, osztá'ysorsjáték igazgatóságától elismerésben részesült. Ennélfogva a Török A. és Társa bankházát, melyben már nagyon sok és nagy nyereményt nyertek, mindenkinek a legmelegebben ajánljuk. A tervezet szerint az I. osztály húzása már a legközelebbi csütörtökön és pénte- I ken lesz, november 20. és 21-én. A sorsjegyek árai, dacára annak, hogy a tervezet tetemesen javult és nagyobb nyereményeket tüntet fel, a régiek maradtak, például Vs — T50 korona; V* — 3 korona; V2 — 6 korona; 1/i — 12 korona. A ki tehát az osztálysorsjátékban részt akar venni, forduljon bizalommal Török A. és Társa bankházához, Budapest. — Hölgyek figyelmébe. November 15-én kezdődik a nagy karácsonyi occasio-vásár Szénásy, Hoffmann és Társa selyemáruházában, Budapest, IV., Bécsi-utca 4 sz. alatt, mely alkalommal az összes raktáron levő selyemkelmék mélyen leszállított áron kerülnek eladásra. Mint ismeretes, a fönti cég szép áruit Páris és Lyonból szerzi be s bárkinek ajánlhatjuk annak meglátogatását, hol a legjobb alkalom kínálkozik valóban előnyös bevásárlásra. IRODALOM. Dalaim. Bánatos, bús dalaim hallgatván, Azt kérdezed, édes, jó hugocskára: Mért éneklek búsat és nem vígat, Melytől ifjú s öreg egykép vígad? A fül’mile ott az erdőaljon, Sohse’ kérdi, látod, mit daloljon : Azt dalolja, mi a szivét nyomja, Hogy enyhüljön keble búja, gondja. Nem dalolok én sem, hogy tán tessem, Nem bánom, ha dalom tetszik, vagy [sem: Azt éneklem, mi a szivem nyomja, Hogy enyhüljön keblem búja, gondja. És talán lesz, kit meghat a dalom, Kit megillet a bú, a fájdalom. S lel szivére enyhet, vigaszt benne, Mintha szive az én szivem lenne. Kerekes Fal. A Kazinczy-Kör történeti szakosztályában megalakult a régészeti osztály Dókus Gyula elnöklete mellett. Az osztály tagjai; Dongó Gy. Géza,
