Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-11-13 / 121. szám

November 13. ZEMPLÉN. 3. oldal. haló kontingensen felül termelt ezüst­nek, továbbá a nem adományozott belföldi bányákból származott ezüst beváltási árát f. évi november hóra 81, azaz nyolcvanegy koronában álla­pította meg. E roppant árhanyatlás okozza a magyar bányászat pusztulá­sát és a bányásznép Ínségét és nyo­morát. — A német és francia nyelvet alaposan tanítja egy helybeli tanító. — Bővebbet a kiadóhivatalban. — A szerencse olyan, mint a li- (lérc. Az emberek gyarlósága abban tűnik ki, hogy szerencséjüket egész életükön át olt keresik — ahol nem találják. A szerencse olyan, mint a lidérc, maga mutatja meg magát, csak észre kell venni. De aztán meg is kell fogni. Ameddig a fény világit, addig kell kapni utána. A legutóbbi sorsjátékban a legnagyobb nyeremény, a 600.000 koronás jutalom, a Wolf Hugó bankháza által eladott s/s be­osztású sorjegyre esett és igy ezen legszerencsésebb főelárusitó egyszerre nyolc szegény embert tehetett bol­doggá. Ahova a szerencse egyszer betette lábát, ott jó ideig meg is szo­kott maradni, kísérelje meg tehát min­denki szerencséjét és rendeljen osz­tálysorsjegyeket Wolf Hugó bankhá­zában, Budapest, Bálvány-utca 10. Az uj terv szerinti, 5000 nyeremény­nyel szaporított XI. sorsjáték első osztályának húzása már 1902. évi no­vember hó 20. és 21-én tartatik meg. A sorsjegyek ára: egy egész 12 K., egy fél 6 K., egy negyed 3 K., egy nyolcad 1 K. 50 fillér. SZÍNHÁZ. Reflexiók. — nov. 11. A f. hó 10., 11. és 12-én megtar­tott három előadással újra bezáródik egy időre a Múzsák hajioka. A három operette-előadás három telt házat von­zott és mind a három elég sikert pro- ducált. „Lotti ezredesei“ keltette fel az általánosb tetszésnyilatkozatokat, s a lefolyt három este közül ép az utolsón, a „Lotti ezredesei“ előadásán volt leg­hangulatosabb és legelevenebb a ház. Mindenesetre főrésze van az osték sikerében Komlóssy-nak, ennek a finom, routinirozott művésznőnek, ki­nek minden alakítása maga a közvet­lenség, a keresetlenség. Bájos, lebilin- csélően szép színpadi jelenség. Mozdu­lataiból az utolérhetetlen grácia sugár­zik ki, hangja dallamos, éneke csengő, tiszta s behizelgően dallamos. A le­folyt három színházi estének tapsai közül a 2/s. rész bizonyára őt illette. Utána Aradi Arankát kell emlí­tenem. Csupán a „Lotti ezredeseidben láttuk, a címszerepben, de ez az ala­kítása is meggyőzött arról, hogy benne Komjáthy társulata kiválló, intelligens erőt bir, ki Isten-adta tehetségével képes hatni a szívre gyönyörködtető- leg s felelevenitőleg a kedélyre. Egyéb­ként kritikánkat tegnapi alakításáról a szini referádában is megírtuk. Férfi-szinészeink között, mint uj tag csupán Palásthy Sándor mutat­kozott be. Palásthy Sándorról is csak jót írhatunk. Közvetlensége, ügyes, nem túlozott mókái, elevensége, sima játékmodora mind olyan előnyei, me­lyek már most biztosították neki a kö­zönség rokonszenvét. Nógrádi Albertet is uj tagnak vehetném. Abban a szerepkörben, a melyben most mozog, régebben alig reméltük látni. S most inprovizált hir­telenséggel a darabok főszerepeiben csendül fel kellemes baritonja s jól­eső örömmel konstatáljuk, hogy csi­szolódnak mozdulatai, izmosul a tehet­sége. Kétségtelen, „ hogy Nógrádi ezt meg is érdemli, üt főkép ambíciója vitte színpadra, sajnálatos lenne, ha érvényesülésre nem kapna elég teret. A többiek régi ismerőseink. Is­métlésekbe bocsátkoznánk, ha beszél­nénk róluk akár jót, akár rosszat. Csu­pán Komlóssy Emmáról, ki a sikerek lovagjává szegődött, Aradi Arankáról, az uj primadonnáról, Palásthy Sán­dorról, a most bemutatkozott uj férfi- tagról s Nógrádi Albertról, az uj sze­repkörben mozgó színészről kívántunk itt, igy megemlékezni, mivel az a kritikák keretén belül általánosított vélemény lévén, nem lett volna kife­jezhető. np. * Egyptoin gyöngye. (Színre került 1902. nov. 11-én a városi szín­házban.) — nov. 12. Haltai Jenő újdonságát, az „Egyp- tom gyöngyé“-t adták. S mivel új­donság, sokakat érdekelni fog a darab meséje. Ez pedig sajnos 1 végtelenül sovány mese. Nem is mese. Szezosz- trisz, Egyptom királya meszes vizet ad a szent krokodilusuak tej helyett. A szörnyű bűnt Szezosztrisz süketsé­gével bünteti meg Izisz. Izisz fő­papja megmondja a baj orvosságát a szent kaidéból: a király akkor fog újra hallani, ha egy nő megcsókolja, aki urához azért nem lesz hütelen. A király keresi ezt a nőt és Egyp- tomból Budapestre kerül, hol mint cirkusz-bohóc produkálja magát. Egyp- tomba visszautazva lányával találko­zik, ki a találkozás feletti örömében megcsókolja s ő visszanyeri hallását. Ez a sovány, gerinctelen meséje a darabnak, mely meg kell engedni: kacagtató következetlenséggel s vég­telen naivsággal dobja szereplőit ösz- sze-vissza. Ötlettől sem sziporkázik, helyzet comicum és eredeti, jellem- zetes alak sincs benne, szóval gyors ütemü együgyüség. Hanem zene az van benne. Forrai Miklósé a darab egészen. Az Ő muzsikája uralja a ke­délyt, tartja bilincsben a lelket, az ő muzsikája, melodikus, lüktető zene­számai teszik ezt a darabot nem kö­zönséges operetté, sikerült zenei al­kotássá. Természetes tehát, hogy ilyen darabban, a főszereplőknek nem any- nyira játékán, mint énekén alapszik a siker. Énekelni pedig Komlóssy, Nóg­rádi s Palásthy tudnak. Komlóssy ez estén is elemében volt. Nagyon ügye­sen játszott, nagyon szépen énekelt. Ö és partnere Nógrádi Albert, kinek baritonja ez estén szépen érvényesült, juttatják diadalra a darabot. Palásthy első fellépte alkalmával maradandó hatást tett közönségünkre. Ügyes játékát általános tetszéssel fogadták, coupleit pedig számtalanszor ismétel­tette a közönség. Nagy része volt a darab sikerében. Nagy Gyula Fox szerepében excellált. Ma is kitűnt, hogy használható, ügyes színész. A többi szereplők játéka is elég ösz- hangzó volt, csupán a színpad nem volt elég élénk és mozgalmas. Ki kell emelnünk a második felvonásban előforduló „couplette kettőst,“ melyet Komlóssy Emma és Palásthy Sán­dor énekeltek — zeneileg is. A coup­lette nagyon csinos zenéje ugyanis Marthon Géza, a társulat fiatal kar­nagyának nagyon sikerült szerze­ménye. * Lotti ezredesei. (Színre került 1902. november hó 12-ón a városi színházban). „Lotti ezredesei“ is telt házat vonzott, bár e darab telt házat nem érdemelt meg. Sovány, összekuszált a librettója, s a képtelen helyzetekből nincs is kibontakozás. A második (és utolsó) felvonásban igyekszik a librettó szerzője megoldást találni, de hiábavaló az erőlködése. Az indoko­latlan helyzetek össze-visszasága, és a hatást nélkülöző helyzetek belezagy- valódnak Lotti szalonjában egy oly khaoszba, melyet congeniális elme sem tud rendezni többé. Színházi kép­telenség az egész darab, kár hogy elcsipték előle a címet. A darab meséje ez: (nem a mese vázlata, de maga a mese 1) — Udva­rolnak Lottinak, az exentrique éne­kesnőnek hárman, egy piskóta-gyáros, egy nadrág-gyáros, meg egy indus rája. S mivel Lottinál az uniformis hódit, a piskóta-gyáros skót ezredessé avftnzsiroztatja magát. A nadrág-gyá­ros nyomára jön e csínynek s utá­nozza barátját. Azonban a turpisság kisül és Lotti a skót egyenruha ál viselőinek érzelmei helyett elfogadja a rája hamisítatlan kohinorjait. Ez a veleje a darabnak. S mivel ez igy nagyon üres lenne, szerepelnek benne az ál skót-ezredesek feleségei, ezek egyikének udvarlója, egy brettli di­rektor, s számtalan mellékalak. És csodálatos, mintha a mai librettók silányságát a zene akarná kipótolni. Legalább e darabban ami becsülendő, az a muzsika. Csakhogy ebben a ze­nekar nem remekelt. Az összjáték és rendezés is kifogásolható. Aradi Arankát először volt alkal­munk látni. Alakítása kifogástalan, határozottan jó. Kacér, könnyelmű Lottija hatalmasan domborodott ki az ensembló keretéből s rokonszenves tapsok honorálták kedvességét, csinos dalait s táncait. Kupléivel nagy ha­tást keltett s plasztikus mozdulatai is kedvesen hatottak! Csupán kacagó coupléjában vehettünk észre némi erőltetettséget. Nagy Gyula és Makray Dénes, mint Lotti ezredesei sokszor megka­cagtatták a közönséget. Nagy Gyula ügyesen végezte feladatát, bár néha túlozott. Ha kiemeljük Tárnái Leona, Vágó Béla, s Palásthy Sándor, a rája temperamentumos alakítását, úgy hisszük: semmi említésre méltót nem halgattunk el. * * „Uj csillag.“ E cim alatt Marthon Géza, a Komjáthy-társulat népszerű, fiatal karmestere operettet irt, amely a talentumos komponista számos jeles alkotása közül kétségtelenül a legki­válóbb lesz. Az újdonság, amint töre­dékeiből megitélhető, egy izmos tehet­ség első nagyobbszerű megnyilatko­zása és az idei szini évadban valószí­nűleg itt is színre kerül. A darab lib­rettóját Lengyel Menyhért, lapunknak is kedves, jól ismert munkatársa irta, kit „Jegyzetek a hétről“ cimü állandó rovatunkból közönségünk elő­nyösen ismer. IRODALOM. Almanach I903-ra. Egy régi és kedves ismerős küldte be hozzánk a névjegyét. Nem szükséges, hogy be­mutassuk olvasóinknak, mert nálunk is házibarát a szó legnemesebb értelmé­ben a Mikszáth Almanachja. Udvarias fiú és bokrétát hoz. Ebbe a bokrétába van fűzve a mai magyar novellairo­dalom tizennyolc kiváló neve. Amint látják, az idén még bőkezűbb, mint a megelőző években, mert a szokásos 15 helyett 18 novellával kedveskedik. Akad azok soraiban vidám és komoly, történelmi és egészen modern, anali­záló és egyszerűen elbeszélő novella, de valamennyi a legjavából. Minden genre képviselve van, csupán egyetlen­egy nem kapott helyet: az unalmas. Az ára is a régi: díszes vászonkötés­ben 2 korona. Megszerezhető a kiadó : Singer és Wolfner könyvkereskedése utján, de kapható bárme'y hazai könyv- kereskedésben is. Az előszót ezúttal is Mikszáth Kálmán irta és minden irodalmi ínyencnek öröme telik majd abban, hogyan ismerteti ő a mai ma­gyar irodalmat. A Kincses Kalendáriom az egyet­len valóságos kalendáriom az egész magyar irodalomban. Az ilyen könyv igazi naptári része persze nem íér el hat sovány lapon, hanem 224 oldalra terjed, hogy elegendő helyet juttasson a háziasszonynak, aki a háztartásának adatait napról-napra ide jegyzi föl; minden egyes napra jut hely bőven. Valami kétszáz oldalon ismeretterjesztő cikkelyeket is közöl a Kincses Kalen­dáriom, összesen 750 képpel. A Mar- tinique-szigeti tűzhányó kitörése után íródott egy nagy, 21 oldalra terjedő tanulmány a föld gyomráról, — a föld­rengések és a vulkánikus tünemények tudományos magyarázata ez, a világ nevezetes tűzhányó hegyeinek képeivel. Tizenhat lapon az egész világ térké­pét is közli a Kincses Kalendáriom, és utána egy nagy cikkben Európa valamennyi uralkodó-családját ismer­teti, képekkel. A világirodalom hírne­ves színműíróit s a világ leghíresebb orvosait két nagy cikk ismerteti. Gon­dolt a Kincses Kalendáriom az exakt tudományokra is; földolgozta a mér­tan egész rendszerét, bemutatja írás­ban és képben a bányászatot, a gyé­mántokat és a golyószóró gépeket; egy nagy cikkben megtanít az egész epytológiára, tizenkét képben és egy ügyes cikkben megtanítja a hölgyeket fésülködni, képekben és cikkben meg­tanít bennünket birkózni és adósságot törleszteni. Az erős, kemény táblába kö­tött, ötszázhuszonnyolc lapos, negyven­két nagy cikkel és hétszázötven kép­pel megjelent 1903. évi Kincses Ka­lendáriom ára két korona. KÖZGAZDASÁG. * A kér. miniszter uj rendelete. A kereskedelmi miniszter fontos ren­deletet adott ki a minap a munkás- segélypénztári tagok felvételi és biz­tosítási dijainak beküldése tárgyában. Elrendelte ugyanis a miniszter, hogy a hatóságok a befizetési lap hátuljára postadij utánfizetése nélkül minden egyes esetben ráírhatják, hogy a kér­déses összeget kinek a részéről ter­jesztik fel és milyen célra. Ez az üd­vös rendelet nagyon meg fogja köny- nyiteni a hatóságoknak s különösen a községi jegyzőknek dolgát, miután eddig mindig külön levélben kellett felvilágosítást küldeniük arról, hogy az egyidejűleg feladott összeget ki fi­zette be s mire vonatkozólag, fe'vételi dijképpen-e, vagy cséplőgép-biztosítási dij gyanánt, vagy egyéb célra ? Ez az üdvös rendelet tehát igen nagy mér­tékben egyszerűsíteni fogja az eljárást. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. .Mikor elváltunk' cimü költeményről kór- dezősködőnek megizentük már, hogy annak Írója nem hatalmazott fel incognitója eláru­lására. — Ha van: inkább rövidebb lélegzetű dolgokat kérnénk. A. A. Kassa. Az átadott csinos kis ver­set alkalomadtán leközöljük. Érdeklődő. A zsűri legközelebb dönteni fog majd a dologban. A karácsonyi szám fogja hozni. A. J. Helyben. Tévedni méltóztatik. Úgy írják, de máj dirnek olvasandó. Szokásos angol megszólítás. Nem közölhető. Csetneky uram haragja. (Elbeszélés.) Kiadó tulajdonos : Éhlert Gyula HIRDETÉSEK. Óvodai képzett dada kerestetik felvételre előnyös fel­tételek mellett. — Jelentkezhetni a kiadóhivatalban. A legényéi körjegyzőtől. 196/902. hagy. sz. Alólirott közhírré teszem, hogy néhai Hericz Ferencz hagyatékához tartozó következő ingóságok, u. m.: tehenek, szekerek, ekék, boronák, szánkok, vető, gereblye és rostálógé­pek, kocsik, továbbá burgonya, ten­geri, takarmányrépa, búza, árpa, széna, sarju, nemkülönben mindenféle házi- butorok, képek, konyha edények és egyéb kisebb ingóságok f. é. novem­ber hó 17-én reggel 8 órakor kezdetét veendő nyilvános árverésen készpénz- fizetés mellett Lasztóczon a római katholikus plébánia házánál elfognak adatni. Kelt Nagy-Kázmér, 1902. novem­ber hó 11-én. Dulemba Andor, körjegyző,

Next

/
Thumbnails
Contents