Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-11-11 / 120. szám
November 11. ZEMPLÉN. 3. oldal. megannyiszor. — Bárdos Irma (Joze- fín) és Nagy Gyula (Moskitos) szinte jók voltak. Ez alkalommal azonban Makray és Nógrádi az, akikről meg akarok emlékezni. Nógrádi sokat, nagyon sokat haladt. Haladása oly rohamos, hogy szinte vele járnak az egyes félszegségek és hibák, mit nála ez alkalommal észrevettünk, de kétségtelen, hogy le fogja győzni a nehézségeket, hangja is javult s nemsokára kifogástalan alakítást fog nyújtani. Még nem elég simán mozog a színpadon, de ez nem a tehetség, de a gyakorlatlanság hibája. Makray pedig kifogástalan volt. ** A „Lotti ezredesei“ Rudyard Stone két felvonásos énekes bohózatának előadása, — mely élénknek és nagysikerűnek Ígérkezik — holnap, e hó 12-én, szerdán kerül színre következő szereposztással: Daventry — Makray; Dickson John — Nagy Gy.; Ramajanah — Palásthy; Lotty — Aradi Aranka; Barley — Vágó Gy.; Elise — Tárnái Leona; Fox — Nógrádi Albert. ** Színházi mizériák. Véleményezte a szinügyi bizottság, megszavazta a képviselőtestület a színház színpadi, belső részeinek átalakítását. És most már-már az utolsó órában volt alkalmunk meggyőződni arról, hogy a színpadi folyosókon borzong- tató hideg honol, kitört ablakok s rosszul zárt ajtók teszik szellőssé az úgyis léghuzamos színpadot. A leglényegtelenebb dolgokat sem végezték el, s a legkisebb alakításnak se látszik nyoma. Fogalma alig lehet színházlátogató közönségünknek, hogy mily északsarki hidegben játszanak színészeink. A színpadról a függöny felhúzása után valóságos légáramlat csap ki a nézőtérre. Élvárjuk a várostól, hogy e tarthatatlan állapoton minél előbb segíteni fog, elvárjuk annál inkább, mivel immár a felelősség csak is őt terheli. Nem akarjuk a tegnap színészeinktől hallott, e tarthatatlan állapot fölött kifejezett véleményeket regisztrálni, csupán velők együtt konstatáljuk, hogy megmagyarázhatatlan ez a nemtörődömség. Akad talán még üveges, vagy legalább egy becsületes drótos tót Ujhelyben, csak fel kell keresni . . .1 IRODALOM. Régi nóta. Az ifjú barna, — szőke volt a lány; Szerették egymást híven, igazán. „Örökké“! A lány úgy mondta. De — mint minden — úgy elmúlt az is, Megcsalta ifját a szőke hamis . . .-- Ugye régi nóta? A lány ? . . . aztán tovább szeretett: Szegény helyett dúsát szerezett. — Történik ilyesmi naponta . . . Az ifjú: feledni akart mindenáron, A bor, a cigány el nem fogyott a nyáron. — Ugye régi nóta ? A lány? férjhez ment, fején koszorúval, És nem törődött a barna fiúval. — Miért is tette volna? Hisz’ az szegény, ugyan ki tudja hol, Uttalan-utakon bukott föl valahol... — Ugye régi nóta? Barta Istváu. Révai kalendárium 1903. A könyv- vásárló közönség körében nagy népszerűségnek örvendő Révai Kalendári umnak most jelent meg az 1903. évre szóló folyama, mint a múltban, úgy most is igen érdekes és változatos tartalommal. Tartalmából kiemeljük Salgó Ernő cikkét Rákosi Viktorról, kinek munkái most indulnak meg egyöntetű összkiadásban, továbbá Fáik Miksa »Kor és jellemrajzok* cimü művének megjelenését, Az ismeretterjesztő cikkek egész sora mellett Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Eötvös Károly és Rákod Viktor elbeszélései gazdagítják a kalendárium tartalmát. A Révai kalendáriumot ingyen kapja meg bárki, ha a Révai Testvérek Irodalmi intézet Részvénytársasághoz (Budapest, VIII. Üllői út 18.) fordul. TANÜGY. A zemplénvármegyei tanítóegyesület érezhető hiánya. Irta: Kuopíler Sándor. Minden ügynek, minden időben egyik legnagyobb lendületet adni az irodalom van hivatva. Az is elfogadott igazság, hogy bármely országnak művelődési fokát hírlapjai szerint mérik meg. Minél nagyobb a hírlapot olvasó közönség, minél több lap képes magát fentartani, annál civilizáltabb azon ország népe. Nem kévésbbé bebizonyult valóság azonban az is, hogy ép azon népnek van legtöbb befolyása egy ország közügyére, mely hírlapjai fentartására legtöbbet áldoz. De mert a sajtó befolyása oly nagy, hogy számottevő hatalommá nőtte ki magát, most már nemcsak a köz- és politikai ügyek eldöntésénél irányadó, hanem a munkás-osztályok egyes külön-külön csoportjai is felhasználták érdekeik előmozdítására. Ma a társadalom minden osztálya bir érdekeit képviselő lappal, t Szeretett hazánk közoktatásügyé- uek emelésére is tagadhatatlan nagy befolyással vannak a tanügyi lapok, melyek tisztázzák, terjesztik az idevágó elveket, nézeteket s ezek gyakorlati kivitelére utasításokat adnak és követendő példákat állítanak elénk. Ezeket minden vármegyei nevelés- és oktatásügyi lap is teszi, jóllehet egyik kisebb, máik nagyobb mértékben, egyik több, másik csekélyebb eredménynyel. De Zemplénvármegye tanítótestületének még most sincs havi folyóirata Más vármegyei ranitótestületek lelkesedése és áldozatkészsége már régen teremtette meg azt az orgánumot, melyben szellemi munkálkodásuk gyümölcsét mutathatják be. Igaz ugyan, hogy Zemplénvármegye tanítósága e tekintetben is felfogta feladatát; érezte, hogy az önképzés lélekemelő munkájában veszteg és tétlen nem maradhat. És akik figyelemmel kisérték, tudhatják jól, hogy ezen vármegye tanítósága, bár zajtalanul, de soha nem csüggedve s hitében nem ingadozva, folyton munkálkodott a számára megjelölt téren és irányban. Hogy azonban a szellemi munkálkodásnak és egyesületi életnek szélesebb körű s maradandó jeleit adhassa, múlhatatlanul szükséges, hogy a zemplénvármegyei tanítóegyesület is havi folyóiratot alapítson. Ily lap létesítése által a vármegyében működő tanítók egységes és egyetértő testületté tömörülhetnének. Szép és látható jele lenne ez a lap annak, hogy ezen vármegye tanítósága is tud áldozni és lelkesülni; de csal hatatlan és örvendetes jele lenne az annak is, hogy ezen egyesület ezen irányban is felfogta hivatását. A vármegyei tanítótestület havi közlönye oly kapocs lehetne, mely az egyest az összeséghez fűzi, levél, mely az egyest az összeség iránti anyagi és szellemi tartozásának lerovására inti. A lapot tehát minden áron meg kell indítani. Hanem aztán legyen ám az a vármegyei tanítók lapja a szó legszorosabb értelmében. E folyóirat létesítésének a célja legyen főképen az, hogy vármegyei egyesületünk működéséről minden tekintetben megfelelő értesítőt nyújtson. Közölje a mozgalmakat és munkásságot, mely ez egyesület központján, nemkülönben a vármegyei járáskörökben észlelhető. Ezen főcélt egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni! Van azonban ezen főcél mellett ilyen folyóiratnak egy más feladata is, mely teljesítésre vár- Látjuk pedig mi ezen feladatot abban, hogy hozzászólván a napirenden levő fontos kérdésekhez (Eötvös-alap, nyugdíjtörvény revíziója, tanítói fizetések rendezése, ifjúsági egyesületek, a magyarosítás, a népnevelésnek nemzeti irányban való fejlesztése stb.), véleményünk nyilvánításával őszinte és jóakaratu kifejezői lehetünk azon eszméknek, melyek anyagi helyzetünk és a közoktatás ügyének javára válhatnak. De nem akarok itt tájékozást adni a szóban levő folyóirat szerkesztésére, hisz ez nálamnál hivatottabb tanférfiak dolga lesz. A tanügy előmozdításában a nézetek eltérők lehetnek, de a közös törekvés és végcél nem lehet más, mint a vármegye és haza közoktatásügyének javára hatni és munkálni. A közoktatásügy javára hatni és munkálni _ pedig a szaklapok vannak hivatva. Erezhető hiánya a zemplénvármegyei tanítóegyesületnek, hogy nincs szaklapja. Az egyesületi közlöny létesítése már többször lett megvitatva és az egyesületi elnökség megtette a lehető kísérleteket, hogy a lap megalapítása lehetővé váljék, de ebbeli törekvései sikertelenek maradtak. Jelenjen meg e felszólalásom szerencsés órában! Hasson el gyönge szavam ázok leikébe, kik tenni képesek ! Mutassuk meg, hogy nem veszett ki belőlünk az a magasztos lelkesedés, mely minden szépet és jót, ha még oly nehéz is, megteremteni képes. Hiszem és remélem, hogy a zem- plénmegyei tanítótestület lelkesedése és áldozatkészsége megteremti a szükséges havi folyóiratot! — Kinevezés. Molnár Margit oki. tanítónőt —- az eperjesi tanitóképző- intézet végzett növendékét — tanítónővé nevezték ki Mádra. — Tanítói változás. Fleischmann Mórt, a homonnai izr. hitközség tanítóját a vágujhelyi izr. hitközség választotta meg tanítójául. = Óvodáink államosítása. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter leiratban értesítette vármegyénk kir. tanfelügyelőségét, hogy a városunkban levő mindkét ovodát jövő évi március 1-től állami kezelésbe veszi. Örömmel vesszük a miniszter ezen bölcs intézkedését s őszintén óhajtjuk, hogy óvodáink berendezésénél tapasztalt hiányok mielőbb pótoltassanak. = A „Zemplén-vármegyei tanító egyesület“ gyűlése. A „Zemplénmegyei tanítóegyesület“ elnökétől a következő értesítést vettük; A „Zemplénvármegyei tanítóegyesület e hó 20-án, csütörtökön, délelőtt 9 órakor Sátoraljaújhelyben, a vármegyeház nagytermében közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait s a tanügy barátait tisztelettel meghívjuk. Tárgyak : 1. A gyűlés megnyitása. 2. A választmány javaslata tiszteletbeli tag választása iránt. 3. A női kézimunka-oktatás. Irta és felolvassa Gecsey Etelka sárospataki tanítónő, egyesületi tag. 4. Az énekoktatás a népiskolában. Irta és felolvassa Hodossy Béla sárospataki állami tanitóképezdei tanár, egyesületi tag. 5. A családi nevelés fél- szegségeiről s e nevelésnek az iskolai neve.ésre való káros hatásáról. Irta és felolvassa Yass József nagy-mihályi állami tanító, egyesületi tag. 6. Elnök jelentése az egyesület múlt évi működéséről, melynek kapcsán határozat hozatal: a) a hivatalos lap ügyében : b) a tagok napi- és fuvardíj a tárgyában : c) az „Arvay-emlék“ fölállításának módja és ideje iránt. 7. Számvizsgáló-bizottság jelentése a múlt évi számadásokról. 8. A „Zem- plénmegyei tanítók háza“ ügyei: a) bizottság jelentése; b) a „Tanítók Háza“ szabályzatának tárgyalása; c) e szabályzat alapján a „Tanítók háza“ tisztviselőinek megválasztása; d) pályázat hirdetés a „Tanítók Háza“ alapítványára. 9. Egyesületi képviselők választása a „Magyarországi Tanítók Országos Bizottságáéba. 10. Előterjesztés a hasznos madarak védelme s a kártékony rovarok pusztítása tárgyában. 11. A nagy-mihályi tantestület indítványa a megüresedett állami iskolai tanítói állások betöltése tárgyában. 12. Esetleg indítványok. Gyűlés után közebéd a „Vármegyeház nagytermében“: egy teríték ára 3 korona; kik a közebéden részt venni óhajtanak, szíveskedjenek legkésőbb november 18-ig Kulcsár Ferencz kartársunkhoz (Sátoralja-Ujhely) fordulni. Felkérjük azon tisztelt kartársakat, kik egyesületünknek még nem tagjai, de belépni óhajtanak, avagy kötelezettek: a közgyűlést megelőzőleg az elnökségnél Írásban jelentkezni szíveskedjenek. Sárospatak, 1902. november 8-áu. Hodossy Béla, tan. egy. elnök. Kötse István, tan. egy. főjegyző. = ,Az 1903. évi állami költségvetés. Érdekelni fogja a tanügyaráto- kat, hogy a pénzügyminiszter a közoktatási tárca 1903. évi költségvetését milyen indoklással kisérte: — Az indokolás a következő: A vallás- és közoktatásügyi tárca rendes kiadásai 2,461.614 koronával emelkednek. Ebből a népnevelési intézetek szükséglete 1,108.311 koronával emelkedik. Ebből az összegből 534.002 korona az állami elemi népiskolákra esik és pedig olyképpen, hogy 200.000 koronát igényel az 1902. szeptembertől fölállított iskolák szükségletének az egész évi szükségletnek megfelelő kiegészítése, 100,000 korona fog az 1903. évben felállítandó uj iskolák szükségletére fordittatni, mig a fennmaradó összeg a már fennálló iskoláknál még szükséges tanítói állások illetményeinek fedezésére és a tanítók törvényes korpótlék igényeinek kielégítésére szolgál. A községi és felekezeti iskolák tanítóinak fizetéski- egészitésére és korpótlékainak fedezésére az 1893. XXVI. törvénycikk alapján 110.000 korona több költség előirányzása válik szükségessé. A még fönnmaradó összeg részben a polgári iskolák, tanitóképezdék, kisdedóvodák és gazdasági ismétlő-iskolák szükségszerű fejlesztésére, részben a fejlesztéssel fölmerülő dologi kiadások fedezésére fog igénybe vétetni. A szakiskoláknál mutatkozó 46.325 korona többlet főleg az iparos tanulók iskolái, valamint a felső kereskedelmi iskolák igényeinek kielégítésére szolgál. A gyógypedagógiai intézetek céljaira 53.225 korona többlet van föl- véve, hogy a fogyatékos érzéküek tanítása körül még mindig érezhető nagymérvű hiányok enyhithetők le- gyenek. __________________ KÖZGAZDASÁG. * A gazdasági munkás és cselód- segélyzö pénztár eszméje mindinkább nagyobb tért hódit a munkások és cselédek körében. A jótékony, nemes, emberbaráti intézmény megösmerte- téso végett a város polgármestere november 23-án délelőtti 11 órakor a tornacsarnokban értekezletet tart, melyre az érdekelteket a következő hirdetmény utján hívja meg: Az 1900. évi XVI. és 1902. évi XIV. t.-cikk alapján működő gazdasági munkás és cselédsegélyző pénztár célja a munkások és csélédek megélhetését és jövőjét biztosítani, a segélypénztárba minden gazdasági cseléd és munkás csekély dij mellett beléphet. Hogy ezen pénztár célzata az érdekeltekkel részletesen megismertessék, a gazdasági cselédek és munkások kellőleg felvilágositassanak e végett egy értekezletet óhajtok 1902. év november hó 23. napján délelőtt 11 órakor a torna-csarnokban megtartani. Midőn erről az illető gazdasági munkásokat és cselédeket értesítem, egyúttal felkérem, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. Sátoraljaújhely, 1902. november hó 8-án. Székely Elek polgármester. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Floridor Helyben. Meglátogattak K.-t lakásán, és ö minket, s általunk önt kéri, hogy engedje el ezt a dolgot. Egyébként K. kéziratát megőrizte s elzárta fiókjába. Irigyelt kézirat! »Felvidéki.* Ezt a dolgot már ön előtt is beküldtók nekünk, s úgy lapunk, mint a fővárosi lapok mogemlékeztek róla. Minek bocsátkoznánk ismétlésbe. K. S. Helyben. Színdarabok megbirálá- sával, közvetítésével nem foglalkozhatunk. Nem közölhető : András bácsi- (Croquis.) Kiadó tulajdouos: Éhlert G-yula
