Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-11-04 / 117. szám

ZEMPLÉN November 4. fiiéit. Itt meg kell jegyeznem, hogy :fesitett területeknek a csa- . <ra tíyutelepek Ute. " ; • . : k zett ja­vulása az, adóztatásnál *z ideig nem véteti v agy is a társu­lat i.e h ■ 882 -1883-ik évekbe m készült téri munká­latokban felvett állapotok szerinti, alacsonyabb állatni adóval vannak megterhelve a mikor még aoaator- núk, zsilipek, szivattyútelepek nem hét- célom össze).usonlitá- tíokat fenni más vidéke:«. «gy más társalat o. Módjá­ban áli ez mindenkinek ' Társulatunk évenk ■ 6.638 K. 02 f. adóvisszatéritményben részesül, és á kötelékébe tartós ntesitett területedre az K 75 évi víí t. c. 6. t?-a alapján engedélyezett $ íz 1881. évi XLII. t. o a értelmében 10 évvel már meghosszíi t o ■ tot i 15 évi adómentesség, további í j- el újból meghosszabbiítatott. ' <. setiv ba . I;’» ulatunk ekébe tartozó ári itt terü­* tokra az 1885. évi XXII. 1 c. ren- ■ értelmében uj föld dó soro­zati munkálatok szerinek és azokban a: ármentesit itt •. fületek­nek a belvizszabályozás fo’ytán be­következett javulása figyelembe véte­tik, társulatunk fenntartotta • belviz- szabályozásra foruitott Ö iadások linuidálása iránti jogát és g ndosko- dott árról, b'gy az 1884. t. e. 23. § ában meghálál zott. legnagyobb te­herviselés határa annak idején.mag* ; iár csak a másik, kérdés lép ciőttobe, hogy an . i ió meg- . lyozás? A társulati járulékok kivetése az ár­ui i :tek hu i.-.zárnának arányában három féle fokozat és az ezeken belül községenként aegálla­örténik. Karúd és Bérezel községek fize­tik a legmagasabb ártérijadöt, vagyis katasztráiL Idánként 3 K. 3 ‘16 fiit., Balsa községe fizet c K. 22'9ó fillért, Sárospatak, Vencselio és Korcsa 3 K. 1 V 68 fillIvs és N agy - Ozigánd, Laka, Páczin es Vajdácska 3 K. 02'78 fillér és igy tovább. B.-Szerdakeiy ülj: 1 K. 91’74 fillért fizet stb. Az ide vonatkozó további adatok központi irodánkban vannak nyil­vántartva. Helyes az osztályozás akkor, ha az ezen kulcsok szerinti hozzájárulás az illető birtokrészeknek a szabályo­zás folytán elért értékemelkedésével aránylagosan van megállapítva. Az értékemelkedés megállapí­tásához segédeszköz az értékfejlesz­tés, melynek keresztülvitele mintegy 150.000 koronába kerülne. — Az ér­tékfejlesztéssel kimutatjuk, hogy a Bodrogköz területei minő magasság­ban fekszenek az adriai tengerszin felett, illetőleg, hogy mennyivel ala­csonyabbak ezen területek az árviz- szinek magasságánál. Nem feladatom az érvényben levő osztályozás helyességét indokolni, az érdekeltségtől függ meg van-e vele elégedve; lehet sokkal tökéletesebb, megosztást képzelni; de ha a mű­szaki ártérfejlesztés alapján osztályo­zunk is, valami nagy változást még­sem fogunk elérni, a végeredmény a nagy felforgatás és sok kiadás mellett még is csak mindég az lesz, hogy fizetni kell az ártéri adót. Kétségtelen azonban, hogy jelen­legi osztályozásunk nem tesz meg­különböztetést a kis és nagybirtoko­sok között. Karád, Páczin, Szerdahely, Leány­vár, Bély stb, községek kisbirtokosai holdanként ugyanazon ártéri adóval vannak megterhelve, mint a Karádi, Páczin!. Szerdahelyi. T '-yvíW. 1 lomul szerint fizetnek a kis- és nagybir­tokosok. Senki sem szeret adót fizetni, de azért a föld értéke emelkedik a sok adó mellett is; mert annak, aki azt gondosan és szakértelemmel ápolja, meghozza a jövedelmet és mindenki­nek legforróbb vágya, hogy legalább egy kis darab földet bírhasson szere­tett hazánkban I Kir.-Helmecz, 1902. okt. 27. Róvy Géza Victor. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( A községi és körjegyzők nyug­díjintézete felett őrködő választmány Sátoraljaújhelyben tegnap d. e. tartott tanácskozmánya alkalmával özv. Kovács Ödönné, jegyző özvegye, folyamodását újból tárgyalás alá vévén, folyamodó­nak özvegyi ellátását, úgyszintén négy kiskorú gyermekének neveltetési pót­lékát megszavazta. A határozat ellen a t. főügyész felebbezést jelentett be, annál az oknál lógva, a néhai Kovács Ödön, legenyei volt körjegyző ellen még éltében indított fegyelmi vizsgálat jogerős határozattal befejezést nem nyert. — Vonatkozó fegyelmi vizs­gálati iratok bemutatása iránt a járási hatóság megsürgettetek. —- Az özvegyi ellátás és a kiskorúnak neveltetési pót­léka ügyében a vármegye közgyű ése fog határozni második (okon. )( Az ebadó-összeírás lajstromai, melyek alapján az 1902—3. számadási évre az ebadó kivettetik, előrelátha­tóan a jövő hét folyamán már felül­vizsgálat alá kerülnek a vármegyei számvevőségnél. )( A törvényhatósági útadók be­fizetése az ez évi október hó folyamán kedvező volt. Befizettetett több mint 50 000 K. és igy most 18.000 K.-val több, mint az 1901. okt. hó folyamán. )( Az utadólajstromok felülvizs­gálata befejeztetvén, a jövő hét folya­mán vármegyénknek mind a 451 köz­ségében kitétetnek közszemlére, hogy az adófizetők 15 nap alatt felszólalhas­sanak az 1902. évi, reájuk nézve ne­talán sérelmes törv. hatósági útadó követése ellen és idejében kérhessék az utadóelőirás helyesbítését. )(Homonna város költségelőirány­zata m. hó 31-én délután került tárgyalás alá a gazdasági bizottságban. A köz­ségi háztartás főbb tételei végössze­gükben igy záródnak: előirányzott be­vétel 8564 kor. 29 fillér, előirányzott kiadás 20141 kor. 49 fill., 11877 kor. 20 fillér, mely összeg községi pótadó utján lesz fedezendő. Sátoraljaújhelyi tanítók mozgalma. — nov. 3. Ahhoz a mozgalomhoz, melyet a pancsovai áll. tanítók indítottak fize­tésük emelésének érdekében, a most közreadott felhívással csatlakoznak a sátoraljaújhelyi áll. tanítók is. Az áll. tisztviselők fizetésemelési mozgalmá­nak kedvező kimenetele — úgy lát­szik — fokozza reményeiket. A moz­galom nagy arányú lesz s kiterjed az ország összes részeire. A pancsovai állami tanitók moz­galmához csatlakozott sátoraljaújhelyi áll. tanitók felhívása a következő: Felhivá s Zemlénv ár megye állami tanítói karához. Az alig egy évvel ezelőtt ha­zánk állami tisztviselői kara részéről, páratlanul álló nyomorúságos fizeté­sének rendezése érdekében megindí­tott országos mozgalomnak, amint a pénzügyminiszter exposéja és az en­nek kapcsán hivatalos és nem hiva­talos sajtó orgánumok közleményei­3ei Megállapittaíott a létminimum is 1400 koronában. Tehát ez volna az az összeg, amely a legalacsonyabb rangú állami tisztviselő tisztességes megélhetésére feltétlenül szükséges. Es annak dacára, hogy az áll. tiszt­viselők mozgalmához elejétől kezdve csatlakoztak az állami tanitók is, akiknek köztisztviselői minősége két­ségbe vonhatatlan, — az állami tiszt­viselők fizetésrendezésének tervezeté­ből teljesen kimaradt a tanítóság, és — amint ma már köztndomásu, — az állami tanitók részére készült egy olyan fizetés-rendezési törvényjavaslat, amely szerint 1000 koronás alapfizetés mellett, négy évenkint 100 koronás korpótlékokkal csak húsz évi műkö­dés után éri el az állami tanító azt az 1400 koronás fizetést, amit létmi­nimumként kineveztetósének első per­cétől kezdve meg fog kapni a IX. fizetési osztáiy legalsó fokán álló ál­lami tisztviselő. Feleslegesnek tartjuk előttetek, kartársak, bővebben fejtegetni, mily sérelmes reánk, áll. tanítókra, a fize­tés rendezésnek ezen szerencsétlen tervezete. Nem is érhetünk célt azzal, hogy itt szükebb körben panaszoljuk el bajunkat, de feltétlenül hisszük, hogy ha mint egy test, megmozdul most az állami tanitók tekintélyes tábora, és a tizenkettedik órában hallatja tiltakozó szavát ország-világ előtt ezen méltánytalan és igazságtalan el­járás ellen, ennek a megnyilatkozás­nak kell, hogy sikere legyen, — kell, hogy a törvényhozás elégtételt nyújt­son a mélyen megalázott tanítóság­nak, — kell, hogy jogos kívánsága­ink kielégítést nyerjenek. És ezen meggyőződésben szivvel- lólekkel csatlakozva az újbányái áll. tanítótestület felhívásához, országos képviselőnket felkértük egy, méltá- nyosabb elbánásban részesítés iránt, az ország képviselőházához intézett kérvényünknek pártolólag való be­nyújtására; — jóindulatú pártfogá­sába ajánlottuk ügyünket újabban még két vmegvénkbeli lelkes képviselőnek is; — ezenkívül pedig pancsovai szak­társaink elkeseredett hangú felhívását teljesen méltányolva, meggyőződésük­ben osztozkodva, a kezdeményezés bátorságáért szivünkből üdvözöltük őket és egyértelmű elhatározással ki­mondtuk, hogy mi is elodázhatatlanul szükségesnek tartjuk folyó hó 10-én a székesfővárosban egy demonstrativ jellegű rendkívüli állami tanitói köz­gyűlés tartását, amelyre az ország közoktatásügyi kormánya és az or­szágos képviselőház meghívandó; és ezen gyűlésen részletesen tárgyaltas- sék fizetésrendezésünk ügye s jogos kívánságaink Írásba foglalva juttassa­nak miniszterünk kezéhez és a kép­viselőház plénuma elé. Ezen nagygyűlésen való részvételt saját anyagi és erkölcsi, de testületi szellemünk megnyilatozása érdekében, a legmesszebbmenő áldozatok, utolsó filléreink árán is erkölcsileg kötelező­nek tartjuk minden állami tanitóra nézve; akit egészségi állapota, hiva­tásbeli kötelesség mulasztás, — kény- szerűség, ebben nem akadályoz. Ennek kapcsán elhatároztuk, hogy a Zemplénvármogyében működő ál­lami tanitó sorsfeleinket kérve-kérjük, tartsanak velünk, legyen ott azon a gyűlésen mindegyikük, aki kórágyhoz nincs lekötve. Jertek hát! Zemplénvármegye ál­lami tanítósága értelmileg is, számban is tekintélyes csapatja ne hiányozzék ott, ahol alkotmányos, még kiküzdhető a tisztességes megélhetés módja, ami­hez az állami tanítóságnak is épp oly joga van, mint bárkinek a miniszteri széktől le az aktamásoló Íróasztalig. Mi teljes számban elmegyünk. Vasárnap, hó 9-én indulunk az esti Trrmnffnl Enrrertjétek réméin ti Ük, hogy la­HÍREK. Nemzetiségi kérdéshez. — nov. 4. A nemzeti kérdés határozott for­mát öntő inszituációi méltán foglal­koztatják a közvélemény értelmiségét. Az a társadalmi rajzás, amely alkot­mányunk törvényes lényegének meg­tagadásával idegen nemzetiségek auto­nómiáját követeli, nem egy pillanatnyi eszme futólagos szüleménye, hanem egy megrögzött, a törvény korlátáit általtörő törekvés viszás hajtása. És ennek a politikai izgágaságnak a mi­lője, ezeknek a jogtalan tendenciájú elvi vonatkozásoknak harcosai egy, a törvényes formákkal szemben regresz- sziv irányzatú propaganda fölbérelt kulancsosai. Valóban szivettépő fájdalom nézni, kogy mint terjed el az a szörnymétely, mint ver gyökeret itt a felvidéken a jámbor tót, ott lent a délvidéken a vadrác, a félmüveit oláh, a dákoromán szivében az a fanatikus őrült dogma, melyet hazánk idegenajkú nemzetisé­geinek apostolai, egy jobb, egy ne­mesebb ügyhöz méltó buzgalommal eregetnek útnak itt - magyar földön, a mi drága hazánkban. De beszéljenek a tények ! Mladin Koriolán, magyar állami tanitó, magyar tanítványait ily ver­sekre tanitja: Örvendezve jó románok, jöjjetek I A pasztában Jankut üdvözöljétek, Tisztítsátok puskátokat, Mind nagyon siessetek! Birtokunkról tolvajt, vadat, Magyar tolvajt űzzetek I Ki ezeknek a hülye rigmusok­nak a versbe szedője? Ki az a para- lisis progressivában szenvedő futó bo­lond ? Égy magyar állami tanitó, kinek hivatása hazánk perifériáin a magyar nemzeti szellem kulturális fejlesztésében, a nemzeti öntudat jogos alapokra fektetésében leledzik. És ime ez a morál insanitibilü emberi dúvad visszaélve a kormány, az egész nemzet bizalmával egy őrült törekvés praerogativumának harcosaként, ma­gyar nemzeti szempontból, ifjú ma­gyar szíveket, zsenge kiforratlan lel­keket — öl meg mindörökre. Vagy a Bielek János szerkeszté­sében Turóez-Szent-Mártonban meg­jelenő Ludové Novidy többek közt azt Írja, hogy: „A szabadságharc egy nagy csa­lás, mely visszaélve az egyenlőség, a testvériség, a szabadság magasztos eszméivel, három tót renegát Han- hovszky, Kossuth és Petrovitz idézett elő. Ha ezeket az eszméket el akarjuk érni, ki kell köpnünk a magyar nyel­vet és kereplőt kell szánkba vennünk.“ Hiszen ezeknek a soroknak a szerzője a magyar nemzeti kegyelet szent és sérthetetlen emlékeibe váj bele a földi mocskoktól beszenvezett saskörmeivel 1 Hiszen az az ur, egy őrült fanatikus vagy egy országos stréber, egy világcsaló. Mert nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy magyar földnek búzaka­lászai táplálják, hogy magyar égisz alatt szívja az éltető levegőt. Mikor olvad már a magyar társa­dalom jégpáncélú indolentiája, mikor fogy el a magyar nemzet türelme ? . . . Regan. — Felelős szerkesztőnk távol lé­tében a szerkesztésért a főszerkesztő felelős. — Áthelyezés. Kárászy Mihály, tokaji állomás főnököt saját kérelmére a debreceni üzletvezetőséghez helyez­ték át. — Utódául Juhász Jenő szo- boszlói állomás-főnököt nevezték ki. — Egyházmegyei hír. Kálmán Nándor, volt nevelő az Andrássy grófok kegyurasága alatt álló lyubisei et nyerte el. Isküvö. Bencsik Sándor cókoi ő október hó 28-án esküdött ,.C:i séget Petrasovits Olgának, P its János herceguradalmi fő­íányának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents