Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-11-04 / 117. szám

November 4.

ZEMPLÉN.

3. oldal.

— A temető ünnepe. November 1-én ünnepe volt a temetőknek, a halottak csendes birodalmának. A régi és uj temetőben a koszorúkkal és virágokkal díszített sirhantokon, az esti órákban ezernyi mécs és gyertya gyűlt ki. Egész népvándorlás rándult a temetőbe, ahol oly nagy volt a tolongás, hogy alig lehetett haladni. A vissza- maradottak kegyelete impozáns módon nyilvánult meg a drága halottak iránt.

— Eljegyzés. Iílavathy Béla, a m. kir. államvasutak sátoraljaújhelyi gyártelepének hivatalnoka, e hó 1-én váltott jegyet Szabolcsvármegyében, Büd- szentmihályon Süveggyártó Károly leányával, Ludokával.

— Halálozás. Súlyos csapás érte Kozma Mihály, helybeli kir. folyammérnököt és nejét, Tomcsányi Mar- gitot. Négy éves kis fia, Kozma Tibor november hó 1-én és nyolc éves kis leánya, Kozma Mártha november 3-án vörhenyben elhunyt. A sors csapása által mélyen sújtott szülők iránt általános részvét nyilvánul.

— Vásári különlegesség. Nem mindennapi látványosságnak voltak szemtanúi azok, akik a hétfői országos vásár reggelén a „Vörös Ökör“ épülete előtt elhaladtak. A kapu előtt egy faluról behozott tehén megmakacsoso- dott és a kapualjában lehevert. Csakhamar nagy népcsődület támadt a tehén körül. Találgatták, mi baja lehet, majd pedig szép szóval és bottal fölváltva biztatták a lomha riskát, de nem fogott rajta sem szép szó, sem a bot, a tehén csak nem akart négy lábra állani. A riska gazdája végre engedett az általános véleménynek és állatorvosért küldött, hogy a beteg tehenet haladéktalanul szállíttassa ki a városból. Eközben egy falusi atyafi tört magának utat a kiváncsi tömegen, mely akkorára már jóval megszaporodott. Mikor a helyzet felől megkapta a kívánt felvilágosítást, a riska körül foglalataskodó Herkuleseket, akik a tehenet sehogy sem bírták fölemelni, eltávolította és üegmatikus mozdulattal s arcáról csaknem leolvasható szakértelemmel leguggult a tehén feje mellé, markába fogta és szétnyitotta fűiét s miután megtudta a riska nevét, torkaszakadtából belekiáltott az ilyen erős hanghoz szokatlan fülbe:

— Barna te! kelj feli

A tehén kissé megrezzent a váratlan susogásra s mindkét füle tágra nyílott, de azért fekve maradt. Az atyafi ismét belekiáltott:

— Barna te I kelj fel 1 — mire a tehén, be nem várva a pihenésében zavaró ember harmadszori kísérletét, a körülálló közönség nagy ámulatára fölállott. Mire az állatorvos megjött, a riska már ott járt gazdájával a hecs- kei állatvásár körül.

— Csodálatos kegyetlenség. Egyik vidéki laptársunk értesülése szerint egy vigyázatlanság folytán keletkezett, de még idejekorán elfojtott szoba- tüz nyomán sötét képről hullott le a lepel. Az izbugya-radványi csendőrörs ngyanis a Herschkovits Lipót izbugya- radványi lakos lakos házánál megejtett tüzrendészeti szemle alkalmával nyomára jött annak, hogy nevezett beteg leányát, Évát egy szobában elzárva tartja. A leány azt panaszolta a csendőrség előtt, hogy atyja állandóan zárva tartja s hogy folytonosan veri, bántalmazza, hogy ez által siettesse elpusztulását. A hatóság által már elrendelt intézkedés s az ennek nyomán keletkező vizsgálat lesz hivatva megállapítani, hogy a leány vallomásai mennyiben felelnek meg a valóságnak.

— Ikonosztázion avatás. Zemp- lénvármegyének köznépe a súlyos megélhetési viszonyok miatt hazáján kívül keresi megélhetését s tömegesen vándorol ki Amerikába. Szomorú ez a tény s csupán az a vigasztaló, hogy javarészük több-kevesebb év múlva visszatér falujába s a távolban szerzet vagyonkájával ismét hozzáfog házi tűzhelyének megépítéséhez s az édes hazai föld műveléséhez. A min- dannyiok szivében uralkodó honvágyon kívül falujok kisded temploma az a legnagyobb vonzó erő, mely mélyen valóságos lelkűket arra ösztönzi, hogy ide visszatérve abban a templomban adjanak hálát Istennek átszenvedett küzdelmeik után — a mely kis templom képe a messze távolban is mint falujok középpontja és koronája van eltörülhetetlenül sziveinkbe vésve ; bizonyítja ezt az is, hogy azok, kiknek az isteni Gondviselés módot adott, a messzetávolból — verejtéken szerzett filléreikkel segélyezik itthagyott falujok templomát. Erre támaszkodva Spiri Elek lasztóezi gkath. lelkész felhívta Amerikában lévő híveit, hogy a múlt évben újjáépített templomuk megfelelő belső díszére hozzák meg áldozataikat. Kérő szava nem hangzott el eredménytelenül s most megáldatott az újonnan kifestett templomban felálitott művészi kivitelű, fölötte díszes Ikonosztázion, melynek költségeit — (3800 koronát) ft. Petrassovich Elek lelkész ur közvetítésével — kizárólag Spiri Elek ottani hívei 100—100 koronát ajánlottak tel ezen célra. A megadási szertartást püspöki megbízás folytán Spiri Elek lelkész végezte; az ünnepség fényét közreműködésükkel emelték Fesztóry János isztáncsi, Matyaczkó György velejtei és Simsa Tivadar kolbásai lelkészek. A szomszédos községekből megjelent hívők ezrei egész elragadtatással szemlélték a gyönyörű képeket, a művészi faragványokat és a gazdag, ragyogó aranyozást, mely munkálat Peregriny Endre kassai szobrász és aranyozónak becsületére, sőt dicsőségére válik. Isten áldja meg mindazokat, „kik az Ur házának ékességét szeretik ?“

— Reformácziói emlékünnep. A

reformáció 385-ik évfordulóját a ho- monnai missiói ev. ref. egyház kegyelettel ünnepelte meg okt. 31-én. A reggel 8 órakor tartott istenitiszteleten teljes számban jelent meg a polgári, felsőkereskedelmi és faiskola prot. ifjúsága, az intézetek prot. val- lásu tanárainak vezetése alatt.

— A hazafias Tokaj. Tokaj város képviselőtestülete október 30-ikán tartott rendkívüli közgyűlésén a Rá- kóczi-szobor létesítése iránt beadott indítványt egyhangú lelkesedéssel elfogadta és nyomban 20 tagú szoborbizottságot alakított, amelyet a mozgalom országos megindítására felhatalmazott. Egyúttal elhatározta a beadott indítvány értelmében, hogy Tokaj város főutcáját Rákóczi-utcának nevezi el.

— Betörés. Kellemetlen meglepetés érte Komásy Kálmán e.-horváti jegyzőt. Mig ő Tokajban vígan szűrte a hegy levét, éjnek idején ismeretlen tettesek betörtek őrizetlenül hagyott lakásába és azt alaposan kifosztották. A kár nagysága még nincs megállapítva.

— A magán gimnázium ügyében

m. hó 22-én a nagymihályi városháza tanácstermében népes értekezlet tartatott. Az értekezlet, miután consta- tálva lett, hogy a gimnázium létesítéséhez gyűjtések utján már eddig is jelentékeny összeg lett biztosítva és az 1903/4. évre már számos tanulót írattak be s igy a mozgalom sikerrel kecsegtet, elhatározta, hogy az intéző bizottság megválasztása végett nov. hó 9-ik napjának délutáni 4 órájára közgyűlést hiv össze. Elhatározták továbbá, hogy a gyűjtést tovább is folytatják és felkérik a szülőket, kik gyermekeiket a jövő iskolai évben már gimnáziumba akarják adni, hogy azokat tájékozás végett már most írassák, illetve jelentsék be.

— Kiugrottak a vonatból. Nagy zavart idézett elő e hó 3-án két fiatalember a helybeli pályaudvaron. Mind a ketten akkor ugrottak ki a Kassa-felé induló 8702. számú személyvonat egyik kocsijából, mikor a vonat már kirobogott a pályaudvarból. A két fiatalember kiugrása után a vonatot azonnal megállították s a vasúti állomás túlsó oldalára, a petroleum-gyár felé menekült utasokat üldözőbe vették. Már a bolgár kertészek telepe körül futottak, mikor a rendőrök elfogták őket. Az útjában megakasztott vonat tovább indult, a két fiatalembert pedig név- szerint Szűcs Sándor székesfejérvári szobrászt és Weisz Lipót kaposvári alkuszt a rendőrkapitány elé állították, ahonnan — miután kitűnt, hogy semmiféle bűncselekményt el nem követtek, — kisebb pénzbírság elmarasztalása után szabadon bocsátották.

— A gyermekek réme. Közelebbi számunkban hirt adtunk, hogy Sztrop- kón a kanyaró uralkodik erősen. Mint varannói tudósítónk Írja, ott pedig a vörheny-járvány terjed mind fokozottabb mértékben a gyermekek közt. Eddig már 5 ártatlan áldozata volt a pusztító ragálynak. Az állami iskola és a kisdedóvó bezárása alig lesz kikerülhető. — Homonnán a járvány még mindig tart s vele az elemi iskolák szünetelése is. Az egész vármegye területén minden vonalon vannak községok, melyekben e gyermek- betegségek szórványosan, vagy jár- ványszerüleg felléptek. Városunkban és Sárospatakon szűnő félben van a kitörőbb természetű járvány.

— Betöréses lopások. E hó 3-áról

4-ére menő éjjel Rimay Lehel vármegyei alszámvevő Csillag-utcai lakásán betörők jártak. A kamarának ablakrostját szedték ki s úgy jutottak a kamara belsejébe, a honnan mintegy 100 korona értékű férfi- és női ruhákat, ágyneműt és befőtöt loptak el. — A másik betörés a vasúti állomás mellett történt. Bendik Mária korcsmájának az utcára szolgáló ajtaját törték föl és a korcsmahelyiség áruasztalának fiókjából 80 korona készpénzt loptak el. Mikor a háziak észrevették, hogy a korcsmában betörők járnak, föllármázták a korcsmában háló, Amerikából hazatért felső vidéki embereket s üldözőbe vették őket. A tettesek közül valamelyik a menekülés közben revolverét elsütötte, mire a korcsmabeliek az üldözést abbahagyták s igy a betörő-tolvajok a lopott pénzzel elmenekültek. Egyiket egy cigány személyében felösmerték. A tettesek kézrekeritése iránt a rendőrség a csendőrséggel együtt megtette a szükséges intézkedéseket.

IRODALOM.

170. Oroszországnak a világtörténelembe való beleszólását kezdi rajzolni a Nagy Képes Világtörténet 170. füzete. Ez a hatalmas nép, mely fele Európának gazdag mezőit és jégbori- totta rónáit lakja, a természetes, szinte állati erőnek felülmúlhatatlan képe. Nemzeti karakterében megvan éghajlatának zordon egyhangúsága, egének borultsága. Annyi erő és nyugalom van benne, mint a Volgában, az ő nemzeti folyojukban, mely széles medrében lassan hömpölygeti iszapos, szőke habjait. Ez a hatalmas nemzet méltó uralkodót nyert végre Katalin cárnőben aki trónját férjének és rokonának holttestén építette fel. Egészen magaslatán állott a kor műveltségének és nagy súlyt helyezett arra, hogy folytonos összeköttetésben legyen a francia irodalom legfőbb képviselőivel, különösen Voltaireel és Diderotval. El volt határozva európaivá tenni Oroszországot namcsak hatalmi tekintetben, hanem műveltségre nézve is és legalább ezirányu személyes eljárását tekintve — humánusabb volt, mint bármely előbbi fejedelem. II. Fridrik és József mellett ő legkitűnőbb képviselője a felvilágosodott abszolutizmusnak. Katalin cárnőről szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 170. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik dr., egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet Írója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára díszes iélbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VII., Űllői-u 18 sz.) és Lővy Adolf könyvkereskedése utján, havi részletfizetésre is.

Győri Színházi Lap. November hó elsejétől Győrött Erdély Ernő ismert újságíró szerkesztésében színházi napilap indul meg, mely a vidék szinügyét van hivatva fellendíteni. Hatalmas újságíró gárda áll Erdély Ernő felelős szerkesztő mellett, kiknek neve elég biztosítéka a lap sikerének. Andorka Sándor, gelsei Biró Zoltán, Faraka Ödön dr., Kardos Ede, Kemény József, Mészáros Alajos, Lovass Lajos, Perl Gyula dr., Rogoz Imre, Sándor Géza, Zoltán Vilmos. Á lapot Gróf Gyula és Társa győri cég adja ki. Előfizetési ára öt hóra 5 korona.

TANÜGY.

Iskola felavatás.

— Saját tudósítónktól. —

— nov. 3. '

November hó 2-án folyt le az újonnan szervezett, s Széphalom és Hosszúláz községek népnevelési ügyének szentelt állami iskola felavatási ünnepélye. A két község között elterülő, gróf Wallis Gyuláné által ajándékozott telken épült, modern iskola- épületet a délelőtti órákban egyházilag megáldotta a sátoraljaújhelyi róm. kát. plébános és vármegyei főesperes egyik segéd lelkésze, a polgári ünnepség pedig a délutáni órákban folyt le nagy közönség s az érdekelt községek lakosságának részvétele mellett. Az ünnepély Fejes István Sátoraljaújhely költő-papjának magas szárnyalásu, remek felavató imájával kezdődött, melynek befejeztével az iskolai gondnokság együttesen, ünnepélyesen letette az esküt a kir. tanfelügyelő kezeibe, ki is ezután hazaszeretettől, a népnevelés ügyének magasztos és szent eszméitől áthatott terjedelmes beszéd mellett vette, és adta át az uj iskolát rendeltetésének. A kir. tanfelügyelő beszédéből különösen feljegyzésre méltónak találjuk e szavakat: „Itt a bizonyíték arra, hogyha komolyan akarunk valamit, és teljesen áthatja lelkünket az a tudat, hogy amit a magunk szűkebb körében a közművelődés érdekében teszünk, azt az egész magyar hazáért s e haza népeinek nyelvben és érzelemben való összeforrasztásáért tesz- szük ... a gondnokság tagjai s a vezető elemek minden erejűkkel törekedjenek arra, hogy a legnagyobb magyar nyelvújítónak sirhantja felett e két községnek minden gyermeke az édes csengésű magyar nyelven zengje fohászát.“ Majd az uj állami iskola tanítóját intette szeretetteljes és lelkes szavakban arra, hogy fontos missióját mi módon iparkodjék betölteni. Érre Katinszky Géza zemplén- megyei r. k. főesperes, gondnoksági elnök buzdította a két község lakosságát igen szép beszéddel arra, hogy bizalommal, pontosan küldjék gyermekeiket ez iskolába, melyben a vallás-erkölcsös nevelésről kifogástalanul gondoskodva lesz. — Nagy Albert körjegyző válasza után a szép ünnepség véget ért, s mi azon jól eső tudattal távoztunk onnan, hogy nemzeti népnevelésünk ügye ismét egy fokkal előbbre haladt. Üdv és hála e magasztos ügy lelkes munkásainak!

J.

A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE.

,H. I.“ Homonna. Besoroztuk a pályamunkák közé, esetleg le is közöljük majd karácsonyi számunkban.

„Egy tokajiét ismét kérjük jeligés levele beküldésére.

D. I. Helyben. Köteles díjtalanul kiállítani.

Nem közöllietó : Ismerős dal. (Vers.)

Kiadó tulajdonos: Éhlert Gyula.