Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-10-25 / 113. szám
Október 25. ZEMPLÉN. 5. oldal TANÜGY. Szerény megjegyzések*) „A népneveié» ügyében“ ciuiii cikkre. Irta: Bihary Emil. „Audiatur et altéra pars.“ I. Mint a Zemplén-nek figyelmes olvasója minden egyes cikket, de különösen a népnevelés érdekeit szolgáló ,Tanügy“ rovatot szoktam figyelemmel elolvasni és mondhatom, sokszor, nagyon sokszor örömem telt a magvas és objektiv tan- és nevelésügyi cikkek olvasásában. A Z. legutóbbi 3 számában , A népnevelés ügyében* cim alatt III. cikk jelent meg, melyet szó nélkül nem hagyhatok már csak azért is, mert nemcsak hogy nem osztozom a t- (y) ur véleményében, de különösen azért, mert igaztalanul és méltatlanul megtámad egy nagy egyházmegye tősgyökeres magyar származású, — kinek hivatalos és honi nyelve a magyar, — érdemekben megőszült és köztiszteletben lévő főpásztort. Igazán megdöbbentem én és velem mindenki, akik a Z. f. hó 14-ik számában a Il-ik cikket elolvasták, — azon, hogy egy művelt ember, mert (y) urat annak lenni hisszük, ennyire tud megfelejkezni önmagáról és a magyar gavallériáról, hogy nem nyílt sisakkal és homlokkal, de névtelenül, durva irmodorban megtámad és meghurcol egy a népnevelés szent ügyére már százezreket adományozó főpapot. En nem akarok ez alkalommal a felett vitatkozni, hogy az állami, avagy a felekezeti iskolának van-é nagyobb létjogosultsága, sem azt nem fogom bizonyítgatni, hogy az állami avagy a felekezeti iskola-é a letéteményese a vaMserkölcsős nevelésnek, de határozottan visszautasítom azon állítást, hogy a felekezeti iskolákban felekezeti gyülölséget hintik el s hogy a felekezeti iskolákban a vallás tanítás felekezeti tendenciákat szolgálna. Senki se állítja, hogy az állami iskolák egyáltalán vallástalanok, — hála Istennek nálunk magyar hazánkban még igazán nem istentelenek,— de annyit mégis merek állítani, hogy a hithű katholikus papok úgy, mint a világiak, nemkülönben a hithű protestánsok, sőt a hithű zsidók is a vallásfelekezeti iskolák mellett foglalnak állást és vallás-erkölcsi szempontból ez megcáfolhatatlan tény és pedig azért, mert az állami felekezetien iskolákban a gyermekek saját vallásuk és szertartásuk szerint a tanítás kezdetén s végén nem imádkoznak. A hittani heti 2 órában pedig a hitoktató mindenre meg nem taníthatja a gyermeket. Már pedig engedje meg (y) ur azt, hogy az ember végcélja mégis csak elsősorban is az, hogy hitében s hitével üdvözüljön s engedje meg (y) ur, ki- nek-kinek azt a jogát, hogy ott keresse üdvözülését, ahol jobbnak találja. Aki az állami iskola vallás-erkölcsös nevelésével meg van elégedve, hát legyen meg az ő hite szerint és üdvözüljön; és mi még azt is állítjuk, hogy az állami iskolákban tanulmányaikat végzők is üdvözölhetnek és nem állítjuk miként ezt (y) ur ráfogja, hogy »az állami iskolák tehát vallástalanok, erkölcstelenek, ezek elidegenítik az embert az Istentől, egyenesen a pokolba viszik.* Mindenkinek meggyőződését tiszteljük s ha (y) urnák az az őszinte meggyőződése, hogy az állami iskolák vallás-erkölcsös nevelésben kielégítően részesítik a tanulókat, úgy tisztelet, becsület érte (y) urnák. De már engedje meg (y) ur, hogy a katholikus főpásztoroknak is meg legyen a maguk meg*) Az „Audiatur et altera pars“ hangoztatott elvénél fogva is közöltük e cikket, melyre az észrevételezést, akkor, midón e cikk teljesen be lesz fejezve (y.) úgy, mint a szerkesztőség fenn tartja magának. Előre is hangoztatjuk, hogy munkatársunk cikkét jegyével irta, ami általános hírlapírói felfogás szerint teljesen kizárja az elrejtőzni pkarást. győződése afelől, hogy a vallás erkölcsös nevelés hol van jobban biztosítva, a vallásfelekezeti avagy a felekezetien állami iskolában. És ha egy kath. püspök a felekezeti iskolában látja a vallás-erkölcsi nevelést jobban biztosítottnak s emellett foglal állást, — mert ha nem Így tenne, akkor nem érdemes, nem méltó a püspöki állásra, — azért még nem olyan ember, hogy »London utcáin mutogassák.« Ami a tanítást illeti, készséggel elismerjük; hojy az állami iskolákban, lévén a tanerő a gyermekek létszámához szabva s adva, — a tanítás intenzivebb lehet s ke'l is, hogy legyen, mint a felekezeti iskolákban, de csak azért és ott, ahol a tanerő egyelőre még kevés. De higyje el (y) ur, hogy a felekezeti iskolák is igyekeznek kötelességüknek megfelelni, s ha egyszerre nem is, de fokozatosan odaíejlődnek majd — kivált nagyobb s módosabb községekben — hogy az államiakkal ki fogják állani a versenyt, különösen mos tantól, amióta a magyar tanügy és népnevelés terén elévülhetetlen érdemeket szerzett vallás-és közoktatási miniszter, Wlassics ur őexcellenliája oly kegyesen gondoskodik a felekezeti iskolák istápolásáról azzal, hogy a tanítók díjazásához az állam is hozzájárul. És fejlődnek is a felekezeti iskolák, ha nem is rohamosan, mert nagy ur ám a szegénység és sokat kell pótolni; azért egy kis türelmet kérünk (y) úrtól, hisz Róma se épült fel egy nap alatt. Állami iskolák nélkül is halad és fejlődik a népnevelés. Ezt csak elismeri az is, aki elfogulatlanul ítél. Hogy példával is szolgáljak, ime itt van a szin- nai járás, ez a Zemplénvármegyének legfélreesőbb, legszegényebb járása. E járásban csak 25 (huszonöt) év előtt a 49 községben egyetlenegy számbavehető iskola se volt, még a járás székhelyén se. Már pedig van már körülbelül 20 (húsz) görög katholikus, 5 (öt) római katholikus és 1 (egy) zsidóiskola, amely a tankövetelményeknck megfelel, tehát alig lU század alatt a fél járás el lett látva modern iskolákkal, pedig ezen iskolákat a szegény hitközségek építették, többet közülök az (y) ur által megtámadott főpásztor bőkezű anyagi támogatásával. És a tanítói kar is nap- ról-napra több és több képzett tanítóval gyarapodik, akik a magyar hazafias kulturának lelkes napszámosai. A felekezeti iskolák és népnevelés is fejlődik tehát, de hogy lassan, arról mi nem tehetünk, mert nem a jóakarat, a jószándék hiányzik, hanem a pénz, a pénz. Szegény a nép és sok községben oly kevés a lélekszám, illetve a gazda, hogy önerejéből képtelenek egy modern iskolát felépíteni. Hátha (y) ur úgy szivén viseli a népnevelést s ha van módja hozzá, akkor hasson oda, hogy ezen anyagilag tehetetlen szegény községek kapjanak állami segélyt az iskolák felépítéséhez. Hiszen van Zemplénvármegyében vagy 100 (egyszáz) o'yan kisközség, de megjegyzem, hogy nem mind a megtámadott püspök megyéjéhez tartozik, ahol ha az allam nem segít iskolát nem állít fel, a tanügy igazán még sokáig siralmas állapotban lesz. Igaz, hogy e kisközségek többnyire hegyek között, félreeső, eldugott helyeken fekszenek; de hát ezeknek lakói is az édes magyar haza fiai s ezek gyermekeinek is tanításáról s neveléséről gondoskodni kell. És ha az állam ilyen helyeken siet állami iskolákat felépíteni, a szegény kisközségek lakosait örök hálára kötelezi és legyen róla meggyőződve (y) úr és mindenki, hogy a főpásztorok is, bár fájdalommal, lemondanak a felekezeti iskoláról, mert másképen nem lehet se giteni a nép tanításán, s a főpásztorok is azt akarják, hogy a nép tanulatlanul, neveletlenül ne nőjjön fel. Hasson oda továbbá (y) ur és mindenki akinek hatalmában van, hogy minden községben legyen óvoda, ha mindjárt állami is és akkor a felekezeti iskoláknak is meg lesz könnyítve a népnevelés, a tanítás és a magyarosítás munkája. Tehát ugylátszik hogy (y) ur türelmetlenkedik és türelmetlenségében haragra gyulva, — pedig a harag rossz tanácsadó, — neki esik egy köztiszteletben és becsületben lévő derék magyar hazafias püspöknek csak azért, mert Csebinyén, Haburán és Cser- tészen egyelőre maga akarja a tanügyet rendezni s nem engedte meg, hogy a gör. kath. felekezeti iskolák államosittassanak. Nem akarom a nagynevű főpásztort (y) úrral szemben védeni, mert a főpásztornak erre nincs szüksége, de csak annyit mondok, hogy ha (y) ur még magasabb hangon fog beszélni, ha még küiönb durva modorba fog írni e főpásztorról, (y) ur a tanügy és népnevelésért soha se fog tenni any- nyit mint már eddig is tett a főpásztor. Tettekkel és nem nagy hagyhangu szavakkal mozdítjuk elő a magyar hazafias kultúrát. (Folytatjuk.) = Kinevezés. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Meszlényi Árpád okleveles tanítót az alsó hra- boezi és Novak Anna oki. tanítónőt a kudlóczi áll. iskolához tanítóvá, illetve tanítónővé kinevezte. IPAR ÉS KERESKEDELEM. A söröspalackok hitelesítése. A kereskedelmi minisztériumban megtartott ánkét eredménye — nyert értesüléseink szerint — az lesz, hogy a söröspalackok hitelesítése 1904. végéig ismét el fog maradni. Tekintettel azonban arra, hogy a sörgyárak és sörnagykereskedők által forgalomba hozott söröspalackok igen különböző ürmértékkel bírnak, ami a tiszteségte- len verseny elharapódzására, vagy a közönség megtévesztésére vezet, a minisztériumban felmerült az eszme, hogy a söröspalackok forgalomba bocsátói az ármértéknek a palackon való kitüntetésére köteleztessenek. KÖZGAZDASÁG. Juhimport a hegyvidéken. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter Kazy József miniszteri oszt. tanácsos, miniszteri megbízott előterjesztésére az Északhegyvidék kisgaz- daközönségének érdekeit előmozdítandó, ez év őszén 2000 drb. hosszu- szőrü racka anyajuh és tenyészkos kedvezményes áron való kiosztását engedélyezte. A juhimport legnagyobb része Máramaros vármegyéből szereztetik be, mi által az odavaló állat- tenyésztő kisgazda is pénzhez jut, a tartásra jelentkező kisgazdaközönség pedig teljesen akklimatizálódott juh- anyaggal kezdheti meg a gazdálkodást. Á földmivelésügyi miniszter ezen intézkedése a túlnyomóan állattenyésztésből élő hegyvidéki kisgazdaközönség körében érthető örömet keltett, mert a szarvasmarhán kívül a juh azon legfontosabb állat, mely a szegény földmivelő népnek ruházatot, tejet, télen túrót, a bárány eladása által jövedelmet, levágása által pedig huseledelt biztosit. A miniszter intézkedését a hegyvidéken sokan azért is nagyfontosságunak tartják, mert mig az engedélyezett juhimport egyrészt alkalmasnak látszik arra is. hogy a hegyvidéken annyira kívánatos szövő házi ipart (gubaszövés) meghonosittassók, másrészt a juhtenyésztés intenzivebb módon való elterjesztése által az oly meredek, sza- kudékos, vízmosásos hegyi legelőterületek is okszerűen kihasználhatók lesznek, melyek a szarvasmarha által meg nem közelíthető és eddig értékesíthetők sem voltak. A juhimport financirozását a hegyvidéki hitelszövetkezetek teljesítik oly módon, hogy a beszerzési ár 70%-át mint örök vételárt a hitel- szövetkezetek egy összegben fizetik ki a kisgazdák helyett. Ez által azon kisgazdák is, kik az átvételkor a szükséges költséggel nem rendelkeznek, de külömben megbízható egyének, a vételárra szükséges pénzt saját hitelszövetkezetüktől szerezhetik be, a Kirendeltséget pedig felmentik attól, hogy minden egyes vevővel külön lépjen érintkezésbe és külön számoljon el. Ekként a hegyvidéken szépen prosperáló hitelszövetkezetek nemcsak a hozzájuk fűződő közgazdasági érdekeket valósítják meg, de az adminisztráció támogatójaként is szerepelnek. * Yolóczról jelentik, hogy Kazy József min. oszt. tanácsos, miniszteri megbízott a múlt napokban Bereg- vármegye szolyvai járását utazta be, hogy a gróf Schönborn-féle uradalam- tól bérbe vett hegyvidéki gazdaságok és legelők mikénti felhasználásáról személyesen győződjék meg. Különösen fontosnak tartják a miniszteri megbízottnak a beregmegyei havasokon való megjelenését, amelytől a miniszteri megbízottnak a havasi legelőknek okszerűbb kihasználására, valamint az egyes havasokhoz fűződő közgazdasági igényeknek minél tökéletesebb kielégítésére vonatkozó intézkedéseit is várják. TÖRVÉNYSZÉK. § Elutasitott vádaskodás. Emlékezetében lehet még olvasóinknak azon inzultus, melyet Landes- man Miksa, a „Felsőmagyarországi Hírlap“ kiadója rögtönözött egyik júliusi estén, midőn Németh Pál joghallgatót, lapunk munkatársát, ki L. M. állítása szerint egyik krónikájában vele foglalkozott: — nyílt utcán feltartóztatta s mint ő állítja: „figyelmeztette, hogy verseinek tárgyául őt ne használja, mert akkor ő is megfogja adni a méltó választ.“ Az inzultus nem fajult botrányé, de annak nyomán Németh Pál lapunkban nyiltakozatot irt, melyben Landesmann Miksa, a„ F. H. “ kiadójának ama eljárásról megmondotta véleményét. E nyilatkozat előcommentárjában pedig a Zemplén szerkesztősége utasította vissza a támadást, mely a terrorizmus fegyverével küzdve ily harcmodortól sem riad vissza. Ezek voltak az előzményei a sajtó pernek, melynek epilógusa ama végzés, melyet kézhez vettünk. Landesman Miksa ugyanis úgy a „Zemplén“ felelős szerkesztője Biró Pál ellen, mint a „Zemplénu munkatársa Németh Pál újságíró ellen nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentést tett. A vádaskodást a sátoraljaújhelyi kir. Törvényszék 5335—902 számú végzésével elutasította. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. B G Helyben. Az süj Heloiz* c. regény az, a melynek előszavában van a kérdéses „ajánlás": „A leány, ki ebből a könyvből egy oldalt elolvas — el van veszve.“ A kérdezett Saint Proux lovag e mő fóalakja. A müvet egyébként a kritika osztatlan tetszése fogadta. B. M. Bpest. A Heine fordítást, mivel már úgyis ismeretes a „B. N“.-ból: mellőztük. G. H. V. Csemernye. Önnek joga volt kérni a magyarázatot, természetes, hogy azt kierőszakolni alig lehetséges. F. P. Varanuó. Előfizetése a küldött 10 koronával 1903 Juli végéig rendezve van. T. I. Homonna A megrendelt 2 db-1903 évi naptárt mihelyt kikerül sajté alól, megküldjük. Nem közölhető. Lindor és Rossina. (be- szóly.) Kiadó tulaj demos: Éhlart Gyula,
