Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-09-20 / 98. szám

Szeptember 20. ZEMPLÉN. 5. oldal engedhető a közömbösség a kereske­dők azon részénél, akik műveltségűk­nél fogva nagyobb látókörrel nem bírnak és tovább mint a mennyire üzlethelyiségök terjed, nem látnak. Ezeknek a közömbösségét menti a megmondott ok. De a képzett, intelli­gens kereskedőnek a közönyét sémi­vel sem lehet menteni, azt nem lehet indokolni, s ezek menthetetlen mulasz­tást, fhálátlanságot követnek el azon hivatás ellen, melynek társadalmi állásukat és vagyonukat köszönhetik. A magasabb műveltséggel biró keres­kedőnek mérlegelni kell tudni abszti­nenciájának következményeit, tudnia kell, hogy kötelezettsége értelmiségét, tapasztalatait és vagyonát is a közjó érdekében érvényesítheti. — Tudnia kell, hogy azáltal, mert távol marad és távoltartja magát a kereskedői érde­keket szolgáló intézményektől, az által, hogy nem azonosítja magát a többi kereskedőkkel, tápanyagot szolgáltat azoknak, akik a kereskedői foglalko­zást úgysem becsülik valami sokra és annak közgazdasági fontosságát nem méltatják. Mint ennek sajnálatos kö­vetkezményét észleljük és tapasztaljuk, városunkban úgy, mint más helyűt, hogy kevés az országban a számot­tevő, régi, megbíz ható cég és hogy a kereskedői osztályt nagy általánosság­ban olyanok képviselik, akik hivatá­suk nagy fontosságát meg nem becsü­lik, sajnálatos, hogy a kereskedők leg­többje, mihelyt viszonyai megengedik, hivatását szögre akasztja, bank- igazgatói és más hasonló nagy hang­zású címet öltenek magukra, ami már azért is káros befolyással van ez or­szág közgazdaságára, mert visszavo­nulásuknak tulajdonítható: hogy nin­csenek, különösen a vidéken elegendő nagy kereskedőink, s igy az árufo- lyambani közvetítési hasznot nem a belföldi, hanem idegen országnak ke­reskedelme élvezi. Hogy milyen fon­tossággal bir a kereskedelem, azt Németország kereskedelme feltűnő mó­don igazolja, mert az ország keres­kedelmének köszönheti kolóniáit és ezek által az iparnak szerzett fellen­dülését. A fent elősorolt, az uralkodó ked­vezőtlen viszonyok akadályozzák meg a kereskedelmi társulatot abban, hogy nagyobb arányú tevékenységet kifejt­sen. Ezek teszik lehetetlenné, hogy olyan országos mozgalomban, mely anyagi áldozatot kíván, részt vegyen. Mindaddig, mig e tekintetben a viszonyok meg nem javulnak, a tár­sulat csak azt a fontos hivatást telje­síti, hogy a tanoncziskolát és időkö­zönként tovább képző tanfolyamot tartja fenn, s erre fekteti a fősulyt. Iskolánkat állami, városi és kamarai segélylyel tartjuk fel és e támogatás­nak köszönhetjük, hogy a kereskedői tanonczok legalább némi szakképzett­séget nyernek. Hogy az iskolára mi­lyen nagy szükség van és, hogy a kereskedői pályán működő ifjaknak műveltsége mennyire mögötte van más országbeli ifjaknak műveltségé­hez képest, azt a tanonciskolái vizsga mutatta meg, melyiken fájdalommal azt kellett tapasztalni, hogy egyik­másik az elemi iskolának képesítésé­vel sem bir, folyékonyan Írni, olvasni nem tudott, dacára annak, hogy a tanítók hivatásuknak odaadóan és pontosan eleget tettek. A mondottakban adtam meg a választ kérdéseire, ezekben találja okát, hogy miért viselkedik a társulat olyan csendesen. Teljes tisztelettel: Grünbanm Simon. IRODALOM. Regécz Huttában. Légy üdvözölve kedves örömmel, erdős Regécz Hutta vadregényes tája! Ilyen helyen lakni, ez volt a lelkemnek Réges-régen legmelegebb vágya 1 Ahol aranykalászos róna felett a Kis pacsirta zengi édes dalát, Szeretem az Alföld zúgó nádasokkal Délibábos, puszta rónaságát; Mégis forrongó vágy öleli át lelkem, Hóvirágos, kékellő, szép bércek, Madárdalos berkek, lombkoszorus erdők Ha olykoron benneteket nézlek ! Ha a felkelő nap bíbor sugárival Aranyból szőtt fátyolt borit reád, Fáid között bolygok . . . s hallgatom [merengve A madárkák reggeli, szép dalát! Eltűnődöm ekkor ... édes jó Istenem! Itt az erdők sűrű magányában, Szeretnék én élni a világ zajától 1 Eltemetve csendes boldogságban! Neked élnék én itt, dicső szép ter­[mészet 1 Itt hajtanám nyugalomra fejem; Es nem tudná senki, hogy egy szegény [költő Nyugszik benn a sötét rengetegben! Daloló kis madár ... Daloló kis madár, Ingó, ringó ágon, Legboldogabb vagy te Ezen a világon! Jaj 1 milyen jól esik, Dalodat hallgatnom, Olyan édes érzés Száll lelkembe titkon! Úgy szeretnék én is Kis madárka lenni, Hajnalhasadtától, Estig énekelni. Édes, jó anyámnak Virágos kertjében, Ott lenne lakásom Az ő közelében 1 S neki dalolnék ott, Ameddig csak élek, Tudom, hogy örülne, Szegény áldott lélek ! Regécz-Huttában, 1902. szept. 12. Tiina József. A „Vasárnapi Újság“ szept. 14-iki száma három Ívnyi terjedelemben je­lent meg 40 képpel, s a lap nagy része Kossuth emlékezetével foglalko zik születése századik évfordulója al­kalmából. Képeiből 28 vonatkozik Kossuthra, közöttük 20 Kossuth hiteles arcképe, élete különböző idejéből. A szövegben találjuk Kossuth egyetlen ránk maradt s eddig kiadatlan szép- irodalmi kísérletét, egy 1836-ból való, életrajzi szempontból is kiválóan érde­kes, szintén kiadatlan levelét, melyek a >Vasárnapi Újság« e számában je­lennek meg először. Fejes Istvántól költeményt közöl »Kossuth Lajos szá­zados ünnepén* címen. E szám egyéb közleményei: Regénytár: »VargaImre.« Regény. Irta Vértesi Arnold. (Gorö Lajos rajzaival.) — »Piscsevics orosz tábornok vándorlásai és kalandjai * Sa­ját elbeszélése. Szláv eredetiből közli Huszár Imre (képekkel) — »A po­zsonyi kiállítás megnyitása» (képekkel.) — »Két kitűnő angol látogatónk Po­zsonyban,« György Endrétől. — »Gróf Apponyi Albert a Délvidéken« (képek­kel a lovrini kiállításból). — »Sasvár« (Cserna Károly rajzával). — ,Az esz­tergomi közkórház* (képpel). — Irodalom és művészet, Közintézetek és Egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg stb. rendes heti rovatok A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre négy korona. »Politikai Ujdonságok«-kal és »Világkróniká«-val együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Bu­dapest, IV., kér. Egyetem-utca 4. sz) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Nép­lap« legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Kossuth és a magyar irodalom. A magyar sajtó természetszerűen első­sorban Kossuth Lajos emlékével fog­lalkozott mostanában, de valósággal páratlan dolog az, a mint a nagy ün­nepnap alkalmából a Független Ma­gyarország, a függetlenségi- és 48-as pártnak ez a jelesen szerkesztett köz­lönye nyújtott. A Független Magyaror­szág, mely rövid fennállása dacára máris a legnépszerűbb napilapok egy­ike, Kossuth Lajos születésének száza­dos évfordulóján hatvannégy oldal ter­jedelemben jelent meg. Történelmi nagy becscsel bírnak Kossuth Lajosnak azok az eddig ismeretlen levelei és ér­tekezései, melyeket a Független Ma­gyarország e számban tett közzé s ame­lyek újabb adalékai Kossuth Lajos óriási nagyságának. Meg kell jegyeznünk, hogy a nagy Kossuth-ünnepet először a Független Magyarország kezdemé­nyezte és e kezdeményezés óta való­ságos bucsujáróhely volt az érdeklődők részéről a Független Magyarország szerkesztősége és kiadóhivatala, amely Budapesten, IV. Váczi-utca 81. sz. alatt vak. Első sorban e lap érdeme az, ha a Kossulh-ünnep oly fényesen sikerült. A Független Magyarország, bárha a legolcsóbb napilap, szeptember 19-ike alkalmából előfizetőit Kossuth Lajosnak egy nagyszabású és remek kivitelű arc­képével ajándékozta meg. A legnagyobb magyar újság, a mely nemcsak terjedelemre, de belső értékre is első a hírlapok sorában, — az »Egyetértés« a közelmúlt napokban uj palotába költözött. Itt készült már a nagy nemzeti ünnepre az a fényes Kossuth-szám, amely nemcsak a nagy közönség körében, de a sajtóban is méltó feltűnést keltett. Ennek a leg­régibb magyar hírlapnak ismert tradí­ciói mellett is csak az a nagy és elő­kelő publicista-gárda írhatta meg ezt a kiváló lapot, amely az >Egyetértés«-t a legjobb magyar lappá tette. Az új­ság főszerkesztője: Fenyő Sándor, szép- irodalmi főmunkatársa Eötvös Károly, cikkírói; Szatmári Mór, Mezei Ernő, dr. Papp Dániel, Kálnoki Izidor. Mel­lettük a zsurnalisztika legkitűnőbb tag­jai sorakoznak az »Egyetértés« tábo­rához. Karácsonyra a kitünően szer­kesztett újság páratlan érdekességü és nagy értékű meglepetésben részesíti előfizetőit, az újonnan belépő előfize­tőknek pedig (akik legalább egynegyed évre előfizetnek) már most nagybecsű ajándékot küld teljesen ingyen. Kos­suth Lajosnak legjobb, leghívebb arc­képe ez az ajándék, majdnem élet­nagyságban, elegáns kartonlapon. A gyönyörű képet művészi kivitelben Morelli Tamás metszette fába s a Franklin-társulat nyomdája sokszorosí­totta. Az Egyetértés, amely mindezek mellett független politikájú, a magyar érdekeket híven szolgáló, kitünően szerkesztett újságot ad, s terjedelemre a legnagyobbat az egész országban, — negyedévre öt forint, egy hónapra egy forint nyolcvan krajcár. Az előfi­zetések, — legcélszerűbben postautalvá­nyon, — az Egyetértés kiadóhivata­lába küldendők, az uj pompás újság- házba : IV. Vármegye-utca 11. A „Zenélő Magyarország“ zon­gora és hegedű-zenemű folyóirat ép most megjelent 223. számú füzetében teljesen Kossuth nagy szellemének hó­dol és tartalmazza a legjobb nevű ma­gyar zeneszerzők ez ünnepre szerzett zeneujdonságait: 1. Bertha Imre-Ivánfi J. ,A száz éves Kossuth» cimü dalát. 2. Pap Zoltán »Kossuth himnuszát«. 3- Lányi Ernő »Magyar gyászindulóját.* 4. ,A kolduló honvéd« magyar dalt a szabadságharc idejéből. Havonta két­szer, mindenkor ily gazdag, változatos actuális újdonságokat közlő zenemű- folyóirat előfizetési ára negyedévben 6 füzetre (66 zeneoldalra) 3 korona. Ezen füzet ára: 70 fillér. Előfizethetni a most folyó IX. évfolyam III. évnegyedére, valamint az előzőkre is a »Zenélő Ma- gnarország« (Klökner Ede) zenemű­kiadóhivatalában Bpesten, VIII. József- körut 22/24., hol egyúttal minden nyom­tatásban megjelent zenemű a legjutá- nyosabban megrendelhető. TANÜGY. Tanítóink érdekében. Parnó, szept. 17. Örömmel olvastam a „Zemplén“ f. évi 94. számában megjelent fenti cimü vezércikket, melyben tanítói sorsát szivén viselő derék tanfelügye­lőnk indítványa folytán Zemplén vár­megye közigazgatási bizottsága által memorandum terjesztessék fel a nm. vallás- és közokt. ügyi miniszterhez a tanítók fizetése tárgyában. Hadd lássa miniszterünk, hogy népnevelés­ügyünk előmozdítására nem elégséges az amúgy is számos terheinket újabb meg újabb kivihetetlen rendeletekkel szaporítani, hanem inkább kellene azokat tisztességes javadalmazásunk biztosítása által enyhíteni. Csakhogy attól tartok, hogy mint eddigelé tett számos jóindulatú vezé­reink lépései, nemkülönben saját ma­gunk felszólításai eredménytelenek lettek: a mostani nemes szivü vezé­rünk szava is a pusztában el fog hangzani. Mert hiszen ha idővel némi jrvitás történik is körünkben : első sorban vannak az állami tanítók, s mi nem államiak várhatunk legalább egy félszázadig, a mikor régen fel­kopott az állunk. Szerény véleményem az, hogy ne a miniszter utján keressük föld­höz ragadt sorsunk javítását, hanem kérjük fel Zemplén vmegye közigaz­gatási bizottságát, miszerint kegyes­kednék a megye összes községeinek szigorú rendelettel meghagyni, hogy tanítóik exisztenciáját illendően biz­tosítsák. Tizenkilenc esztendeje élek a köznép között, látom annak min­den csinját-binját s jó lelkiismerettel mondhatom, hogy ma már megyénk legtöbb községében megszűnt a sa- nyaruság. Azon nép, a mely lépten- nyomon földeket vásárol s magának minden meggondolható élvezeteket megenged; képes arra is, hogy taní­tójának s más tisztvisélőjének állásá­hoz illő fizetést adjon- A hol pedig a nép csakugyan szegény, ott szer- veztessék állami iskola. Ha ez meg­történik, nem lesz okunk panaszkodni népnevelésünk sikertelensége felett. Mert bizony üres gyomor, rongyos ruha s éhségtől kiaszott családtagok szemlélése még senkit sem lelkesített kötelességeinek hű teljesítésére. Didi et salvávi animam meam. Vilimszky Alajos. = Hírek a sárospataki főiskolá­ból. A főiskolában a beiratkozások bevégzése útán e hó 10-én nyitották meg ünnepélyesen az iskolai évet. Az ünnepélyen ott volt a főiskola elöljárósága Fejes István algondnok vezetése alatt, valamint a főiskolai tanári kar és ifjúság teljes számban, A megnyitás istentiszteleti részében Novak Lajos mondott buzgó imádsá­got, majd mint közigazgató intézett az ifjúsághoz komoly intelmeket tar­talmazó beszédet, melyben különö­sen a kötelességérzet és felelősség állandó szemelőtt tartására figyelmez­tette az ifjúságot. Majd Fejes István felhívására előbb Rohoska József, utóbb Zoványi Jenő theol. tanárok székfoglaló értekezésüket olvasták fel. A nagy tudományos becsű mun­kálatok felolvasása után Fejes István zárta be az ünnepséget. Itt említjük meg, hogy a főiskola tanári karában az idén több rendbeli változások ál­lottak be. Szinyey Gerzson, Ballagi Géza, Szívós Mihály, Makláry Papp Miklós, Zombory Ernőd nyugalomba vonultak, Zombory Andor pedig el­távozott a főiskola köréből. Az igy megüresedett tanszéken már elfoglal­ták helyeiket Deák Géza, Zelles La­jos és Magi Antal, október elsején foglalja el helyét Novak Sándor. A két akadémiai tanszékre pedig október 12-én ejti meg a választást az egy­házkerület. Az igazgató-tanács a fő­könyvtárnoki állással kapcsolatos ta­nári állásra első helyen dr. Horváth Cyrillt, rendes tanárul, rendkívüli tanárul pedig dr. Mitrovics Gyulát és Gyöngyőssy Lászlót; a jogtanári állásra első helyen dr. Ferenczy Árpádot és Debreczeni Barnát jelölte. Ezeken kívül van még e tanszékre hat pályázó. = Iskola-avatás. A milcai ev ref. újonnan épült elemi iskola ünne. pólyes felavatása szeptember hó 21-óü

Next

/
Thumbnails
Contents