Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-09-20 / 98. szám
4. oldal. ZEMPLÉN. Szeptember 20. HÍREK. Krónika. — szept. 19. Üljön el mi dévaj hangú lantom, Halgasson el tréfa, kacagás: Ünnep van ma széles e hazában, Fényes ünnep. Fény és ragyogás! Egy szent érzés töltse bó valónkat: Hebegjen el ajkunk egy imát: Szent áhitat lángja csapja által Szép hazánkat, áidott Hunniát...! Mi történt ma..? azt mindenki tudja, Hogy egy század semmiségbe fűlt: Tudja minden igaz magyar ember, És ki annak lenni megtanult. Mi történt ma? Csillag támadott fel, Rákócziak, Bethlen csillaga . . . Mi történt ma: uj korszakba léptünk, Ma született Kossuth százada . . .! Leszállóit a Messiás az égből, Megsajnálta Isten e hazát: Amely rázta erőtlen Lezekkel Leigázó, kínos rabvasát. Leszállóit a Messiás az égből, A szavára: uj hajnal hasadt. . . Atalzugott bércen, rónatájon: A magyar nép szabad lett... szabad ...1 —th. Lapunk vidéki tudósítóit e helyütt felkérjük, szíveskedjenek a Kossuth- ünnepekről részletes tudósításaikat a lehető legrövidebb idő alatt beküldeni. — Mai tárcánkban Gál Lajos a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék albirája, lapunk kitűnő munkatársa egy fölötte aktuális és rendkívül érdekes kérdést vetett fel. Azt ugyanis, hogy mi okozza a házasságok kedvezőtlen statisztikáját? E kérdés körül hat kérdő-pontban jelzi a feleletek irányát és e tekintetben a mi körünk legilletékesebb fórumához: Zemplénvármegye hölgyközönségéhez fordul. Nem kételkedünk abban, hogy ez a kérdés meg fogja szólaltatni hölgyolvasóinkat és a közlésre érdemes feleletek igen kedves olvasmányai lesznek majd lapunk közönségének. E célból vetettük fel e kérdést. A feleletek közlését akár álneve, akár teljes neve aláírásával kívánhatja a szerző. De a mellékelt zárt jeligés levélben kiírandó a teljes név, mivel a két legszellemesebb és legbecsesebb felelet szerzőjét a szerkesztőség egy-egy kedves karácsonyi ajándékkal fogja jutalmazni. A feleleteket bezárólag november hó első napjáig kell beküldeni a Zemplén szerkesztősége címére, Sátoraljaújhelybe, amelyek becse és értéke fölött a szerkesztőség mellé alkotott zsűri fog dönteni. A legszellemesebb tiz választ a két díjnyertessel együtt lapunk díszes karácsonyi melléklete fogja közölni. A zsűri tagjainak névsorát lapunk következő szombati száma közli. — Esküvő. Dr. Preusz Elemér ungvári ügyvéd holnap Sátoraljaújhelyben esküszik örök hűséget Polónyi Ilonka kisasszonynak, Polónyi Ignác leányának. Az ifjú pár még holnap nászúira indul Olaszországba. — Kinevezés. A sátoraljaújhelyi kir. pénzügyigazgatóság Domokos István oki. gyógyszerészt a tokaji adóhivatalhoz díjtalan adóhivatali gyakornokká nevezte ki. — Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Piskóti Ferenc zom- bori törvsz. aljegyzőt és Zsoldos Benő sátoraljaújhelyi járásbirósági aljegyzőt kölcsönösen áthelyezte. — Névmagyarosítás. A m. kir. belügyminiszter megengedte, hogy kiskorú Fried Sándor dr. nevét Keményre változtassa. — Lobkovitz Rudolf herceg Zemplén vár megy ében. Vármegyénk fölvi- dékén megkezdődtek a szarvasvadászatok, melynek időszaka október hó végéig nyúlik. A vadászatra lejött Lobkovitz Rudolf herceg, budapesti hadtestparancsnok is, aki nejével Üng- váron át, az ungvölgyi vasúton Kis- Bereznáig s onnan kocsin a várme- gyénkbeli Zbojba utazott, ahol a hercegnek kiterjedt uradalma és erdősége van. A herceg nehány napi tartózkodás után visszamegy állomáshelyére, Budapestre. — A szomszéd Ungvár- megye fölvidékén, a havasok alatt elterülő bükkös bércek között is javában folynak a szarvasvadászatok. Széchényi Béla gróf, aki évek óta bérlője a felvidék vadászterületének napok óta pompás kényelemmel berendezett vadászkastélyában tartózkodik. Vendégei közül már ott vannak : An- drássy Gyula gróf, Széchényi Géza gróf, Erdődy György gróf és Corni- desz György erdőtanácsos. — A kir. adóhivatal uj otthona. A m. kir. pénzügyigazgatóság Malomutcai épületéből január hó 1-ejére kiköltözködik a kir. adóhivatal, hogy helyét átadhassa az állami kezelés alá kerülő vármegyei pénztárnak és számvevőségnek. A kir. adóhivatal — mint értesülünk — valószínűleg a Kazinczy- utcára, Klein Pál kereskedő újonnan épült házába fog átköltözködni. Az uj helyiség bérletére nézve az előterjesztést már megtették a minisztériumnak. Ha a miniszter a háztulajdonos ajánlatát elfogadja, akkor az adóhivatal újévre a Kazinezy-utcai uj házba megy át. — A nagymiliályi műkedvelő társaság folyó évi szeptember hó 27-én saját alaptőkéje javára a Barnai szálló nagytermében műkedvelői előadással egybekötött táncmulatságot rendez. Színre kerül a „Magymama“ cimü 3 felvonásos vígjáték. — Kossuth Lajos csónakosa Budapesten. Érdekes vedége volt a minap az Esti Újság szerkesztőségének : Bego Musztafa, egy hetvennyolc esztendős török, a ki 1849-ben a menekülő Kossuth Lajost Orsováról biztos menedékhelyre, Viddinbe vitte. Bego Musztafa magas növésű ember ; ősz szakállát nagyra növesztette Allah, s megtartotta az egészségét is. Az öreg hajdanában hajótulajdonos volt és jómódban élt, ám a gőzhajókkal nem tudott versenyezni, kereset nélkül maradt és elszegényedett. Most Ada- Kaléhban él. De nemcsak a foglalkozásában volt szerencsétlen, a családi élete sem volt egészen zavartalan. Két feleséget temetett el az öreg, de megházasodott harmadszor is, s harmadik felesége most négy esztendeje kis leányt szült néki, a hetvennégy esztendős embernek. Ez megbékítette az élettel s most, hogy rászánta magát a hosszú útra, könnyű szívvel tette és nem is fáradt bele. A történelmi nevezetességű csonakázást igy mondta el az öreg, tolmácsa segítségével : — Akkoriban nagyon sokan menekültek Orsováról török területre. Én és több társam folyton az Ada- Kalehval szaben lévő orsovai parton vártuk csónakkal a szegény menekülőket. A honvédtisztek rendesen jól meg meg is fizették fáradságunkat a mit különben mégis érdmeltünk, mert az osztrák határőrök nagyon vigyáztak ránk s nem egy társamat agyonlőttek. Egyszer egy háromtagú magyar társaság érkezett az orsovai partra; egyikük egy ládát szorongatott a hóna alatt. Beugrottak ladikomba s azt | modták, vigyem őket a szigetre Ozmán bég török ezredeshez, Ada-Kaleh parancsnokához. Sokáig beszélgettek vele s át akarták neki adni a ládát, de vonakodtak megmondani, mi van benne. A bég nem fogadta el megőrzésre a titkos ládát. Később tudtam csak meg, hogy a magyar szent korona volt benne. A három ur visszaevezett Orsovára, a hol elásta a ládát. Az egyik ur, a ki előkelőbbnek látszott köztük, néhány aranyat és ezer forintnyi Kossuth-bankót adott nekem. A mikor visszatértem Orsovára kérdezősködtek tőlem a hivatalos urak és katonák, hogy nem én vittem-e Kossuth Lajos kormányzót. Csak akkor tudtam meg, hogy milyen nagy urat szállítottam Törökországba. Persze tagadtam, mert különben fölakasztottak volna. — A gyorsvonatok gyorsítása. Á magyar államvasutak igazgatósága — mint értesülünk — azt tervezi, hogy a gyorsvonat menetsebességét gyorsítani fogja és pedig óránként száz kilométerre. E végből érdekes kísérletek történtek most a MÁV. különböző vonalain, többek közt a Budapest — Nagyváradi vonalon gyors- vonat-lokomotivokkal. Négy gépet próbáltak ki, fokozott sebességgel, úgy, hogy a gyorsaság végre nagyobb volt 100 kilométernél. — A próba kitünően sikerült, a pályán elváltozásokat nem találtak, a közlekedés biztossága tehát teljes volt. — Éjjeli napos bérkocsik. Uj és üdvös rendeletet léptetnek életbe legközelebb a helybeli bórkocsitulajdono- soknál. A bérkocsi-iparról szóló városi szabályrendelet 4. §-a értelmében tűz- rendőri, közbiztonsági, valamint a közönség igényeire való tekintetből a város központján, az éjjeli órákban szükség léyén bérkocsira, ez évi október hó 1-ső napjától esti 9 órától reggeli 6 óráig egy bérkocsi fog a We- kerle-tóri bérkocsiállomáson tartózkodni. A téli idő beálltával az éjjeli napos bérkocsik részére más helyet fog a rendőrkapitányság kijelölni. — Milyen lesz a tói í Erre a kérdésre felel a Meteor, az ismert szegedi időjós. És pedig azt mondja, hogy kemény tél fenyeget benünket. Hivatkozik a néphitre, amely azt tartja, hogy ha az ökörfarkkóró végig virágos, ugyancsak farkasorditó hideg lesz a télen. Az idén pedig virágos az ökörfarkkóró. Erősebb telet bizonyít az is — mondja a szegedi jós, — hogy ez az átmeneti év a napfoltok minimumából a maximumba, az átlagos számítás már a múlt évit mutatta ilyennek, de a mostani év még sokkal csekélyebb számú foltokat mutat a napon, tehát itt az átlagos számítás és a tények közt eltérés mutatkozik, egy évet nem igen szokott ez meghaladni, igy átmeneti évül a jelenlegit vehetjük és több egymással összefüggő okokból következtethetünk a keményebb télre s ezt megelőzőleg hosszabb őszre. — Halálos szerencsétlenség. Gyászos kimenetelű szerencsétlenség történt Mezö-Zomboron, gróf Andrássy Gyula uradalmában. É hó 16-án d. e. 10 órakor, Szabó Emil gazdatiszt töltött fegyverét a cséplőgéptől egy távolabb eső ládához támasztotta. A láda Molnár Károly, 24 éves, nőtlen, eger-lövői sommás munkás tulajdona volt. Kis idő múlva Molnár a pipáját a ládájába akarta tenni s evégből a fegyvert el kellett mozdítani; oly szerencsétlenül fogta meg a fegyvert, hogy az elsült és Kovács Imre, 24 éves nőtlen, tisza valkányi lakost halálosan találta. Egy pár sörét egy másik munkást is megsebesített. A szerencsétlenül járt Kovács Imrét a szerencsi kórházba szálitották, hol élet-halállal küzd. A vizsgálatot a legszélesebb mederben megindították. — Gyilkossági kísérlet cim alatt lapunk egyik múlt heti számában megírtuk, hogy Magyar-Polák András a vele vadházasságban élő Szabó Erzsébetet kétszer mellbeszúrta. Az asszony azóta kórházban feküdt sérüléseivel. A kés semmiféle nemesebb részeket nem ért s igy a megszúrt asszonyt gyógyuló félben levő sebeivel a kórházból elbocsátották. — Rendőri hírek. Hat éves tolvaj. Barna Mária, egy hat éves gyerekleány e hó 12-én egy ablakon át bemászott Kohn Ilona lakására és a szobában talált 20 korona értékű női zsebórát ellopta s azután amerre jött, eltávozott. A lopást a házbeliek csakhamar észrevették és az apró tolvajt följelentették a rendőrségnek. — Uton- állás. Szerdán éjjel egy helybeli úri ember kissé pityókos állapotban hazafelé ballagott. Egy félreeső utca szögletén valami ismeretlen alak elébe ugrott és zsebeit kutatni kezdte. Ekkor a pityókos ur kissé magához tért és olyat lódított megtámadóján, hogy az felbukott és az utca kövezetén maradt. Erre az úri ember attól való félelmében, hogy a merénylőnek az esés következtében komolyabb baja történhetett — valósággal megfutott. így menekült meg az útonálló, aki valószínűleg csak szimulált. — Két csinosan bútorozott külön bejáratú utcai szoba kiadó. Bővebbet a kiadóhivatalban. IPAR ÉS KERESKEDELEM. A kereskedői alkalmazottakról. — levél a szerkesztőköz. — — szept. 18. Tekintetes szerkesztő úr! Távollétem és elfoglaltságom miatt csak ezúttal, kissé elkésve, reflektálok a becses lapjában „Kereskedői alkalmazottak“ cim alatt meg- jelenet cikkre. — Reflektálok különösen, a cikkel kapcsolatosan megjelent megjegyzéseire és azon kérdésekre, a melyek által a sátoraljaújhelyi kereskedelmi társulatot aposztrofálta. Helyénvalónak és indokoltnak ismerem el kérdéseit, sőt köszönetre kötelezett ezek által, mert általuk alkalmat nyújtott arra, hogy a kereskedelmi társulat viszonyaival, ennek kapcsán városunk kereskedőivel is foglalkozzam. Következőleg ecsetelem a helyben e tekintetben uralkodó viszonyokat, melylyel egyszersmind a feleletet kérdéseire megadom. A kereskedelmi társulat viszonyainak illusztrálására mindenekelőtt meg kell említenem, hogy Sátoraljaújhelyben 150 kereskedő van; illetve annyi azoknak a száma, a kik önállóan ipart űznek s ennek alapján az ipartörvény szerint kereskedőknek minősíttetnek. E 150 kereskedőből még igen rövid idő előtt csak huszonhárom volt tagja a társulatnak. Dacára annak, hogy a tagsági dij csekély évi 4 koronát tesz. Most már némileg jobbak az anyagi viszonyok, annyiban hogy a fáradságos utánajárásnak és nyilvános felhívásomnak mégis volt annyi eredménye, hogy a tagok száma 60—64-re emelkedett^ igy tagsági dijak címén mégis legalább 24—27 korona évi bevételre számítunk. Hogy a társulat hivatásának, a maga elibe kitűzött célnak: a köz- mivelődés emelése által az általános közgazdasági helyzeten javítani és ezzel kapcsolatban a kereskedői érdekeket istápolni, megfelelni képes legyen, — hogy ehhez még a mai bevételünk is nagyon csekély, azt mondani fölösleges. De nem ez az egyedüli ok, a mely a társulatot hathatós és sikerdús működésében akadályozza és nem az anyagi szempont az, a mely működésünket megakasztja 1 Károsabb és hátrányosabb ennél a társulatrax az, hogy a kereskedőknek egy része, még pedig az a része, mely társadalmi állásánál és anyagi viszonyainál fogva erre tulajdonképen predesztinálva volna és van, a társulattal szemben teljesen közömbös, azt nemcsak anyagilag nem, de erkölcsileg sem támogatja. A kereskedőknek egy nagyrésze, — tisztelet a kivételnek, — távol tartja magát a kereskedelmi társulattól, mintha csak mellőzni óhajtanok azt, hogv ők kereskedőknek tekintessenek. Menthethető és meg
