Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-09-13 / 95. szám

2. oldal. ZEMPLÉN Szeptember 14. Kossuth-ünnepek. — Saját tudósítónktól. — — szept. 13. Hazánk nagy fiának, Kossuth Lajosnak születése századik évfor­dulóját lelkesen készül megünne­pelni az egész vármegye. Lázas előkészületek folynak minden na­gyobb községben; ki-ki a maga rendje-módja szerint készül a ritka hazafias ünnepre. Hevesebben do­bog minden magyar szive és igaz örömmel várja a ritka évfordulót, amikor majd elrebeg egy imát, hogy hálát adjon a Mindenható­nak azért a különös kegyéért, hogy nekünk magyaroknak adta Kossuth Lajost. Mi újhelyiek ma, vasárnap ünnepeljük e százados évfordulót. Erősen hisszük, hogy az ünnep­lés fényes, nagyszabású lesz, méltó ahhoz, akinek emlékére szenteljük e napot. Vármegyénk legtöbb helyén azonban, ahol szintén megemlé­keznek Kossuthról, szeptember 19-én, az évforduló napján, vagy szept. 21-én ülnek ünnepet. Ezek­ről, az előző számunkban közölt tudósítások után most még a kö­vetkezőket kapjuk; * Az ügyvédi kar Kossuth emléké­ért. A sátoraljaújhelyi ügyvédi kar nevében Ambrózy Nándor elnök a következő meghívót bocsájtotta ki az ügyvédi karhoz : „Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját ünnepeli városunk közönsége. Ezen kegyeletes ünnepen testületileg kell részt vennie a sátoraljaújhelyi ügyvédi karnak, melynek hazánk örök emlékű nagy fia egykor tagja és büszkesége volt. ■ Felhívjuk ennélfogva tisztelt tagtársainkat, miszerint a jelzett napon d. e. 8 órakor a vármegyeházánál gyülekezni és az ügyvédi kar elnö­kének vezetése alatt az ünnepségeken testületileg résztvenni méltóztassanak. * A helybeli fógymnazimn Kossuth ünnepe ma folyt le hazafias lelkese­dés között a főgymnaziumi ifjúság és nagy számú hölgy- és férfi közönség részvételével. Erről az ünnepről szóló részletes tudósításunkat lapunk más helyén találják olvasóink. A ZEMPLÉN TÁRCZÁJA. Monok. Szól a világ: Kossuth enyém! Legnagyobb emberem. A nemzet szól: Kossuth enyém! Nagygyá úgy nőtt velem. S a kis város a völgy felett, Mint egy anya, mosolyg: Tiétek fényes tettei, Enyém bölcsője volt. (1892.) Zempléni Árpád. Mikor született Kossuth? Drága egy történeti relikviát rejt magában a tállyai ág. hitvallású egy­ház levelesládája. Kossuth Lajosnak azt az 1874. május 4-én kelt levelét, melyet a Zemplén t. olvasóközönsé­gének alább a „100-ik évforduló“ al­kalmából bemutatni kötelességünknek ösmertünk. A dolog jól megértéséhez pár szónyi magyarázatra van szükség. Tállyán a régibb anyakönyvet, melybe Kossuth Lajos születésének adatait bejegyezte a lelkész, az 1810-ben Tál­lyán pusztított tűzvész elhamvasztotta. A sátoraljaújhelyi dalárda — a polgármester meghívása folytán — folyó hó 12-én Petsár Gyula alelnök elnöklete alatt tartott választmányi ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy a Kossuth-ünnepen részt vesz és egy énekszámot fog a vármegyeháza előtt lefolyó ünnepségek keretében eléne­kelni. * A házak föllobogózása — üzle­tek bezárása. A város polgármestere falragaszok utján felkérte a város kö­zönségét, hogy az ünnep alkalmából házaikat lobogózzák föl, — a keres­kedőket pedig, hogy üzleteiket reggel 8 órától kezdve az ünnep tartama alatt tartsák zárva. * Monokon, Kossuth Lajos szülő­helyén szeptember 21-én vasárnap délután 3 órakor díszközgyűlés lesz, a melyen az ünnepi beszédet Dr. Kovács Gábor ügyvéd fogja tartani. Monok képviselőtestületének díszköz­gyűlésén Sátoraljaújhelyből is számo­sán vesznek részt. A Monokra utazók szeptember 21-én déli 12 óra 13 perc­kor indulnak innen. * Király-Helmeczen a jövő vasárnap szeptember hó 21-én tartják meg a Kossuth-ünnepet. A különböző fele­kezeti templomokban istentiszteletet tartanak. A róm. kath. templomban Farkas Róbert premontrei rendi lel­kész tartja az istentiszteletet s utána a város fő-terén Dr. Tárczy Pál ügyvéd mond ünnepi beszédet. Délben közebéd lesz, estére pedig fáklyás­menettel bejárják a város főbb utcáit és kivilágítják a várost. * Lapunk vidéki tudósítóit e helyütt felkérjük, szíveskedjenek a Kossuth- ünnepekről részletes tudósításaikat a lehető legrövidebb idő alatt be küldeni. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Anyakönyvi kinevezés. A bel­ügyminiszter Kovács Pál segédjégy- zőt a józseffalvi anyakönyvi kerületbe — a születési és halálozási anyaköny­vek vezetésére szorítkozó hatáskörrel — anyakönyvvezető helyettessé ne­vezte ki. )( Elismerés. A gálszécsi és a varannói járások ama tisztviselőinek, kik a szolgabirói hivatalokban a had­sereg-mozgósítás előmunkálatait veze­tik, elismerését nyilvánította a honvé­delemügyi kir. minister és kívánta, hogy ez elismerés az illetőknek nyil­vános utón is tudtul adassék. A 70-es években egyszer csak azon vette észre magát a nemzet, hogy legnagyobb élő fiának, Kossuth Lajos­nak születése idejéről nincsenek meg­bízható adatai. Hajász Pál tállyai ág. lelkészé a hazafiúi érdem, hogy Tu- rinba Írott levelével alkalmat szolgál­tatott arra, válaszra, mely Kossuth Lajos tollával Írva lapunk mai számá­ból közismeretűvé válik. Amint ez a levél Tállyára meg­érkezett, betűről-betűre menő formai pontossággal beiktatta azt Hajász lel­kész az 1810-iki tűzvész után nyitott anyakönyv első lapjára. A levelet magát, mint már említettük is, szent pietással az egyház levelesládájában őrzik. Betűszerinti magyarsággal ekként következik, olvassa mindenki kegye­letes megilletődéssel: Baraccone di Collegno Prov. di Torino. Május Lén 1874. Nagy tiszteletű Lelkész ur! Én ugyan bármi nagy emberre nézve is, annál inkább igénytelen személyemre nézve, nem magánjogi, hanem történelmi érdek szempontjá­ból nagyon henye dolognak tartom annak kutatását, hogy ki, mely na­)( A vármegyei fegyelmi bíróság f. hó 11-én, Hadik Béla gróf főispán elnöklete mellett tartott ülésén Kos­suth Elek szinnai főszolgabírónak nyu- galmaztatását tudomásul vette. )( Lasztomér község Laborcz folyó parti részét veszedelem fenyegeti, mert az ott építkezett lakosságot tűzhelyétől való megfosztással fenyegeti a partszag­gató Laborcz vize. Mivel az érdekelt lakosság a legszegényebb néposztály­hoz tartozik és igy a veszedelemtől védekezni saját erejéből képtelen: a vármegye közigazgatási bizottsága fel­terjesztést intézett a földmivelésügyi kir. miniszterhez, hogy a partbiztositás- sal kapcsolatos költségeket tárcája ter­hére átvenni kegyeskedjék. )( Bodrog-Keresztur községben tegnapelőtt járt kint a küldöttség, mely a közigazgatási bejárás fogana­tosítása után teljesitendőnek találta, hogy ott táviróállomás létesitessék. így most már egészen bizonyos do­log, hogy Tokaj-Hegyaljánknak ez a tekintélyes községe, B.-Keresztur is bekapcsolódik az ország-világ táviró- forgalmába. )( Pályázat. A vármegye »Hiva­talos Lap «-ja mai számában közli, hogy a sókuti segédjegyzői állás, mely­nek javadalmazása évi 700 korona, megüresedett és a f. hó 25-én (huszon­ötödikén) fog választás utján betöl­tetni. JEGYZETEK a hétről. * Abból az országos ünnepből, mely Kossuth Lajos születésének 100-ik év­fordulója alkalmával a lelkesedés láng­jával ragyog fel s szerte a hazában minden magyar szivet megdobogtat, jelentőségében kiválik a mi lokális ünnepünk. Ez a föld szülte a nagy reformátort, minden idők legragyogóbb magyar államférfiát és hogy fényes pályáján, mely ime a megdicsőülés, a halhatatlanság fényében tündököl, eljutott addig, hogy most minden ma­gyar szivében él az ő nemes életének története, része van ennek a levegő­nek, mely az ifjú Kossuthot körülvette. A szabadság, a tiszta eszmék levegője ez. S itt álmodott a magyar dicsőség­ről, nagyságról álmokat a próféta, aki aztán igyekezett álmait valóra váltani. Felrázta tespedéséből az alvó nemze­tet, uj eszmék keltek szárnyra általa, törekvések, küzdelmek áradata kelet­kezett nyomán. Ez a zempléni föld adta őt a hazának, okunk van tehát arra, hogy az országos ünnepségből a mienk kiváljon. pon született, miután ez a nyomokat, miket egy vagy más ember tettekben s eszmékben maga után hátrahagy­hatott, sem meg nem örökítheti, ha veszendők, sem el nem törülheti, ha maradandók: mindazáltal Nagytiszte- letüséged iránti tekintetből teljes kész­séggel adok annyi felvilágosítást april 26-áról keltezett levelében hoz­zám intézett kérdésére, amennyit ad­hatok. Feleletem azonban csonka lehet, mert azt tudom ugyan, hogy hol s mely évben születtem, de szü­letésem napját nem tudom, s hónapja felől sem vagyok bizonyos. Szüleim helyesen vannak a ve­lem közlőit keresztelési bevallásban megnevezve. Atyám kossuthi és ud- vardi Kossuth László volt; s mert a László nevet ugyanazon egy időben családomban többen viselték (László volt a s.-a.-ujhelyi járás főszolgabirája, ki Magyar-Jesztreben, szintúgy László volt, ki Szalókon lakott, mindkettő Zemplénmegyében, családom ezen ága r. catholicus volt, a mi águnk evangélikus) megjegyzem: hogy atyám családunk ősrégi fészkében, Kossuthon Turóczmegyében született, fia volt Kossuth Pálnak és Benyiczky Zsu­zsannának. Anyám volt Weber Sa- ralta, Tyrlingi Weber Andrásnak (a 17-ik századbeli vallási üldöztetések egyik vértanúja utódjának és Hideg- kövy Erzsébet leánya, ki Zemplón­Kossuth nevét zengi most min­den ajak. Szózatos ódák dicsőítik nagyságát. Lendületes cikkek, beszé­dek kommentálják századokra kiható működését. Szivünket az öröm má­mora tölti el, látván, hogy igy meg­értették az apostol eszméit. A tiszta, szent és igaz eszméket, melyeket azóta annyiszor próbáltak pártcélokra kisa­játítani. De nem sikerült. Mert Kos­suth eszméi az egész országé. Az ő szelleme tisztán ragyog át múlt idők ködén s jövendő századokra veti előre világát. Ilyen égi fényességet kicsi lámpába beszorítani nem lehet. Legyen tehát ez az ünnnep az ő hatalmas képével összefoglaló tanítás arról, hogy csak az egységes magyar nernzbt boldogulhat. Közös érzésben, a haza szeretetében dobogjanak ösz- sze sziveink s inig Kossuth szent ne­vét áhítattal említjük, szállja meg lelkeinket az ő szelleme. A békéltető, a gyülölséget eloszlató szellem, mely­nek jelszava egy legyen az ő jelsza­vával: a haza minden előtt! * Ha pedig majd leteltek az ün­nepnapok, melyek sziveinket erősitik a hazafiságban, lássunk újra a ko­moly munkához s küzdjünk hazánk boldogulásáért. Anyagi erőink javu­lása maga után fogja vonni az álta­lános fellendülést, a magasabb szín­vonalat minden téren: gazdasági s szellemi téren egyaránt. Figyeljük éberen az eseményeket, tanuljunk s küzdjünk fáradhatatlanul. A múlt héten a Hegyalja anyagi érdekét igen erősen érintő, gazdasági­lag rendkívül fontos esemény játszó­dott le — Yerseczen. Értjük a verseczi borászati és borkereskedelmi kongresz- szust, mely annyi jóravaló eszmét vetett fel, hogyha csak egy része is megvalósul, nagyot lendít rajtunk. Különösen figyelmébe ajánljuk azok­nak, akiket illet ■— bortermelőknek és borkereskedőknek egyaránt — a Molnár Lipót előadását a borértéke­sítés akadályairól. Azt a határozati javaslatot, melyet ő benyújtott, s mely a magyar bor s annak értéke­sítése iránt a megrendült bizalomnak újból való megerősítését célozza, jól vésse elméjébe minden bortermelő s küzdjön annak megvalósításáért, mert ily precíz összefoglalását az orvoslás módjainak még alig hallottuk. Min­den erőnkre, okosságunkra szük­ségünk van abban a harcban, mely egyik legfontosabb gazdasági kérdé­sünkben ezekben az időkben fog le­zajlani. * A szellemi nivó emelkedésének egyik kicsi, de jellemző példája az, megyében Liszkán született, hol atyja a Mária-Terézia idejébeni háborúk alatt szerzett katonai érdeme jutal­mául kapott postaállomást bírta. Én magam e szüléktől 1802-ben születtem Zemplénmegyében, Mono­kon, hol atyám ifjú korában a gróf Andrássy-család uradalmi ügyvéde volt. Ennyi az, amit egész bizonyos­sággal mondhatok. Többet nem. Emlékszem az aranyozott, réz- csattos nagy bibliára, melyből szokás volt atyám házánál vasárnaponként néhány fejezetet felolvasni s egy-egy zsoltárt elénekelni, s melybe az én s nővéreim születésnapjaink, a keresz­telés adataival, ősi szokás szerint be volt jegyezve. A szüleim iránti ke­gyeletnél fogva ereklyéül becsülném ezen rézcsattos bibliát, ha megvolna. De nincs. Elpusztult az is viharos éltem fergetegeiben, mint sok egyéb, mire ész és szív becset helyeztek. S mert vidékünkön s koromban inkább a tágas körben ismert név, mint szüle­tésnapokat volt szokásban „megülni“ ; én pedig emlékezőtehetségem fiók­jában nem igen tartottam érdekesnek hasznosabb dolgoktól helyet lopni a csekély magamra vonatkozó biogra- phiai akták számára, hát biz’ én las- san-lassan születésem napját és hónap­ját elfelejtettem emlékemben megtar-.

Next

/
Thumbnails
Contents