Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-09-09 / 93. szám
2. oldal. ZEMPLÉN Szeptember 9. gának a hitelviszonyok alakulásától való függése is, már most, hogy képzelhető a kereskedelmi forgalom emelkedése vagy a jelen viszonyok közt annak fenntartása is, ha az alap — a hitelezés lehetősége — elvonatik? A tervezet 34. §-a pedig oda fog vezetni, hogy a kereskedőnek a nem kereskedővel szemben a hitelezéstől tartózkodnia kell, mert a fizetési feltételek be nem tartása esetén a hitelezett összeggel, de még inkább a kötött ügylet által elért nyereséggel arányban nem álló költség és fáradság árán lesz kénytelen jogát érvényesíteni. Mindkét áldozat ki- kerülhetetlenné válik akkor, midőn a kereskedő nem kereskedő adósát az ennek lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt lesz kénytelen perelni s e célból ott megbízottat rendelni. Elképzelni is bajos, hogy egy nagyobb kereskedő cég, főleg olyan, amely nem kereskedőkkel tart fönn közvetetlen üzleli össze- köttetési, mikép fog követelésének gyors és olcsó behajtásáról gondoskodni, ha az ország valamennyi bíróságával és a biróságok székhelyén levő egy-egy ügyvéddel lesz kénytelen állandó érintkezésben lenni. — Hisz az ilyen nyilvántartó szervezet létesítése és fentartása a kereskedő nyereségét emésztené föl. — Ezzel szemben nem vehető számba, hogy a felek az illetékességet közös akarattal szabályozhatják, mert hisz ennek keresztülvihetőségéhez különösen a vidéken sok szó fér, de mert a törvény hibás rendelkezéseit nem a felek szerződő akarata van hivatva eliminálni. Tehát nemcsak a kereskedők, hanem a fogyasztók érdeke is e rendelkezés módosítása, mert hisz a vidéki kisgazda épugy reászorul a kereskedő hitelére, mint ez a gyároséra — s ép azért ezeknek épugy kellene felemelniök tiltakozó szavukat az intézkedés meghagyása ellen, mint ezt a kereskedők szándékoznak tenni. Feltétlen dicséretet érdemelnek a bánatos vonás ?‘‘ Ugyebár nagy dolog, ha a férjuram egy egész napot késik. De ha ma nem jött haza arról a vadászkirándulásról, holnap bizton itt lesz. „Csak ne búsuljon kicsi asz- szony, semmi baja sem történt az urának.“ Júlia az idős nőre emelte szelíd szemét s kissé reszketett a hangja, amint,halkan mondotta: „Édes nénim, hiszen annyi baj érheti ott a havasokban, hogy ne lennék szomorú, mikor olyan nagyon féltem az uramat 1“ Tornyáné megrázta ősz fejét és mosolyogva felelte: „te kedves, szerelmes gyerekasszony lu Bánhidy Miklós ajaka megrándult. Szeme előtt pillanatra feketeséget látott. A szive fájdalmasan össze- szorúlt, midőn azt a dallamos, bánatos hangot hallotta: „. .. mikor olyan nagyon féltem az uramat!“ . . . Az ifjú letette theáját. Nem tudta meginni, úgy érezte mintha a torka összeszorult volna. Nem izük önnek a theaV — kérdezte barátságos mosolylyal Szentjó- byné. Talán keserű a theám, de nem lehet megédesíteni, jobb lesz, nem nyúlok hozzál“ III. A jégpálya szélén, póznákon ki- feszitett drótokon színes lampionok Júmbálództak. a kereskedők kezdő lépésükért, a melylyel a kiváló elméleti jogtudóst, az igazságügyminisztert, aki e tervezet érdemes megalkotója, ezen intézkedés módosítására reábirni igyekeznek. A kamarák legyenek az elsők között, kik a minisztert javaslatának fogyatkázosára figyelmeztessék s tőle az orvoslást kérjék. Úgy tudjuk, hogy a hazai kereskedelmi és iparkamarák együttes akcióra is készülnek s e paragrafus megváltoztatása érdekében nemsokára közös előterjesztéssel járulnak az igazságügyminiszter elé. Reméljük, hogy céljukat elérik, — hisz itt valóban közérdekről van szó. H. Gy. dr. — szept. 9. Monstre gyűlés a borvámklauzula miatt. Tegnap délután Sátoraljaújhelyben a „Vadászkürt“ szálló kert- helyiségében Tokaj-Hegyalja szőbir- tokosai — mint ezt jeleztük — monstre gyűlést tartottak. Kincsessy Péter, az összehívó értekezlet elnöke a gyűlés célját előadván, indítványára elnöknek lelkesedéssel Meczner Bélát, jegyzőnek Thuránszlcy Zoltán drt. választották. Az elnök megnyitója után Ber- náth Béla országgyűlési képviselő szólalt föl. Szerinte Tokaj-Hegyaljá- nak nehéz napjai vannak, érdekeit meg kell védeni. A megtartandó monstre-gyülés hírére Budapesten személyesen érintkezett a miniszterelnökkel s ez őt felhatalmazta annak kijelentésérre, hogy az olasz borvámklauzulára nézve végleges megállapodás még nem történt s hogy a miniszterek azon vannak hogy a magyar borok védelmét biztosítsák. (Hosszantartó éljenzés.) Kincsessy Péter kifejti, hogy a monstre-gyülést nem a miniszterelnök ígéretei iránti bizalmatlankodás, de Tokaj-Hegyalja lótfentartási ösztöne hozta létre. Követeljük az 1890 előtti olasz borvámszerződósnek változatlan fenntartását. Tokaj-Hegyalja egzisztenciája veszélyeztetve van. Az olasz bor behozatalának kontingentálása a háborúnál nagyobb csapást jelentene. Vidékünk érdekei nem azonosak más borvidékek érdekeivel, mert csak a hegyaljai bor alkalmas az olasz borral való házasitásra. (Zajos tetszés.) Ballagi Géza dr. országgyűlési képviselő bizalommal van a miniszA korcsolya-egyesület nagy jég- ünnepélyét tartotta meg. Az üveg pavillonb^.n tolongtak az emberek; álarcosok hosszú menet ben, zenekisérettel vonultak be. Egy jégdarabokból ügyesen összeállított „jégbarlangban“ apró asztalkák körül theázó és cognakozó társaság telepedett le. Egy sarokasztalnál Szentjóbynét láttam, egy magas, szőke férfi társaságában. Az asszony szórakozottan nézett szét a társaságon, majd halkan szólt társához: »édes uram, menjünk ki a pályára, nézzük meg a bohoc menetet!“ A jégtükör közepén jelmezes alakok négyesre állottak föl. A villanylámpák fehér fényében színes lampionok tarka világosságába, biz az színezetet vegyitett. A katona zene a tánc kezdetét jelezte. Szentjóbyné érdeklődéssel nézte ezt a hullámzó életet. Mosolyogva kisérte szemével a tréfás jelmezes alakok táncmozdulatait. Bánhidy nyúlánk alakja közeledett Szentjóbyék felé! Egy vörös lampion fénye az asszony dús hajára esett. Az ifjú fellángoló szemekkel nézett erre a szép jelemségre, szeme önfeledten merült el a szép, érdekes arc nézésébe. A férj fölfogta e tekintetet és homloka elborult amint az ifjú köszöntését viszonozta. — „Őnagysága nem korcsolyázik? terelnök Ígéreteihez, aki a parlamentben Szederkényi országgy. képviselő interpellációjára is azt felelte, hogy a borvámklauzula nem tartható fenn. Követelnünk kell az általános bor- vámtételt. Célt csakis úgy érünk, ha vidékünk országgyűlési képviselői nem feszélyeztetve a párt fogy elemtől, nem tágítanak, mert ez nem politikai, de közgazdasági kérdés. (Lelkes éljenzés.) Erre Ballagi indítványára és Meczner Béla, Kincsessy Péter, Dolozs- elek Albert, Schön Vilmos dr., Molnár János, Szőllőssy Artur és Flegmann Lajos hozzászólásai után a monstre- gyülés nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy Tokaj-Hegyalja szigorú megvédése céljából feliratot intéz a kormányhoz. A felirat szerkesztésére Meczner Béla elnöklésével Ballagi Géza, Bernáth Béla, gr. Wolkenstein Oszvald ifj., Thuránszky Zoltán és Schön Vilmos dr. tagokból álló bizottságot küld ki. A sokszorosított feliratot Tokaj-Hegyalja minden községe külön-külön is felterjeszti illető országgy. képviselője utján. Schön Vilmos dr. indítványára elhatározták, hogy a többi borvidékeket is felszólítják a csatlakozásra. Dókus Ernő országgy. képviselő és Láczay László dr., kik most a pozsonyi gazdasági kongresszuson védik Tokaj-Hegyalja érdekeit, levélben mentették ki távollétöket. Nagy Sándor országgy. képviselő szintén fontos okból menti ki meg nem jelenését. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. A város közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — — szept. 8. Sátoraljaújhely város képviselőtestülete, e hó 6-án délután a tagok csekély részvétele mellett Székely Elek polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a következő közérdekű ügyek nyertek elintézést: Polgármester előterjesztésére elhatározták hogy a folyó hó 14-iki Kossuth ünnep alkalmából felmerülő, nem különben az emlék-tábla költségeit nem a szobor alapjavára begyült összegből, hanem a házipénztárból fogják fedezni. Egyebekben a rendező bizottságnak az ünneplésre vonatkozó programját minden pontjában elfogadták. A képviselőtestület már régebben elhatározta a város monográfiájának meg íratását s evégből a polSzabadna kérnem egy tourra?“ Az asszony keze kií'ejtődött férje karjából s mosolygó, ragyogó szemekkel nézett a korcsolyázók után. Szentjóby megfogta a nő karját, szorosan magához vonta feleségét és az ifjú szemébe nézve, nyugodtan, halkan mondottta: — „Júliám nem korcsolyázik, tudja kedves barátom, a jég sima, veszélyes azon járni egy fiatal, gyönge asszonynak, aki még újonc ebben a sportban. Félek, hogy feleségem azon a bizonytalan jégtükrön leeshetne az én erős, védő karom nélkül. Nagyon, nagyon féltem az ón asszonyomat 1“ Júlia elpirúlva nézett az ura szemébe. Bánhidy előtt ismét feketeségbe borult a világ, a szive meg fájón dobbant meg, amint azt az érces, határozott, gyöngéd férfihangot hallotta: „. . . . nagyon, nagyon féltem az asz- szonyomatl“ Bándhidy Miklós mélyen meghajolt s elsietett az üvegpavillonba. Júlia nyugodt tekintettel kísérte az ifjú alakját, majd hálásan, melegen szorította magához az ura karját. Ebben a pillanatban egy felbocsátott rákét élesen sivitva haladt a magasba, majd sziporkázó tűzesővel széjjelpattant. Bánhidy szemével kisérte a tűzijátékot, majd lemondó mosolylyal nyúlt egy cognacos pohárka utángármestert bízta meg, hogy e tekintetben előterjesztést tegyen. A polgármester ebben az ügyben terjedelmes előterjesztést tart, vázolva a tervezett fejezeteket és a mű nagyságát amely méretekben egy vaskos kötetet kitevő monográfia megírandó lenne. Javasolta azt is hogy pályázat mellőzésével Dongó Gy. Géza vármegyei főszámvevő, az Adalékok szerkesztője bizassék meg a város történetének megírásával. A képviselő testület hosszabb tanácskozás után a polgár- mester előterjesztését és javaslatát elfogadta s utasította őt, hogy Dongó Gy. Gézával e tekintetben érintkezésbe lépjen s egyszersmind feltételül szabta azt, hogy a három év lefolyása alatt füzetekben megjelenő mű 2000 koronánál többe, a nyomatás költségeivel együtt nem kerülhet. A műnek megbirálására Dókus Gyulát, Fejes Istvánt, és dr. Kossuth Jánost kérik fel. A vármegyei főorvosi lak építése alkalmából a város területéből elfoglalt 8'6 □ méter területért □ méterenként 100 koronát, összesen 861 koronát követel a város s utasította a polgármestert, hogy ezen összeg megtérítése iránt intézkedjék. —Zubay György és Torna Mihály szűcsmesterek kérelmére megengedte a képviselőtestület, hogy a Hecskén lévő vásári árubódéikat a folyó év végéig használhassák. — A tanács előterjesztést tett, hogy az építendő tiszti étkezőhelyiség a volt tornacsarnok előtti téren építtessék fel. A közgyűlés hozzájárult a javaslathoz, minthogy azonban a talajviszonyok miatt azon a helyen szuterain-helyi- ségeket épiteni nem lehet, a már meglévő terv átalakítása válik szükségessé, minél fogva megbízták a polgármestert, hogy a hely és a tervezet átalakítása ügyében az ezred parancsnokságával sürgősen lépjen érintkezésbe, s az étkező helyiség felépítése iránt, melyre a képviselőtestület a kívánt módon készségesnek mutatkozik, tegyen a legközelebbi közgyűlésen előterjesztést. A kéményseprő-iparról szóló jóváhagyott szabályrendelet kihirdetése iránt intézkedtek. És minthogy szabályrendelet szerint a város két kéményseprési kerületre van osztva, figyelemmel a mostani kéményseprő régi jogaira, felterjesztést intéztek a kereskedelemügyi miniszterhez, vájjon a két kerület felállítása már most megvalósitható-ó vagy sem ? Az építkezési bizottságnak az utcák rendbeszedése tárgyában alkotott szabályrendeletre vonatkozó előterjesztését ez utón tárgyalás alá nem vették, mivel kataszteri felmérések a város területén most lóvén folyamatban annak befejezése után fogják az utcák rendezésére vonatkozó szabály- rendelet tervezetét újra elkészíteni és bemutatni. A polgármester jelentését, mely szerint a városi ovódák már rövidesen államosittatni fognak, tudomásul vették. A tanácsnak a község kötelékébe való felvétel ügyében hozott javaslatát, mely szerint azok, akik az átalakulás előtt települtek le, a nagyközség idejében szedett dijakat, az átalakulás óta letelepültek pedig az újabban megállapított dijakat fogják fizetni, — határozati erőre emelték. — Az állatvásár rendezése és állatorvosi állás rendszeresítése ügyében kelt közigazgatási bizottsági határozatot a polgármesternek sürgős véle- ményes előterjesztés végett kiadták. A községi választók 1903. évre érvényes névjegyzék összeállításával Juhász Jenő elnöklete alatt Bánóczy Kálmánt és Szent-Oyörgyi Vilmost bízták meg. Végül Horváth Endre képviselő- testületi tag szólalt föl, hogy van-e tudomása a képviselőtestületnek arról, hogy az állami kezelés alatt lévő sátoraljaújhelyi róm. kát. főgimnázium épületében a más vallásu tanulóknak, a vallástanitást meg nem engedik. A képviselőtestület abból kiindulva, hogy annak idején az épülethez most pedig a tanintézet fenntartásához vallás
