Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-03-06 / 13. szám
Sátoralja-üjhely, 1902. március 6. 13. (2153.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal s Sátoralja-TJjhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttérijén minden garmond sor 30 fill. EMPLEN iíj. Meczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. Biró Pál felelős szerkesztő. dr. Hám Sándor főmunkatárs. Előfizetési ára: évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 8 kor. Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. Xölcsöncinkről. — március 3. Sátoraljaújhely városa tudvalevőleg nincs éppen abban a fényes helyzetben, mint akár Debreczen, hogy a sajátjából fedezhetné a beruházásait. Vigasztaljon bennünket, hogy Debreczen és egy pár boldog társa igen-igen kis arányt képeznek az ország ama sok-sok városához képest, amelyek nagy tömege sajnos csakis kölcsön utján fedezheti beruházásait. Szávay Gyula győri szerkesztő most egy igen életrevaló indítványt ajánl a városoknak. Szerinte a rendezett tanácsú városoknak külön kellene az alább kifejtett akcióra szövetkezniük, mert a törvényhatósági joggal felruházott városok, mint ismeretes már régóta kötöttek szövetséget. A három és fél százalékos bankkamatláb legelső következménye, hogy a vidéki városok, melyek eddig különböző alapjaikból és a helyi pénzintézetekből felvett függő kölcsönökkel dolgoztak, szükségleteik és kölcsöneik konvertálásához megteszik az előkészületeket. Alig van vidéki város az országban, a melynek ne lenne drága kölcsöne, vagy olyan létesítménye, amit a pénzpiac olcsóbbra fordulásáig függőben ne hagyott volna. Az összes városok összes adósága mintegy százötven millió korona. Ez a rengeteg összeg majdnem mindenhol többnyire régi keletű és magas kamattal felvett kölcsön. Ha tehát nehány város, vagy tömörülve az összesek, egymásközt arányos elosztással csak a felére kérnének a hazai és külföldi pénzcsoportoktól ajánlatot, jelentékeny megtakarítást érhetnénk el. Különben is teljesen biztosított kölcsönt igy egy összegben szívesebben köt meg minden pénzcsoport, mint felaprózva. De még az is, hogy ily egyöntetű kölcsön — eltekintve az olcsóbb kamatlábtól — eo ipso olcsóbb a szétforgácsolt kölcsönnél. A városok szövetsége még azt is kijárhatja a kormánynál és a törvényhozásnál, hogy a községi kötvények kamatmentességét a városok kölcsönkötvényére is kiterjesszék. A magyar közgazdasági élet sok reményt fűz a bankkamatláb leszállításának örvendetes- ségéhez, abban az irányban, hogy a magántőke ipari vállalatokban is inkább keres elhelyezést és nem köti minimális feltételül a nagyobb százalékos jövedelmezést. Ebben az uj korszakban, de már a mai betéti kamatlábak mellett is, a magánkapitálisták szívesen fektetik pénzüket négy százalékos kamatmentes biztos papírokba, a mint azt Budapest kölcsönkötvé- nyeinek jegyzéséből láthattuk. Épp igy — de még szélesebb körű arányban— elérhetné ezt a vidéki városok szövetkezése is. A vidéki városoknak továbbá legalább annyi jussuk van Budapest kedvezményeihez, mint a székesfővárosnak, mert minden intézményt a saját erejükből kell kipréselni és olyan állami hivatalok és intézetek épitéséhéz, amelyeket a kormány a fővárosban pazar bőkezűséggel létesít és emel s telket is vásárol, a vidék nagy anyagi áldozatokkal kénytelen hozzájárulni. A vidék nagyobb városai központi jellegük fentartása érdekében megint minden támogatás nélkül maguk rendezkedtek be a szükségesekkel. Vagyis erejükön túlterjedő áldozatokkal emporiu- mát, forrását építik meg egy-egy nagy vidék ipari és kereskedelmi forrásának, kenyérkeresetének és uj egészséges adóalapok keletkezésének. A városok egy megkezdett és sikeresen akcióba vitt mozgalom után mintegy biztosra vehetik, hogy a törvényhozás és kormány módot találna arra, hogy részükre a magyar nemzet alapvető munkáiban szükséges pénzt indirekt olcsóbbá és könnyebben megsze- rezhetővé tegye. így hát több, mint valószínű bizonyság volna az is, hogy a városok szövetkezésének — mondjuk négy százalékos — címleteit maga a vidéki közönség, a vidéki tőkepénzek tulajdonosai is szívesen jegyeznék. Fontolják meg az elmondottak után a kölcsöntkereső városok azt a kérdést: nem lenne-e hasznos mindegyik városra, ha együttesen — de nem egyetemleges kötelezettséggel — keresnének összesített kölcsönszükségleteikre pénzcsoportot és illetve keresnék a módot kölcsönök olcsóbbá tételére ? Ha a terv helyes: legcélszerűbb módja az előkészítésnek, hogy mindegyik város megállapítja kől- csönszükségletét, — kiküld egy megbízottat, értesíti Győr város polgármesterét, mint az eddigi kongresszusok elnökét, a ki — mint értesülünk róla — valószinüleg minden formalitás mellőzésével a legrövidebb módon összehívná a városok delegáltjait közös tanácskozásra, ahonnan megindíthatnák az eljárást úgy a kormányhoz, a törvényhozáshoz, mint a pénzcsoportokhoz. Mindehhez gyors elhatározás és az érdekelt városok kölcsönös bizalma, no meg néhány hétig tartó erős munka szükséges. Gondoljanak egyszer városaink akta nélkül merészet' és nagyot. Ha nem sikerül, akkor sem nyeli el a föld a városokat, ha pedig az akció eredménynyel jár, igen nagy szolgálatot tehetnek annak a lakosságnak, amely őket bízta meg ügyeik — vezetésével. — március 5. Horánszky kereskedelmi miniszter. A hivatalos lap mai száma közli Hegedűs Sándor volt kereskedelemügyi miniszter felmentéséről és az első oszt. vaskoronaronddel való kitüntetéséről, egyszersmint Horánszky Nándornak kereskedelemügyi miniszterré történt kinevezéséről szóló legfelsőbb királyi kéziratot. A sajtóban már hetek óta tárgyalták Hegedűs lemondását, a legutóbbi napokban pedig a M. T. I. illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján ezt hivatalosan is jelentette. A hivatalos forrás azt emliti fel különösen, hogy a volt nemzeti párt három évvel ezelőtt tekintélyes számmal és kiváló parlamenti erőkkel gazdagította a szabadelvű pártol. A belépettek legtekintélyesebb és a legkiválóbb tagját tehát immár a kabinet taggjai közzé fel kellett venni, hogy abban a volt nemzeti pártiak is képviselve legyenek, a fúzió teljes bizonyságául. Horánszky Nándor miniszteri kinevezésének hirét az egész szabadelvű pártban nagy rokonszenvvel és bizalommal fogadják, de a többi pártok is megelégedéssel veszik kinevezését, mert remélik, hogy Horánszky Nándor, mint a volt nemzeti párt hosszú éveken kimagasló tagja, határozottan nemzeti szellemmel, erélylyel és pártatlanul fogja az ország ügyeit és kereskedelmi érdekeit vezetni. Horánszky Nándor ma 64 éves. Ügyvédi oklevele alapján előbb törvényszéki biró, később gyakorló ügyvéd lett. 1872 óta tagja a képviselőháznak, hová első ízben a szolnoki kerület küldte fel. Az akkori bal-kő- zéppártnak volt tagja, később onnan kilépett és 1875-ben a fúzióhoz csatlakozott, a mely párt közjogi alapon álló ellenzékbe ment át és 1892-ben a nemzeti párt nevet vette fel. 1899- ben az egész nemzeti párttal együtt a paktum alapján a szabadelvüpárt tagjai sorába lépett. A bohócz panasza. A fővárosi újságoknak meg van az a jó szokásuk, hogy a legtöbbször amúgy lóhátról vagy leszólják, vagy lecsúfolják a »jó vidéket«. A fent jelzett címen tegnap egyik fővárosi esti lap leszólja a vidéki rendőrhatóságokat, amiért az utazó bohócoknak oly nehezen adják ki az engedélyeket. Argumentál pedig a bohóc urak mellett imigyen : „Parisban, népes utcán, kávéház, vagy vendéglő előtt, világos nappal, vagy késő éjjel, megjelenik egy ur vagy egy asszonyság, egy perc alatt levetkőznek, bukfencet hánynak, ügyeskednek, valami szemfényvesztést vagy művészetet bemutatnak, öltöznek, tányéroznak, odább állnak. Mindez néhány perc müve s egy élő léleknek sem jut eszébe útját állni ennek az ártatlan utcai mulatságnak, amely sok könnyed, megrokkant, hibás cxisztenciának ád kenyeret és a cigányhajlandóságu, könnyelmű bohócnépet megóvja a legfeketébb nyomortól és a bűntől. Olaszországban az utcán és a nyilvános helyeken közönséges a gitáros jámbó, a táncoló pulcsinella és a tótágast álló bajazzó. Olasz város és olasz utca el sem Igen képzelhető e kedves alakok nélkül. Ki is bántaná vagy zavarná őket és miért ? — Csak a rideg Németországban, a fontoskodó Ausztriában és ezek nyomán nálunk van olyan rettentő »rönd«, amely mindent nyilvántart és mindenkit és mindent agyongyámolit.« Azután tovább boszankodik tisztelt nagyvárosi laptársunk azon, hogy a »vidék olyan szigorúan tartja be a »rönd*-et, mint akár a főváros. Holott pedig a perifériákon (már t. i. nálunk vidéken), ahová a szegény bohócok elvonulnak a főváros előkelő és hideg légköréből, mi értelme van a »rönd, tombolásának könnyen ellenőrizhető vidéken « Végzi pedig a nagyvárosi dorgatorium a következőképpen: »Hát urak, az Istenért, azt akarják, hogy minden komédiás ide jöjjön és itt maradjon a fővárosban? Hadd éljenek meg azok a derék bohócok, a kik olcsón szórakoztatják a népet s csörgő sipkát tevén a fejükre, őszintén és becsületesen megmutatják, hogy ők — bohócok.« Csak azt nem értjük miért hivatkozik tisztelt nagyvárosi laptársunk párisi példákra és a nagy olasz városok utcáira. Ha Páris vagy Milánó előkelősége elbírhatja az utcai bohócokat, miért olyan előkelő és hidegBuda- pest és miért utasítja egyedül ő a vidékre ezeket a szegény, szomorú bohócokat? Miért leckéztetik azért a vidéket amiért a leckét éppen úgy megérdemli Budapest is? Ha onnan tetszenek vezetni a közszellemet hát tessenek előbb ottan lehűteni a ,rönd* tombolását, hátha azután majd itten a »vidéken« is lehűthetjük. És ha már éppen egyre azt hajtogatják, hogy a »jó vidék« mindig majmolja a nagy fővárost, hát tessék őszintén és becsületesen előljárni ebben — a bohóc kérdésben is. Á sátoraljaújhelyi képviselőválasztás ellen beadott petició ügyében Juhász Andor kassai Ítélőtáblái biró ma reggel 9 órakor a vármegyeháza nagytermében megkezdte a vizsgálatot. Id. Meczner Gyula választási elnök a saját ügyének védelmében, dr. Thurán- szky Zoltán, mint a választástvédők sátoraljaújhelyi képviselője, dr. Fried Lajos a kérvényezők megbízottja és Dauscher Miklós főmérnök, mint kijelölt szakértő jelentek meg. A formalitások megejtése után vizsgálatot vezető biró kijelölte a szakértő munkakörét és a helyszíni méreteket, amely a mai napot teljesen igénybe veszi, meg is kezdték. A tanhallgatások holnap pénteken déletőtt 9 órakor kezdődnek. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( A fölümivelósügyi m. kir. miniszter Hadik Béla gróf főispán közbenjárására, a homonnni járás kisgazdái részére fajfelujitási célokra húsz (20) mm. legelső rendű lóheremagot Lapunk mai axáma 4 oldal,