Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-06 / 13. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Március 6.

és egy mm. legelső rendű magyar lucernamagot engedélyezett, méppedig a beszerzési ár 30°/o-ának elengedésével és bérmentes szállítással.

)( Guseo Ferenc, a vármegye gyámpénztárához helyettesül kinevezett könyvelő, lapunk munkatársa, hivata i esküjét e hó 2 án letette.

)( Éwa Ödön, vármegyei alszám- vevő megrendült egészségének helyreállítása végett hosszabb szabadságért folyamodott.

Ez az istápolás!

— Szinkázi dolgok —

— márczius 4.

Hónapok óta veszekszünk azon, hogy a szinügyünket valahogyan rendbe hozzuk. A sajtó és a társadalmi ólet többféle megoldást vetett fel. Egyik része azt szerette volna, thogy más kisebb városokkal szövetkezve, elégedjünk meg gyengébb társulattal is, de az aztán legyen igazán — a mienk. És éppen ebből az indokból voltak ellene a tervnek, hogy Zem- plénvármegye székvárosának színű - gyét a kassai szinügygyel hozzuk kapcsolatba. Azt hangoztatták ugyanis, hogy Kassa mellett mi csak egy nagyobb város fiókjai leszünk.

Nem akarjuk most e kétféle tervezet igazságait vagy fogyatékosságait erősebben kitüntetni. Örvendünk azon, hogy a szinügy kérdése körül erősebb hullámok verődtek fel. Különösen pedig a dolgok rendjében áll, hogy a többség győzedelmeskedjék, ahogyan ez a többség az ügyet elintézi, úgy van az a legjobban elintézve.

Helyeselhetnők az első tervet is, amely a mienk-ké akarja tenni a társulatot. De kérdjük, hogy lehet-e egy szintársulat igazán a mienk, mikor több kisebb várossal kéne szövetkeznünk. Éltekintve attól,hogyaz egész országos színházi szövetkezés a „halváéi lagymamához“ hasonlít, le- g több egyforma város ér- csönösen kielégíteni. Mind- elsőbbségért verseng, egyik esli a másik szezon-beosz___., „i„degyik a fő-szezont akarja,

egyik sem enged a 48-ból és ezért, vagy mindjárt a megalakulás után, vagy az első esztendővel sorra felbomlanak ezek a szövetkezetek.

Kérdjük már most tisztelettel: ha mi önmagunk amúgy sem tarthatunk el egy társulatot és igy az a társulat amúgy sem lehet a miénk; nem-e inkább kell szövetkeznünk egy fejlettebb nívójú várossal ? Az a fiók-kérdés pedig éppenséggel el nem fogadható argumentum. Ha ilyen értelemben Fiume szívesen társul Szegeddel, Buda szívesen Temesvárral, Szombathely szívesen Győrrel, Sopron szívesen Po- zsonynyal, Brassó szívesen Pécscsel, akkor milyen kicsinyes az az intenció, amely bennünket Kassától a fiókjelleg érzetével akariía elriasztani. Ha ezeket a tekintélyes vidéki emporiumokat a még nagyobb vidéki városokkal éppen a szinügyük intelligensebb, erősebb fejlesztése hozta össze, miért ne közeledhetnénk mi is ilyen meggyőződéssel Kassához?

De tovább is mehetünk: Sátoraljaújhely színészete még jobb, még üdvősebb összeköttetéssel kapcsolod- hatik Kassához, mint a felsorolt városok az ő szinészeti gócpontjukhoz. Mert amig azok egy része egymástól távolabb is esvén téli és tavaszi, sőt nyári szezonná is osztatnak fel, addig a kassai társulat itten a tél folyamán őt hónapon át (egy teljes téli idény) hetenként két előadást tartana, az idény másik részét pedig virágvasárnaptól kezdődő 40 előadásra, tehát a tavaszi idényre terjeszti ki. (Most csak kivitelesen kezdődik május 10- től, mivel Komjáthy addig még kötve van Debreczenhez)

De fölösleges ezt a kérdést tovább is fejtegetnünk. A közönség körében népszerű a terv. Szívesen örül, hogy nagyszerű társulat, fényes kiállításban, a legfrissebb és a leggazdagabb műsorral ki fogja most már egészíteni a múlt tél csonka és rósz idényét is.

A mint már meg is említettük a szinügyi bizottságot éppen ez a helyes intenció vezérelte, mikor javasolta a város tanácsának hogy a színházat Komjáthy Jánosnak a vidék egyik legelső rendű igazgatójának kiadja. És tekintettel arra, hogy ez idény kiadásával a téli idény hátrányai után most mintegy kötelességet teljesítenek a közönséggel szemben, a város ne terhelje meg az igazgatót bérfizetéssel. És most arról értesülünk, hogy a város tanácsa kiadja ugyan a színházat a májustól kezdődő 4—5 hetes idényre, de csak napi 25 korona bérfizetés mellett.

Arról tudunk, hogy magánvállalatok napibért követelnek és vesznek a szinigazgatóktól, de arról, hogy egy magyar város a magyar színészete gondozójától egy magyar színtársulattól napibért követeljen még eddig alig hallottunk.

A magyar városok nem azért emelnek palotákat, nem azért áldoznak ezreket és milliókat a színházaikért, hogy azok költségeit a magyar színészet megadóztatásával bevasaiják, hanem nemes felbuzdulással, sokszor nehéz anyagi helyzetükben áldozatot hoznak azért, mert sovén érzésük lelkesedéssel karolja fel a magyar színészet ügyét.

A városok nem bórházakat építenek a színházaikkal, mert akkor inkább építhetnének ezért a pénzért pl.szállodát. Hisz a kávéház, korcsma sajnos, nálunk is reálisabb jövedelmi forrás, mint a színház.

Mi hisszük, hogy a polgármester, aki oly lelkes hive a magyar szin- ügynek, módot fog találni arra, hogy a várost és a magyar színészet ügyét sértő ezen tanácsi határozat — meg- javittassék.

Zemplén

politikai hírlap

megjelen minden második napon

és pedig :

kedden, csütörtökön és szombaton este megelőzve minden más megyei lapot közöl pontosan és kimerítően

vármegyei, városi, községi ügyeket.

Hírrovatában, törvényszéki, köz- gazdasági, ipar és kereskedelmi rovataiban a tudósítók egész légiója mindenről pontosan, gyorsan és hűen tudósítja.

Irodalmi, tanügyi és színházi közleményeit kicünő belső dolgozótársai látják el.

A „ZEMPLÉN“

előfizetési ára: egész évre . . 12 korona, félévre ... 6 „

negyedévre . . 3 „

Hirdetések jutányosán felvétetnek.

HÍREK.

Boldogabb sors reánk férne.

Meleg, meleg, miért csaltál Rügyet, bimbót ki oly korán ?

Nincs még tavasz, egymást váltja Szolid napfény, bőszült orkán. Jöttödre a kemény rügyek Kinyitották a kelyhüket S te elszálltál, ők csalódtan Várják uj ébredésüket.

Jöjj majd később egy hajnallal, Mikor jön a fecske, gólya,

S két partja közt mogduzzadva,

Zug a völgy pici folyója.

Maradj még te lont s meleged Ne űzzön játékot velünk ?

Elég vihar sújtja úgy is,

Önálló, szabad nemzetünk.

A csalfa játék sokszor volt Szemfedője már hazámnak,

Könnyel, vérrel szerzett javán Most is mások lakomáznak.

Ne tetézd a búnk bánatunk,

Mely a tengerbe sem férne ?

A sok kifolyt vér s köny után Boldogabb sors reánk férne,

Tokaj, 1902. március hó 2-án,

Göncz; Bertalan, áll. igazgató tanitó,

— Személyi híreit. Dókus Ernő a sátoraljaújhelyi kerület orsz. képviselője városunkban időzik. — Matolai Etele Király-HelmeczrŐl, hol az idei fősorozáson polgári elnöke volt a sorozó bizottságnak tegnap hazaérkezett Sátoraljaújhelybe. Holnap a vármegye székvárosa részéről kezdődő ujonco- záson, úgyszintén az újhelyi járásban folytatandó fősorozáson is ő fogja ellátni a polgári elnökséggel egybekötött teendőket. — Barthos István honvédszázados Budapestről, ahol több heti szabadságát töltötte, hazaérkezett.

— Március 15. Á városi kaszinó választmánya tegnap tartott ülésén tanácskozott március 15-nek megünneplése felől. A csekély számban ösz- szegyült tagok azonban nem határoztak, hanem 3 tagú bizottságot küldtek ki, amelynek feladata lesz a függetlenségi kör és a városi dalárda küldötteivel megállapodásra jutni az ünneplés módozatai iránt. A kiküldöttek ma este fognak tanácskozni.

— A sárospataki főiskola ifjúsága a magyar szabadság ünnepnapján március hó 15-ikén az ev. ref. főiskola imatermében délután 3 órakor hazafias ünnepélyt és este a városháza összes termeiben táncmulatságot rendez.

— Elmaradt hangverseny. Sajnálattal értesülünk arról, bogy a zseniális kis hegedümüvésznő Geyer Stefi, mai napra hirdetett hangversenye elmarad.

— Kálvinista tanárgyülés. A nemzeti közművelődés erős oszlopai, a nemzeti szellem hivatott, lelkes ápolói a magyar református tanárok, a folyó évi április hónap elején országos nagy gyűlést tartanak Debrecenben, amelyen megalakítják és szervezik az országos református tanár- egyesületet. Debreczen város kálvinista magyarsága örömmel fogadja az ősi falak között a magyar tanügy katonáit és hogy ezen fogadtatás minél testvóriesebb legyen, lelkesen járul ahoz. Evégből helyi nagy rendező-bizottság is alakul, melynek alakuló gyűlésére Dóczy Imre elnök külön meghívóban hivta meg az érdeklődőket.

— Sorozás. Sátoraljaújhelyben a fősorozás e hó 8-án, szombaton veszi kezdetét. A sorozó bizottság tagjai már tegnap délután városunkba érkeztek.

— Uj ügyvéd. Dr. I’sépy Tihamér, Fsépy István fia, e napokban jó sikerrel letette az ügyvédi vizsgálatot. A legfiatalabb, kitűnő képzettségű ügyvéd Ujhelyben nyit irodát.

— A főgimnázium diákjai Rómában. E hó folyamán az országból több zarándok csapat fog Rómába utazni. Értesülésünk szerint a sátoraljaújhelyi főgimnáziom felsőbb osztályának több tanulója készül az érdekes nagy útra, a szép Olaszországba, ahol annyi a látni s csodálni való. Az ifjakat Hadady Géza kr. tanár fogja vezetni.

— Szerencsétlenül járt aljárás- biró. Zempléni Moskovitz Iván ho- monnai aljárásbirót — mint tudósítónk írja — súlyos szerencsétlenség érte : Kezén megsebesült, s a könnyű seb vérmérgezés folytán olyan veszedelmessé lett, hogy az aljárásbirót egy budapesti szanatóriumba kellett hozni, megoperálás végett. Moskovits Iván jegyese egy előkelő budapesti család leánytagjának, s az esküvőt éppen most akarták megtartani.

— Ruby Pál gyilkosa. Homonnán tavaly julius 14-én Ruby Pál aljá- rásbiró egy társasággal kirándult a Szirtalja-erdőbe. A mulató társaságot három részeg legény lepte meg az erdőn, s illetlenül nevetni kezdett az asszonyokra. Az albiró egy darabig tűrte a legények iiletlenkedósét, de azután rájuk szólt, hogy menjenek

tovább. Ruják István, az egyik legény, igy szólt:

— Megyünk, de csak rendjén- Az embereket Isten nevében kell ut. jókra küldeni.

— Menjetek hát Isten nevében, szólt az albiró.

— Menj te is Isten nevében, kiáltott föl Ruják, s a halántékon döfte késével az albirót. A kés megakadt a sebben s mire a társaságban levő orvos kivette, Ruby Pál kiszenvedett. A sátoraljaújhelyi esküdtszék szándékos emberölés bűntettért tizenöt esztendei fegyházrá ítélte Rujákot. A védő és az elitéit semmiségi panaszt adott be, de a Kúria harmadik büntetőtanácsa e hó 3-án Tassy Pál koronaügyész-helyettes indítványára a panaszokat elutasította.

— Szivetrázó szerencsétlenségről értesít bennünket homonnai levelezőnk. Egy galíciai gyermekvédő intézet tulajdonosnője két gyönyörű ikerlányával a mezőlaborczi állomáson várta a Przmysibe induló vonatot. Mikor a vonat a legnagyobb sebességgel az állomásra berobogott, a fiatalabbik leány, épen a sínre lépett, az idősebbik, hogy testvérét megmentse hozzárohant s el akarta rántani. E percben a vonat mind a két testvért elütötte s anyjuk és az egész közönség szemeláttára darabokra tépte. Az anya leányainak e borzasztó halála láttára megőrült.

— Nópmozgalom. Sátoraljaújhelyben anyakönyvi statisztika szerint, február havában született 66, (ebből törvénytelen 11), elhalt 44 egyén.

— A stuttgarti gyilkos Miskol- ezon. A miskolezi rendőrség egy Sni- gorowicz Emil bratysowi illetőségű csavargót tartóztatott le. Valószínű, hogy egyike a Stuttgartban elkövetett gyilkossággal gyanúsított egyéneknek. A rendőrség kimerítő jelentést tett Stuttgartba s a fényképét is megküldte az ottani állami ügyészségnek, honnan ma az a sürgönyuta- sitás jött: »Snigorowiczet gyilkosság gyanúja miatt adják át az ottani illetékes bíróságnak. Allamügyész.“ A rendőrség ennek alapján átadta a miskolezi kir. ügyészségnek, hol a kiadatás letárgyalásáig még fogva marad. A Stuttgartban elkövetett gyilkosság rövid története az, hogy az ottani kir. udvari mosókonyha egyik helyiségében Wirth Borbála ismert modell-nőt egy napon éles késtől származott sebtől halva találták. A gyilkosságot előző napon, két ismeretlen férfi járt Wirth Borbálánál, kik közül a körözés minden részlete ráillik Snigorowiczra. Ennek elkövetésével gyanúsítja a stuttgarti állam ügyészség s kiadatását is kérni fogja. A veszedelmes csavargót külömben Glognicz is kihágásért körözi.

— Meteor jövendölése márcziusra. Februárius hava sem hozott állandóbb hidegebb időt, a leghidegebb természetű csomópontok is alig voltak képesek kevés s rövid néhány napig tartó fagyot előidézni. Okát ennek adnunk igen nehéz, mivel csak ritkán van alkalmunk ily abnormális télnek a megfigyelésére. Fokról-fokra haladva, azonban ennek az okát is meg fogjuk találni, mert a mi természetben van annak mindnek megvan a maga törvénye. Időjelzőnek nevezett műszerem segélyével, miként már megírtam, mindenki által szem- lélhetőleg látható, hogy a párafelhőzet csapadék mennyiségének keletkezését légkörünkben legnagyobbrészt a bolygók közeledését követő távolodás, tehát a legsüritést követő'“ lég- ritkitás folytán állt elő. Márczius havának újra igen sok a csomópontja, különösen első felében. Ezek a jövő hó: 1., 2., 3., 6., 7., 8., 10., 12., 13., 16., 24., 29-re esnek s igy a hónap egész első fele csupa változatos időt igéi- és pedig 1—6-ig hideg, száraz természetűek, amelyeknek hideg hatását azonban a 7—10-ig jövők felette befolyásolják, miután ezek enyhejelleget képviselnek. Végre 12—16,