Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-02-23 / 8. szám

Molnár Bélát, a ki annyit fáradt s akinek érdeme a fényesen sikerült este — számtalanszor hívták a lámpák elé. — A társaság a legjobb hangulatban látott hozzá a csárdáshoz, mikor Károly rákezdte: „A ki a babáját igazán szereti — akármilyen havas eső esik mégis felkeresi.“ — Túrra, sajnos, a zsúfoltság miatt gon- golni sem lehetett, pedig nagyon sokan voltak, kik rajongnak a „bostonért.“ sz.

— Nevetö-est. Sauerteig Morelli, e város közönsége előtt már ösmert bűvész-komikus, mimikus, karikatur-müvész stb., ma vasárnap a városi színházban családias jellegű nevető-estét tart. A bűvész-komikus újonnan betanult csodás mutatványaival és kitűnő humorával mindenütt, legutóbb Kassán is, nagy tetszésben részesült s hisszük, hogy itt 's méltán megérdemelt pártfogásban fog részesülni. — Sauerteig 200 koronát ígér annak, a kit ez estén meg [nem nevettet. Bizik ezen merész ígéretében és méltán, mert a hosszú hajú mimikus-komikus. megjelenése és hirtelen eltorzított arca máris nevetésre gerjeszti a legkomolyabbakat is. — Menjünk el tehát hozzá mindnyájan — nevetni.

— A „Zemplén“ fekete táblája. Ösmert kézből vettük e föltétien hitelt érdemlő sorokat: Megyebeli Tokaj nagyközség felső, végén, vagyis a Bodrog-Keresztur felől lévő vámház mellett, ott, hol az országút legközelebb esik a hegyhez és a hol a hegy és Bodrog folyó közé van beél$elve az országút, szándékoznak a tokajiak, illetőleg a tokajiak jogán szándékozik egy vállalkozó kőbányát nyitni, sőt már ez előtt két évvel hozzá is fogtak a megnyitáshoz, de akkor a kövek robbantásának egy emberélet esvén áldozatul, a főszolgabírói hivatal azt a „Patkó“ nevű bányát betiltotta. De mily csoda! Az a Tokaj városi képviselő- testület, a mely elébb a főszolgabíró engedélye ellen fellebbezett, most a „Patkó“ megnyitása mellett határozott! hogy úgy mondjam, „Fordított Ivabai a zászlón!“ Régi anekdota, de — a mint a figura mutatja — ma is előfor- dúl . . . Csodálatos, hogy a tokajiak, a városukba vozető egyetlen egy országutat ilyesmivel veszélyeztetik a mi városuknak nemcsak közforgalmát, közérdekét, hanem az egyes polgárok, gazdák, kereskedők, iparosok érdekeit is igen sérti és veszélyezteti, mert városukra nagy hátrányt szülhet. Mert ki fogja életét és testi épségét kockára tenni szekeren, vagy kocsin, a mikor, ha már Tokajba bemennie muszáj, körül Szerencs fele, a vasúton bemehet, a nélkül, hogy ott tovább időzne, mint a menynyire a jbiróság, szolgabirói hivatal, kir. közjegyzői hivatal, vagy adóhivatalnál kötelesen időznie muszáj. És éppen a tokajiak engednek meg ilyesmit maguknak, épp ők riasztják el maguktól és városuktól a közönséget, a kik járásuk más több nagyközségeitől évtizedek, mondhatni félszázad óta támadtatnak azzal a nem alap nélkül való indokkal, hogy a járásbíróság, főszolgabírói hivatal, adóhivatal, kir. köz- jegyzőség és a többi hivatalok Tokajban, nam a járás központján, hanem a járásnak a szélűn, illetéktelen, mert nehezen hozzáférhető, a járás többi községei oldaláról csak nagy fáradsággal, költség és időveszteséggel megközelíthető helyen vannak elhelyezve és ezek a hivatalok pl. O.-Lisz- ka székhelylyel sokkal megfelelőbben, a közönség kényelmére sokkal célszerűbben helyeztethetnének el. Sokan azt hiszik és talán helyesen jósolnak, hogy a „Patkó“ bányagödör — Tokajra nézve — a járási hivatalok elvesztésének a sírboltja lesz. Megérdemelnék, mert tud-' hatnák azt. És ezt a körülményt az ügyben határozó hatóságok figyelmébe ajánljuk, hogy a dinamittal való robbantásoknál gyakran megtörténik, hogy a dinamit-hüvely, a mely gyutacscsal összekötve van, be nem sül, és ily esetben nem mint Tokajban tervezték — vagy 2 óráig, de 3 napig sem lehet arra életveszély nélkül közlekedni! Beküldetett.

— Hírhedt betörők szökése. A kassai kir. törvényszék fogházából a múlt héten két felette veszedelmes betörő tolvaj szökött meg. Az egyik Gáspár Lajos asztaloslegény, a ki rovott múltú és legutób Aradon, Kassán és Miskolczon követett el merész betöréseket; a másik Baksai Sándor, nem kevésbbé gonosz zsivány, ki a Bodrogközön és Szerencs környékén hagyott maga után mint betörő rósz emléket. Az újhelyi rendőrség mind a két gazembert jól ismeri, mert mert Gáspár Lajos több héten át dolgozott egy itteni asztalos műhelyben, Baksai pedig hosszabb ideig a Hecskén lakott és onnan rendezte a vidékre kirándulásait.

— Csodaszámba megy azon rendkívül jó hatás, melyet a csuz és köszvényes bántál- makban szenvedők érnek el a hires Zoltán-féle kenőcs használatával. Oly betegek, kik már

I 20 c*v óta szenvednek es irdőket s különféle szereket eredménytelenül asználtak, e szer néhányszor: használata által meggyógyultak. T vegje 2 kor. Zoltán Béla yógyszertárában

— Hirtelen halál. E hó 15-én' Tokár Pál Rudabány ács kára való 80 éves parasztot a falu közelében az ut szóién halva találták. A. törődött aggastyán halálát szivszélütés okozta.

— Baleset. Súlyos baleset érte a minap Novák János vasúti napszámost. A mint a pályaudvaron két mozgó kocsi összekapcsolásával foglalkozott, jobb keze feje az ütközők közzé került s azt széjjel roncsolta. Roncsolt keze fejét másnap kórházban amputálták.

— Eladó egy kitűnő jó, divatos rövid, keveset használt zongora helyszűke miatt féláron. Cim a kiadóhivatalban.

— Meglepő hasonlatosság. Anya: Mit csinálsz fiam? Fiú: Semmit sem, mamai — Anya: Meglepő, mennyire hasonlít ez a fiú az apjához I

— Virágzó család. A: Ez az igazi virágzó család 1 — B : Hogy-hogy ? — A : Az anya a kalapján hordja a rózsákat, a leány az arcán, — az apa meg -az orrán.

fjjSjjjr* T. tudósítóinkat kérjük, hogy a „Zemplén“ megjelenésében bekövetkezett változásokra való tekintettel lapunk számára közleményeiket kellő időben legyenek szívesek postára adni 1

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1902. évi, egyszersmind a VIII. évfolyamnak februáriusi füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Zem- plén-vármegye történeti földrajza. XL. közi. (Vég- Ardó). Irta:- Dongó Gy. Géza. — 2. Zemplénvármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (71. folyt.) Latinból: Matolai Etele. — 3. Történeti jegyzetek Zemplénvármegyéről. (71. folyt.) Latinból : Dongó Gy. Géza, — 4. Babotsay Izsák naplója. (23. folyt). Közli: Hubay Kálmán. — 5. Újabb adatok ’Sennyey Pongrác br. élettörténetéhez. (VIII.) Irta: Lojda József. — 6. Szirmay András naplója. (64. folyt.) Közli: Karsa Ferenc.

— 7. Bodrogközi tájszók. (II.) Gyűjti: Berecz Károly, id. — 8. Levelesláda. Bocskay István végrendelete. (II.) Közli: Dobv Antal. — 9. Bocskay-irományok. (XII.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 10. A Rákóczi-féle adománylevelekből. (XVII. és XVIII) Közli: Dongó Gy. Géza. —

11. Irodalom A „Nagy Képes Világtörténet“ - ről.— 12. Tárca. Jechiel Seraga, a zsidó orvos. Irta: Fischer Armin. — 13. A szerkesztő postája.

— 14. Függelék. A Bocskay-család nemzedékrendje. (I—III. Táblázat,) Összeállította: Doby Antal. — A havonkint 2 nagy ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 6 K. azaz: hat korona. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története érdekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban is folytatódik a községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal még szolgálhatunk. — Ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel: 1 kor. 90 fillér.

Aprópénz. Ez alatt a kollektiv cim alatt adta ki Budapesten a Singer és Wolfner cég a Szomaházy elbeszéléseit. Szomaházy elbészélé- seiben van valami bájos kedvesség, ami kívánatossá teszi az olvasó előtt. Egy neme az a derűs életfilozófiának, amely még a legszomorubb dolgoknak is vidám szint kölcsönöz. Az élet úgyis elég szomorú, vegyük hát ki belőle azt, ami élvezhető, mondják mások; ő azonban igy állítja föl a formulát: Az életben van elég öröm, vegyük hát ráadásul azt a kis szomorúságot. „Aprópénz“ -nek nevezte el Szomaházy ezt az ő legújabb kötetét. Elfogadjuk ezt az elnevezést a történetek terjedelmére, de nem azok értéke szempontjából. A jól cizelált, finomul kiformált csecsebecsék benyomását teszik azok. A könyv ára bekötve 1 korona. ,

Magyar ünneplő.. Életrevaló és hazafias eszmét vetett fel az Ébredés politikai hetilap legújabb száma. A magyar ünneplőt akarja megalkotni, mint oly célszerű diszmagyar viseletét, a mely zsúrokon, táncmulatságukon, ahol a prémes, csizmás magyar ruhák alkalmatlanok, pótolni volna hivatva a frakkot. Nemes Mihály festőművész, a Magyar viselettörténet ismert megalkotója, mindjárt négy képben meg is tervezte a magyar ünneplőt, a szerint, a mint olcsóbb vagy drágább kivitelre van szükség. Az uj diszruházat, célszerűségénél és olcsóságánál mindenképen alkalmas arra, hegy a frakkot a rég óhajtott magyar ünneplővel helyettesítse. Az Ébredés most meg fogja szólaltatni e viselet mellett a magyar közélet előkelőségeit s a főváros gavallérvilágának vezetőit. A ki ki-\rártncí a ma^uQp Virmonlfírp Etnnpír plIríilHi nv

Váczi-utca 21.

a

alakjai. Egy óriási kompozíció, a hol mindon nagy alak ogy-egy eszmét- képvisel, s színre, alakra, kontúrokra, végtelen eltérés van a szomszédos akt,", k zöti Is/ A Nagy Képes Világtörténet most megjelent lóé füzetében előttünk van a Medici Mária festménye, melyet Porbnsz Ferenc festett. Óriási, széles, malomkerék-szoknya födi a testét, elvész benne az emberi alak; hegyes derék gyöngygyei hímezve, óriási nagy Stuart-gallér a nyak körül és az egész szép női alakból nem látszik semmi más, csak a fő, a szemek mély tekintete, a finom metszésű orr és száj, a gömbölyű arcok és valami a hajból, a melyet elföd az ékszer, elfödi a fület is és beleakasztva két óriási gyöngyszem. És szabadon van a két kéz, szétterítve a nehéz rokolyán. A csuklyót elfödi a karperec, az ujjak közt a csipkezsebkendö. Ez az a kor, a mikor az emberek testüket, lelkűket rejtik egymás elől. A kendözés korszaka ez testben, lélekben. Meglátszik előre vetett mesterséges fénye XIV. Lajos korának, a pózolás kezdődő korszakának. A Nagy Képes Világtörténetből megjelen miu den héten egy füzet. Ára : 60 fillér. Kapható, havi részlet fizetésre is, Ujhelyben a Lővy Adolf könyvesboltjában.

„A Magyar Bazár“ január elsején lépett harminc- hetedik évfolyamába. E hosszú múlt minden dicséretnél hathatósabban bizonyítja a minden izében előkelő és minden igényeknek megfelelő divatlap kitűnőségét. Kóthetenkint megjelenő füzetei kimerítő tudósításokat közölnek angol és francia divatról, a ruha és fehérnemű varrásról, a lap e mollett magyarázatokai ellátott kézimunka-lapokat, valamint külön szabásiveket és divatképekot is nyújt. Kitűnő cikkelyekben ismerteti a háztartás, kertészet, gyermekápolás és nevelés kérdéseit, valamint a szépség és egészség ápo - lását Szépirodalmi része egy külön szépirodalmi lapot pótol. Előfizetése : negyedévre 3 korona, félévre 6 korona Mutatványszámot szívesen küld a kiadahivtal: Kerepesi ut 64.

Kis Lap. Ama nagyon is ritka kincsek közé, melyeket a külföld is irigyel tőlünk, tartozik a mi kedves, régi gyer- mekujságunk, mely immáron a harminckettedik évbe lépett. Uj folyamát megifjodva kezdi a Kis Lap, mert Forgó Bácsi, a lap megalapítója, a szerkesztés gondjait megosztotta Roboz Andorral, a gyermekirodalom egyik lelkes ápolójával, ki tanár létére a gyermekvilággal állandó benső összeköttetésében áll. A Kis Lap előfizetése, negyedévre 2 kor. összeg, a Kis Lap kiadóhivatalába küldendő. Athenaeum Kerepesi-ut 54.

A szocializmus és a magántulajdon Irta Flórián Károly, a jog- és az államtudományok doktora, az eperjesi jogakadémia nyilv. rk. tanára. Különlenyomat a Huszadik Század-ból. Ára 80 fillér. Kapható a Révai Samu könyvkereskedésében Eperjesen. Szerző — kit nem régiben »sub auspiciis regis‘ avattak doktorrá a kolozsvári tudományegyetemen — ebben a tanulmányában az egyes szociális irányoknak a magántulajdonhoz való viszonyát fejtegeti. Melegen ajánljuk mogvótelre és elolvasásra.

Egyesületi élet.

A Zemplónvármegyei gazdasági egyesület a következő körlevelet adta ki:

Tisztelt küldötíségi tag url

Van szerencsénk értesíteni, hogy a miniszter urak Budapesten, f. hó 25-én (huszonötödikén) d. u. 4 órakor fogadnak közösen a miniszterelnöki palotában.

Az iudulás, legalkalmasabban, hétfőn a déli személyvonattal, esetleg az éjjelivel történik, mely vonatokra a gazdas. egyesület által kiállított igazolvány alapján 330/s engedményes jegy a pénztáraknál váltható.

Családtagok részére kedvezmény nem adatott.

Tekintve, hogy elszállásolást kevesen kívántak, elszállásolásáról mindenki önmaga gondoskodik.

Gyülekezés a Vigadó étkezőjében egy órakor, honnan ebéd után együttesen vonulnak fel.*

Az izr. betegsegitő egyesület folyó hó 20-án megtartott jubileoma és az utána következett közvacsora — a mint tudósítónk írja — fényesen sikerült és minden várakozást felülmúlta. A vezetőség nagyon meg lehetett elégedve nemcsak a nagy részvét, de különösen a jótékony egyesület javára befolyt adakozások szép sikerével. Az ünnepet kiburchuta főkántornak és énekkarának zsoltár éneke azután pedig a nemzeti Himnusz szép előadása nyitotta meg, — Nagy tetszésben részesült a egyesület története is, melyet Kaufmann Arminn irt és olvasott fel. Végezetül Wain Kálmán, a hitközség főrabbija, emelkedett hangú egyházi áldást mondott az egyesületre. — Az ünnepség befejezésével megkezdődött a közvacsora, mely az Ízletes ételek és jó bor mellett igen kedélyesen folyt le. — Nem volt hiány szép felköszöntök- ben sem. Elsőnek az öreg Singer-bácsi szólalt fel, szép és megható szavakban ecsetelvén Jja betegsegités nemes voltát, eltette az egyesület tagjait; utána Rosenberg eltette az egyesület volt és jelenlegi vezetőségét: végre Linksz dr. hitszónok hosszas beszédben fejtegette az egye- let feladatát és a jövőben követendő magatartását ; — Zinner Henrik hitk. elnök szép szavakban a jó szivű adakozókra emelte poharát, közben Eibuschute főkántor az adakozókra mondott áldást. — A közel 200 főnyi résztvevő közt több mint 700 korona folyt le a jótékony

Lapunk nyomatása közben vettük a következő sorokat : A f. évi februárius 24-től bezárólag 1902. március hó 15 ig érvényes kedvezményes jegyek már megérkeztek és az eddig jelentkezett küldöttsógi tagoknak szétosztottak. A szives érdeklődők tudomására hozzuk, hogy

dasági egyesület titkári irodájában és a ki arra igényt tart a e titkári hivatalában vagy a központi rendező bizottság tagjainál, Hornyay Béla dr. és Tiu ráaszky Lász

tttt&vH t IX, melléklet«