Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-02-23 / 8. szám

1902. Február 23. I. Melléklet a „Zemplén*1 8. számához. Munkások forrongása. A mit Trieszt­ben a múlt héten katonaság közbelépésével úgy­szólván vérbe fojtottak a hatóságok, t. i. a mun­kások zavargását, most meg Spanyolországban tört ki, azért a spanyol kormány kihirdette az ostromállapotot. Hírek az országból. Erzsébet szobor csoportozatok. Buda­pest székes fővárosban az országos kormány nemzeti közadakozásból szobor-csoportozatot fog emeltetni a Szent-György-téren s pedig az onnan eltávolitott „Henczi-szobor“ helyére. Hazai kép­faragó művészeink, szövetkezve kiváló müépi- tészeinkkel gyönyörű, alkotásokkal pályáztak, melyek közül hogy melyik-ó lesz az elsőség dija, még nincs eldöntve. Az országgyűlés képviselőháza f. hó 19.és 20. napjain szünetet tartott tanácskozásában, mivel Széli Kálmán főminister és rainistertár- sai Béesbe utaztak a iíeiner-főhercegék arany- lakodalmi ünnepségökre. Holub Emil dr. a „magyar Stanley“ ki­váló tdrmészettudós és kutató, ki 1873-tól 1887-ig öt utat tett, Afrikába, hosszas és kínos szenve­dés után Bécsben f. hó 21-ón elhunyt 55 éves korában. — Nevét Klió beírta kitörülheteilenül a közmivelődés történetének halhatatlanjai sorába. Különfélék. — Kinevezés. Hlavathy József újhelyi kir. főügyész-helyettes, kir. itétőtáblai ranggal és címmel, a szabadkai törvényszékhez bíróvá neveztetett ki. — A pápa jubileoma Ujhelyben. XIII. Leó pápa őszentsége f. hó 20-án ünnepelte 25 éves uralkodásának jubileomát. E napon a kato­likus egyház ünnepet ült. Ujhelyben a róm. kát. templomban hálaadó istentisztelet volt, melyen a szószékből felolvasták Bubics Zsigmond kassai megyés püspöknek erre az alkalomra irt pásztorlevelét. A jubiláris misén ott volt Hadik Béla gr. főispánunk is több vármegyei tisztviselő kíséretében. — Mároius 15. A magyar szabadság haj­nalhasadásának évfordulóját, értesülésünk szerint, Sátoralja-Ujhelyben ez idén is megünneplik. A mozgalom az ünnepnek miként való megtartására, mint máskor most is, a városi kaszinóból fog kiindulni. — Jótékonysági statisztika. Az újévi gratulációknak jótékonycélra szolgáló megváltá­sát immár tizenötödik éve múlt, hogy gyakoroltuk a „Zemplén“ utján vármegyénkben. Az idén be­gyült ezen az utón lapunk kiadóhivatalához 59 korona, mely annak idejében átadatott rendelte­tésének, t. i. az újhelyi árvaház pénztárának. Az 1887 év végén léptettük úzusba a B. u. é. k.- s bilé- ták megváltását. Azóta máig befolyt összesen: 713 korona váltság, a mi bizonyára szép tanúbizony­ság arról, hogy közönségünk nem vonakodik az áldozattól, ha arra nemes emberbaráti intenció­val felszólítják. Kalapot emelve mondunk kö­szönetét édes mindnyájoknak, kik az apátián anyátlan szegény árvagyermekek ellátására ily I módon is szives készséggel áldozták koronáikat. I ' És kérve-kérjük mindnyájokat, hogy jövendőre is, ha majd szólítja őket a «Zemplén“, ne sajnál­ják letenni áldozati koronáikat az emberszeretet oltára ! Még egyszer mindazok, a kik újévi gratu­lációikat kérő szavunkra megváltották : fogadják egyenkint és mindnyájan legőszintébb szerencse- kivánatainkat. A „Zemplén“ szerkesztősége és kiadóhivatala. — Az újhelyi líossuth-szoborra. Harsa Ferenc t. bátyánk és érdemes munkatársunk, 10 (tiz) koronát juttatott el hozzánk, hogy ado­mányát csatoljuk a „Zemplén“ gyűjtéséhez. (Ed­digi gyűjtésűnk: 271 K. 10 f. É legújabb ado­mány hozzáadásával a sátoralja-ujhelyi tk. pt. 14,367. és 14398. sz. betéti könyveiben gyümöl­csöző összeg : 271 K. 10 fillér (kétszázhetvenegy K. 10 f.), megjegyezvén, hogy fenti összegbe a 1901. júl. 1-tőí folyó kamat is be van számítva. — Az egri Dobó-szoborra lapunk szer­kesztőségéhez eddig begyült 9 K 75 f.-t (kilenc korona és hetvenöt fillért) a sátoralj a-uj helyi tk. pt. 18,766. sz. betéti könyvében a „Zemplén“ szerkesztőjétől mai napon átvettem. — Sátoralja­újhely, 1902. febr. 22-én. hhlert, laptulajdonos. — A b.-kisfaludi honvéd-emlékoszlop fentartására a „Zemplén“ szerkesztőségéhez be­folyt 145 K. 46 fill, (száznegyvenöt korona és negyvenhat fillér) értékű, a Zemplén m. kér. ip. term, és hitelbank 4339 sz. betéti könyvében kezelt összeget, megjegyzésével annak, hogy a fentirt összegbe az 1901. dec. 31-ig folyt kama­tok is be vannak jegyezve, a „Zemplén“ szer­kesztőjétől további őrzés végett átvettem. Sátor- alja-Ujhely, 1902. évi febr. 22-én. Éhlert, sk. a „Zemplén“ kiadótulajdonosa. — Dalosaink hangversenye. Fényes műélvezetben lesz része közönségünknek a f. évi március 22-én, szombaton, a városi színház­ban. — Ugyanis a dalárdisták e napon nagy­szabású hangversenyt rendeznek részben a sa­ját alaptőkéjöKnek gyarapítására, részben pedig a helybeli Kossuth-szobor javára. A rendező­bizottságnak, élén lelkes és kitűnő elnökével, pom­pás műsort sikerült összeállítania nemcsak, de si­került a hangverseny iránt városunkban és kör­nyékén felkölteni a nagyközönség érdeklődését. A műsor a következő : I. Éji varázs. „Storch“- tól, énekli a dalárda. II. Baba. Monológ „Cató“- tol, előadja Hönsch Ica k. a. III. Schubert, „Es-dur“ vonós négyes, előadják Dauscher Mik­lós, Szeretin Hugó, Küzdy István és Mihályfi József urak. IV. Veroli, „Álarcos bál“, nagy ária, énekli Sebeők Sári k. a., zongorán kiséri Háner János ur. V, Virág-énekek Dr. Bródy- tól, énekli a dalárda. VI. a) Lili-keringő. b) Modell. „Biri-biri“- kupié. Énekli: Komlóssy Emma k. a., zongorán kiséri: Harsányi Gyula ur. VII. Kuruc dalcsoport. Gordonkán előadja : Oichváry Ernő ur, zongorán kiséri: Nyeviczkey Gabriella k. a. Vili. Verdi „Troubadur“ bőrtön ária. Énekli: Sebeők Sári „k. a., zongorán ki­séri : Háner János ur.. IX. Magyar népdalok, énekli a dalárda. — Külön meghívókat nem ad­nak ki, hanem plakátokkal hirdetik majd a hangvarsenyt. Jegyek válthatók lesznek : Szent- Györgyi Vilmos ur üzletében. Helyárak: Föld­szinti páholy 20 kor. Elsőemeleti páholy 16 kor. Páholyülés: az első sorban 4 kor., a második természet alkotta azilumát képezi, a környéken tanyázó apróbb vadféléknek. Á szénaboglyák egytől-egyig körül vannak éve. Némelyik any- nyira szét van ciháivá, hogy szinte betaposódott a hóba. Itt-ott az almozás nyomai is láthatók rajta. Le van heverve, össze van vágva, hogy szinte látszik milyen jóizüet szundíthatott, a me­lyik bele vetette magát. A bokrok szél alatt lévő oldalán, a boglyák mellett, mint egy kisebb nyáj egymásnak közvetet­ten közelében, két csapat őz is pihen. Bakok, suták, öregebbek, fiatalabbak elszórva vegyesen. Egy részök lábaikat maguk alá szedve szundi­kálnak a többi meg lassan kérődzik. Lábon csak két bak van. Ott moszatolnak a boglyák mellett, ki-kicibálnak egy pár szálat a jó szagu száraz szénából, lecsipkekedik a boglya tövében itt-ott kilátszó friss füvet, és ha valami izletesebb fa­latra akadnak, első lábaikkal tovább bontják a fagyott hótakarót. Néha figyelve állanak meg. Nyakukat magasra nyújtva élénken jártatják kö­rül okos fejüket, szemeiket pedig naiv kíváncsi­sággal függesztik a gyanús irányba, közben böf­fentenek egyet-egyet, aztán, ha gyanujok elosz­lott, lomotolnak. A vadorzó a tisztás szélétől pár lépésnyire beljebb húzódik meg. Kutyáját fekvésre erősza­kolja, ő maga pedig féltérdre ereszkedve legug­gol. Szemei, a vadász szenvedelemtől lázban égve, merően bámulnak az előtte feltáruló gyö­nyörű képre, kezei görcsösen szorongatják az ócska'flintát. Mohó figyelemmel kiséri a két bak minden mozdulatát. Fegyverét, ha valami ked­vezőbb állást kap, arcához emeli, de aztán me­gint lebocsájtja. Még mindig biztosabb állást remél. Egyszer aztán az egyik bak, a mint finom hallóérzékét valami gyanús nesz csapja meg, nagyot dobbant és hirtelen felveti a fejét. Egy pillanatig állva marad. Aztán szimatolni kezd, fejét előre nyújtja és pár lépést közeledik a gyanúsnak talált hely felé. A vadorzónak felvillan a szeme. A lehető legszebb lapocka-lövés áll előtte. Fegyverét nesztelenül emeli fel, a gyutacsot megigazítja rajta, agyát biztos fogással szorítja vállához, szeme kéjes érzessél siklik végig a rozsdás irányzékon s igy, mikor ujját a ravaszra akarja tenni, egy hatalmas rántás feldönti. Estében fegyvere egy hatalmas dörrenéssel sül el, ő maga pedig hanyatt vágódva terül el a nád közt. Mikor meglepetéséből felocsúdik, először arcához kap, a mely még akkor is sajog a tá­maszát vesztett agy hatalmas rúgásától az egész kirándulásból csak annyit tud, a mennyit lát és érez. Úgy fáj az arca és vérzik a szája. Ké­sőbb azonban, ltogy fájdalmai enyhülnek, eszébe jut minden. S mig kezei öntudatlanul bogozzák le a nadrágszijához kötött spárga maradványait, mérgesen fordul abba az irányba, a honnan az őzeket űző kopó csaholása felharsan s tehetet­lenségének tudatában csak annyit kiált a ku­tyája után: Megállj az árgyélusodat! Megállj csak gyere elő I . . . sorban 3 kor., a harmadik sorban 2 kor. Tám­lásszék 4 kor. Elsőrendű zártszék 3 kor., má­sodrendű zártszék 2 kor. Deákjegy 1 kor. — A sátoralja újhelyi reformátusok most csütörtökön tartott felolvasó^stéje is nagy­számú érdeklődő közönség jelenlétében folyt le. A rendes gyülekezeti ének után Harsányi István segédlelkész mondott buzgó imát, majd egy őskeresztyén házaspárnak, Aquilla és Priscillá- nak élete folyását, mint a valódi keresz- tyénység mintaképét, tüntette fel példa gyanánt felolvasásában a hallgatóságnak. Aquilla és Pris­cilla a Krisztus evangéliomáért a legnagyobb áldozatot meghozni nem csak kötelességüknek tartották, hanem azt hirdetni, a megalakúit cse­kély tagszámmal biró gyülekezeteket ápolni, azok tagjait kitartásra buzdítani, a krisztusi tu­dományokban oktatni, szent kötelességüknek tar­tották. A tartalmas felolvasás, felolvasónak az ős­keresztyén egyház történetének, különösen pedig az apostolok cselekedeteiről Írott könyv ösme- retónek teljes otthonosságáról iett bizonyságot. Felolvasását az igazi, hamisítatlan keresztyénség iránt élő szeretet hatotta át. — Majd Farkas Dezső sárospataki teológus — kitől mai szá­munk »Csarnok“-a hoz két hangulatos köl­teményt — szavalta el Madách Imre »Kará­csony“ cimü költeményét nagy hatással és a tőle megszokott ügyességgel; ezután Mes­ter Dezső, Osizy Béla, Nagy Béla és Szalay Béla urak énekeltek egy remek kuruc éneket,' Éneküket megérdemlett sok taps jutalmazta. — Ezután Juhász Jenő fgm. tan. tartott igen érdekes .felolvasást az ős egyiptomiak temetkező szoká­sairól, miknek ösmertetése közben betekintést engedett az ős egyiptomiak vallásába is. Ismé­teljük, hogy az igen érdekes felolvasáson meg­látszott, hogy az komoly és a művelődéstörténet őskori állapotaiba mélyen behatolt tanulmány­nak az eredménye. — Majd Kulcsár Ferencné úrnő énekelt egy részletet a „Bánk bán“ cimü dalműből, kellemes és ügyes előadással. — Vé­gül Hornyák Irén polg. iskolai tanuló szavalta el Jámbor Lajosnak A magvető cimü költeményét, helyes hanghordozással. A bezáró gyülekezeti ének után Harsányi István s. lelkész kijelentette, hogy még egy felolvasás lesz e télen és pedig februárius 27-én, mely alkalommal a vegyes énekkar is fog szerepelni. Egy jelenvolt. — Párbajozók sorsa. Az újhelyi kir. tör­vényszék a tegnapelőtt tartott főtárgyaláson ismét igen kemény Ítéletet mondott négy párviadalt vívó ur felett. Ezek közül Sz. és B. bodrog­közi urak két-két hónapi, A. és Sz. újhelyi urak pedig hat és öt heti államfogházra Ítél­tettek. — Dalosok mulatsága. Az „újhelyi da­lárda“ f. hó 15-én este a „Magyar Király“ ven­déglő étkezőjében sikerült dalos estét rendezett. Új elnökük, Eornszek Béla, ez alkalommal először jelent meg a vidám dalosok között, a kik számos, szépen sikerült kvartetet adtak elő. Hangverseny után az elnököt a dalos egyesü­let nevében Székely Albert dr. üdvözölte. A jókedvű mulatságot rögtönzött tánc rekesztette be. — Hangverseny Gálszéosen. F. hó 15-én, szombaton, fényesen sikerült hangver­senyt rendeztek a Gálszécsen építendő kórház javára Andrássy Géza gróf pártfogása mellett Molnár Béla dr. és Spillenberg József. — A bor­zasztó idő dacára Gálszécs és nagy környéké­nek intelligenciája zsúfolásig megtöltötte a bizony kis termet s tapsolt lelkesen a szebbnél szebb számoknak. — A hangversenyt Molnár Béláné úrnő és Maleher Béla úr nyitotta meg, zongorán négy kézre előadva Moskovszky „Däuser espag- noles“-ját. Precíz játékok nagyon tetszett. — Spillenberg Sarolta (Clair) és Bajusz Andor (Derblay) a „Vasgyáros“ 2-ik felvonásának nagy jelenetében olyan művészies dolgot pro­dukáltak, a mi a gálszécsieknek szokatlan volt műkedvelőktől. Kaptak is érte sok tapsot. Utá- nok Hartman kisasszony zongorán kotta nélkül játszotta bravúroson a Spinnenliedet Littolftól és egy Rhapsodiát Liszttől. Laubner Károly és Maleher Béla urak hegedű és zongora kettőse egyike volt a hangverseny legszebb számainak. — Utánok Dienes Marcsu lépett a pódiumra és a „Szórakozott kisasszony“ monológot adta elő pajzánul — természetesen, — bizonyosan az életből leste el hozzá a vonásokat. — Gortvay Aladárné Spillenberg Sarolta kísérete mellett Huszka Jenő bájos dalát ,.,A két vereb“-et és a „Katalin“ operetből az „Édes édes álom“ cimü románcot énekelte ezüstcsengésü hangján olyan előadással, hogy bármelyik koncert-énekesnőnek dicséretére vált volna. A lelkes ovációkat Rip „Levél áriájaival“ köszönte meg. — A hangver­seny befejező számául Bajusz Zoltán egy Fre- goli paródiát mutatott be. Énekesnőből pilla­natnyi gyorsasággal változott át Svengálivá, — betörővé majd pedig spanyol táncosnévá. — Mindeu változásánál nagy sigere volt, tüzes spanyol baleróját meg kellett ismételnie. —

Next

/
Thumbnails
Contents