Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-02-16 / 7. szám
1902. Február 16. II. Melléklet a „Zemplén' 7. számához. ki a világ legfönségesebb képeit és szobrait festette, négy négyszögméternyi kis szobában lakott, de müvei az égig érnek. Schakespeare egy rozzant, festetlen asztalon irta Hamletet, talán csakis hogy pénzt keressen — és az emberiség monarkája lett. De a hódítók nagysága csak addig tart, a mig kezűkből ki nem hull a kard. Az emberi tevékenységnek mindenesetre ez a legbrutálisabb formája s a világtörténetnek csak igen kevésszer volt igazán szüksége a fegyveres hősre. A tetterőnek különös magasabb foka diszii- csak a hősöket, hatásuk különben nem önmat gukból való. És midőn régi metszetekről elébünk tűnnek marcona alakjaik a babérfa árnyékában, vasöltözetük, rettenetes nagy csizmájuk, iszonytató kardjuk kezükben, csipkés nagy gallérjuk a fényes vérten, s mellettük az asztalra téve vagy az ágra akasztva a tollas sisak: úgy érezzük, úgy látjuk, hogy egy lejárt kor lejárt nagy embereivel van dolgunk. Az a póz, a melylyei ők tartják a kardot, már kiveszett a világból. Az emberiség fejlődése elintézésének az a módja, a melyet ők képviseltek, már lejárta magát. Egy-egy korban szükség volt reájuk, nyers erők és kegyetlen szenvedélyek összetűzésének megoldásánál. Ilyen volt az a viharos és véres korszak, melynek zajgása a westfáliai béke idején csendesült le. Ennek a kornak történetét olvashatni a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 149. füzetében. Á 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik dr., egyetemi tanár, ki egyszersmind a VIII. kötet Írója is. Egy-egy gazdagon illuszrált kötet ára díszes fél- bőrkötésbent 16 korona; füzetenkint is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján havi részletfizetésre is. A történőiéin olyan, mint egy óriás arányokban festett kép. Az idő végtelen vásznán egymásután és egymás mellett tiinnek fel a tömegek és az előtér nagy alakjai. Egy óriási kompozíció, a hol minden nagy alak egy-egy eszmét képvisel, s színre, alakra, kontúrokra, végtelen eltérés van a szomszédos alakok között is. A Nagy Képes Világtörténet most megjelent 150 füzetében előttünk van a Medici Mária festménye, melyet Porbusz Ferenc festett. Óriási, széles, malomkerék-szoknya födi a testét, elvesz benne az embori alak; hegyes derék gyöngygyei hímezve, óriási nagy Stuart-gallér a nyak körül és az egész szép női alakból nem látszik semmi más, csak a fő, a szemek mély tekintete, a finom metszésű orr és száj, a gömbölyű arcok és valami a hajból, a melyet elföd az ékszer, elfödi a fület is és beleakasztva két óriási gyöngyszem. És szabadon van a két kéz, szétterítve a nehéz rokolyán. A csuklyót elfödi a karperec, az ujjak közt a csipkezsebkendő. Ez az a kor, a mikor az emberek testüket, lelkűket rejtik egymás elöl. A kendőzés korszaka ez testben, lélokben. Meglátszik előre vetett mesterséges fénye XIV. Lajos korának, a pózolás kezdődő korszakának. A Nagy Képes Világtörténetből megjelen minden héten egy füzet. Ára: 60 fillér. Kapható, havi részletfizetésre is, Ujhelyben a Lővy Adolf könyvesboltjában. A „Vasárnapi Újság* január 26-iki száma 19 képpel s a következő tartalommal jelent meg : „Erzsébet hercegnő esküvője* (Erzsébet főhercegnő és férje Windisch- Graetz Ottó herceg arcképével). Költemények : .A vón- sóg*. Lauka Gusztávtól: .Carmen Sylva, dalaiból* Luby Sándortól: „Krisztus temetése* Feszty Árpád hármas képe (képpel). — Regénytár: ,A parasztkirály.“ Történeti regény. Irta Zígány Árpád (Goró Lajos eredeti rajzaival). — „Rezeda kisasszony«. Elbeszélés (képekkel). — ,A sorshúzás*. Elbesz lés. Irta Mark Twain. Angolból (képekkel). — „Konkoly Thege Miklós“ (arcképpel). — »Az éneklés haszna*. — ,A nagy amerikai acél-tröszt*. (Schwab Ká- rolynak, a tröszt elnökének arcképével) — „Milyen magasan repül a madár“. — „Kukány ostroma“. Paródia Mu rány ostromára Irta Seress Imre (Linek Lajos rajzaival). — „Freund Etelka zongoraművésznő“ (arcképpel). — „Erzsébet főhercegnő menyegzői ünnepe és kelengyéje (képekkel). — „Farsangi képek“. (Goró Lajos rajza). — „Az Operabál.“ (Wolf Károly rajza). — „Farsangi divat“ (divatképekkel). — Irodalom és Művészet. Közintézotek és Egyesületek, Sakkjáték, Kóptalány, Egyveleg stb. rendes heti rovatok. — A Vasárnapi Újság előfizetése negyedévre négy korona. „Politikai Újdonságok“-kai és „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Tár- sulat kiadóhivatalában (Budapest, IV., kér. Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 4O fillér. Egyesületi élet. Az újhelyi izr. betegsegitő-egyestilet. (Sch.) Az a humánus egyesület, melynek helyes magyar megnevezését jelen soraink fölibe irtuk, Sátoralja-Ujhelyben most februárius 20-án tartja fennállásának és áldásos működésének 25 éves jubileomát. Ez a csendesen működő egyesület feladatául tűzte, hogy az ő tagjait, csekélyke dijakért, orvosi segedelemben és ingyenes gyógyitószerekben részesíti. Teljesiti pedig e nemes feladatát a tagok általános megelégedésére immár negyed századon át, a mikor az állam maga csak az 1891. XIV. t. c. élet- beléptetése óta gondoskodik az általános betegsegélyzésről. A szegényebb, leginkább pedig a munkásosztályra valóságos áldás, ha köny- nyü szerrel jut orvosi segedelemhez. A betegség leggyakrabban olyképp válik súlyossá és veszedelmessé, ha kellő időben elejét nem veszik; már pedig a szegény ember, a nagy költségektől való félelmében, idegenkedik az orvosi segedelemtől. E bajokban kívánt segíteni a mi nemes egyesületünk, midőn e bajok enyhítését tűzte ki céljául. Hálás kegyelettel emlékszünk meg azokról az alapitó és pártoló tagokról, kik az idők folyamán örökre elköltöztek az élők soraiból és már ott fent, a boldogok honában, élvezik jó cselekedeteik égi jutalmát; de hálás elismeréssel vagyunk azok iránt a nemes keblű tagok iránt is, kik anyagi és erkölcsi támogatással istápolják az egyesületet, hogy az magasztos hivatásának minél inkább megfelelhessen; a legtöbb dicséret pedig szól a vezető férfiaknak, kik önzetlen buzgalommal az egyesület felvirágzására törekszenek. Nagy névsor lenne itt egyenkint felsorolnunk az érdemes férfiak nevét, kik akár mint elnökök, akár mint tisztviselők babérokat arattak halantékaik köré az egyesület müködésterén. Felsorolni neveiket, méltatni méltatandó érdemeiket: az alkalomra megirt történet feladata. A jó cselekedet magában hordja jutalmát, dicséretre nem szorul s nem is várja. Fény nevökre az élőknek — áldás emlékűkre a megholtaknak! * A jubíleomos ünnepség műsora következő : 1. Alkalmi ének. Előadja Eibuscütz J. főkántor, énekkórusával. 2. Ünnepi beszéd. Tartja: Línkesz Ignác dr. hitszónok. 3. Az egyesület története. Irta és felolvassa: Kaufman Ármin hitk. tanító. 4. Bezáróének. Előadja a főkántor. * Az ünnepség febr. hó 20-án, d. u 6 órakor kezdődik, az anyahitközség gyüléstermében. Ünnepség után közvacsora az iskola termeiben. A készülődés jeleiből Ítélve, a közvacsora, melyet az egyesület házi kiszolgálásban ad, igen látogatottnak ígérkezik. Már eddig is többen mint 150-en jelentkeztek a körözött iveken, — mert hát vonzó a menü és még inkább a magyaros konyhájok révén is jó hírnek örvendő gazdasszonyok névsora, kik iránt a közönség rendületlen bizalommal viseltetik. A tokaji polg. énekkar — Írja levelezőnk — f. hó 2-án szépen sikerült dalestét rendezett. A nagy fogadó tágas dísztermét a szó szoros értelmében megtölté a közönség. Képviselve volt városunk lakosságának minden o.-ztálya. Ott láttuk az értelmiségnek, az iparos, a kereskedő, a gazdálkodó osztálynak színét-javát. El is követ ez a lelkes tagokból álló kicsiny testület mindent, a mi csak szerény tehetségétől kitelik, hogy mulatságain megtalálja a maga igényének megfelelő szórakozást' mind a fiatalság, mind a táncos kedvét már túlhaladott élemedett kor. A dalest műsora oly gondosan volt összeállítva, a szereplők oly igyekezetét s készültséget fejtettek ki számaik előadása körül, hagy a közönség kellemes emlékkel távozott az előadásról. A magánszereplők közül kiemelendő -Tóth Ilona k. a. éneke (kLérte Fékét- János ur), Friss Margit k. a. vig monológja. Tetszést nyert Brót József ur (sárospataki tanitóképz.) komoly szavalata is, de legnagyobb sikert aratott Gleich Gyula ur (sárospataki tanitóképz.) vig szavalata, aki a »Kappel- m ister« cimü vig monológot adta elő ; zseniális előadá4án kitörő tetszését fejezte ki a közönség. Műsoron kívül — kedves meglepetésül — Tóth Ilona k, a. és Bróth József ur »Az első perpatvar« cimü párbeszédet, Ocskay Andor ur pedig tárogatón kuruc-dalokat adott elő. Megérdemelték s meg is kapták sürü tapsok képiben a közönség elismerését. Ar énekkar Huber Károly »Honvéd csatadalán« kívül több népdal bokrétát énekelt. A közönség, méltányolva a tagok szorgalmát s dicsérendő buzgóságát, mindig zajos tetszéssel adott kifejezést tetszésének Így folyt le a mulatság szellemi élvezetet nyújtó része, mely után megszólalt Hamza Náci »száraz fája«, táncra perdült a közönségnek az a része, mely a terembe táncolni elfért s a gazdag éjféli vacsora idején kivül lankadatlan kitartással ropogtatta kivilágos kivirradtig. Az énekkar vezetősége e helyen is szives közreműködésükért benső köszönetét nyilvánítja ez egész kar nevében az előbb említett urleányoknak és uraknak. Éljenek sokál A bál összes bevétele 425 K. volt, melynek tiszta maradványából jócskán fog jutni az újhelyi Kossuth-szobor javára is. — Virágozzék, erősödjék az énekkar, mely szerény tehetsége mellett is képes volt igy egybehozni városunk szinét-javát (pedig nálunk is fennáll ám a láthatatlan kínai fal!) és adjon isten minden törekvő, érdemes intézménynek oly lelkes, pártfogó közönséget, mint adott a mi énekkarunknak Tokaj lakossága. A sztropkai társaskör — irja levelezőnk — Sztropkón, február 9-én, Koszorús Margit urhölgy, Duka Tivadar, Grofcsik János, Engel Ignác, Toszt László, Lantos Gusztáv, Dadej Gyula és Osváth József urak közreműködése mellett. a társaskör könyvtára javára, fényesen sikerült, szavalattal és tánccal egybekötött dalestét rendezett. — A szereplők mindannyian szépen sikerült előadásaikkal általános tetszést és teljes megelégedést arattak a közönség részéről, mi a szűnni nem akaró tapsviharban nyilvánult. Különösen nagy tetszést arattak a Toszt László »Sztrop- kói fényképei«, melyekkel a közönség nem tudott eléggé betelni. Ez volt a programnak a legkedvesebb és legmulattatóbb pontja. De nem is volt háládatlan a közönség, mert szűnni nem akaró tapsaival ugyancsak bőkezűen jutalmazta a szereplőnek humoros alkotásait. A műsor befejeztéveí következett a tánc, mely vig zeneszó és kellő animó mellett elnyúlt a késő reggeli órákba. —• Jelen voltak az asszonyok közül: Bárczy Bene- dekné, Bodnár Jenőné, Droppa Miklósné, özv. Füzessy Józsefné, Grűnfeld Vilmosné dr.-né, Ho- dermarszky Krizántné, Kropács Ignácné, Rojcsek Lászlóné, Tomka Lászlóné, Unghváry Edéné, Viszlószky Miksáné, Vankovics Istvánné. — Lányok közül; Brecz Emma, Dolinay Eugenia, Grűnfeld Evelinke, Koszorús Margit, Osváth Zsófi, Rojcsek Klárika, Rojcsek Irma, Tolnay Gizi, Svóth Ilonka, és Zinner Anna. — Befolyt: 157 korona. Felülfizettek: Diószeghy János Malo- nyay Tamás 8—8 K,, Droppa Miklós 6 K., Brecz Antal, Kropács Ignác 4—4 K., Gaal Jenő 3 K., Beregszászy István, Viszlószky Miksa, Rigán Mihály, Csanda János, Toszt Károly 2—2 K., Lantos János, Hodermarszky Krizánt, Sosztek János, Droppa Kornél, Zima György, Safranko József, Neviczky Miron, Stefancsik Pál 1-1 K. — Bár egy idő óta, valahányszor mulatság van Sztropkón, mindanyiszor igen jól sikerül, mindazonáltal bátran állíthatjuk, hogy a mostani mulatság egyike volt a legsikerültebbeknek. A termek zsúfolásig megteltek, s mindenütt az állandó jókedv volt az uralkodó tényező. Különösen a férfiak között többeket láttunk olyanokat, kik a messze távolból e jöttek hozzánk, hogy egy kedves est részesei lehessenek. Óhajtjuk, hogy e szép közönség íészéről irányunkban a jövőre is hasonló érdeklődés nyi'vánuljon. Az erdő-bényei ev. ref. énekkar — irja alkalmi tudósítónk — f. hó 9-én táncvigalmat rendezett. Nevezett énekkar cirka 50 esztendős múlttal dicsekedik. Régi hírének, nevének megfelelően ez alkalommal is három ízben szerepelt ügyesen előadott népdalegyvelegekkel és a Beck-fóle nagytermet szinültig megtöltött hallgatóságot egészen elragadta. Ki kell emelnem Szily József ev. ref. tanítót s elismerésünknek kifejezést adnom az ő karmesteri érdemei iránt. Mert nem kis dolog ám az, a mit ő mivel, hogy t. i. mindennapi tanítói kötelezettségének hű teljesítése mellett a téli esték nagy részét is folytonos feszült figyelemmel a felnőtt emberek tanításának szenteli éspedig minden dij nőikül 1 Meg is mutatta a helybeli társadalom, s pedig felekezeti külömb- ség nélkül, hogy elismeréssel viseltetik az ő érdemei iránt,, mit bizonyít első sorban a résztvevő nagyszámú gazdaközönség s nem kis részben az intelligencia jelenléte; másodsorban meg a bevétel, mely 232 koronát tett ki. A tiszta jövedelmet hangszerek beszerzésére fogják fordítani, melyeket ez idő szerint nélkülöz az egyesület. Elismerésemet kell kifejeznem Beck Sámuel bányatulajdonos iránt is, ki újonnan épített nagytermét szívességből ingyen engedte át számukra a mulatság idejére. Nyilvános nyugtató és köszönet. A gálszécsi ev. ref. torony felépítése javára a következő kegyes adományokat vettük még: Mándy István homonnai szolgabiró úrtól 8 koronát, Fülep Ignác, Kemény Dezső dr ügyvédő, Moskovits Albert dr.. Sztanko Ernő 2—2 K., Sólyom István, Borger Dávid 1—1 K.-át. Fogadják a nemeskeelü adakozók az egyház nevében hálás köszönetemet. Péter Mihály, ev. ref, lelkész.
