Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-06-24 / 60. szám
Junius 24. ZEMPLÉN. 3. oldal. Midőn egy nagy, szép terv gon- | dolata megérlelődik egy nemesen érző magasan gondolkozó lélekben, számol már azzal a körülménynyel is, hogy eszméjének keresztülvitele számos akadályba fog ütközni, miknek legyőzésére csak szívós akarat, következetesség, magas műveltség és a kitűzött cél iránti határtalan szeretet — képesek. Midőn azután az akadályok le vannak győzve, feltámad az irigység, a bizalmatlanság. Ezzel már nehezebb megküzdeni, ez a láthatatlan ellenség csak nagyon finom fegyverekkel győzhető le Mert nem éles az a fegyver, a mivel a titkos ellenség ármánykodik: a tűhegye ártalmatlan sebet ejt, de sok tű szúrása mégis fíjhat. Ezeket az apró sértegetéseket, bizalmatlanság megnyilatkozásait csak szívós türelemmel, erős akarattal lehet legyőzni. Három év előtt bejárta a Bodrogközt egy terv hire s midőn kételyeinkkel állottunk elő — akkor már ez az eszme tetté érlelődött a Bodrogköz nemes és a jóért, szépért lelkesedni tudó grófnéj.ínak: Mailáth Józsefné szivében. Midőn tudomásunkra jutott, kinek volt eszméje a bodrogközi jótékony nőegyesület létesítése ; kétkedésünknek helyet adott a,feltétlen bizalom. Három év telt el azóta, hogy a Bodrogközön létesült a jótékony nőegyesület. Három év! Ez idő alatt mily türelemmel, mily odaadással kellett ápolni, dédelgetni, óvni az egyesület céját, eszméit, védeni érdekeit, hogy a mai színvonalára juthatott s ma büszkén vallhatjuk; a győzelem a miénk! Győztünk kitartással, szelíd, humánus eszközökkel. A legbiztosabb fegyverünk a tapintat volt. Ezzel a fegyverrel, mely nem egyébb mint »női gyöngédséggel párosult óvatosság« — ezzel a mi hatalmas, asszonyos fegyverünkkel eszméink, terveink barátaivá tettük a hitetleneket, a bizalmatlanokat is, s ma kevesen vannak a megyében, de elsősorban a Bodrogközön ki tisztelettel, bizalommal ne emelne kalapot a tiszta eszméket hirdető mindig csak jót, nemest cselekedő intézmény előtt. S ha vannak kevesen még, kiket nem sikerült meggyőznünk, tudom, a közel jövőben már barátainkká lesznek. Manapság oly egyszerű dolognak látszik egy egyesületet alkotni, hiszen az egyesületek száma végtelen. De a Bodrogközön, mely ötvenhat községet zár magába : felekezeti, vallási különbség nélkül összefoglalni az intelligens elemet, szép és nagyon nehéz feladat volt. És nemes ambícióval Mailáth grófnénak sikerült mai nívójára emelni a jótékony intézményt. A nő természetében rejlik jót tenn:. Hiszen kis családunk, szeretteinkért minden áldozatra készen vagyunk. Helyzetünk, módunk azonban nem engedi, hogy a családi tűzhelyen vagy szükebb környezetünkön kívül a jót gyakorolhassuk. Ezrek könnyeit nem száríthatja fel egyes ember, száz beteg sóhaját nem enyhítheti egy humánus kéz. De, ha sok érző, jóért lelkesedni tudó asszony összetömörül,egyesületet alkot: ott van balzsam a beteg ■ember bajára, ott enyhül a nyomor, a szegénység, ott talál pártfogót az elhagyatott árva, a tehetetlen agg. A nőegyesület figyelme mindenre kiterjed, megtudja hol van szükség a legsürgősebb segélyre, határtalan áldozatkészséggel mindég a szegény, a beteg, az elhagyatott pártjára kel. A nőegyesület az. egész Bodrogköz Ínségeseivel törődik s e mellett kiterjed figyelme a tanügyterére is. Hiszen ha valami, úgy az iskoláztatás az; melyre a legnagyobb gondot kell fordítanunk. »Nyelvében él a nemzet.« Ezt a nyelvet tanítani, hazaszerető, érző, gondolkozni tudó embert nevelni: a legnemesebb feladat. És a bodrogközi ember a legjobban rászorul, hogy iskoláztatásáról gondoskodva legyen. Hiszen apja, anyja elhagyja hazáját, édes szülőfaluját, az idegenbe vágyódik, ott alapit otthont magának, mert nem tudja megbecsülni honának földjét, mert nem elégszik meg a szerényebb megélhetéssel: nem szereti eléggé hazáját, Ha jó tanítója van a gyermeknek, s az a tanító is meg van elégedve helyzetével, csak akkor tanul kedvvel a gyermek, megtanul lelkesedni hazája nyelvéért, jobban ragaszkodik ahhoz a röghöz, melyhez ezer hősünk vére tapad, emléke fűz. Nem kívánkozik majd az idegenbe, nem csábítja a pénz démona, megelégszik a mindennapi kenyérrel, melyet keze munkájával megkeres. Nem akarok socialis kérdéseket fejtegetni, sem a kivándorlás ezerszer megirt témájáról beszélni, de szeretném jelezni, hogy midőn a nŐegyesü- let ez iskolák érdekét oly meleg buzgalommal felkarolja igazi jót cselekszik, mely csak a jövőben fogja gyümölcseit teremni. A különféle felekezeti iskolák tanirányába, nem akar reformálásra jogot formálni magának, csak jóindulattal, pártfogólag érdeklődik az iskolák sorsa iránt. S hol az iskola orvoslást igényel, teszem fel: nincs iskola felszerelés, ott módot nyújt, hogy azt be lehessen szerezni, ha az iskola épülete rossz — ott segélyt ad, hogy ezen a bajon segítve legyen, s a hol a tanító nehéz viszonyokkal küzködik, ott illetékes helyen kieszközli, hogy az az iskola államosítva legyen; létesít óvodákat, nyári menedékhelyeket, könyvvel, pénzzel segíti a szegény iskolás gyermekeket — egyszóval, ha azi skolá- zás terén hiányokat, bajt tapasztal az egyesület, ott nem sajnál semmi fárad- ságot, semmi áldozatkészséget. Nem erőszakol ja az iskolákra a maga véleményét, pártolását, de az iskola önönmaga jut fogyatkozásainak tudatára. Három éve áll fenn a nőegyesület és ez évek alatt már is felserkentette a bodrogközi gyermek tanulási kedvét és pedig ol/ egyszerű, asszonyos eszközökkel, majd hasznos és mulattató ajándékok kiosztásával, majd gyermek mulat-ágok rendezésével, egyszóval olyan kedves meglepetésekkel, melyek a gyermek örömét biztosítják, s a miknek kedvéért szívesebben tanít, szorgalmasabban látogatja az iskolát, csak hogy a nőegylet által nyújtott jóból részt kaphasson. Az iskola látogatások idején a kerületi elnökök: 'Sennyey Mária, Sennyey Miklósné bárónők, Révy Gézáné, özv. Szerviczky Ödönné, Szerdahelyi Vincéné s ezek mellett a választmányi tagok és az egyleti tagok- minden községben felkeresik az iskolákat, részt vesznek az évzáró vizsgálatokon, hogy beszámolhassanak elnöküknek: Mailáth grófnénak, szerzett tapasztalataikról, véleményükről s esetleges indítványaikat előterjeszthessék. S az indítvány mindég a segélyadás módozatairól szól. A jót önmagáért tesszük s nem azért, hogy hálára számítanánk. Gyakoroljuk a jót, mert a szegénység jaj- kiáltása, a betegség sóhaja, az elhagya- tottság panasza a szivünkbe nyilallik. S midőn mint egyesek gyengéknek bizonyulunk enyhíteni a bajt; odasorakozunk a szent zászló, a jótékonyság zászlaja alá, melyet Mailáth grófné nagy szeretettel, áldozatkészséggel, jóakarattal tart kezében. A náráreti Jézus azt mondja ; boldogság a sirás. S ha a nyomor jájszavát enyhítettük, ha a beteges verejtékes homlokát letörülgettük: béke szál szivünkbe. S a hol béke van, ott a boldogság — mondja Plátó. Néma jelent akarjuk élvezni csupán, önző módon a magunkénak mondani a mit a sors keze nekünk juttatott, hiszen van hitünk, van Istenünk! A jövő a megfejthetetlen, titkos jövő lebeg szemünk előtt, midőn valláskülönbség nélkül szivünkbe zárjuk a szegénységet, a nyomort. A bodrogközi noegyesület lankadatlan buzgalommal jár kitűzött célja felé — nem tér ki semmi kicsinyes gondolkozásnak, fel sem veszi a tehetetlen irigység fullánkjait, halad tovább szent célja, magas eszméje felé, hogy annak a tősgyökeres magyar népnek, a bodrogközi embernek mindég pártjára kelhessen, védje, óvja, oktassa s a boldogulás útjára terelje. Vajha beteljesedne az az ideális álom: hogy a kedves, szép földdarab, a Bodrogköz, csak boldog, elégedett s bizonyos jó- | létnek örvendő emberek othonja lesz. A jövőben s egymásban, összetartásunkban a bizalom ! — Jelen számunkért felelős szerkesztőnk távollétében a szerkesztőség felelős. — Személyi hír. Biró Pál felelős szerkesztőnk a petició tárgyalására Budapestre utazott. — Előléptetés. A király Wieland Lajos sátoraljaújhelyi kir. törvsz. bírót a VII. fizetési osztályba sorozott törvszéki bíróvá léptette elő. — Katonai áthelyezések. A 10. honv.-gyalogezrcd tisztikarából Geczy Iván százados és Göllner Károly főhadnagy Miskolczról Sátoraljaújhelybe helyeztettek át. — 2200. 36-ik évfolyamában fennállásának ime elérkezett a 2200-ik számhoz a mi lapunk. A 2200-ik szám az, mit olvasóink ma kezökbe vesznek. Egymagában véve olyan hideg, semmitmondó számcsoport, de a mely mégis 36 év fáradalmáról s kivivőit sikeréről beszél. Igénytelen, semmitmondó számcsoport, de ennek a számcsoportnak múltja van. Örömmel, búval vegyes, viharos múltja. E szám a lap homlokán küzdelmeket, idők hosszú sorát jelöli, jelent beteljesült vágyakat és itt-ott csalódást is. E szám mementója a múltra emlékeztet min kér, melyhez méltóak akarunk lenni továbbra is, s amely uj erővel edz meg a jövőre. Az a célunk, hogy a jövő is oly dicsőségteljes múlt legyen idők elmúlása után, mint volt az a régi . . . régi múlt . . . — Érettségi vizsgálatok A sátoraljaújhelyi főgimnáziumban az érettségi vizsgálatok tegnap reggel kezdődtek és holnap délben befejeződnek. A vizsgálaton mint kormánybiztos Sziebert Ede van jelen. Ezzel a főgimnáziumi vizsgálatok teljesen véget értek. Az értesítőket vasárnap fogják kiosztani. — A „városi kaszinó juniálisa.“ A városi kaszinó e hó 21-ikére kitűzött juniálisát, mely a régi „Nyul“ kerthelyiségében lett volna megtartandó — nem tarthatta meg, mivel az eső, mely a juniális napjának délutánján záporszerüleg eredt meg — visszatartotta a juniálison való megjelenéstől a közönséget. A közönség egy része azonban, mely közelebb lakik a „Nyul“ kerthelyiségéhez las- sankint mégis díszes, disztingvált közönséggé verődött össze, és — Lukács zenéjének hangjai mellett csakhamar táncra perdült a fiatalság ezen az inkább családias összejövetelszerü, mint juniális színezetével biró mulatságon. így tehát a nagyobb szabású juniális, vonzó kedvességü bizalmas táncmulatsággá devaválódott, de hangulatban nem volt hiány. A táncmulatság fél 3-kor ért véget. Jelenvoltak : Asszonyok: Ambrózy Nándorné, DókiisGyuláné, Hönsch Dezsőné, Jur- csó Ágostonná, Kossuth Jánosné, Kottán Györgyné, Nyeviczkey Pálné, Somogyi Bertalanná, Szepessy Imréné. — Leányok: Ambrózy Margit, Bettelheim Ilon és Paula, Hönsch Icza, Kö- röskényi Margitka, Nyeviczkey Gabi és Pöszi, Nagyváthy Annuska, Somogyi Sárika, Szepessy Mariska. — Értesülésünk szerint a Kaszinó juniálisát elhalasztotta s annak megtartásáról a közönséget falragaszok és hírlapok utján értesíteni fogja. Külön meghívók nem bocsáttatnak ki. — Lelkészi kinevezések. Kossey János a.-hrabóczi h. lelkész Ublyára rendes lelkészül, Szőlőssy József erdő- bényei ev. ref. lelkész pedig a kassai javitó-intézethez felügyelő lelkészszé neveztetett ki. — Falb ur és az idő. Természetes, hogy szakadatlanul esik; esik pedig két hét óta, azért mert Falb ur négy hétre száraz időt jósol. Leghelyesebb lenne Falb urat felkeresni, hogy szívja vissza vélekedését és a hátra levő két hétre, melyen a régi vélemény szerint az ominózus Medárd naphoz megfelelően szintén fog esni: jósoljon esőt és zivatart, mert ez esetben biztos, hogy nem log a szemhatáron feltűnni egy csipetnyi felleg. Úgy látszik, hogy amikép Falb ur tévedett a világ elmúlásának megjövendőlésében, ugyanúgy téved minden jóslatában. Ázonban kétségtelen, hogy Falb ur azért korunk legjobb időjóslója marad és jövendői száraz időben esőt, esőben napfényt. Azonban ez oly kis nézeteltérés az időjárás és Falb ur nézete között, hogy ném érdemes megtépdesni érte hervadhatatlan laurus koszorúját. Ez az állapot természetesen kétségbe ejti föld- és szőlősgazdáikat egyaránt, mert a különben gyönyörű élet nagyrészben a földön fekszik, a szőlő pedig, melynek itt a virágzási ideje, ilyen esős időben kellően nem virágozhat és nem termékenyül. — Gazdát cserélt gyógyszertár. A Sárospatakon lévő Szécsi Géza tulajdonát képezett gyógyszertárt Gold- blath Ferenc oki. gyógyszerész örök áron megvette. — Gyászhir. A Kassán megjelenő „Felsőmagyarország“ szerkesztőjét, ifj. Madarász Jánost súlyos csapás érte. Édes anyja, id. Madarász Jánosné e hó 19-én Budapesten elhunyt. — Révész Imre tánotanitó a tánc tanítást a „Vadászkürt“ éttermében ma megkezdette. A tanítást két csoportban fogja teljesíteni, — beiratkozni folyton lehet ugyanott, a tánctanulást, mely az ifjúságnak csak előnyére szolgál, ajánljuk az érdeklődök figyelmébe. — Köszönetnyilvánítás. Zinner Jolánka úrnő esküvője alkalmával Weisz Mariska és Zinner Erzsiké által rendezett gyűjtés eredményéből 46 koronát juttattak az izr. népkonyhának. Fogadják érte az említett hölgyek az egyesület hálás köszönetét. Sátoraljaújhely, 1902. június 22. Widder Gyula e. alelnök. Haas Adolf e. pénztárnok. — A szállodák összeírása. Az idegen forgalom emelkedése érdekében a belügyminiszter az oly nagyobb szállodák és vendéglők összeírását, amelyek éjjeli szállásra vannak berendezve, elrendelte. Az összeírásról kiállított kérdő ívben ki kell tüntetni a város lakosainak számát, a szálloda tulajdonosának, vagy bérlőjének nevét, a szobák számát, a fűtés, világítás nemét és a szobák árát. NYÍLT TÉR.*) Nyilatkozat. A Felsőmagyarországi Hírláp legutóbbi számában olyan hir jelent meg, mintha az Otthon kávéházban mintegy kétszáz fiatalember gyűlt volna össze azzal a szándékkal, hogy a rendőrkapitány ellen tüntessenek. Kijelentem, hogy ezen hir teljesen valótlan. Kávéházamban az említett lapban irt időben sajnos, mindössze néhány békés vendég időzött s az egész estén és éjjelen át, amint a kasszakönyvből is látható, csupán 24 fekete kávét adtam el. Ennyit a hangulatkeltésre irányult valótlan hírrel szemben az igazság érdekében kötelességem kijelenteni. Sátoraljaújhely, 1902. junius 23. Ifj. Reichard Mór. *) E rovat alatt kőzlettekórt nőm vállal felelőséget a szerk. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Dr. K. S. Sz. Toplicz. Ha a petició tárgyalásának bevégzése után szerkesztőnk visszajön, kimentő választ fog adni. Gr. V. Ungvár. Idejét múlta, s igy nem hozhattuk. Diák. A hajóstiszti tanfolyam VIII. Luther u. 3 sz. alatt van, Zay miniszteri tanácsos az igazgatója; onnan kaphat bővebb felvilágosítást. — y. Helyben Kéziratot nem adunk vissza Ne féljen, nőm sokat veszt vele sem ön, sem az irodalom . . . Nem közölhető: Ágról ágra szálva . . . (Dal.) Kiadó tulajdonos ; Éhlert Gyula.
