Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-06-19 / 58. szám

Junius 19. ZEMPLÉN. 3. oldal. hamva.“ Szavalja: Potis Irén. 10. „Ábránd.“ Előadja: Domoszlay Me­lánia. 11. „Kettős.“ Éneklik: Eiszeit Ilona és Eiszeit J. 12. „Magyar nó­ták.“ Cimbalmozza: Schönberg Irén. 13. „Mademoiselle Martin Baton.“ Elő­adják a belnövendékek, Benko Margit és Pekáry Berta. 14. „Fleur de Mai.“ Előadják: Kirág Margit, Józsa Ma­riska, cimbalmon kiséri: Sirokovszky Emma. 15. „Frosohcautate.“ Éneklik : a polg. oszt. tanulói. 16. „Csikós ga­lopp.“ Előadják: Szilágyi Mária és Benke Margit. 17. „Népdalogyveleg.“ Éneklik; a polg. oszt. tanulói. 18. „Magyar raphsodia.“ Előadja: Füzes- séry Ilona. 19. „Czelli búcsú.“ Sza­valja: Bete Margit, zongorán kiséri: Bepászky Margit zongoratanitónő. 20. „Hunyady László.“ Előadják : Fű- zesséry Ilona, Domoszlay Melánia, Eiszeit Ilona és Eiszeit Jolán. — A sátoraljaújhelyi áll. cll. is­kola munkaklállitása. Ä mai naptól kezdve e hó 24-ig a szorgalmas munka, a nemes ambíció tanujele a helybeli áll. el. iskola egyik földszinti terme. A mit ügyesség, buzgólkodás e tan­évben alkotott, egy remek szinpom- páju képpé olvad szemeink előtt. A nyolc leányosztály munkakiállitása ez. Szemünk kifárad a szebbnél-szebb dolgok nagy számának szemlélésében. S a harmonikus kép hatása alatt bá­mulattal vegyes tisztelet ébred lel­kűnkben az intézet derék, fáradhatat­lan tanítónői iránt, kik időt, munka­erőt nem kiméivé, mindent elkövetnek az intézet jó hírnevének öregbíté­sére. — El ne mulasszuk annak meg­tekintését. Élvezet az laikusnak s szakértőnek egyaránt. No feledjük, hogy érdeklődésűnk által csak egy ezredrészét sem törlesztjük azon nagy adósságnak, melylyel a kultúra sze­rény munkásai iránt hátrálékban va­gyunk. Mutassuk ki, hogy az igaz szorgalmat méltányoljuk s a magunk gyermekeink jövendő boldogulásáért feláldozó sziveket nagyrabecsüljük 1 — Hársfaival fürdőélet. Rendkívül érdekes szezonra van kilátásuk a hárs­faival fürdővendégeknek. Nemcsak a természet gondoskodik immár a fürdő­vendégek szórakoztatásáról azáltal, hogy pompás látványosságait szinte pazarul mutogatja, hanem a fürdőigaz­gatóság is mindent elkövetett, hogy a fürdővendégeknek minél kellemesebb mulatságban legyen részük. Egyenesen meglepő ujdonságszámba megy azon­ban az, amiről e napokban értesül­tünk, hogy t. i. Krémer Sándor szat­mári színigazgató kitünően szerve­zett 37 tagú társulatával a főszezon tartama alatt Hársfáivá fürdőben na­ponta előadásokat fog tartani. A tár­sulat a legújabb színpadi termékeket adja elő. A fellépés iránt, melynek a vidéken nagy kulturális jelentőséget tulajdonítanak, megyeszerte nagy az érdeklődés, aminek első nyilvánulása az, hogy tömegesen foglalják lo előre a lakásokat. — Fiatal szélhámos. Magyar, he­lyesebben Pólyák Andrásnak hívják, egy idevaló ácsmester 18 éves fiát. Már kora gyermeksége óta, csavarog, lop, koldul, szemtelen svádájával be­tolakodik az úri házakba és minden kigondolható cimen pumpolja a kö­zönséget. Ilyen dolgok miatt persze már sok dolga akadt a hatóságokkal és többször volt elzárva és számta­lanszor toloncolva. — Legutóbb az eperjesi ág. ev. gimnázium szuplikán- sának adván ki magát, a Bodrogkö­zön tanyázott és pumpolta a közön­séget, mig a csendőrség el nem fogta. Az ottani főszolgabíró aztán megbün­tette és haza utasította. Alig, hogy haza jött, másnap már beállított a takarékpénztárba s ott is, mint eper­jesi diák kért a gimnázium részére könyör adományt. Ennek a rendőr­ség azonban nyomára jővén, a javít­hatatlant elfogta és tekintettel viselt dolgaira 40 napi elzárásra Ítélte. — A sátoraljaújhelyi főgimnázi­umban érettségit tett ifjak táncmulat­ságukat, mint már jeleztük, nem jún. 28-án, hanem másnap, 29-én, Péter és Pál napján fogják megtartani. — A liomonnai katholikus kör e hó 29-ikén a „Szirtalján“ az egy­let alaptőkéje javára táncmulatságot rendez. Kezdete d. u. 3 órakor. Ked­vezőtlen idő esetén a táncmulatság a kövotkező vasárnap (jul. 6.) tartatik meg. — Tánctanitás. Révész Imre tánc- tanitó — ki a tánctanitást nálunk már évek óta a szülők megelégedésére ki­fogástalanul teljesiti — e hó 24-én is­mét tanfolyamot nyit. A beiratkozások idejét lapunk utján közölni fogja. — Finevelö intézet (Convictus). A sátoraljaújhelyi főgimnáziummal kapcsolatban finevelő intézetet rende­zett be a piarista-ház főnöksége. Ezen intézmény a jövő 1902—3. tanévvel folytatólagosan életbe lép. Azon ta­nulók, akiknek neveltetése ezen kon- viktusban történik, tanárok felügye­lete és tanulmányaikban azoknak ve­zetése mellett megy végbe. Azok a szülők, kik fiaikat pap-tanárok neve­lésére és gondozására óhajtják bízni, minden bővebb felvilágosításért for­duljanak Horváth Sándor sátoralja­újhelyi piarista házfőnökhöz, ki kész­ségesen tudósítja a konviktus felté­teleiről. — Sertésvész. A városunkkal szomszédos Ruda-Bányácska község sertésállományában sertésvész ütött ki amiért a községet zár alá vették s a szükséges óvóintézkedéseket meg­tették. IRODALOM. A Mindentudó. Ez a címe egy most megjelent munkának, melyről az a be­nyomásunk, hogy gazdag, érdekes és tanulságos tartalma szinte kétségtelenné teszi, hogy mindenkinek, akinek a ke­zébe kerül, kedvelt könyve lesz a »Min­dentudó.« Főképen a hölgyeknek lesz örömük benne, mert igen sok olyan kérdésre találnak benne megbízható, kimerítő választ, mely őket különösen érdekli. A Mindentudó ugyanis sok száz rövid cikkben részletesen tárgyalja mindazt, amit az egészség megtartásá­ról, a gyermek ápolásáról, a szépség megóvásáról, továbbá a háztartási és gazdasági teendőkről tudni minden nő­nek hasznos és szükséges. Egészségtani része hivatva van arra, hogy a közön­ségnek mai napság még igen hiányos higiénikus ismereteit nagy mértékben gazdagítsa. A csinosan kiállított könyv a Singer és Wolfner cég kiadásában jelent meg. Ara 3 kor. KÖZGAZDASÁG. A szőlő virágzata. Tarczal, junius 15. Miután a szőlő virágzási ideje elér­kezett talán nem lesz fölösleges do­log a szőlő virágzatáról és virágzásá­ról egyet-mást röviden elmondani. A szőlővirág részei a csésze, párta, ' porzók és a termő; a virágnak azt a részét, melyben ezek elhelyezkednek, nevezzük virágvackának. A párta és a csésze virágzati buroknak neveztetnek, mivel ezek a virág belső lényegesebb részeinek (porzók termő) véd lmére szolgálnak. Az itt felsoroltak után min­denki előtt világos, hogy a szőlővi­rágja tökéletes virág, miután a telje­sen kifejlődött virág, miután a teljesen kifejlődött virág minden egyes része feltalálható a szőlő virágjánál Csésze a virágnak az első köre, rendszerint zöldlevelekből á’l, szőlőnél durványszerüen van kifej ődve. Párta a virágnak második köre, rendszerint színes levelekből áll, szőlőnél azonban színtelen s kivirágzáskor sapka mód­jára a íöldre hullik. Porzók állanak a porzószálból és 2 zsákformáju tokocs- kából, mely utóbbiak magukban zárják a virágport. Midőn a portokok felhasadnak a por a szabadba hullik s rovarok, szél, vagy viz utján oda kerül a hol szük­ség van reá. A virág legbelsőbb köre a termő ; ezen három részt különböztetünk meg : u. m. bibét, bibeszárt és a maghont, bibe felülete mindég nedves, kellemes illatot terjeszt. Ezen található nyálkás enyvnemü anyag arra való, hogy az oda ható virágport magához ragaszsza ; a bibeszár a bibe és a maghon össze­köttetésére szolgál. A maghon magá­ban rejti a magrügyeket, melyek meg- termékenyülés u‘án átváltoznak illető­leg átalakulnak maggá, a maghon maga pedig bogyóvá fejlődik. A szőlőt sokáig olyan növénynek tartották, melynek virágait a szelek termékenyítik meg. Következtették pe­dig ezt abból; miután a botanika sze­rint az olyan virágok, melyeknek szi- nök nincs, szelet kedvelő virágoknak neveztetnek, mivel pedig a szőlő vi­rága nagyon is igénytelen szerény színtelen kinézésű; úgy joggal soroz­hatták virágjait az előbb említett virá­gok csoportjába. Cohn Ferdinánd bo­tanikus volt az e ső, aki kimondotta, hogy a szőlő rovarkedvelő Állításait kézzel foghatólag be is bizonyította. Igaz, hogy a rovarkedvelő növények szép szinü virágokkal bírnak, a szőlő­nél meg ezt nem találjuk: de pótolja a szint ennek rezedaszerü illata, más­részt helyreütik a hibát az oranzs szinü nectár levelek melyek a termő tövében szép színben s pikkély-levelek alakjában fordulnak elő. Ezen nektár-pikkélylevelek valódi mézet kiválasztó váladéktartók. Délvi déken Kis-Ázsiában, Spanyolországban, Olaszországban s Dél Franciaországban vegetáló szőlőfajták nektárpikkélyei duzzadtabbak s több mézet választanak ki a mi szőlőfajtánknál, amennyiben mérsékelt éghajlatunk nem oly kedvező azok kifejlődésére; megvannak a mi szőlőfajtáinknál is, de csak durványi- lag kifejlődve; s mindennek dacára körülbelül 44-re tehető azon rovarok száma, melyek a nálunk honos szőlő­fajták megtermékenyítését segítik elő. Idetartozik az aphis melipica (méh) is, mely a megtermékenyítést illetőleg az első helyen áll a rovarok között a ter­mészet háztartásában. A magabeporzás sincs kizárva, sőt ez dominál a mi éghajlatunk alatt, a mi szőlőfajtáinknál; amennyiben hi degebb éghajlat alatt a szőlő megter­mékenyítése nem a rovarok utján, ha­nem öntermékenyités révén történik meg. Ezen tételt először ugyancsak Cohn Ferdinánd ismert botanikus állította fel s mondotta ki. Az illat magábanvéve nem elég, hogy a rovarokat oda csalja, mert azok nem annyira az illat, mint innább a méz kedvéért keresik lel a virágot. Nálunk azonban a szőlővirág valami sok mézet nem választ ki, épen azért maga-magára van utalva a megtermé­kenyítést illetőleg. Erre igen szép pél­dát szolgáltatnak az üvegházakban kul- tivált szőlőfajták, Itt sem szél, sem rovar nincsen; a legnagyobb csend uralkodik különösen virágzás alatt; minden ablak el van zárva s mégis dús termést hoznak eme íajták is. Sajátsá­gos a szőlőnek virágzása. A folyamat, melyet mi a szőlőnél illetőleg annak kivirágzásánal tapasztalunk, elvirágzás számba megyen; amennyiben a pár­ták lehullásával jár az elvirágzás a többi virágos növényeknél. Azonban a szőlőnél az elvirágzás nem egyéb, mint kivirágzás. A szőlőnél ugyanis a párta nem felül, mint a többi virágos növényeknél, hanem alul pattan fel; midőn aztán a párta lehullott, azt mondjuk, hogy a szőlő kivirágzott. Innen van aztán a téves nézet, hogy a szőlővirágnak nincsenek szi­romlevelei, csak csészelevelei, melyek azonban csak durványilag vannak meg. A virágzás eme sajátságos jelensége a szőlőnél a következőképpen magyaráz- hátó: a porzók mikor hosszanti irány­ban növekednek felfelé, ugyanekkor nyomást gyakorolnak a sziromlevelekre, melyek engedve az aluljövő nyomás­nak, alul hasadnak fel s a pornók mint­egy felhúzzák az egész pártát, mely mint ilyen, a legkisebb szélfuvallatára is könnyen a földre hull. A szőlő vi­rágjánál az 5 ös alapszám az uralkodó; értjük alatta azt, hogy öt levélből áll a csésze, öt szitromlevelből a párta, öt a porzók száma s öt levélből alakul a termő is. Az egyes virágzati körök egy­máshoz való helyzetét tekintetbe véve, a szőlő virágja sokféle változatot mu­tat ; mi csak ez esetben egyenlő há­romféle alakot különböztetünk meg, melyek között számos átmeneti alakok találhatók. 1. eset: tapasztaltatok: ugyanis, hogy a szőlőnél fordulnak elő olyan egyedek, melyek virágzata typusos szerkezetű, tehát szabályos. Ez eset­ben a porzó szálak a termőtől 45 per- centnyi szög alatt hajlanak el. Ilyen virágzat teljesen megfelel a célnak s ön-önmagát megtermékenyíteni képes (hermophrodita virág). 2. eset: a szőlőnél találkozik tisz­tán himvirágu egyed is. Ez olyan vi­rág, melyben a porzók jönnek túl­súlyba, ezek fejlődnek ki a termő rovására. A termő eltorzul, s mint ilyen megtermékenyítésre alkalmatlan; ilyen szőlőt himvirágu (Androdynam) szőlőnek nevevezik. Ilyen himvirágu szőlőnek typusos képe a Riparia por- talis; mely gyümölcsöt soha sem hoz épen az említett virág szerkezeténél fogva. Ezzel ellentétben állanak a nővi- rágu (gynodynam) szőlőfajták, ahol a termő van kifejlődve a porzók rová­sára, melyek megtermékenyítése csakis más porzós virágok himpora által tör­ténik. Ilyen nővirágu szőlőfajta többek között a R'paria femmele. 3. eset: vannak olyan szőlőfajták, melyeknél feltalálhatók úgy a porzók, mint a termők; de a porzók nem 45 percentnyi szög alatt hajolnak el a termőtől; hanem egészen elgörbülnek attól, s a termőnek a megtermékenyí­tésére helyzetüknél fogva nem épen alkalmasak. Ilyen szerkezetű virággal bírnak: a sár-fehér, damaskusi-sárga, rugós­kadarka s madárkás-furmint. Ezeket tudva minden szőlősgazda könnyen meg tudja magának magyarázni azon gyakori jelenségeket, amit a szőlőnél rúgásnak szoktunk nevezni, amennyi­ben a rúgás legtöbb esetben a szőlő- féleségek szabálytalan virág szerkeze­tére vezethető vissza. Deák Andor, kir. szól. és borászati felügyelő. IPAR ÉS KERESKEDELEM. Iparosaink a pozsonyi kiállításon. Feltűnően csekély számban jelentkez­tek eddig szőlészeti és pincészeti eszkö­zöket, szerszámokat, anyagokat gyártó iparosaink a Pozsonyi kiállításra. Isme­retes, hogy a szőlőtermelők számára szükséges ilynemű gépek és anyagok túlnyomó részben eddig külföldről származtak, miért is kis- és nagyiparo­sainknak minden alkalmat ügyesen meg kellene ragadniok, hogy a ma­gyar gazdaközönséggel versenyképes készítményeiket megismertessék. Jobb alkalom ennél, mint egy előrelátha­tólag óriási látogatottságnak örvendő országos kiállítás hazánk egyik leg­jelentékenyebb borvidékén nem is kép­zelhető, és annak helyes kihaszná­lása az illető iparosok egész jövőjére kihathat. A kiállítható készítmények száma légió, lehet az a szőlőkapától, karófurótól, ojtógéptől kezdve a szüre­telő kosárig, kádtól és hordótól kezdve a dugaszoló és kupaksimitóig minden­féle eszköz és gép : permetező, porozó, derítő, impregnáló stb, stb. mind mind kiállithatók és a kiállítóknak anyagi előnyöket helyeznek kilátásba. A beje­lentések f. hó 30-ig küldhetők be dr. Drucker Jenő csoportbiztoshoz, (Buda­pest, Köztelek) aki bejelentő iveket is kívánatra azonnal küld bárkinek, aki hozzáfordul. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. U. Gy. Bpost. Sziveson. K. N. Bpest. Igen vasárnapra. Érdoklödö. A művésznő Raichouhall-ban nyaral julius 1—15-ig azután egy magyar fürdőben. Nem közölhető : Egy egész nap (Novella) Piros nyári rózsa (Költemény) Kiadó tulajdonos : Élűért Gyula,

Next

/
Thumbnails
Contents