Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-17 / 44. szám

4. oldal. Z E M P L 15 N. Május 17. és gyümölcsösökben a dér és fagyás csak kis részben tett kárt. — Jégeső Zemplén felső ítészén. Mint tudósítóink Írják, Gálszécs, Nagymihály, Tőke-Terebes környé­kén az elmúlt szerdán délután erős jégeső vonult végig, amelynek hideg áramlata erre mifelénk Zemplén alsó részére és elhatolt, egy napon való­ságosan telet csinálva. Nagymihályon több mint 20 percig esett a mogyo- rónagyságu jég, amely 10 cm. vas­tagságban terült el a földön. A gyü­mölcs, szőllő és kerti vetemónyeket teljesen tönkretette és a rozsban is óriási kárt okozott. Szinnán is volt jég, a mely az ottani szőllőkben szin­tén károkat okozott. — Az Ungvár—Szobráncz— Nagy- miliályi fiatalság. A szobránczi gyógyfürdő megnyílta alkalmából, az Ungvárott felállítandó Dayka-szobor alapja javára f. évi május hó 25-én (vasárnap) a szobránczi gyógyfürdő ben zártkörű majálist rendez. Belép- tidij: személyenként 2 k. családonként 5 k. kezdete d. u. 4 órakor. Felűlfize- tések a kegyeletes célra való tekintet­tel hírlapi nyugtázás mellett elfogad­tatnak. A zenét Lányi Gyula bandája szolgáltatja. — Végzetes lövés. Ágcsernyő köz­ség lakosságát egy uj szenzáció tartja izgatottságban. Alig felejtették el a kovácsmestor tragédiáját, midőn egy másik szerencsétlenség lépett az előb­binek nyomába. Ez utóbbi már sok­kal nagyobb mérvű és alighanem két embc; i sin ' ua mai napot, mely nemhiába — Póntek-nek keresz­telő-tett t áldozat Béres Sándor 14 ska, egy gyönyörű gyerek, ki lisztes ségtadásával, jó mo­dorával és szorgalr Ival mindenkinek sz-jí tét íi, bi ' falu legjobb isko­lás gyermeki -! A ids Sándor ma délelőtt kiment a 1 rgos-tóhoz, a falusi libapásztorok őzzé játszani. 'öbi:-n oi. :k a lu kincseinek őrzői. Ilyenkor aztán pajkos gyermeki kedv ut tanyát, el is mulatnak szé­pen az Úristen e szeretettjei. A kis Sándornak sokáig kellet könyörögnie az ódos anyjához, míg kiengedte a Ha tudta volna, mily sors vár Kocsi lakván idevaló mező­rendőr, ki mellesleg megjegyezve a vi­lág legjáinborabb emberei közzé tar- „gy „0ynek sem vétett, vé- letlenségből arra vetődött, beállt a fiuk társaságába. Valahogy ezek aztán megtudták, hogy Kocsi Istvánnál pisz­toly van; — nos nem hagytak neki addig békét, mig a veszedelmes játék­szert nem mutatta meg nekik. Es itt kezdődik a büntető paragrafus, Kocsi István elég könnyelmű volt ahhoz, hogy hatlövetű forgópisztolyát a gyer­mekeknek megmutatta, sőt tréfából az egyik rajkónak átlőtte a kalapját, Béres Sándornak azonban a fejét lőtte keresztül úgy, hogy a kis hiút haldokolva vitték el édes anyja la- káf-.r. A többi elképzelhető — a természeti és emb&i törvények sze­rint 1 A, fines ka aligha éri meg a reg­geli .1 l i.t / g folyamatba tette az ügyet i Kocsi István bűnhődni fog gondatlanság icrl egy szép bimbóval pedig kevesebb van ezen a nyomorult világon. — Török A. és Társa a legna­gyobb fővárosi osztálysorsjegy főeláru- sjíó. Ki ne ismerné az országszerte kedvelt, szere.i'sés bankházat? Kevés cégnek sikerült a játszó közönség ke­gyét ol nagy méri ékben megnyerni, mint a Török A. ét. Társának. A bank­ház által gyakorlatba vett elv, hogy vevőivel a legmesszebbmenő előzé­keny égc‘ van sitja és azokat jól szol­gálja ki, hálásn-uc mutatkozott. Vevő­köre folj Von nagyobbodott és az ál­landó forgalom növekedése folytán a Vác: l-kö: it 4 alatti földszinti és má- .oaeineleti főűzlet szűknek bizonyult; ugyannylra, hogy a főüzletet a hason- lithatlanul nagyobb 'eréz körút 46/b. helyiségbe helyezte át. Ezenkívül a fő­város négy így kerületében fióküzle­tei is vannak > pedig: V., Váci-kör-ut 4., IV., Muzcum-kömt 11., VII., Er­zsébet-körut 54. és Kerepesi-ut 32. sz. Török bankház ama törekvéséért, hogy vevői kíván ságait kielégítse, vevői elismeréssel adó znak, amit a számos beérkező hálanyi fatkozat bizonyít. Ezen­kívül hivatott helyről is hízelgő elis­merésben részesült e cég, amennyiben a m. kir. szabadalmazott osztálysors játék igazgatósága, mely sorsjáték ügyek megítélésében a legmérvadóbb, a Tö­rök cég örömére igazolta, hogy a leg- előzékenyebb módon bonyolítja le a vevőközönséggel ügyleteit. Mindezek után azoknak, kik az osztálysorsjáték­ban keresik szerencséjüket, a szerencse által kiválóan kegyelt Török A és Társa bankházát ajánlhatjuk. E cég a május 22-én, csütörtökön kezdődő I. osztályú húzáshoz sorsjegyeket eredeti árban árusít és pedig 1/i sorjegy 12 korona, 7a sorsjegy 6 korona, 74 sors­jegy 3 korona, 7s sorsjegy 1 korona 50 fillér. Török A és Társa bankház mai hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. SZÍNHÁZ. A sátoraltaujhelyi színészei és Kassa. Kassa, május lß. Vidéki városok életében a művé­szet iránt való minden érdeklődést a színház köt le magának. Színházi ese­mények, kulissza-titkok mindig élén­ken foglalkoztatják a vidéki városok közönségét. Jól van ez igy. Mert a színészet általános nemesi tő hatást csak akkor képes eredménynyel kifej­teni, ha a közönség körében meg van iránta a kellő érdeklődés, llogy a szín­házak nemesitő hatása szünőfélben van s átengedte helyét a könnyed, sokszor léha szórakozásnak, az szo­morú jelenség, de más lapra tartozik. Á műpártolásáról-hires Kassa vá­rosának most nincs mgyobb művészi eseménye annál, hogy diszes uj szín­háza társulatot cserél. Szcndrey Mi­hály, aki jó és balsorsban az uj színház megnyitásától kezdve vezette a kassai színészet ügyét, elhagyja sok jelintős sikere színhelyét s átmegy Pozsonyba ahol a magyar színészet érdekében fogja kifejteni bizonyára hatásos mű­ködését, Helyébe kapjuk pedig Kom­játhy Jánost, a debreczeni színház igazgatóját. Ez a társulat-változás természet­szerűleg a legélénkebb érdeklődést kelti Kassán. Mert Komjáthy társu­latát itt nem ismerik. Jó hire eljutott ugyan ide is s az igazgató néhány jó szerepében be is mutatkozott a kas­sai közönségnek, de mindamellett fennmaradt némi aggály az iránt, hogy az uj társulat mint fogja kielé­gíteni a kuruc város magas művészi igényeit. Mert ennek a városnak fej­lett műérzéke s Ítélőképessége oly ne­mesre csiszolódott, ami — sajnos — nem mindig áll arányban anyagi ál­dozatkészségével. S csak egy kitűnő társulat tudhat itt erkölcsi s anyagi tekintetben kellően prosperálhatni. Ilyen körülmények között a leg­nagyobb érdeklődéssel tekint a kas­sai közönség és a kassai sajtó Sátor­aljaújhely feló, ahol — mintegy be­vezetése gyanánt a kassai saisonnak — jelenleg Komjáthy társulata játszik. Ez a kassaiakig jelentős esemény. Mert úgy tetszik nekünk hogy az uj társulatnak a közönség meghódítására irányuló harca — Sátoraljaújhelyben fog eldőlni. E város közönségének ítéletében mi kassaiak megbízunk. Mert a kassai társulat ott szereplé­sével alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy az a közönség biztos ité- letii, jóakaratu és becses művészi ér­zékkel megáldott. Megbízunk továbbá mi, kassaiak, a sátoraljaújhelyi sajtó Ítéletében is. Komolyságában, alaposságában s tár­gyilagos kritikai mérlegelésben ez a sajtó rövid idő óta az országos sajtó figyelmét is méltán felkeltette. Azért tehát nem lesz érdektelen az ott szereplő szintársulat figyelmét ráirányítani arra a körülményre, hogy ez a látszólag jelentéktelen sátoralja­újhelyi „kirándulás“ alapjában véve mily komoly jelentőséggel bir. Mert ott van a mi figyelműnk velük. Es ott van minden érdeklődésünk, amit megmagyaráz az az aggódó gond, melylycl a jövőt mérlegeljük: mit fog nekünk nyújtani az uj társulat? Minthogy pedig részemről biz­tosra veszem, hogy Komjáthy társu­latának sátoljaujhelyi szereplése szép sikerek láncolata lesz, bizonyos, hogy a kassai saisonnak ez lesz a biztató s kedvező bevezetése. Lengyel Menyhért. Színházi műsor. Vasárnap, május 18-án két előadás - dél­után 3 és fél órakor, gyormek és nópolöa- dásul, fólíielyárakkal. A kis szökevény. Ope­retta 3 felvonásban. Este, bérletben, másod­szor : Kurucz Feja Dávid. Történuti dráma 4. felvonásban. íl'tfön, május 19-án két előadás; dél­után fóiholyárakkal: A peleskei nótárius. Bohózat 3. szakaszban. Este, bérletben : A virágcsata. Operotto 3. falvonásban Irta : Gorő György. Kedden, május 20-án, bérlőiben; A kis licrczeg. Operetta 3. felvonásban. Zenéjét szorzotté: Locooeq Szerdán, május 2t-ón, bérletben, újdon­ságul először : Gyranó de Bergerac. Roman­tikus dráma 5 felvonásban. írta: Edmond Rostand. Fordította: Ábrányi Emil. Csütörtökön, május 22-ón, bérletszünet- hen, fényes kiállítással és uj jelmezekkel, újdonságul először: Katalin. Eredeti nagy operetta 3 felvonásban. Irta : Dr. Béldi Izor Zenéjét szerzetté: Fejér Jenő. Fontokon, május 23-án bérletben ujdou- ságul először: A zsába. Bohózat 3. felvonás­ban. írták : Hennequin ós Duval. Fordította ; Molnár Ferenc. Szombaton, május 24-én bérlotbon új­donságul először : A csillag fia. (Bar-Koohba) Zsidó opera 5. képben, Irta : Goldfaden Dávid. Vasárnap, május 2ö-ón két olőadás: délután fólhelyárakkal: A suhanó. Operette 3. felvonásban- oste, bérlotbon, újdonságai először: Bgy görbe nap Eredeti énekes bohózat 3. felvonásban Irta: Csicsori Bors ós Társa. Az államtitkár úrj ez a végtelenül szellemes Bisson vígjáték nem nagy, de distingvált közönséget vonzott csü­törtök estére a színházba. Aki pedig ott nein volt, az a szó igaz értelmében vett pompás színházi élvezettől fosz­totta meg önmagát, mert ez az előadás — gyönyörű simasággal gördült, egye s részleteipedig színpadi remeklés számba esnek. Komjáthy János, az államtit­kár úr, a darab francia szellemében, és ebben a mesteri vonásokkal megraj­zolt igazi, vérbeli francia alakban meg­találta azt az alaphangot, amely ere­detivé és hódítóvá tette alajiitását. Az igazat megvallva, e sorok Írója eled- dig egy másik — szintén pompás, de más felfogással színezett — államtitkár úr hatása alatt volt, idegenül íogadta hát azt a hangot, amelyben Komjáthy már jóelőre is egy kevés melegséget olvasztott fel. Egy abszolút úrnak, de az úgynevezett viveur-ökhöz tartozó úrnak festi Fenyvessy ezt az államtit­kárt. Nem francia, hanem párisi alaknak, szóval olyannak, aki a mes­terkéltségig űzött piperkőcz voltával olyan szoknyahőakiben van egy porció kedvesség, egy még nagyobb porció ravasz számítás, még egy ennél is nagyobb porció ügyesség, hiúság — no meg egy mindennél több — hideg­ség. Komjáthy meleg tónust vegyített belé, ezért eleinte nem bíztam ebben a mai estében. De a hogy jobban-joblian és még világosabban kirajzolta ezt az államtitkár urat, ezt a tetőtől-taipig francia nagy urat, aki a sok kínait alma után, valami melegebb izű házia­sabb konyhára, otthoniasabb pecsenye illatra vágyik, amelyet édes családi körben — ahogyan mondja, »hármas­ban« lehetne, nyugodtabb, szép élet­mód mellett megszeretni és azután él­vezni, akkor meggyőzött Komjáthy, hogy ez az államtitkár úr valóban nem az a kedves, ügyes, poseurködő — hi­deg párisi úr, hanem olyanféle, mint a Bourget Desforges-a, akinek a szive még a francia császárság korába visz- szaeső nevelésből merítette a forró vérét, amelyet bár a modern Páris kicizellált, akit a magas állása, a po- seurködéseben is végtelenül kedves egyénisége — önmaga előtt hiúvá tett, de ebből a forró szívből megmaradt még annyi szív, annyi férfias naivitás, hogy egy bájos özvegy nem is éppen raffinalt eszközökkel, a férjek azon közös jármába tudta terelni, amely jármot ő egy emberöltőn át — kicsinyeit, ki­kacagott. Mindkét felfogásnak lehetnek indokai. Egy est keretén belül a szí­nész mesterien argumentálhat mellette. De ez estén a Komjáthy argumentu­mait épp úgy el kellett fogadnom, mint annak idején a Fenyvessyét. Mert hiába ma este ő a maga argumentu­maiban — mester volt. Tetőtől talpig az. Az őszjáték pompás, amelyben sok érdemük volt a többieknek is. Habár ez az est hibáktól sem volt ment. Tóth Ilonka egy-két színezéssel eltalálta Bisson Susanne-ját, de sok helyütt a helyzethez még korai és gyorsröptű érzelgősségbe csapott át. Mohóbb volt, mint a mohó államtitkár úr. Szigeti (Mariollené) jellegzetes és hű volt a szeszerepéhez. Takács Maris - káról még most nem akarok írni, minek írjak a mai színtelen szerepe után, mi­kor úgy vettem észre hogy más szerep­ben sok sok jót is lehet majd még róla mondani, Odryról pedig, erről az érde­kes színpadi tehetségről — a hozzá illőbb stilü dologban akarunk Írni. Ma este is meghódíthatta az asszonyokat, mint mindig az ideális szépségével, de be­várjuk azt is, amikor éppen ez előnye kárán és romjain — a férfiak is, szó­val általánosan meghajtják majd előtte a zászlót. A művészi kvalitásai előtt:. Fel-feícsillan benne, de még nem volt alkalma kibontani — a sasszárnyakat. No majd szombaton este Kurucz Feja Dávid, Gábor diákjában meglátjuk. Faragó ma este is pompás volt, mint Bouquet. Nagy Gyula pedig mesteri konturvonásokkal csinálta meg epizód alakját — Pingonint. San-Toy tegnapi előadásán bemu­tatkozott az uj karmester, az ország legfiatalabb és igy érthetően heves tempójú karmestere — a kis Marthon Géza — derekasan. Komlósi Emmá­nak, ezúttal gyönyörű estéje volt. Az első felvonásban még nem annyira, mint a kkvetkezőkben. Szinte szikrá­zott, ragyogott az ő édes szoubrett temperamentuma, amelynél csak ép­pen a formája, meg a csípője külömb. Ennél a formánál tökéletesebbet — egy nemzetközi szoborpályázat sem produkálhatna. Nos és beszéljünk vi­lágosan, ez a kellék a mai divat mel­lett az első kellék. Ezért hát — de nem csak éppen ezért — Komlósinak (ahogyan színházi nyelven mondani szokták) igen nagy — jövője van. Tarnay Leona sok igyekezettel ját­szott. Bárdos Irma (Popie leánya) na­gyon csinosan énekelt — meg is uj- rázták első dalát. Ha Faragó játszta volna Csulit, Nagy pedig a mandarint és Makray a császárt, akkor sokkal sikerü'tebb lett volna az előadás — mint amilyen volt. A két táncosnő pompásan táncolt, kipótolván azt a tánc-maszkirozást is, amelylyel ez est angol izii női táncos szerepében — mellőzték az igazi ütemszeríi táncot. A zenei összjáték pompás volt. ** Cyranó de Bergerac. Kima­gasló művészi esemény lesz a jövő hót műsorában a — Cyranó de Ber­gerac ós a Katalin operetto előadása. Cyranó első kreálója Coquelin Páriá­ban ötszázszor játszotta. A darab sok viszontagságon ment keresztül nálunk mig színre került. Eredetileg a Nem­zeti Színház akarta előadni, s két Íz­ben tűzött ki előadására terminust, de mindannyiszor elmaradt, mert nem volt reá alkalmas színésze. Megfizetve érte természetesen mindkétszer a bá­natpénzt. Ha jól tudom először 2000 fraukot, másodszor 5000-et. Nálunk Makó Lajos hozta szilire először a Bu­dai Színkörben, Pethes Imrével a cim- zerepben. A darab nagy sikert aratott. Ábrányi Emil, a darab fordítója, több Ízben felszólította Komjáthyt, hogy játszSza el a szerepet a Nemzeti szín­házban, miután őt tartotta az érde­mes fordító a szerep eljátszására leg­alkalmasabb magyar színésznek, azon­ban többféle okokból Komjáthy visz-

Next

/
Thumbnails
Contents