Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-17 / 44. szám

ZEMPLÉN. 3. oldal. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. Május' 17. )( Jóváhagyott költségvetés. A belügyi kir. miniszter e hó lO-én kelt intézkedésével a vármegyének 1902. évi közigazgatási, árva- és gyámható­sági kiadásairól és az azok fedezésére szolgáló bevételekről szóló költségve­tését, bizonyos törlések után, 331,148 K. 51 f. kiadással és 328,528 K. 50 f. fedezettel, melyre 281,454 K. állami javadalmazást ualványozott, jóváhagy­ván, leküldötte az alispánhoz. A szük­ségletek leszállítása, illetve törlése so­rából legjobban érdekli a közönséget, hogy az állami pótjavadalmazással kre­álni tervezett és Sárospatak székhel­lyel a költségvetésbe illesztett uj szol- gabiróságot is törölte a belügyi minisz­ter, mert úgymond, fedezet hiányában a vármegye közönségét jelzett célra nézve nem részesítheti az 1902. év fo­lyamán. )( Kossuth-szobor-alap. Érdekelni fogja közönségünket, hogy Sátoralja­újhely r. t. város pénztárába e hó 16-áig 8563 K. 55. f. gyűlt be a Kos- suth-szobor-alapra, mely összeg taka­rékpénztárába téve gyümölcsözik. A vármegye közgyűlése még a múlt év elsején felszólította Ujhely város kép­viselőtestületét, hogy a Kossuth-szobor- alapot szolgáltassa be a vármegye pénztárba. A képviselőtestület 1901. évi márc. 22-én tartott közgyűléséből hozott határozatában ragaszkodásának adott kifejezést ahhoz, hogy a Kossuth- szobor-alap továbbra is a város pénz­tárában őriztessék és csak akkor bo- csátassék a vármegye kezelése alá, ha a Kossuth Lajos emlékének szente­lendő szobor építését Ujhelyben meg­kezdik. Most tehát a vármegyének is, Ujhelynek is van szobor-alapja. A vár­megyei pénztárban kezelt alap ezidő- szerint 5557 K. 59 f. felett rendelkezik. )(Pénztárvizsgálat. Sátoraljaújhely rend. tanácsú város házi- és gyámpénz­tárait tegnap vizsgálta meg Matolai Etele alispán elnöklete mellett a vár- megyei küldöttség. A vizsgálat kiter­jedt nemcsak a pénzkészletek és értékek (összesen: 603,123 K. 88 f.) számba­vételére, hanem a kezelés ellenőrzésére is, mely minden irányban tisztának, rendbenlévőnek s igy teljesen meg­nyugtatónak bizonyult. )( Városi nyugdíjalap. S.-A.-Uj­hely rt. város nyugdíjalapja, a tegnap tartott pénztári vizsgálatról szóló jegy­zőkönyv szerint, 19,076 K. 13 f )(Törvényhatósági bizottsági tagot választottak az elmúlt héten Szeren­eltemette. A levált szikla-orom ma is ott fekszik az, Areopag északkeleti csúcsa alatt. Déli oldalán lépcsők vezettek fel a halomra, melyeknek egy része, mintegy 16, ma is épségben van. A halom felülete nem egyenletes; kelet felé legmagasabb, nyugat felé lejtős. A legmagasabb részén oltár állott melynek nyomai ma is láthatók ; ezen oltáron áldoztak az alvilági istenek­nek, éspedig nemcsak a görögök, ha­nem idegen népek is. Az areopag birói tekintélye félelmes tiszteletben állott a görögök előtt, ami különben nem csoda, hiszen már az itélet-hozás is mystikus formákkal volt összekötve. Az areopag bírái hivatalukból becsü­lettel megvált archonok voltak, kik éjjel tartották üléseiket, hogy a vád­lott szánalomra méltó külseje meg ne vesztegesse igazság-érzetüket, s mindig a szabad ég alatt ítéltek, hogy a bűnössel ne legyenek egy fedél alatt. A bírák előtt a középen két hely volt kijelölve; az egyik helyen a vádlott állott, s ezen hely­nek a neve „ártatlanság“ volt; a másik hely a vádlóé volt, melyet „rágaloménak neveztek. E bíróság a főbűnökben Ítélt, milyenek a gyil­kosság, gyújtogatás, szentségtörés, templomrablás; de az ítélet-hozásnál nemcsak a törvényes szokást tartot­ták szem előtt, hanem az emberi mél­tányosságot, a humanizmust is, s igy e törvényszék jótékony mérséklő ha­tással volt a demokrácia túlzásaival csen, miután a korábbi választást a k özigazgatási bíróság megsemmisitette. Értesülésünk szerint összesen 165 sza­vazat adatott be. Nehéz és erős küz­delem után dr. Kovács Gáborral szem­ben dr. Erős János választatott meg 29 szótöbbséggel. )( Szerencs város képviselőtestü­lete szerdán délután 3 órakor gyűlést tartott. A képviselőtestület kimondotta, hogy egy második patika felállítását nem tartja szükségesnek. Ezután Pin­tér István főszolgabíró Szerencs város kövezési ügyében indítványt tett. Ha­bár — úgymond — a minisztériumban egyelőre elvetették Szerencs város ki­burkolását, mégis célszerűnek látná, ha a képviselőtestület a saját kebeléből egy küldöttséget menesztene a minisz­terhez, amely küldöttség vázolná tart­hatatlan és fejlődő kis városunkat aka­dályoztató rósz állami utunk helyzetét s kérné, hogy legalább a városban burkoltatnék ki az állami ut, hogy ezek után mi is könnyebben és ala­posabban készíttethetnénk el járdáin­kat. — A képviselőtestület a főszol­gabíró indítványát egyhangúlag elfo­gadta s kebeléből Bányay János, Beck Vilmos és Molnár István tagokat küldi fel a kereskedelemügyi miniszterhez. Fölkérik még Bernáth Béla és báró Harkányi János országgyűlési képvi­selőket, hégy a város küldötteit a mi­niszterhez vezessék, JEGYZETEK a hétről. * A Felvidéki Sajtóiroda, élén de­rék vezetőjével Clair Vilmossal, uj misszióra vállalkozott. Hogy milyen gyümölcsöket fogunk termelni e misz- szió nyomán, azt nem kell nagyobb nyomatókkal kiemelnünk. Annyit min­denesetre, hogy a sötétben ólálkodó és a nyílt porondra is kiugrándozó nemzeti gyilkosaink villogó tőre el­lenvédekezhetünk és a riposztot amúgy magyarosan megadhatjuk mi is. — Szóval a sötétségből mind nagyobb és nagyobb világosságot fog vetíteni or­szágszerte a Felsővidéki Sajtóiroda. Az első számát ma vettük kézhez és mindjárt itt közlünk belőle egy részt, amely fényesen igazolja a sajtóiroda régi hiányát. A közlemény ezt Írja: Hogy milyen jelentőséget tulaj­donítanak a tót nemzetiségi lapok an­nak a vívmánynak, mely a tót nemze­tiségi képviselőknek országgyűlési sze­replésében nyilvánul, arról a Ludove Noviny »A tót iskolák« cimü vezér­szemben. A védekezésnek minden­kor tárgyilagosnak kellett lenni, s meg volt a bírákat szónoki fogások­kal irgalomra hangolni. A bírák kö­vekkel szavaztak ; egy edénybe dob­ták a felmentő, és egy másikba az elitélő szavazatokat; az előbbi edény a “könyörület,,, az utóbbi a „halál“ vedrének neveztetett. Ha a szavaza­tok egyenlők voltak egy tisztviselő a könyörület edényébe dobott egy kö­vet, mi azt jelentette, hogy mivel At­hene istennő ép igy mentette meg egyszer Orestest, ki saját anyját ölte meg, a bűnös is felmentetik. Az areo­pag Ítéleteinek szép példája gyanánt említik, hogy egy alkalommal egy birót tiltottak ki azok közül, ki egy keblébe menekült madarat megfojtott ; az Ítéletet azzal okolták meg, hogy a ki az állatokkal ily kegyetlenül bá­nik, nem méltó arra, hogy embertár­sai fölött ítéljen. Az athéni igazságszolgáltatásnak egy kegyetlen emlékét is megtaláljuk a sziklavárosban, ez a Barathron. A Barathron egy 60 láb mélységű sza­kadék, mely a Nymphadomb nyugati oldalán látható; e mélység valaha kőbánya lehetett s ide dobták gyak­ran a halálra ítélt bűnösöket és az öngyilkosok hulláit. Azokon a sziklasirokon kivül, melyeket a házhelyek közelében és belsejében találunk, vannak még a sziklavárosban olyanok is, melyek szintén a lakóhelyek közelében lát­hatók, de nem függélyesen vannak cikke eléggé tanúskodik. A cikk Ru- ziaknak az országgyűlésen elmondott beszédéért hodólő köszönetét szavaz, s midőn az iskolák jelentőségét tár­gyalta és kijelentette volná, hogy mind­ennek megmagyarositása nem haza- fiság és az iskolák magyarosítása »Uhorsko«-nak (t. i. Magyarország­nak, a fordító) romlása, — áttér Wlassits vallás és közoktatásügyi mi­niszter beszédére, s konstatálja, hogy csak kapkodott idestova és a sötétben botorkál. »Nem tudott — úgymond — egyebet válaszolni, mint azt hogy ő nem a törvény betűjéhez tartja magát, a mely — az idézett lap szerint — a tótoknak ad igazat, hanem annak szel­leméhez, mire a tisztelt ház fejével bó- lingatott. Mindenre bólingat az, csuk legyen abrak előtte. A miniszter — folytatja — indokul hozta fel, hogy tótis­kolákat nem létesíthet, mert a tanköny­veket Csehországból száilitanák be a tó­tok. »Milyen bárgyuság!« kiált fel he­vületében a tót lap, hisz a tanárokat a kormány nevezi ki s ha hazaflatla- nok, el is kergetheti. (Az ártatlan mit sem tud arról, hogy annak idején az eltörölt tót gymnaziumokban a tanár a magyar nyelvtani óra után tüntető­leg öblögette a száját. És talán el akarja hitetni velünk, hogy olyan gym- nasiumokba kedvvel adnák be a pán­szláv érzelmück az ő gyermekeiket, melyekbe bár tót nyelven oktató de igazán magyar érzelmű tanárok nevez­tetnének ki. A forditó.) Az a 80 diák is csak azért jár cseh iskolákba, mert itthon anyanyelvükön nem tanulhatnak. A vagyontalanságból eredő sötétség' elmaradottság, butaság, éhezés, nélkü­lözés, szegénység, nyomor, alárendelt­ség, félénség, — a mi osztályrészünk« mondja végezetül, s ismétli köszönetét Ruziaknak, ki ezek ellen küzd. hirekT — Királyi adományok. Őfelsége a király Orosz Mihály márki, Horváth Gábor szomotori, Lobonics János ko- loniczai és Jablonszky Sándor nagy- kemenczei lakosoknak 30—30 kor. leg­kegyesebb adományt küldött. —- Személyi hír. Hg. Windisch- Grátz Lajos lovassági tábornok ka­tonai főfelügyelő, aki most Sárospa­takon időzik, tegnap Philipp Károly urad. igazgatóval a Sátoraljaújhelyben, Borsiban és Kövesden fekvő birtokait látogatta meg. — Esküvő. Héricz Márton, tb. szolgabiró néhai Héricz Márton ár­vájva, hanem vízszintesen. Ezek két­ségtelenül családi sírboltok voltak. Ilyen sirt találunk a Pnyx hegy leg­délibb kiszögelésénél, továbbá a Mú­zsadomb lejtőjén : ez utóbbi sziklasor a legkiválóbb az összes fenmaradt ilynemű emlékek között s kétségtele­nül valamely magas állású családé volt; némelyek éppen a Kimon-feíé sírokat sejtik benne s Athénben azok­nak is nevezik. A sírbolt két fő rész­ből áll: egy négyszögü előtérből, melynek hossza 18, széliessége 8 mé­ter s melynek talaja befelé emelke­dik : a másik részbe az előtér hátsó falának közepén látható nyílás vezet, mely rész a tulajdonképpeni sir-üreg volt: ezen üreg két egymás mellett fekvő teknő-alakú sírhelyet mutat: hogy ezen sírhelyek nagyságáról is legyen fogalmunk, megemlíthető, hogy 0.57 és 0.59 méter szélesek és 2.37 méter hosszúk. Igen érdekes még az a hármas szikla-üreg, mely a Muzsa-domb ke­leti lejtőjén látható. A hagyomány Sokrates börtönének tartja, melyben utolsó napjait élte, és utoljára taní­totta az erkölcsre és ismeretre tanít­ványait és barátait. A bármas szik- laüregnek külön-külön ajtaja van, melyek 2 méter magasak s az üre­gek egymástól szikla-falakkal voltak elválasztva; a két szélső nagyobb s mintegy 3 méter átmérőjű, a középső legkisebb. Hogy tulajdonképpen sírok voltak, azt szerkezetükből és a kör­nyezetből is el lehet dönteni. A hom­vaszéki elnök fia, e hó 15-én ve­zette oltárhoz Szinnán Kossuth írón­két, Kossuth Elek főszolgabíró és neje: Deáky Mariska leányát. — Munkácsi és eperjesi diákok városunkban. A Munkácsról holnap reggel érkező főgimnáziumi tanulók­ból álló kiránduló társaság fogadá­sának, itt időzésének és ellátásának programját múlt számunkban részlete­sen közöltük. Ezúttal csak azt jelez­zük, hogy ugyanazon napon délután 3 órakor az eperjesi ág. ev. főgimná­zium 18 tanulója öt tanárral érkez­nek hozzánk, akik ugyancsak tanul­mányi kirándulást tesznek s ezen utjokban holnap délután Széphalomra holnapután d. e. pedig Borsiba rán- dulnak. Elvárjuk a város vezetőségé­től, hogy az utóbb érkező vendégek fogadásáról és szives látásáról, úgy mint a munkácsiakról gondoskodni fognak. — A bodrogközi kaszinó egye­sület báró ’Sennyey István egyesü­leti elnök védnöksége alatt fele rész­ben a saját, fele részben a bodrogközi jótékony nőegyesület alaptőkéjének gyarapítására Királyhelmeczen e hó 24-én a kaszinó helyességeiben zárt­körű hangversenyt rendez, A hang­verseny műsora a következő: Óh azok a klubbok. Bohózat 1 felvo­násban. Irta: Makai Emil. Szemé­lyek: Férj: Bajusz Andor Feleség: Isépy Zoltánnó Utolsó bölény: Ba­jusz Zoltán. Fátolyos hölgy; Viczenty Ferencné „Fantaisie hongroise“ ; Zongorán és fuvolán előadják: Aczél Adél és Szeretin Hugó. „Kurucz nóták.u Zongora kísérettel énekli : Székely Jakab Gyula a debreczeni színtársulat baritonistája. Magyar da­lok. Zongorán czigánykisórettel elő­adja: Szerdahelyi Adrienne. Monolog Szavalja : Isépy Zoltán Magyar egy­veleg. Gordonkán vonós kísérettel előadják Olchváry Ernő és Szemere Dezső. — Áradás. Tudósítónk írja: A másféiheti folytonos esőzés folytán a Bodrog folyó annyira megáradt, hogy már a medréből is kicsapott. Az alan­tabb fekvő réteket, legelőket és veté­seket erősen borítja és Sárától Tokajig egész tengert képez. A lakosság két­ségbe van esve, mert ha az áradás még tovább tart, a marhák a lege­lőkről kiszorulnak. Az esőzések mi­att a munkaszünetel tengeri és pa- szuly még vetetlenül áll, a szőlőkbe pedig közeledni sem lehet. Az őszi vetések nagyon szépek. A szőlőkben lokzat függélyesen vágott szikla-falat mutat; az ajtók fölött és az ajtók oldalain apró fülkéket látunk, melyek­nek rendeltetése csak az lehetett, hogy a sziklafal elé épült házak ge­rendáit tartsák; a bal oldalon lépcsők nyomait fedezzük fel, melyek az üre­gek tetejére vezettek, s éppen azon célra szolgáltak, mint a sziklaváros más helyein a különböző magasságú házsorokat összekötő lépcsők. Ezen lépcsők ugyan ma a sirkamrák fölött elterülő felső síkról a homlok-falnak csak feléig vezetnek le; de valószínű, hogy hajdan folytatólagosan leértek egész a sikra. A baloldali sirkamrá- ban, mely vízszintes tetejű, még most is fel lehet ismerni egy hajdan itt elhelyezett Sarkophag helyét; a kö­zépső kamra úgy látszik sohasem ké­szült el teljesen; a jobb oldali teteje belül csúcsos alakot mutat s ebből a kamrából nyilik egy méhkas alakú, 3.4 méter átmérőjű üreg, mely bár sziklába von vágva, alakját tekintve, a mykenaei vár közelében kiásott kyklopsi építésre való sírokkal meg­egyezik. A sziklaváros ezen elősorolt ne­vezetességeihez még több hasonló emlék látható a Pnyxen, sőt a tudó­sok kutatásai napról-napra újakat is fedeznek fel. S ezen emlékek között bolyongva úgy érzi magát az ember, mintha az ős korbeli görögök életét látná itt megkövülve; némán beszél az egész sziklaváros.

Next

/
Thumbnails
Contents