Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-01-26 / 4. szám
Városi és községi ügyek. * A Luka—Karád községek határában áthelyezni tervezett vicinális közút szakaszának kiépítése és fentartása tárgyában az alispán már meghozta határozatát, és pedig oly értelemben, hogy a költségek ll°/0-át a karádi uradalom mindenkori tulajdonosa, 28’5-°/o-át Luka község és 60 5% át Karád község viseli * Kivételes nősülés megengedéséért folyamodtak : Marcziu János nátafalusi, Popik Mihály laborez-volyai, Tirpák András márki, Polyacsko János perbenyiki, Kreszács Mihály pcsolinai, Petrik Péter dávidvágási, Malaczka- nics András velejtei, Hornyák Mihály topolyáni, Sztanko Mihály szuhai, Gido György topolyáni, Lajzasa Mihály és Korej János hosztoviczai, Rák János szécs-kereszturi, Hraberszki János berettői, Szeghy Sándor ladmaczi, Mikula György kladzáni végre Bosko Mihály mislyinai laKosok és hadköteles egyének. Folyamodásaikat pártfogással terjesztette közig, bizottságunk a honvédelemügyi kir. minister elé. * A ladmaczi anyakönyvi kerületben 1901-ben : született 125 ; meghalt 63 ; házasságot kötött 21 egyén. * Az ungvári kir. bábaképző-intézet igazgatósága lapunk utján is tudatja a kisebb községekbe törekvő s ezek között első sorban a már községi bába minőségben működött növendékekkel, hogy a f. évi febr. hó 1-én kezdődő és júniusban végződő téli tanfolyamon, 40—80 korona pénzsegedelemben s e mellett még tandíjmentességben is részesüjhetnek. * Havanna-rum. A kereskedelmi minister az Adler és Gold kassai likőr-gyáros cég panaszos előterjesztése folytán azt az elvi jelentőségű határozottá hozta, melyszerint a „Havanna“ elnevezés a rumkereskedésben származási helyet nem jelent és csak olyannak tekintendő, mely bárhonnan származó és bármilyen minőségű rumra szabadon használható, mit is községeink tájékoztatásául ezennel köztudomásra hozunk. Vármegyei Hivatalos Rész. 22763 sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A földmivelésiigyi m. kir. minister 50461/V—5. 1901. számú intézvénye. Határozat. Tudatom az összes éédekeltekkel, hogy a földmivelésiigyi m. kir. minister ő nagyméltósága 1901. évi 50461 számú intézvényével, miután a Bodrog folyónak — beleértve az átmetszéseket és kanyarulatokat — Tokaj nagy község déli határától, illetőleg a Tiszába való ömlésétől ímreg község északi hataráig, valamint a Latorca folyónak Bodrogba való ömlésétől Deregnyő, illetve Vaján községek északi határáig terjedő szakaszán tervezett halászati társul tot ismételt kísérletek dacára sem sikerült törvényesen megállapítani, tekintve, hogy a jelzett folyószakaszok halászati szempontból egy természetűek a szomszédos Tiszával, melyen a társulatok már megalakultak s igy ezen társulatok, valamint a Latorcának szomszédos felső szakaszán megalakult »latorcai halászati társulat* ** fontos érdekeinek veszélyeztetése nélkül nem állhatnak fenn továbbra a szóban levő folyórészekre a mostani állapotok, a halászatról szóló törvény 47. §-ban körölkt jogánál fogva elrendelte, hogy a Bodrog folyó torkolati részén aTokaj nagy község tulajdonába tartozó (76 k. hold) halászati jogterület kivitelével az említett folyó szakaszon a halászati jog hat egymásután következő évre hatóságilag bérbe- adatik; Tokaj nagy község jelzett vizterületét pedig a nevezett község képviselőjének az 1900. évi augusztus hó 10-én tartott érdekeltségi közgyűlésről felvett jegyzőkönyvben foglalt kérelméhez képest —az. erre nézve meghallgatott » Tokaj nagy-halászi tiszai halászati társulat* hozzájárulásával — ezen társulat kötelékéhez csatolta. Egyben tekintettel arra, hogy egyrészt a halászati törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendeletnek a 70994/897- számú földmivelésügyi rendelettel módosított 17. §-a értelmében a halé szat, kényszer bérbeadás esetén is, csak megállapított üzemterv alapján eszközölhető, másrészt, hogy a közvetlen szomszédos halászati társulatok megalakulása folytán ezek vizterületén is a halászat meghatározott üzemterv szerint gya- koroltatik : a szomszédos érdekek megóvása az okszerű üzem és különösen a kezelés egyöntetűségének biztosítása céljából a halászatnak a kényszer bérbeadás alá eső folyó szakaszokon való miként gyakorlására nézye a fentebb nevezett halás'ati társulatok üzemtervével egyön etü s alább egész terjedelmében olvasható üzemtervet állapított meg. Miután pedig a halászati jogtulajdonosok anyagi érdeke — a ministeri intézvény értelmében — a lehetőséghez képest blztositandók s e végett a bérbeadás feltételeinek meghatározása körűi mephallgatandók, — felhívom az összes érdekelteket, hogy a bérbeadás feltételeinek meg- határozhatása végett e tárgybani nyilatkozatokat, amennyiben azt saját érdekükben szükségesnek látják, jelen határozat kézhez vételétől számítva 15 nap alatt írálban közvetlenül hozzám mutassák be. A minister által kibocsájtott üzemterv a következő : 1. §. A Bodrog folyónak, — beleértve az átmetezéseket és kanyarulatokat — Tokaj nagy község északi felső határától Imreg község északi határáig, va!amint á Latorcza folyónak a Bodrogba való ömlésétől Deregnyő illetőleg Vaján községek északi határáig terjedő s a mellékelt gazdasági térképen feltüntetett szakaszán az 1888. évi XIX. t. c 47. §-a alapján a halászat az 50461/901. számú ministeri rendeiet értelmében hatóságilag bérbeadatik. 2. § A hal-állomány emelése és fentartá- sának biztosítása céljából az 1888 évi XIX. í. c. 47. §-a alapján a halászat hasznosítása az 1. §-ban körülirt vizterületen az alábbi felt- telekhez köttetik, mihez képest azon a bérlők csakis ezen üzemterv korlátái között gyakorolhatják a halászatot. 3. §. Önálló bérleteket csak oly vizterűle- tek alkothatnak, a melyek egy tagban vagy ősz- szefűgésben álló részekben legalább 100 k. hold- nyi kiterjedésűek és fekvésűknél valamint alak- joknál fogva a kitűzött cél hátránya nélkül kü'ön értékesítésre alkalmasak. Ennél kisebb területek kü'ön állva bérbe nem adhatók, hanem c-ak egymással egyesítve, amennyiben az igy egyesitett terület a fentebbi kellékeknek megfelel. 4 §. Az önálló bérletre jogosító vizterűle- tek határai lehetőleg a községek határaival egy- beesőleg képezendők, amennyiben pedig az teljesíthető nem lenne, oly módon vák sztandók el, hogy egymástól könnyen megkülömböztetni le hessen. 5. § önálló bérletre alkalmasnak jelzett vizteriiletek bérlet illetőleg albérlet céljából szét nem darabolhatók. 6. § Az 1. §-ban körülirt vizterületre nézve minden év ápril hó 10 — június hó 10-ig tér-’ jedő általános tilalom állapittatik meg, mely időszak alatt a halászat mindenkinek, bármiféle halra is, bármiféle eszközzel tilos. Ezen általános tilalmi időszakon kivül tiltva van a törvény 18 §-a szerint fajtokot, fo- gassülőt, kecsegét, kősüllőt, márnát, sőreget szintokot, te'emestokot és vizát ápril 1-től kezdve június 15 ig, végre pontyot ápril 1-től kezdve július hó 15-ig terjedőleg lehet fogni. 7. § A törvény ál'al mérték minimum megállapításával védelmezett fajtok, fogassűlő, ke- csege, kősűllő, márna, sőreg, szintok, tetemestok és vizán kivül az alabb megnevezett halakat is mindenkor tilos kifogni, ha csak a fej elejétől a fark végéig mérve a következő méretekkel nem bírnak, u. m. compo 20 cm, domolykó 25 cm harcsa 25 cm. ön 25 cm. dévér 25 cm gazda 25 cm, kárácz 14 cm, piros szemű keszeg 25 és veres szárnyú keszeg 20 cm. Amennyiben ezen hosszúságot el nem ért, halak véletlenül fogattak volna, a vízbe azonnal visszabocsájtandók. 8 § Feltétlenül tiltva van halakat lövés, szúrás vagy ütés által fogni. 9. §. Bárki, a ki az üzemterv feltételeitől eltérőleg gyakorolja a halászatot, az 1888 XIX. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott 5000/89 számú ministeri rendelet 22 §-a értelmében eset- ről-esetre 200 koronáig terjedő pénzbírsággal büntettetik. A bérlők ugyanazon büntetés alá esnek akkor is, ha alkalmazottaik a törvényben vagy ezen üzemtervben megállapított feltételektől eltérőleg halásznak, illetőleg halászás közben ezen üzemtervben megállapított határozatokat, nem tartják meg, feltéve, hogy ezen ténykedésük a bérlő részéről ellenőiizhetó nem volt. 10 §. A hatóságnak jogában áll a bérlők, albérlők, alkalmazottak, ré>zes halászok közül azokat, a kik a törvényben, hatósági rendeletekben, avagy pedig ezen üzemtervben foglalt tilalmak áthágása miatt büntetve voltak, a halászatnak az 1 §-ban körülirt vizterületen való további gyakorlásától eltiltani. A jelen határozat kézbesítését igazoló vét- ivet mielőbb elvárom. S.-A.-Ujhely 1902 évi január 21. Matolai Etele, alispán. T. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhely ben az 1901. évi decemb. hó 4-én tartott közgyűléséből. 574/27675. szám. Olvastatott a törvényhatósági bizottság folyó évi szeptember hó 18 án 406/ 16005k szám alatt kelt határozatával kiküldött bizottságnak az irányú jelentése, illetve javaslata, hogy a házi pénztár az egyes alapokkal szemben még fennálló tartozásoktó.' miképpen lenne megszabadítható, és hogy a vármegye költségvetésében és zárszámadásaiban megtakarítás miképpen volna elérhető, vagy legalább a házi pénztárban az egyensúly miképpen volna helyreállítható, — és ugyancsak olvastatott az állandó választmánynak ugyan e tárgyban kelt határozati javaslata, melynek elfogadásával : A vármegye törvényhatósága bizottság tervezetében foglalt eszméket magáévá téve annak az alapos és helyes munkálatért elismerését nyilvánítja. Miután pedig a pénztári naplók és a vármegye főpénztárnoka által beterjesztett kimutatás alapján megállapittatott, hogy a házi pénztár tartozik. 1. Az ebadó alapnak. 1894. december 11-én felvett 11000 koronával 1900 november 14- „ „ 2000 „ 1900. december 15- „ „ 2500 „ 1900. december 31- „ „ 2000 „ 1901. január 5- „ „ 2500 „ Összesen: 20,000 koronával 2. A tartalék alapnak. 1897. december 30-án felvett 3000 koronával 1898. január 5-én „ 3000 „ 1898. márciás 15- „ „ 3000 „ 1898. április 20-án „ 4000 „ )1898. december 29-én „ 2907 „ *(1899. április 19-én „ 2967 ____„ Összesen: 18,874 koronával 3. A hadászati alapnak. felvétetett 1896. május 6-án 3000 korona. „ 1896. aug. 30-án 2000 5000 korona. Erre a letéti kamat alapból törlesztve: 1900. aug. 4. 1166 K. 31 f. 1901. jan. 4. 1530 K. 50 f. 1901. júl. 27. 1791 K. 01 f. - 4187 K. 82 f. Maradt tartozás . 812 K. 18 f. Összesen 812 kor. 18 fillérrel. 4. A szegény alapnak. 1900. május 10-én felvett 3200 koronával 1901. márc. 7-én 4000 w 1901. márc. 16-án 1000 190L április 16-án « 2500 n 1901. aug. 5-én n 4000 1901. szept, 27-én n 5000 ♦> Össszesen: 19,700 koronával 5. A mértékhitelesítő alapnak. 1890. május 28-án felvett 4000 koronával 1900. márc. 8-án* „ 3050 _____„ Összesen: 7056 koronával Vagyis összegezve: az ebadó alapnak .... 20000 K. a tertalék alapnak .... 18870 K. a hadászati alapnak . . . 812 K. 18 f.-e a szegény alapnak .... 19700 K. a mértékhitelesitési alapnak 7056 K. ______ Összesen: 66,442 K. 18 f.-e1 azaz hatvanhatezernégyszáznegyvenkét ki róna és tizennyolc fillérrel; és a vármegye törvényhatósági bizottsága elérkezettnek látva az időt, hogy a házi pénztár adósságait alapc rendezés alá véve, ettől a nagy és a fizetési ki pességre bénitólag ható tehertől megszabadítsa Tekintve, hogy a 2°/o-os tisztviselői fiz( - tési pótadóból befolyó összegből 1901. évi d< cember hó 31-én 3940 korona a szegény alaj nak, úgyszintén a letéti kamatok alapjából 81 K. 18 fillér, a kadászati alapnak kifizettetett igy a házi pénztárnak mai napon fedezet né küli adóssága 61,690 korona, azaz hatvanegy ezerhatszázkilencven korona: ennek eltünteti sére a törvényhatóság elhatározza, hogy törli pénztárnak az ebadó alappal szemben fennáll 20,000 korona tartozását. Mert a múltból az ebadó alapnak nemcsa hogy tartozása nincsen, de sőt a házipénztár ált ! költsön vett 20,000 korona a jelenben mint f lesleg jelentkezik, úgy hogy ez összeg törlésév is az ebadó alap a reá háruló kiadásokat a folyó bevételekből fenakadás nélkül viselni képes. Hogy törli a házi pénztárnak a tartalék alappal szemben feuálló 19,874 kor. tartozását. Mert még egyrészt a tartalékalap, — mint azt a belügyi m. kir. minister ő nagyméltósága 63787/901. számú intézvényében maga is jelzi — a házipénztárban fedezetet nem találó kiadások fedezésére van hivatva, úgy másrészt teljesen igazságos is, hogy a midón a tartalékalap a múltban a házipénztári megtakarításokból léte- sitetett, most s midőn a házipénztár adóságokkal, küzd felhasználtassék. Hogy törli a házi pénztárnak a mértékhitelesitési alappal szemben fennálló 4000 koronát, bár ennek visszafizettetése a 66367/11. 900. számú belügyministeri intézvénnyel akképen engedélyeztetett, hogy az a letéti kamat alapból törlesztetik, miután a letéti kamat alap oly vagyonnal voltaképen, mint a 63787/901 szám alatt kelt belügyministeri intézvény maga mondja, — • Sorozási költségért. ** Sorozási költség.
