Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-05-13 / 42. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Május 13. melyet, hogy befejezhessen: 1000 (ezer) koronával, éspedig a közmivelődési alapból kilátásba helyezett segedelemmel fogja támogatni közig, bizottságunk. A vizáradások folytán erősen megrongált Szerencs—tállyai közutnak ond—rátkai szakaszán úgyszintén a vámosujfalu—tolcsva—erdőhorváti—re- géczi közutnak horváti—regéczi szakaszán, végre az újhelyi—kassai közutnak Széphalom menti szakaszán fokozott serénységgel dolgoznak, s remélhető, hogy az idei vizáradás ápril 16-án történt hatalmas pusztitásának utolsó nyomait is kiegyengetteti a kir. áll. építészeti hivatal most már rövid idő múltán. A sátoraljaújhelyi kir. törvény- széki börtönben az ez év április havi rablétszám 255, ebben elitéit 238. A közadók ez évi április havi befolyása kedvező irányzatot mutatott, mert az 52,110 K. 33 f. befizetés 19,677 K. 99 f.-el haladta meg az 1901. évi április havi befizetés eredményét. Több a befizetés az 1902- jan.—ápr. havi évharmad végén is 27,025 K. 17 f.-el, mert a mig az 1901. évi első négy hónapnak a végén 361,825 K, 36 f. volt, most az 1902. évi ápr. hó 30-án 388,850 K. 53 f. re emelkedett a befizetés. Hogy a hátrálék most az 1,234,621 K. 48 f.-ben mégis több 6179 K. 35 f.-el, mint volt a múlt év első harmadának végén, azért van, mert a múlt év elején 50,058 K. 38 f. leíratott az évi adóelőírásból. Kivételes nősülés megengedéséért folyamodtak Iván László battyáni, Galanda Ignác szinnai, Csopik Imre szin- nai, Jankai József szinnai, Kumeny András kvakóczi, Szabd Mihály bos- nyiczai, Krizs András ruda-bányácskai, Miskovics József tavarnai, DusicsTca István felső-regmeczi, Lövei Lajos her- nád-németi, Kozma György legyes- bényei, Kopasz Mihály nagy-czigándi, Jaczos András parihuzóczi, Tirochman György mocsári, Csabala András János borrói, Hornyi Kokán András czerninai és Gnip Béla cziróka-bélai hadköteles egyének. Folyamodásaikat a bizottság pártoló véleménynyel terjesztette fel a honvédelemügyi, kir. miniszterhez. )( A nagyczigándi komp mizerábi- lis állapotáról nem egy Ízben volt már szó lapunban. Még Szabolcsvármegye részéről is hallatszottak át panaszok a cigándi Tisza-rév tarthatatlan helyzete felett. Most ez a dolog is teljesen megnyugtató, mondhatnék, hogy modern állapotba jut. Kir. államépitészeti hivatalunk intézi most a komp-járat ügyének előkészítését. Á közig, bizottságnak tegnap bemutatta a menetrendet, melyet most a kassai kereskedelmi iparkamarának küldenek át vélemény adásért. Azután . íelküldik a keresk. miniszterhez jóváhagyásra. )( Yálasztmányi ülés. A községi és körjegyzői nyugdíjalapra ügyelő választmány a múltkor elnapolt ülését holnap tartja az alispán elnöklete mellett. )( Áthelyezés, kinevezés. A Nagy- Mihályból áthelyezett Nagy György kir. á'latorvos helyére Gaul Ottót, a Sárospatakról áthelyezett Ligeti Leó kir. állatorvos helyére pedig Fekete Jenőt nevezte ki a földmivelésügyi miniszter kir. állatorvosokul. )( A törvényhatósági útadók, köztudomás szerint, ideiglenesen 6 (hat) százalékkal vannak kiróva az 1901. és az 1902. évek .irányából vármegyénk adózó közönségére. Köztudomású dolog az is, hogy a kereskedelemügyi kir. miniszter, törvényadta jogával élve 10 (tiz) százalékra emelte fel a törv- hitósági utadóku'csot. Most, hogy az alispán 8 (nyolc) o/o-es alapon helyreállította a költségvetés egyensúlyát és ebbeli javaslatát elfogadás végett a miniszter elé terjesztette: remélhető a jóváhagyás, aminek beérkezése után 2 o/o-es pótkivetések foganatosítása után bekövetkezik a törvényhatósági útadók nyilvántartásában is a már nagyon kivánatos rend és pontosság. )( A vármegye közgyűlése. Zem- plénvármegye törvényhatósági bizottsága e hó 22-ikén délelőtt 10 órától kezdődőleg Hadik Béla gróf főispán elnöklete mellett rendes közgyűlést tart, amelynek tárgysorozata a következő : 1 A Ludovika Akadémiában egy ifjúnak első és egy vagy kettőnek másodsorbani ajánlása, 2. Az alispán évnegyedes jelentése. 3. A vármegye 1901. évi zárszámadása és az állandó választmány javaslata. 4. A m. kir. Belügyi minisztérium intézvénye a főorvosi lakás újjáépítése tárgyában. 5. A m. kir. Belügyi minisztérium intézvénye a jegyzői nyugdíjalap rendezése tárgyában és a jegyző nyugdíjalap iránt alkotott szabályrendelet. 6 A ro. kir, földmivelésügyi minisztérium intézvénye a hegy- és mezőőröknek a munkás és cselédpénztárakba való behatása tárgyában. 7. A m. kir. kereskedelemügyi minisztériumnak körrendeleté a vámmentességi igazolványok kiállítása tárgyában. 8 A tn. kir. Belügyi minisztérium intézvénye az állami javadalmazás kuitalása tárgyában. 9. A m. kir. pénzügyminisztérium intézvénye az 1903. évi január 1-től egyesítendő pénztár és számvevőség elhelyezése tárgyában. 10. Pekáry Gyula biz. tag és társainak indítványa a vármegye szolgabirói járásainak uj beosztása tárgyában. 11. Pekáry Gyula biz. tag és társainak indítványa a Sátoraljaújhelyben felál'itani elhatározott Kossuth- szobor helyének megállapítása tárgyában, 12. Pekáry Gyula bizottsági tag és társainak indítványa egy iparpárto- lási szövetkezet létesité-e tárgyában, 13. Udvarhelyvármegye átirata az 1883. évi 44. t. c. 50 §-ának részbeni módosítását kérő feliratok pártolása tárgyában. 14. Aradvármegyének átirata a székes-fővároshoz a Kossuth Lajos szobrának felállítása iránt iétézett átirata pártolása tárgyában. 15. Hevesvármegye átirata a Rákóczi, Tököli, Bercsényi diffamálását kimondó törvények eltörlése, Kossuth Lajos és az 1848. évi honvédek érdemeinek törvénybe iktatása- iránt tett felirat pártolása tárgyában. 16. A sztropkói főszolgabíró jelentése az ottani vármegye- háza némely helyiségeinek a telekkönyv részére leendő átengedése tárgyában. 17. A vármegye főszámvevőjének jelentése a nyilvános betegápolási pótadó pénztár számodásának megvizsgálása tárgyában. 18. A közigózgatási bizottság határozata a nagymihályi járás utmunka kötelezettek útadójának készpéuzbeni lerovása tárgyában 19. A törvényhatósági utmesterek kérvénye fizetéseik és utiátalányuk felemelése tárgyában. 20. A vármegye főjegyzőjének jelentése, melylyel az 1887. évi XVIII. t. c. értelmében készített szabályrendeletet bemutatja. 21. A vármegye főjegyzőjének jelentése, melylyel a kéménysedrő iparról készített szabályrendeletet bemutatja. 22. A községek zárszámadásai és költség- előirányzatai. A már eddig beérkezett és még beérkezendő, a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó ösz- szes ügyek, )( Yárosi közgyűlés. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete holnap e hó 14-ikén délután fél 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlés tárgysorozata a következő .• 1. Bizottsági jelentés az utcák újbóli elnevezése és a házak számozására vonatkozólag. 2. Pénzügybizottsági jelentés az 1901 évi gyámpénztári számadás megvizsgálására vonatkozólag. 3- Marko- vics Mihály és társa sírásók kérvénye fizetésjavitás iránt. 4. Román András volt rendőrségi alkalmazottnak kérvénye a nyugdíjalapra befizetett összeg viszszautalása tárgyában. 5. Ugyanazon kérvénye Hromkó József volt városi kocsisnak. 6. Tisztviselők kérvénye kedvezményes faár megállapítása iránt 7. A pénztári vizsgálatról szóló jegyzőkönyv. 8. Kovács István kérvénye segély iránt. 9. Az 1901. évi zárszámadás felülvizsgálatára 15 napra közgyűlés határidejének kitűzése. 10. Csoltkó József v. gazdának ajánlata a temetőterületből felmaradt 950 Q öl megvételére vonatkozólag, hírek. Múzeumunk gyarapodása. — május 13. Most nem beszélhetünk a mi múzeumunkról, amely még nincs, amely még Jósa András dr. szerint csak Dókus Gyula magánlakásán van összegyűjtve. És féltett szeretettel őrizve. Ezért egy alkalommal, amint nemrég egy irodalmi nivóju bankettünkön Jósa András dr. is jelen volt, egy pohárköszöntőben felszólította Dókus Gyulát, hogy ő, kinek e téren szerzett tapasztalata, alapos és érdekes figyelmet keltett tanulmányai és gyűjteménye, szerény körben bár és nem nyilvános színezettel, de országszerte ismeretesek, alapítsa meg a zemplénvármegyei múzeumot. Felelevenítettük most ezt a mementot, annál is inkább mert Dókus Gyula a Jósa dr. kérelmét kilátásba helyezte, felelevenitettük abból az alkalomból, hogy itt közöljük éppen szomszéd vármegyénk nagy régiségkutatójának a Nyirvidék-ben is megjelent érdekes cikkét. A cikk mely újabb leletekről tesz említést, így szól: Kállay András ma is éppen úgy, mint lőispán korában, leglelkesebb pártfogója mzeumunknak. Alig múlik el egy hónap anélkül, hogy áldozat- készségével, részint nagy-halászi birtokán talált, részint a környéken szerzett ősrégészeti tárgyakkal gyűjteményünket ne gyarapítaná. Nagy-halászi »Telek* tanyájától északra 500 lépésnyire Tetke dombnak nevezett mintegy három holdnyi homokos emelkedésen, mely hajdan a Rétköz rengeteg mocsarainak egyik szigetét képezte, szőlőtelepítés céljából rigoliroztatott, amely területről már régebben öt kővéső és egy kora-nép- vándorláskori gyönyörű bronz kapcsoló, — melynek párját a bécsi udvari múzeumban láttam, — került mu- zumumunkba. Ezen terület ifj. Kállay András szerint borítva van ős cserép töredékkel. A munkások ritkán mentik meg az épen talált edényeket, részint azért, mert a babona azt tartja, hogy a földben talált edények, — ha azokat haza viszik — szerencsétlenséget hoznak a családra, részint azért mert kincset nem tartalmaz, többnyire pedig azért, mert az évezredekig földben rejlett edények, még ha jól ki voltak is égetve, annyira málékonyá válnak, hogy csak úgy emelhetők ki épségben, ha hozzá nem nyúlunk, hanem körül ássuk, a környező főidtől megszabadítjuk, és egy-két napig ki hagyjuk száradni, a mi pedig mindenkinek hite és vallása ellen van. Az említett területen legújabban napfényre került és múzeumunknak ajándékozott tárgyak a következők: Két kőkorszaki nagy edénynek alsó része, melynek egyikében egy apacs- kő rejlett, ami azt bizonyítja, hogy azon több ezer esztendő előtti időben a halászatnak most is dívó egyik módját űzték. Apácsnak nevezik azon rudakat, melyek a hálónak két végére vannak kötve és amely rudaknak alsó végére — kerületén behornyolt — súlyos követ kötnek, hogy a rúdnak alsó vége a víznek fenekére jusson, nehogy a halak a hálónak alsó széle alatt elosonhassanak. Egy fél kiló súlyú vulcanicus üveg (obsidián) darab, a milyenről az ősidőkben késeket, nyílhegyeket pattogattak le. Egy nagy parittya kő jas- pirből. Egy edénynek mélyen behomo- ritott talpa. Egy finoman készített cserép korong, mely igen kis edénynek fedelűi szolgálhatott. Egy szép nemes rozsdával borított bronzkés, mely a múzeumunkban őrzött öt bronzkéstől abban különbözik, hogy 5 mi- liméter széles fokának körvonala nem hullámos, hanem gyenge ívhajtásu, díszítve nincsen, tehát kezdetlegesebb lévén, még régibb mint amazonok, és valószinü'eg a Krisztus előtti második évezrednek elejéről származik. Egy cserép edény, a mely 15 ctm. magas. Szélesen kihajló vékony peremének külső körvonala olyan, a milyent egy múzeumban sem láttam, a menynyiben nem köralaku, hanem négy félkör alakú lebenyből áll, tehát felülről tekintve egy négy levelű lóheréhez hasonlít. Legsajátságosabb — unikumnak tekinthető — tárgy egy kis fekete, fényezetlen, nem korongos, de jó gyurmából készült és jól égetett, mintegy fél deciliter ürtaltalmu cserépedény, melynek felső részén nem egy kissé kihajló peremű nyílás van, mint minden csupornál vagy fazéknál, hanem három részarányosán elhelyezett külön álló egy centiméter magas nyak emelkedik ki. Mindegyiknek nyílása két centiméter átmérőjű. A negyedik nyaknak helyén az edénynek füle volt, mely azonban a találáskor már le volt törve. Ivásra hasánálható nem volt, mert az illető ivó a másik két nyílásból nyakon öntötte volna magát. Alig lehetett egyéb, mint három ka- nócos mécs, mely valamely bronzkorszaki íőurnak világított addig, mig az ő mécsese is örökre ki nem aludt. Dr. Jósa András. Kommt und spielt. — május 8. Igenis a Központi Kávéház-ban kifüggesztett nagy hirdetmények ezt kürtölik: Telegramm der jüngste Billardkünstler JEAN BRUNO kommt und spielt a Központi Kávéházban este 9 órakor május hó 12-én. (stb.) és végződik ez a nagy hirdetmény még egy csomó nagyobbhangu német frázissal és útbaigazítással. Hála Istennek abban a kellemes helyzetben élünk, hogy erre mifelénk az alldeutsche szövetkezettel nem igen esik bajunk. Annál inkább sérti a szemünket, ha ilyen Billardkünstler úr öles plakáttal eszünkbe juttatja ezt a kellemetlen, tolakodó szövetkezetei Nem hisszük ugyan, hogy a művész úr — akinek művészetét ezzel nem akarjuk kétsógbevonni — bárminemű összeköttetésben volna az all- deutschokkal. Elhisszük, hogy csak a művészete kedvéért él és utazik. De egyre figyelmeztetjük: ha Magyarországon jár és elvárja a magyaroktól, hogy a művészetét megbámulják, tessék akkor magyar nyelven hirdetni ezt a művészetet. Tanulja meg a Központi Kávéháztól, ahol a német szövegű plakátjába egy sort Írtak be magyarul, hogy itt Magyar- országon vagyunk, magyarul Írunk, olvasunk és kávézunk. E réven is meggyőződhetik arról hogy a magyar kávéház kezd speciális művészetté válni. Kidomborik bennünk a régi keleti divat, még abból az időből amikoron a török hódoltság korában annyiszor „hátra volt még a fekete leves.“ Hajh és ezt a fekete leves-1 bár mily savanyúan is, bármennyi cigóriával is lecsusztattuk, véreztünk, könnyeztünk a török fekete levesé tői, — de mindig könnyen, reménykedéssel, mert Magyarországért tettük, a magyar nemzeti eszméért, amely a nyelvében él. Hátha már annyira megszoktuk azt a fekete levest, hogy manapság a magyar a legjobb üzletté avatta a — kávéházi ipart, akkor a kávés urak is szíveskedjenek a Biliárd és egyéb, Künstler urakat figyelmeztetni arra, hogy itt a nagy kávóházozó Magyar- országon vagyunk, ahol nem kiváncsiak arra, hogy Herr von Akárki
