Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-13 / 42. szám

Sátorai]a-Ujhely, 1902. május 13. 42. (2182.) Harmincharmadik évfolyam. Zemplén ifj. Meozaer Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. Biró Pál felelős szerkesztő. dr. Hám Sándor főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési diji Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. ......... •• .........■' ............... Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-Ujhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttériben minden garmond sor 80 fii!. fi fehér rózsa szimbóluma. — május 14. Ennek a szépséges szép rózsa­fajnak manapság olyan szerepe van Sátoraljaújhelyben, hogy a zengzetes szavú poéták köréből a vezércikkezők sivárabb tónusába is elhatolt édes illata. Ezúttal azonban nem illenék elmerengni e szűztiszta virág illatáról. Hagy­juk ezt a poéta uraknak. Itt pe­dig érjük be e kedves virág his­tóriai nevezetességével. Azzal ugya­nis, hogy a históriai neveze­tessége újra szokássá fejlődvén, megalakult itt is az a szükebb körű társaság, amely mint az őskori északi népeknél szokták, az asztaluk felső vége felé fehér ró­zsát függesztettek a menyezetre, ez által jelképezvén, hogy min­den e rózsa alatt hallott és mon­dott dolag a legszentebb titok­ként megőrzendő. Minden egyéb dolog piacra viendő, de erről haliga — szó ne essék. Haliga tehát, esedezem, mély csendet uraim, mert itt egy féltve őrzött, rejtegetett nagy titokról van szó, amely a fehér rózsás társaság, az úgynevezett tizek tanácsában in- téztetik. Illik hát, hogy a nyilvá- nyosság az északi népek szolga- lelküségéhez illő revere nciával ne férkőzzék nagy garral e szentély szűztiszta légköréhez. Csak annyit merészkedünk hát leírni, hogy a tizek tanácsa hetek óta azon dolgozgat, hogyan kéne Sátoraljaújhelyben egy hetedik pénzintézetet összefabrikálni. Most éppen az uj bank cime fölött ve- szekesznek. Elfojtott suttogással, nehogy a nesz a másik szobába is kihallassék. Ahol pedig egy pár polgártárs nagyon megtalálna ne­heztelni mivelhogy „nekie“ sem­miféle titulus vagy „hévatal“ fel nem kináltaték e nagy gründolásban. A cim fölött folyó tizes ta­nácskozás kimondá, hogy sem a Népbank, sem a Polgári, sem az Ipar-bank meg nem felel a nevé­hez fűzött nagy reménykedés­nek. Amelyik nem osztja a nép közt szabadon a pénzét, hát az milyen népbank, a másik csak alapos bírálat mellett respektálja a polgári-szentség zsiróképességét, a harmadik az ipar titulusát használ­ván, nem él egyedül az ipar min­denhatóságának megosztván in­kább folyósításait a terménykeres­kedőkkel, no a negyedik az ép­pen mint „sátoraljaújhelyi“ felöleli az egész székváros fogalmát, az ötö­dik „központi“ jelleget adván ön­magának nem gravitál eléggé a sóvár tenyérkék központja felé, a hatodik pedig koronás-szövetkezet lévén, nyílváry tehát a Hofburg-gal kacérkodik. Ám mindezen' jogo­sulatlan címzést lefogják rombolni, hangoztatván majd cégtáblájukon az egyedül üdvözítő „független“ bankot, amely se a nép, se a pol­gár, sem az ipar, sem egy város, annál kevésbbé a korona nevét nem fogja sallangjául venni, kiki­áltván a legmagasabb pénzügy te­rén: a függetlenséget. Független­séget a szabad hitelogztogatás jo­gosultságára. ^ Egyébként ugyanez a szellem összpontosul a szerepek kiosztá­sánál is. Mindegyik funkcioniárus együttesen és összesen független lé­szen egymástól. Van már vezér-igaz­gató ur és vezér nélküli igazgató ur, úgyszintén igazgatóság mint ilyen, azonképpen főfőkönyvelő, mint főügyvezető, és főfőnélkülí köny­velő a főügyvezetői cim és jelleg­gel (egyébként üres óráiban pénz­táros) továbbá egy segédkönyvelő, az ügyvezetői cim és jelleg nél­kül. Van azonkívül egy főügyész igazgatói cim és jelleggel, egy al- ügyész az igazgatói cim és jelleg kilátásba helyezésével és egy ügyész-segéd az igazgatói cim és jelleg kilátásba helyezése nélkül. Szóval ilyen hetedik pénzinté­zetről suttognak az éjjeli bogarak. Mi nem hihetjük, hogy ilyesmi komolyan létre jöhessen. De hát nem zörög a levél ha nem fújja a szél, már pedig dacára a jól el­zárt ajtóknak, dacára a fehér rózsa varázsának, a titok legalább mint on dit, nem maradt titok. Ám jó volna valahogyan el nem felejteni, hogy a bank illusztris címe, a jól elkeresztelt hivatalok és a szolga aranyos felirásu sap­kája mellett még más három do­logra is szükség lesz. Hogy jóin­dulatunkat bizonyítsuk, megmond­juk Íme, hogy mi az. Először a pénz, másodszor a pénz, harmad­szor is a pénz. Vagy talán a fehér rózsa mint e tizes tanács mélysé­gesen hallgató titoktartásának szim­bóluma illusztrálja már ezt a három szükséget is, mivelhogy hallgatni —- arany. így hát Harpokrates a hall­gatás istene e kedvenc rózsája ked­véért a hallgatás nyomán meg­hozza majd — az aranyat is. Hogy úgy legyen, szivünkből kívánjuk. Ráadásul még három magyar ál­dást is : bort, búzát — békességet. — május *12. Beregvármegye uj főispánja. Dr. Hagara Viktor, Beregvármegye főis­pánja legközelebb megválik állásától. Utódja Hertelendy László orsz. kép­viselő lesz, akinek kerületét dr. gróf Wickenburg Márk kereskedelmi ál­lamtitkárnak fogják felajánlani. A Iiatáridőüzlet. A Politikai Heti- szemlé-ben olvassuk a következőket: Abból a körülményből, hogy az uj ke­reskedelmi minisztert az agráriusok is kedvezően fogadták, merkantilis körök­ben azt következtetik, hogy az agrá­riusok megnyugtató felvilágosításokat nyertek az uj miniszter programmja felől. Ennek egyik pontja a határidő- üzlet eltörlése vagy szigorú reformálása lesz. Ezen agrárius-kivánság elől egyéb­ként a higgadtabb merkantilisek sem zárkóznak el teljesen, annál is inkább, mivel a mai kereskedelmi és ipari vi­szonyok közt kell lenni egy alapnak, melyre a jövőt építeni lehessen. Ezt az alapot pedig nagyon sokan a mezőgaz­daságban látják. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. A közigazgatási bizottság ülése. — Saját tudósítónktól. — — május 12. Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt 9 órától dél­utáni 1 óráig Hadik Béla gróf főispán elnöklete mellett tartotta rendes havi ülését. Az alispán havi jelentése kiemeli, hogy a vármegye területéről április hó folyamán kivándorolt Amerikába 418 egyén. Visszajött onnan 168. A ho- monnai járásból 3, ,a varannóiból 4 foglalkozás nélküli bevándorolt galicziai zsidót, toloncolt vissza a csendőrség Árva székek tevékenysége : Ápr. hón-ipban elintéztek a vármegye árva­széknél 2829 ügydarabot, elintézetlen maradt 124. — Sátoraljaújhely r. t. város árvaszékénél ugyanakkor elintéz- tetett 261 beadvány, a hátrálék 5. Karád község javára a közig, bíróság 3000 K. régi községi közmunka- váltságot ítélt meg, melylyel Schwarcz Zsigmond volt nagybérlő maradt adósa a községnek. A felolvasott Ítéletet vég­rehajtás végett kiadták az alispánnak. Luka község felebbezését, me­lyet a luka—karádi községi közleke­dési közút kiépítése ügyében hozott alispáni határozat ellen nyújtott be, a bizottság, minthogy az útépítés közér­dekből történik és a felebbezők a do­log érdemére nézve tévedésben van­nak, elutasította ugyan, de a felebbe­zők megnyugtatásával. A sátoraljaújhelyi barátszeri kisdedévé ügyében ’Sennyey Miklós báró által kiváló tapintattal és mély tudással megtartott vizsgálatról szóló ira­tokat, mint annak idejében tudattuk a »Zemplén« olvasóival, véleményes elő­terjesztés végett kiadta a közig, bizott­ság a vármegye tiszti főügyészének. A személyi okokból elmérgesedett ügybe annyira kivánatos kiengesztelődés lét­rehozásának módját javasoló főügyészi vélemény iránt oly nagy volt az érdek­lődés, hogy másfél óra hosszán fog­lalkoztak az ügyhöz szólók a javaslat in­tenciójának bírálatával. Abban mindnyá­jan egyet értettek hogy elengedhetetlen feltétel, miként városunkban a kisdedó­vás érdeke tartósan békés mederbe terei­tessék, illetve, hogy azután a törvény és a vonatkozó utasítások szellemében ke­zeltessék az a szervesen kapcsolatos szolgálati viszony is, mely a felügyelő bi­zottság küldetése és a kisdedóvónő al­kalmazkodása között kell hogy megle­gyen. Az elágazott véleményekeket, melyek a fentebb megjelöltük cél eléré- sérenézve a hosszas eszmecsere során megnyilatkoztak, a főispán egyeztette össze; mihez képpest határozatul ki­mondatott, hogy a kisdedóvónő irányá­ban, — mert feljebbvalói ellenében köteles tiszteletet nem tanúsított — a fegyelmi eljárás elrendeltetik, aminek eszközlésével azután Barthos József főszolgabiró bízatott meg. Sátoraljaúj­hely város elöljáróságát pedig arra utasította a közig, bizottság, hogy a kisdedovó iskolákba járni köteles gyer­mekek összeírásának pontosságára és a törvény ide vonatkozó szakaszának szigorú végrehajtására az eddiginél nagyobb figyelmet fordítson. A hatá­rozat, jelentéssel és a vizsgálati iratok­kal együtt, felterjesztetik a vall. és közoktatásügyi miniszterhez. A sztropkai járás ínségeseinek Hadik Béla gróf főispán, mint már ir­tuk is, 50,000 K. állami segedelmet eszközölt ki a kereskedelemügyi kir. ministertől. A segedelemért az alispán mondott köszönetét a miniszternek az ínségesek nevében. A közig. biz. ezt he­lyesléssel vette tudomásul, egyebek kö­zött azt is, hogy az alispán a sztropkó— havaj —m.-laborczi közút kiépítésénél foglalkoztatott Ínségeseknek a kereseti összegeket folyósította. O.-Liszka község kisdedóvó alap­jának helyszíni vizsgálatáról terjedel­mes jegyzőkönyvet mutatott be a vizs­gáló-küldöttség. Ez a jegyzőkönyv, mely felöleli az alapnak 1866 tói kezdődő történeti részét is és minden egyes adósnak az alappal szemben fennálló tartozását 1901. december 31-éig vezeti le, a vármegyei tiszti főügyész indítvá­nyával kiegészítve került a bizottság napirendjére, mely alkalomból adósok­nak felmondották a kölcsönöket s bi­zonyos irányokban a lanyha ellenőrzés miatt elrendelték a fegyelmi vizsgá­latokat. Szőlőske községnek folyammenti részét a Bodrog hullámai elnyeléssel fenyegetik. A község közönsége a közig, bizottsághoz folyamodott olta­lomért. Folyamodását megfelelő és sür­gős intézkedés céljából kiadták az al­ispánnak. Tokaj címere dolgában — hogy t. i. a város képviselőtestülete vissza­vonta az ottani konyak-gyártól Tokaj címerének a konyakos üvegek címkéin való használati jogát — felfolyamodás során döntött a belügyminiszter és a képviselőtestület határozatát jóváhagyta. Az általános egészségi állapot vármegyénk területén az elmúlt hónap­ban annyiból roszabbodott, hogy a kanyaró 53 esettel, a vörheny pedig 93 esettel járványszerüen lépett föl. Ezzel kapcsolatban a tiszti főorvos in­dítványára lépés tétetett, hogy a sztropkai járásban második orvosi ál­lás rendszeresittessék. A kir. tanfelügyelő R.-Bányácska községben tett hivatalos látogatása al­kalmával örömmel tapasztalta, hogy az ottani gk. iskola növendékei igen szép előmenetelt tettek a magyarosodás irányában. Ugyanekkor megtudta, hogy ebben a szép dologban érdemes része van a lelkésznek, t. Takács Péternek is, mert az istentisztiszteletet és tem­plomi ténykedéseket, mint a temeté­seket is a napnak oly szakaiban tartja, hogy a tanítót, aki egyszers­mind kántor, e ténykedésekkel nem zavarja ki a tanításra rendelt délelőtti és délutáni órákból. Amiért megne­veztük lelkésznek elismerést szava­zott a közig, bizottság. Tót-Kajnya község szegény, de hazafias közönsége a kor igényeinek megfelelő iskola építésébe kezdett, HŰT Lapunk mai siáma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents