Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-08 / 40. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Minden emberi alkotás csak akkor lehet az időszaki viszonyokhoz mérten jó, ha annak létrehozatalában vegyes erők, minden illetékes faktorok véleménye, nézete, tanácskozása, s az ötletből merített tapasztalata felhasználva lesz teremtő anyag gyanánt, — ha a nagy nyilvánosság előtt ismert dolog mentői szélesebb körben képezve megvitatás tárgyát, mintegy leszürödötten kerül a szükebb körű bizottság, mondjuk a képviselő testület elé is.

Nem lehet eltagadni, hogy lokális érdekeink dűlőre juttatásánál, a törvény erejű határozat meghozatalában közvetlenül részt vevő, tanácskozó, határozó képviselő testületi tag maga is számtalan esetben vagy egyá- talán nincs, vagy nagyon gyengén van informálva azon dologról, melyben szavazatát érvényesítve alkotó szerepet játszik, s a mely cselekményeit aztán az erkölcsi felelősség súlya alól ki nem vonhatja.

Mily más lenne egy nagyobb alkotás története, használhatósága, — mennyivel jobban beválnék a közéletben egy nagyobb terjedelmű jövőre szóló alkotás, ha már első tervezetét közre adná a Tanács informálva terveiről a sajtót» ha kihívná a reá vonatkozó pro és kontra véleményeket, s szakemberek, tapasztalt férfiak szava által lehetővé tenné a ferdeségek le- nyesegetósét s üdvös indítványok fel- használása által igyekeznék munkáját az emberi alkotásnál elérhető tökéletesség lehető magas fokára emelni.

Hiszen az életből tudjuk, hogy előfordultak esetek, midőn szobrászati műremekeknél, miket országok bámultak meg, s melyekre százezreket költettek, — egyszerű emberek fedeztek fel botrányos hibákat, mik a szakbizottságok figyelmét kikerülték. Persze a mindennapi élet gyermeke nem akadémikus szemüvegen nézte azt meg, hanem a természet, a valódi élet szemével.

Fél művelt embernek tulajdonsága, hogy elhiteti magával, miszerint ő mindent tud, az ilyen ember konokul ragaszkodik ferde nézeteihez, kritikát nem tűr, tanácsot elfogadni méltóságán alulinak tartja. Az ilyen botor embert csak sajnáljuk, és mégsem kisértjük őt más véleményre bírni, mert borsó lenne a falra a legtudományosabb s legalaposabb és helyesebb értekezés is, az azt felfogni képtelen emberrel szemben.

Meg vagyok róla győződve, hogy városunk tanácsa, melynél a jóakarat elvitathatlan, a közjó előmozdítására való törekvés fáradságot nem ismer, — igazat fog nekem adni, ha azt mondom, hogy saját jó akaratú törekvéseivel annál fényesebb és tartósabb eredményt fog elérni mentői szélesebb mederben adja közre tervezeteit; mentői több érdekelt féllel ismerteti meg a keresztül vinni szándékolt újításokat, s mentői több ember véleményét hallgatja meg egy nagyobb szabású mivelet létesítése előtt.

Hogy ez lehetőve tétessék, hogy mindnyájunk érdekéhez mindnyájunknak szava lehessen, több és kimerítőbb információt a helyi sajtónak, mert ez utón értesül minden számottevő ember a fontosabb közügyekről, s ez azon ut, hol a vitatkozás mindig csak az alkotás javára szolgálhat, azt a tökéletesség elérhető fokához közelebb hozza.

)(Szabadságolt főszolgabíró. Haraszthy Miklós a homonnai járás fő- szolgabirája, ki súlyos betegsége ellen Budapesten a »Császárfürdő«-ben keresett könnyebbedést, mint örömmel értesültünk már annyira jobban van, hogy egy-két nap múlva fürdőbe mehet üdülni.

)( A magyarnyelvet és népnevelési Zemplénvármegyében terjesztő egyesület Sátoraljaújhelyben e hó 12- én d. u. 2 órakor, a vármegyei székház kistermében választmányi ülést tart.

)(Hivatalok összeházasodása. Köztudomású dolog, hogy az 1901. XX. törvénycikk a vármegyék központi és járási pénzkezelését, úgyszintén számvitelét is átalakítani és modern alapokra fektetni rendeli, ami azt jelenti, hogy a vármegyei pénztárak és a számvevőségek is beleolvadnak a kir. pénz- ügyigazgatóságok székhelyein levő adóhivatalokba, Illetve a kir. pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségekbe. Az ily értelemben történő összeházasodás határnapját a belügyminiszter, egyetértve a pénzügyminiszterrel, az 1903. évi január hó első napjára tűzte ki. Hogy ez az összehásssodás akadálytalanul megtörténhessék, országszerte most folynak a tanácskozások az egyesítendő hivatalok elhelyezkedésének kérdése telett. Nálunk e napokban voltak együtt tanácskozni a kiküldöttek s bizonyos véleményeltérés után abban állapodtak meg, hogy a kir. adóhivatal beköltözik a vármegye székházáha, a vármegyei számvevőség pedig kiköltözik az ősi székházból, hogy azután a kir. p. ü. számvevőséggel egy fedél alatt kezdjen uj életet. Most a mérnökök mérik a helyiségeket, hogy eldöntsék a »do ut des« körül felmerü t aprólékos kérdéseket.

hírek.

Nagy vihar a Hegyalján.

— május 7.

Az első, a valódi nyárelejét hirdető cgiháboru csapkodta végig a vármegye alsó részét e hó hetedikén kedden délután. Kassa felől húzódott a nagy vész telj es sötét fel- leg, s úgy 2 óra tájban roppant erővel eredt meg az eső. Rövidesen óriási villámlás cikkázott végig a sötét sűrű légkörön és utána hatalmas dör- dülés reszkettette meg a levegőt.

Az első dördülés még csak az újdonságával lepett meg, a második már valóságos rémületet kellett. Fülsiketítőén, hatalmas erővel reszkettette meg a házak falait, az egész városon végig rémület futott keresztül, mindenki azt hitte, hogy a közeli szomszédot érte az égi szerencsétlenség.

Később terjedt el a hir, hogy a villám a Máv. pályaudvarának váltótornyába ütött, ahol mintegy 4000 koronára rugó kárt okozott, szerencsétlenség vagy emberáldozat hála az Égnek nem esett áldozatul. A harmadik gyengébb villámcsapás a villanygyárban és Klein Pál Rákóczi- utcai üzletében tépte széjjel a villamos drótokat.

A Sátoralja-Ujhelyen végigszág- uldó vihar a Hegy alj a felé húzódva, Tolcsván, Érdő-Horvátiban, Liszkán, Bodrog-Kereszturon és Tokajban azután Szerencs és Legyes-Bénye vidékén okozott nagyobb rémületet.

Erről szóló részletesebb tudósításunk következő :

*

Sátoraljaújhelyről. Kedden délután

2—3 óra között városunk fölött olyan égiháboru vonult el, hogy a legnagyobb kánikulai hőségben sincs kü- lömben. A zivatar csöndes eső közben, éjszak-nyugat felől, egészen váratlanul zudult reánk. A villám sűrűn cikkázott, a hatalmas dörgések megremegtették a házakat, sőt a villám lesújtott a vasúti állomás egyik váltótornyába s ott a felszerelésekben nehány ezer korona kárt is okozott. Több helyen, ahol villamos-vezeték és világítás van, a szigetelő drótok elégtek és zavart csinált a légköri villamosság a táviró-hivatalokban, dohánygyárban és a villanyfejlesztő telepen egyaránt. Szerencsére a zivatar egy negyed órai tombolás után elvonult a Hegyalja felé.

Bodrog-Keresztur, máj. 6

(A Zemple'n express tudósítása). Itten ma egy észak felől húzódó hatalmas sötét felhőborulat röviddel két óra után óriási zivatart hozott, amelyet mihamar sürü villámlás és mennydörgés kisért. A villám a közeli kőbánya gyik részére becsapott, de nagyobb szerencsétlenséget nem okozott. Alig egy nehány perc után a vihar jégesővé változott, amely oly erővel csapkodta éppen a szembe eső hegyoldalakat, hogy a szőlőkben nagyobb kárt okozott. Tokajról ugyanezt jelentik nekünk.

Szerencs, május 7.

(A Zemple'n express tudósítása.) Teg nap délután Szerencsen és különösen a Legyes-Bénye felé eső vidéken nagy égi háború dühöngött. Egymást érték a sok villámlás és utánuk az egész vidéket megreszkettető menydörgés okozott rémületet. Egy villám beütött Sz. Németh János istállójába, az istilló tüzet fogott s földig elégett. A tűz tovább nem terjedt, az elősiető emberek lokalizálták. De segített ebben az égihá- boruból keletkező nagy jégzápor, mely 10—15 percig borsó nagyságú szemekben csapkodja végig vidékünk északi részét is.

Kérelem

Sátoraljaújhely város közönségéhez.

A munkácsi állami főgimnázium tanulóifjúságának közel 100 tagja tanáraik vezetése alatt folyó hó 18-án pünkösd vasárnapján a reggeli vonattal városunkba érkeznek, hogy elzarándokoljanak a nagy nyelvújító Kazinczy Ferenc széphalmi sírjához és a m. tud. akadémia által emelt mauzóleumához, nemkülönben, hogy megtekintsék a történelmi nevezetességű borsii Rákó- czi-kastélyt és a város nevezetesebb intézményeit.

Nem szándékozom a tanulmányút hasznát ez alkalommal bővebben részletezni, miután ezt a város közönsége bölcsen tudja; csak tisztán arra szorítkozom, hogy a város közönsége kedves kötelességet fog teljesíteni azzal, ha a tanulmányúton résztvevő ifjúságot s tanáraikat társadalmi utón szives figyelmével és csekély anyagi áldozattal támogatandja és e tekintetben segítségére lesz.

Munkács város és környéke szintén gazdag történelmi nevezetességű intézményekben, s ha a mi fiaink azokat szintén tanulmányúton megtekinteni kívánják, szives fogadtatásban és kalauzolásban csak úgy részem hétnek, ha a közönség ez alkalommal tárt karokkal és igaz magyar szeretettel várja és fogadja az érkezendőket.

Felkérem ennélfogva a város közönségét, hogy a fentebb kitett napon fogataikat a tanulmány utón részt vevőknek Széphalomra és Borsiba leendő ki és visszaszállítás végett reggeli 8 órára a kegyes tanitó-rendiek háza elé kiküldeni és az ellátás fedezéséhez némi pénzadománynyal és borküldeménnyel hozzájárulni kegyeskedjék.

Ä borbeli adományt kérem a város gazda hivatalos helyiségébe május 17-én küldeni a pénzadományt pedig az aláírásnál átszolgáltatni.

Hazafiui üdvözlettel Székely, s. k. polgármester.

Katonáék munkaszünete.

— május 6.

Mindenkinek megadták a vasárnapi nyugalmat; a hivatalokban, a gyárakan, mindenütt szünetel a munka, csak katonáéinál nem, pedig a legénység nagy része mielőtt bevonult, ismerte a vasárnapot, mert akár mint íöldmives, akár mint munkásember azon a napon pihent. Az uj gyalogsági gyakorlati szabályzat erre tekintettel is van, de csak az újonc kiképzés idéjére rendeli el, hogy sem gyakorlati, sem elméleti kiképzés vasár- és ünnepnapon ne legyen. Az ujonckiképzés után vége ezen helyes rendelkezésnek és a vasárnap is munkanapnak számit.

Bizony ez sehogy sincs rendén. A katonának is szabad egy napot a hétben pihennie, eltekintve attól, hogy talán templomba is elkívánkozik ilyenkor. Ha nem is vonulnak ki a csapatok vasárnap, de annál inkább foglalatoskodnak a kaszárnya falain belül. Kaszárnya-szemle, orvosi vizsgálás, fegyvervizsgálat, (amely város oly boldog hogy százada is van) az egész század

előtti kihallgatás, felolvasások az ezred történelméről és a katonakönyvekből, mind olyan fontos dolgok, melyek másnapra mint vasár- vagy ünnepnapra nem halaszthatók és melyek fárasztóbbak és több időt vesznek igénybe, mint bármely más rendes foglalkozás.

Ha végre igy délelőtt szerencsésen kifárasztották a legénységet, délután még a ruházatát vizsgálják, hogy azután végre egy néhány órára elengedjék sétálni; tehát végeredményként a katona vasárnap este fáradtabb, mint hétköznap. A templomba menés is sok fáradságot igényel, habár ezen újabb időben az által segítenek, hogy a katonai lelkészek eljárnak vasárnaponkint a laktanyákba és istentiszteletet tartanak. De csak a katholikusoknak, a többieknek persze el kell menni másfél órányira fekvő templomukba.

A legénységnek tehát nincs vasárnapi munkaszünele, de még kevésbé van nyugalmuk a tiszteknek, mert minden foglalkozásnál ott kell nekik lenni, úgy hogy sem templomba nem járhatnak, sem többi társadalmi kötelezettségeiknek, melyeknek a vasárnap folyamán tehetnének csak eleget, nem felelhetnek meg. Ha már az ujonckiképzés alatt pihennek vasár- és ünnepnapon, rendeljék el a katonaságnál is a munkaszünetet ezen napokra az egész éven át. m. ó.

— Tavasz a fogházban. A természet örök törvényének ez a hangulatokban gazdag misztikusan poó- ttkus változata, a maga lanyha légáramlata, tündöklő napfényével beszűrődik a legkomorabb épület falain is és nincs, ami neki gátat tudna vetni, nincs az a rideg törvény, mely a maga paragrafusainak tömkelegében ne hagyott volna egy piezinyke helyet, hol beragyoghat az első fényes tavaszi napsugár. Az anyatermészet eme fényes hírnökével számot vetettek a komor fogház szürke falain belül is s kimondták, hogy tavaszkor ruhát cserélnek a rabok. Amint az első fecskemadár felkeresi újra a szomorú épület eresze alá rakott fészket, s csiripelő hangja édes reményeket keltve, szinte belesikit a rabok egyhangú életüktől dermedt lelkűk kínos csendjébe, mozgalom támad a szürke falakkal körülvett udvaron, kezdetét veszi a tavaszi nagy- takarítás s amint ezt befejezték, lekerül a rabok testéről a kemény, durva daróczruha s felváltja a fehér vászonzubbony, nadrág és sapka. S akkor a fogház rabjai ebben a tavaszi ruhában végzik tovább nehéz munkájukat. Alapjában véve nincs tán ebben semmi poétikus, semmi megkapó, prózai dolog is talán, de humánus érzelmeink mégis csodásán lágy dalt zengenek el nekünk húrjain, ha elgondoljuk, hogy nem egy, a komor épület falain belül sínylődök közül epedő szívvel számlálja, hogy hányszor kell még ruhát cserélnie ? — g.

— Ifjúsági Önképzőkör. Szombaton ülte a sátoraljaújhelyi főgimnázium Önképzőköre dr. Hám Sándor tanárelnök mindenkor magas színvonalú vezetése mellett ez évi utolsó gyűlését. Bírálat alá kerültek a „Kenyérkő“ és „Tavasz“ c. munkák. Az elsőt Bogyay Elemér és br. Huszár László bírálták. Megjegyzik, hogy a müvet el nem fogadják mivel az semmi tanulmányt és szorgalmat sem árul el. A másodikat Frőlich Gyula és Hornyák Ferenc elfogadják és a kör előtti felolvasásra ajánlják. Ennek szerzője Bauragantner La- jós. Ezntán kezdetét vette a versenyszava lás. A legjobb szavalat jutalma 5 korona. Először Arany „Fiamnak“

c. költeményét szavalták: Burger Jenő, Jablonszky József, Grünvald Herman br. Huszár László és Mos- kovics Béla. Bírálták Juhász Jenő és Sebeök Elek a bírálók véleménye szerint Burger 5, Jablonszky 3, Grünvald 4, Huszár 4. és Moskovics 3 koronát érdemel. Ebben a vezető tanár és a kör is megegyezik. Ezután Petőfi „Minek nevezzelek“ oimü lira