Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-04-22 / 33. szám
Sátorai]a-Ujhely, 1902. április 22. 33. (2173.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség’ és kiadóhivatal: SAtoralja-Ujhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apróhirdetéseknél minden garmond sző á üli., vastagabb betűkkel $ üli. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. r-r-r POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula Bíró Pál dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. püröőiöény. áprilia 20. Mint minden évben évek óta, úgy ez idén is összegyűltek a balneológusok Budapesten kon- greszusra. Sok szép szó esett e tanácskozások alkalmával, fehér asztal is volt, tósztosztak is sokat a szebb és jobb jövő reményében ; mindazonáltal a hazai fürdőink emelkedése látogatottsága csak csigalépésekkel halad előre, a külföldi fürdőkkel a versenyt felvenni mindeddig képesek nem voltunk és egyhamar ezek nivójára emelkedni nem is fogunk. Sokan azt hiszik,hogy az igazi hazaflság hiányában rejlik ennek oka, minthogy a főúri és gazdag családok tuluyomó része a külföldi fürdőket oly nagy mérvben látogatják. Oly kicsinyes motívumokra hajlandók visszavezetni és ezen elfogultságukban készek lennének őket auatlie- mával sújtani. Ezen felfogás nagyon téves és igazságtalan; az üdülés és fürdőzés használata ezzel semmiuemü nexusban nem áll. Tudva levő tény, hogy a tűzhelyétől távozó, megszokott kényelmétől önszántából önönmagát megfosztó nagy sokaság leginkább két fóindok által vezettetik és pedig első helyen áll az egészsége helyreállítását keresők nagy összege; ez pedig rendszerint saját háziorvosának vagy pedig a tanárok konzultációja folytán keresik fel a nekik ajánlott fürdőhelyet. A legdrágább kincse neki az egészsége, ez háttérbe szőrit minden egyéb tekintetet, ő egészségét keresi ottan, ahol kilátásba helyeztetett. Hogy hazánk orvosaiban rejlik annyi hazafiság, hogy amennyire a tudománynyal össze nem ütközik, a hazai fürdőt ajánlja klienseinek, az kétséget sem szenved; de mint mindenben, úgy ebben is a nagyközönség — kivált a te hetősebbek — kifelé grávitálnak, nem elégszenek meg hires, tudós tanáraink tanácsával, nekik a bécsi jobban imponál, vagy morfd- juk, nagyobb bizalommal viseltetnek az iránt és mi természetesebb, hogy ez — ciceró pro domo — saját hazai fürdőit hozza javaslatba. Ezeken kívül, hogyha őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy hazai fürdőinkben kevés kivétellel az üdülését kereső beteg nem találja meg azt a nyugalmat, mely után első sorban vágyódik és mely egyik főfeltétele fürdőzésének. Dívik még a a régi szokás igen sok helyütt, a mulatozási vágy, hogy ez az igazi betegek rovására történik, kétséget sem szenved. Mit szóljunk az ellátásról? E tekintetben nagyot haladtunk, ez kétségbe nem vonható, de mily méreg drágán kell azt megfizetnünk ! Amint említettem, két főindok vezeti a közönség nagy részét tűzhelye elhagyására, az elsőről a fentebbiekben röviden értekeztem, a másik indok az úgynevezett stride sensu üdülés. Ezeket nem betegség kényszeríti otthonaik elhagyására, hanem egy tiz havi folytonos, az idegrendszert megrendítő munkálkodás teszi szükségessé, ezek a valódi pihenés után vágynak, azt keresik fel, tehát a csendes és nyugodt, de egyszersmind a természet szépségeivel megáldott vidékre vonulnak. Meg keil még említenünk, hogy van néhány oly fürdőhely, mely párját ritkítja, tehát van is választás, mint például Karlsbad, Gastein, ez mekkája az oda zarándoklóknak és pedig jogosan. Hazáuk bővelkedik ugyan jó és mondhatni páratlan hatású fürdőkkel. Budapesten létező kiváló hatású fürdők: Lukács, Császár, Rudas, Margit, Arthézi, ott van a hires Pöstyén, Trencsén- Teplicz, Buziás, Szliács, Bártfa stb. ezek mind igen látogatottak és idővel még jobban fognak emelkedni, csak türelem! I)r. Tliomán Dávid. — április 22. Horánszky sírja fölött. Mint mikor egy hatalmas elme eposzt alkot és nagyszerű műve kellő közepén el- szólitja a halál, úgy tűnt el a nagy Nirvánába Horánszky hatalmas egyénisége is. Herkuleshez illő hősies küzdelemmel készíti elő azt a politikai talajt, amelyen az ő meggyőződése, lelkesedése és tettvágya nyomán végre a munka porondjára léphet és ime ekkor Toppantja ketté derékban a sors kegyetlen végzete. Alig hogy a király bizalmából Széli Kálmán ajánlatára elfoglalta a kereskedelmi miniszteri székét, elszólitja őt onnan a halál rideg szava. És oh éppen amikor az ő forró hazaszeretetét, lángoló buzgalmát, amely még a halálos ágyán is az ország dolgaira serkentette, végre ott érvényesíthette volna, ahol az ő becsületes, őszinte munkavágyával nagy dolgokra készült. Hősköltemóny a Horánszky Nándor élete. A hazájáért munkálkodó, politikai küzdelemért rajongó, nagytudású és óriási talen- tumu hősökről zengő költemények hőse volt. Hős, aki hőssé lett attól a perctől fogva, amint először mutatta be nekünk a sors poétája, hős a küzdőtér egész vonalán, hős, akiben bármikor is fölismerjük ezt a hivatást, mert minden tettével elárulja, hogy az élet poétája erre a szerepre szánta a kiválósága, a szellemi fönsége révén, akinek pályáját kettétörte bár az élet hideg szele, de egy epopeiának hősévé avatta őt a magyar história, akinek a tragikuma szinte szédítő : letűnni a semmiségbe, mikor az alkotás-vágy szomjúsága gyötri agyon a halálos ágyán. A magyar szabadelvüség hős katonája, ki ezért a zászlóért oly égő vágygyal küzdött volna még, elvérzett a csatatéren, de nem a küzdelem hevében, hisz ez éppen éltette volna és ha ez a vágy nem tudta őt megmenteni, akkor hiábavaló volt minden orvosi tudomány, — a végzet szólította őt el onnan. A nagy halottat a király részvéte mellett az egész ország impozáns gyásza kísérte a kerepesi- uti temetőbe. Temetésére Zempléovármegyéből főispánunk Hadik Béla gróf felutazott Budapestre. Értekezlet a tűzoltás ügyében Alig van ma Sátoraljaújhely város társadalmának égetőbb kérdése annál, hogy a tűzoltás ügyét, melylyel a polgárság személy és vagyonbiztonságát kell megőriznünk végre-valahára rendszeres és biztos alapokra fektessük Hadik Béla gróf főispán, ki oly erős lelkesedéssel kezdett Zemplénvármegye kormányzásához ezen egyik legjelentékenyebb, leghumánusabb társadalmi kötelességünket akarja megoldani s e célból értekezletet hivott egybe vasárnap délelőttre a vármegyeháza nagytermébe. Az értekezleten szép .számban gyűltek össze társadalmunk a/.on vezéregyéniségei, akik e téren évtizedek hosszú sora óta lelkes tevékenységet fejtettek ki. Magvas és szép eszmecsere után megállapodott az értekezlet abban, hogy szerveztessék városi tűzoltóság, amelynek tűz esetén a működés egyöntetűsége céljából alárendeltetik az önkéntes tűzoltó egylet (autón indájának érintése nélkül) és a gyári tűzoltóság. A városi tűzoltóság állana 14 hivatásos rendes havi fizeté ses tűzoltóból és egy kocsisbó', e mellé szerveztetnék egy 30 tagból álló tartalék, amely bizonyos évi tiszteletdij- ban részesittetnék A 14 tűzoltó egyike vo'na az őrparancsnok, illetve oktató. És rendelkeznék velők teljzs Llelős- séggel egy alparancsnok és egy főparancsnok, kiket mindenkor a város hiva- ta'os ÍÓtisztviselőiből vá!aszt aváros képviselőtestülete. Megkerestetik a honvédparancsnokság hogy tű; esetére a szükséges katonai erőt rendelkezésre bocsássa. A tűzjelző telefon a hírszolgálat érdekében létesittetik és addig is m:g a közel aktuálissá fejlődő vízvezeték ügye düllőre kerül megbizatik a polgármester hogy a szükséges viz- reservoir ellátásáról lehetőség szerint gondoskodjék. A vizsgálat. Harmincegyedik és liarminckettedik nap. — április 22. Pénteken a gercselyiek vallottak. Itt ismét szerepel szavazó, akit a Va- dászkürtbe vittek és emiatt nem szavazhatott le Dókusra. Szombaton a kordonokra és a zavargások mérvére vallottak a katonai és csendőrparancsnokságok. -- Szentgyörgyi Zoltán vallomása során pedig, szembesítés után, az egyik tanú visszavonta azt, a vallomását, hogy választási elnök a szekérről húzott volna le szavazókat. * Kacsó Kanócz András, Horosz János és ifj. Horosz János magyarjesztrebi Dókus-pártiak a bevonulás erőszakosságairól vallanak. A Buza- párti tömeg már a vámnál megrohanta szekereiket, felugráltak, köpködtek, Horosz kalapját lerántották. Félelemben a zászlókat és tollakat elrejtették. A jesztrebiek közül senki sem szavazott a Buza-pártra. Balogh György és Bodnár János saját vallomásuk szerint csak ketten voltak Buza-pártiak Gercselyból. Bodnárt egy csizmadia hozta be Ujhelybe. Le is szavazott a pártjára. De Balogh nem szavazhatott, mert nem volt bizalmi lérfi, aki igazolhatna. Steindler Jakab gercselyi Dókus- pártit, amint a Vadászkürt előtt elhaladt, becipelték Búza kortesek a Buza- tanyára. Ott a kaput betéve tartva, ki nem engedték. Később a Lővy üzletén keresztül sikerült kiszabadulnia. De már akkor elkésett a szavazásról, a Dókus-párti gercselyiek leszavaztak, a végét sem várhatta be és ezért szavazás nélkül távozott haza. Hreha János Dókus-párti gercselyi szavazót egy korcsmából, mikor már jobban beboroztak, csalogatták el mesteremberek a Vadászkürtbe. Onnét aztán nem bocsájtották ki. Mikor aztán verekedés és zűrzavar kerekedett a kapuban, kiosonhatott onnan a saját tanyájára és le is szavazott Dókusra. Szíics Sándort, mikor éppen a Dókus majorból jött ki, vették körül Buza-pártiak és cipelték el a Vadászkürtbe. Innen csak fortélylyal szabadulhatott. Azután az utcán megint elfogták, de mikor a városháza elé kerültek, átszökött a pártjára és leszavazott Dókusra, Szombaton a gercselyi Dókus- párti választókkal szemben elkövetett terrorizmusokról vallott Szentgyörgyi Zoltán joghallgató. Előadja, hogy a Vörös Ökör előtt Turainé és Hericzné a leszállóit választókat a Buza-párthoz igyekeztek átcsábítani, ételt, italt és pénzt Ígérve nekik. Két szekerünk, amelyeket a Rákóczi utca bejáratánál feltartóztattak, eltűnt. A szekerek meg- rohanásáról és elvonszolásáról is vallomást tett. E vallomás során a tüb- labiró elrendeli tanúnak Gyüre 1st vánnal való szembesítését, Szentgyörgyi Zoltán a szemébe mondja Gyüre Istvánnak, hogy vál. elnök az ő jelenlétében sem szekereket fel nem tartóztatott, sem azokról választókat le nem szedett, sem tolljelvényeiket ki nem cserélte. Gyüre István megmarad vallomása meUett. Utóbb kijelenti azonban, hogy arra nem emlékszik egész határozottan, hogy a vál. elnök lehúzott szavazókat a szekérről, csak arra emlékszik, hogy a szekereket feltartóztatta, kéri ennélfogva letett vallomását ekként helyesbíteni. Barthos István honvéd százados vallja, hogy a vázrajzon feltüntetett I—V. alatti kordonok határoztattak meg a választást előző délután. Az ő rendelkezésére állott három szakasz. Ezekből kettő a megyekuti és Zinner ház előtti kordont képezte, a harmadik pedik amelyik kisebb volt és egyik része a Bercsényi utca előtt volt csak a rend fentartására volt igénybe véve. A kordonokon keresztül saját parancsára minden választót át kellett bocsájtani. A kordonok reggel 9 órakor állitattak fel, tehát még egy fél órával később mintahogyan a hirdetményben jelezve volt. Annyira szabad volt ezeken keresztül a közlekedés, hogy a két kordon közti tér időnként ugyannyira megtelt tömeggel, hogy Lapunk mai ix&ma 4 oldal.
