Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-04-22 / 33. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Április 22. éppen a harmadik mozgó szakaszszal kellett azt kitisztittatni, hogy a szavazó helyiség bejárata szabadabban álljon. Választási elnöktől a kordonok felállí­tására nézve egész nap folyamán sem­miféle rendeletet nem kapott, Este a közlekedés még kocsikkal is teljesen szabad volt. Különben sern érkezett hozzá soha arról panasz, hogy a kor­don valakit is feltartóztatott volna. Szekereket nem volt szabad a nap fo­lyamán a kordonon keresztül bocsáj- tani. Különben is élelmezés miatt a Vadászkürtöt a kordonok megkerülé­sével is meg lehetett volna közelíteni. Egy esetre emlékszik, amint Fuchs Jenő egy taligán sört és szalonnát vitt be a Vadászkürtbe, ellenkezése dacára is a kordonon keresztül. Komáromy Jó?sef huszárszázados és Dobos Gyula csendőrszázados val­lomását a következő számban közöljük. Megrágalmazott ügyvéd. — A petíeiós vizsgálat újabb hullámai. — Sátoraljaújhely, ápr. 22. A sátoraljaújhelyi kir. törvény­szék mint büntető bírósághoz dr. Thuránszky Zoltán sátoraljaújhelyi ügyvéd a mai napon 3093/902. sz. alatt a következő fenyitő feljelentést tette: Tekintetes kir törvényszék. mint büntető bírósági A Sátoraljaújhelyben megjelenő Fel­sőmagyarországi Hírlap 1902 évi április hó 16-án megjelent s ide 1./- alatt csatolt számának »Petíció vizsgálata* cimü rovatában következők foglaltat­nak : »A Dókus-párt egy újabb manő­verhez fogott. Dr. Thuránszky Zoltán kijár a falukba, s a Buza-párt kortesé­nek adván ki magát, megkérdezi a választókat stb.* A Felsőmagyaror­szági Hírlap e közlése folytán én a szintén Sátoraljaújhelyben megjelenő »Zemplén* lapnak ide 2./‘ a csatolt és f. év April hó 17-én megjelent száma útján dr. Búza Barna sátoralja­újhelyi lakoshoz mint a Felsőmagyar­országi Hírlap felelős szerkesztőjéhez nyílt kérdést intéztem az iránt, hogy kitől vette a hirt, miszerint én a fal­vakba járva Buza-párti kortesnek adom ki magam ! E kérdésemre dr. Búza Barna a Felsőmagyarországi Hírlap f. év ápril 19-én megjelent s ide 3./’ alatt csatolt számában »Nyílt válasz«- ban fedezte fel, hogy a hirt Ármágyi János sátoraljaújhelyi Rusznyák György alsó-regmeczi és Zubály János ba- rancsi lakosoktól vette. Valótlan az, hogy én akár falvak­ban járva, akár másutt magamat Buza- párti kortesnek adtam ki, s tekintettel arra, hogy az 1901. évi október 2 án megejtett képviselőválasztás alkalmá­val a s.-a -újhelyi választókerületben megválasztott Dókus Ernő országgyű­lési kepvisélőnek Dr. Búza Barna volt az ellenjelöltje, s hogy Dókus Ernőnek a mandátumát a Dr. Búza Barna volt jelölt pártja ké,vénynyel támadta meg, e kérvényezési ügyben a bizo­nyítási eljárás most van folyamatban, s e kérvényezési ügyben én a válasz­tást védőket s a vá'asztási elnököt képviselem ; a Felső magyarországi Hír­lap hivatkozott száma »Petíció vizsgá­lata* cimü rovatának azon tény-álli- tása, hogy én a falvakban kint járva Buza-párti kortesnek adom ki magam és kérdezem ki a volt Buza-párti vá­lasztókat: mely gya usitást és vádját képezi ellenem annak, hogy én egyé­niségemet leplezve s a volt Buza-párt bizalmi állását szinle've igyekszem a volt Buza-párti választó polgárok bi­zalmát megnyerni, s őket bizalmas közlésekre bírni. A Felsőmagyaror­szági Hírlap azon tény állítása tehát, hogy én Buza-párti kortesnek adom ki magam, mint valótlnn, a Bttkv. 259, és 359, §.-aiba ütköző rágalmazás vétsé­gének tényálladékát állapítja meg, mert e tényállítás valódisága esetén engem a közmegvetés tárgyává tenne ki. A fentiek alapján vádat emelek dr. Búza Barna sátoraljaújhelyi lakos ellen a Btkv 259.-§áb i ütköző rágalma­zás vétsége miatt, m lyet azáltal köve­tett el, hogy rólam közmegvetés indo­kát képezhető valótlan tényállást tett közzé a felelős szerkesztősége alatt megjelenő Felső Magyarországi Hírlap­ban, s vádat emelek Armágyi Jáno- sátoraljaujhelyi Rusznyák György alsó- regmeczi és Zubály János barancsi lakosok ellen a Bttkv. 258 §.-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt, melyet ezál­tal követtek el, hogy rólam valótlan tényt állítottak, mely valódisága esetén en­gem a közmegvetésnek tenne ki s tiszte1 ettel esedezem az 1897 évi XXX- IV. tcikk 16 §.-ának 1. pontja alapján. Kegyeskedjék figyelembe vétele mellett a Dr. Búza Barna és a többi panaszlók terhére rótt bűncselekmé­nyek között fennforgó alanyi és oko­zati összefüggésnek az 1896. évi XXXIII. t.-cikk 18. és 19. §§-ai alapján a bün­tető feljelentésem illetőleg a panaszlótt bűncselekmények érdemi elbírálására magát illetékesnek kimondani, Dr. Búza Barna, Ármágyi János, Rusznyák György és Zubály János ellen a bün- vizsgálatot elrendelni s őket szigorúan megbüntetni. Dr. Búza Barna ellen kegyesked­jék súlyosbító tény körülményekként betudni: hogy a lapjában közzétett tényt ellenem a fent megjelölt kérvényezési ügyben kifejtett ügyvédi működésem közben tette közzé, s ez eljáuása ügy­védi működésem, illetve a bizonyítási eljárás megbénítását s a bizonyítási eljárás során érvényesitendett bizo­nyítékok meggyanusitását célozta,— hogy dr. Búza Barna legjobb tudó másával birt annak,miszerint én az 1901. évi október 2-án megejtett képviselő- választást előzőleg a szabadelvű párt­nál nyert bizalmi állásomból foiyólag mint főkortes a sátoraljaújhelyi kép­viselőválasztó-kerület összes falvait számtalanszor bejártam, a választó po'- gárokkal közvetlenül érintkeztem s igy személyem a sátoraljaújhelyi választó- kerület választópolgárai előtt ösmert, hogy dr. Búza Barna az 1901. év november hó folyamán személye ellen intézett támadás elleni védekezése al­kalmával hozzám »mint kifogástalan úri emberhez* intézett nyílt felhívást s hogy dr. Búza Barna az 1901, évi december hó lolyamán egy alkalommal többek jelenlétében előttem aféle kijelentést tett, hogy >te vagy bár ez idő szerint a leg­nagyobb, de a legtisztességesebb tllen felem,« ha tehát dr. Búza Barna elle­nem egyéniségemet meggyalázó tény­állítást tett közzé: azt ellenem — mint akinek egyéni tisztességét felkérdezésem nélkül önként hirdette — legjobb tu­dása ellenére politikai érdekek ha­tása alatt tette. Kitűnő tisztelettel: l)r. Thurászky Zoltáu. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Nyilvános betegápolás szám­adása. Zemplénvármegye pénztárának 1901. évi nyilvános betegápolási szám­adása egybeállittatván és okmányoltat- ván, most került számvevői felülvizsgá­lat alá. Érdekelni fogja a közönséget, hogy e számadás irányából a pénztár bevétele 14,262 K. 61 f. (ebben 1900 évi pénzt, maradvány: 2376 K. 85 fi, visszatérült gyógyít ásdijakból : 10,922 K. 76 f., bírságokból és vegyesekből: 963 K ) kiadása pedig 13,632 K. 68 f„ ebben kórházaknak ápolásért: 12,385 K. 14 f., vegyes kiadás: 1247 K. 54 f.) és igy pénzmaradvány 1901. dec. 31 én 629 K 93 f, A vármegyei közkórhá­zaknak fizettetett éspedig a n.-mihályi- nak 2870 K. 12 f, a s.-a-újhelyinek 1080 K. 06 fi, a homonnainak pedig 129 K. 52 f. s igy egyszerűen: 4079 K 70 f vagyis a gyógyítási költsé­geknek 53%>je. )( Tarczal község régi, 1873—1884. évi, felülvizsgált számadásaiból tett főszolgabírói előterjesztésre utasította a vármegye alispánja a község elöljá­róságát, hogy Tarczal községnek mind máig befizetetlen követeléseit bírói utón hajtsa be s e végből ügyvédi képviseltetésről gondoskodjék, A vármegyei nyugdíjalap felügyelő választmánya tegnap d. u. az alispán elnöklete alatt ülésezett és a nyugdí­jazások iránt beérkezett folyamodások felett határozott. )( Kerékpár a ’hadseregben. Sá toraljaujhely r. t. város hatósága a kö­vetkező hivatalos hirdetményt közli: Felhívom a cs. és kir. 65. gyalogez- zed nem tényleges állományához tar­tozó mindazon legénységet, — és pe­dig az 1893. sorozási évig bezárólag, — akik a kerékpár használatába jár­tasak és saját kerékpárral rendelkez­nek, hogy mozgósítás esetére kerék­pár szolgálatra f. évi junius 30-ig a városi főjegyző hivatalos helyiségében jelentkezzenek. Sátoraljaújhely, 1902 április 17. Székely sk., polgármester. HÍREK. A májusi „fertály.“ — április 22. Házbér fizetés előtt állunk. Ne­héz napok, keserves órák azoknak, kiknek a sors mostohasága foly­tán nem jutott kő, tégla, avagy vá­lyogból álló házacska, s a prózai „lakó“, vagy a még közönségesebb „partéi“ jelző bigyeszkedik a nevök után. De édes Istenem, minek volná­nak a házak, ha lakók nem lennének, s mit csinálnának a háziurak, ha meglennének fosztva, — a házbér- szedés gyönyöreitől ? * Annyi bizonyos, hogy épppen nem legutolsó élvezetét képezheti ez a má­jusi fertály. Persze nem a lakók, ha­nem a háziurak szempontjából te­kintve ezt az élvezetet. Az újhelyi háziurak mosolyogva nyitják ki a pénzszekrényüket, a lakók pedig már kevésbbé mosolyogva hord­ják abba az összekuporgatott koro­nákat. Á két mosoly kiegyenlíti egymást s megszületik a — felmondás. # Mégis csak jó lakónak is lenni. Milyen élvezet is, mikor odavághatjuk a házigazda szemébe, hogy tessék a lakást kiírni. Igenis felmondunk, mert a lakás nem jó. A kályhák hidegek, az ajtók rosz- szul záródnak, a falakon csak nagyitó üveggel lehet felfedezni a festés nyo­mait s a többi helyiségek kritikán aluliak, szóval alászolgája, — elme­gyünk. És mérgesen lecsapjuk a házbért az asztalra, mintha mi volnánk, az urak s nem a házigazda. * Tulajdonképpen pedig éppenség­gel nem örvendünk annak a mulat­ságnak, amely most reánk várakozik. Kezdődik a lakáskeresés. Jó, olcsó, kényelmes, tiszta lakás hol van a te országod? Az uj épületek nedvesek, a ré­giek szenyfészkek, a mi megfelelő, el van foglalva, s igy cseberből ve­derbe estünk. * A lakók is, a háziurak is panasz­kodnak. Sok az üres lakás s még több a célszerűtlen. Mert az a fő, minél többet jövedelmezzen. Kis te­lekre sokat, apró lyukakat építenek, egy mákszemmel sem jut több levegő senkire, mint a mennyi hivatalosan ki van mérve. Sőt gyakran annyi se. A mai bórházak börtönszerü kaszár­nyák, hol rabmódjára sínylődik a lakó. Itt a május elseje, a lakásügy­ben szint kell vallani. De elsősorban is elő a bugyelárissal, szúrjuk le a negyedévi házbért. Azután a lakó is a házi ur is örülhet, vagy búsulhat a maga módja szerint. De mint min­denütt, úgy ennél is legjobban jár, egy harmadik: a butorszállitó, akár Stark Mátyás, vagy bármi is a neve ő kigyeimének. s j. — Az alsózempléní ev. ref. egy­házmegye e hó 15 és 16-ik napjain Sárospatakon tartotta tavaszi köz­gyűlését Keresztury József esperes és Meczner Béla főgondnok kettős elnöksége alatt. Az esperes imája után Meczner Béla mondott szép emelkedett hangú rövid elnöki meg­nyitót, melynek kapcsán az egyház­megye részvétét fejezte ki Tisza Kál­mán elhunyta felett; Kun Bertalan püspököt 60 éves lelkészi, Dókus Er­nőt 25 éves tanácsbirói jubileuma al­kalmából pedig üdvözölték. Az egy­házmegye állapotát feltüntető espe- resi jelentés meghallgatása után a körülbelül 60 pontból álló tárgysoro­zat letárgyalásába fogtak. Megválasz­tották a kerületi képviselőket Bálint Dezső, Gecsey Péter, Konya András, Meczner András, Kóczán Miklós és Miklós Béla személyében. Beerősit- tették Kajdy Menyhért kis dobszai és Székely Imre takta-hárkányi új lel­készeket és több uj tanítót. Majd az egyes egy házak kisebb ügyeit és bí­rósági ügyeket intéztek el. Az első napon délben közebód volt a Vadász­kürtben. — Szerkesztőségünkből. Biró Pál lapunk felelős szerkesztője holnap, szerdán reggel 9 órától kezdve, egy már a múlt évben jogerős párbajvét­ségből eredő Ítélet folytán 11 napi ál­lamfogház büntetését fogja leülni Ez idő alatt a szerkesztésért lapunk főszer­kesztője, ifj. Meczner Gyula felelős. — Áthelyezés. Haskó Ciril Károly sátoraljaújhelyi és Ortutay István munkácsi posta és távirótisztek köl­csönösen áthelyeztettek. — Lelkész-beiktatás. Janka Ká­roly, a homonnai egyház választott lelkészét, e hó 27-én iktatja be hiva­talába Hutka József, bánóczi ev. ref. lelkész, a felső-zempléni egyházme­gye esperese. — Yirág-korzó Kassán. A kassai őnk. tűzoltó- és mentő egyesület gróf Pongrácz Ferencz vezetése mellett Kassán ez év junius 29-én nagysza­bású népünnepélyt és virág-korzót rendez. — Halálozás. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Korchma Menyhértnó szül. Iványi Emma úgy maga, férje, gyermekei, unokái, vala­mint a néhai Iványi Mária, Boksay Emánuelnó után maradt gyermekek, unokák és végül számos rokonok ré­széről megtört szívvel jelenti, hogy a jó apa, após, nagyapa, dédapa és ro­kon nagyságos és főtisztelendő Iványi János Munkács-egyházmegyei c. ka­nonok, szentszéki tanácsos, esperes aranymisés nyug. áldozár, a gör. kath. magyarok orsz. biz. tagja, Szabolcs- vármegye törv. hatósági bizottságának tagja, életének 83-ik és áldozárságá- nak 54-ik évében, hosszas betegség s a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után Agárdon, 1902. évi április hó 21-én délután 4 órakor tör­tént megrenditő elhunyták A boldo­gult hült teteme 1902. évi április hó 23 án délelőtt 10 órakor, — az en­gesztelő szent mise bemutatása után — az ágárdi sirkertben fog örök nyu­galomra helyeztetni. Legyen áldott emléke és boldog nyugalma! Megilletődéssel jelentjük, hogy Tavasy István nyug. várme­gyei írnok e hó 21-én Sátoraljaúj­helyben 79 éves korában meghalt. Az élete alkonyáig közbecsülésben élt férfiú a szabadságharcot mint honvéd küzdötte végig s hajdan meglehetős vagyonnal is birt, amit önhibáján kí­vül vesztett el. Ezért kényszerült öreg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents