Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-04-19 / 32. szám
Sátoralja-Ujhely, 1902. április 19. 32. (2172.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség’ és kiadóhivatal: SátoraljaUjhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző á fill., Vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner G-yula Bíró Fái dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 8 kor. Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. Nemzeti oktatás. — április 18. Erről folyik most sok szó az országgyűlésen. Mily nemes szellemi torna ez a harc, amelyben Wlassics miniszter erős nemzeti politikája egybefoglal haladást, civilizációt, becsületet, tisztességet, jólétet, hatalmat egyaránt. És helyes e vita során felvetett azon irányzat is, hogy a tudomány mellett a nevelésre fordítsunk gondot, a gimnázium, vagy pláne egyetem mellett okvetlenül internátust.is állítsunk fel. A gimnázistákra még ott vigyáznak a szülők, tanárok, korrepetitorok, de különben is felesleges a tulnagy szigor kis- városkák kulturális intézeteiben. Itt hamar megtudnak mindent, a szigorú felvigyázók dudva-módra teremnek, az igazgató és tanárai kellőkép ellenőrizhetik a felügyelőkre bizott nebulókat. Egész másként állnak az akciák a fővárosban. Miután ide helyeztettek át nemzetünk összes főiskolái, következéskép itt találunk legtöbb anyagot, jót úgy, mint rosz- szat. Nem is csusz'natik el más helyen oly könnyen a hajladozó ifjú gyenge lába, mint a posvá- nyos erkölcsű fő és székvárosban. Legutóbbi 2—3 esztendő alatt világosan szemünkre vetették a komolyabb szülök, hogy Budapestre vidéki tanulókat küldeni kész veszedelem. Ezért emelkedett oly tekintélyes számra a kolozsvári egyetemi polpárság. Még 10 — 12 év előtt alig voltak 500-an az erdélyi univerzitáson, most már 2000-et tesz ki a hallgatóság száma, mely évről-évre szaporodik. Rövid néhány hónap óta erősen ütik a vasat a kassaiak is, hogy — ha az állam egy harmadik egyetemet alapit — azt Kassán állítsa fel. Mellesleg jegyzem meg, hogy már két Ízben figyelmeztettem az illető tényezőket, hogy — ha orvosi fakultást nem képesek fenntartani az egész eszme elejtendő. Ez esetben t. i. elegendő az amúgy is virágzó jogakadémia. Botanikai osztály helyett kitünően felel meg a célnak a gazdasági intézet, hittudományi kar pedig felesleges, mivel theológiai intézet szintén vau, amely ép úgy nevelhet püspököket, mint akár doktorátust osztogat az egyetemi fakultás. A parlamentben továbbá arról is volt szó, hogy más államokban menynyit áldoznak egyetemekre. Különösen Északamerikában osztogatják a milliókat. A Pratt-inté- zethez Charles Pratt 15 millióval járult hozzá, a John Hoptkins- egyetemre Hoptkius úr 12 és fél milliót adott stb. Nos hát! • Az amerikai meg angol urak tehetik, a szegény magyarnak ellenben még népiskolára sem jut. Mit ér az a sok diploma-gyár ha az tán kenyeret nem képes adni az állam! Két-hárora oklevél birtokában legfeljebb dijnok lehet az illető — protekció nélkül! Amaz államokban, ahol oly temérdek milliókkal alapítanak mgán emberek egyetemeket és szakiskolákat, maguk e privát személyek gondoskodnak a kiképzettek alkalmaztatásáról. Nálunk ellenben még az állam sem képes ezt megtenni. Szerény véleményem szerint sokkal célszerűbb volna minél több ipari- és kereskedelmi szakiskolákat létesíteni. Harmadik univerzitásra egyelőre nincs szükség. És vájjon, ha már akadnak adakozók, miért nem gondolnak a szegény, elhagyatott elemi iskolákra, az úgynevezett falusi iskolákra? A zemplénmegyei kir. tanfelügyelő jelentéséből megtudtuk, hogy Zemplénmegye néhány községében még okleveles néptanítók sem működnek — hanem holmi suszterek és kovácsmesterek. Az iskolák pedig ólakhoz hasonlítanak. Tessék a kir. tanfelügyelő urnák végig menni valamennyi iskolán és akkor épületes dolgokat fog tapasztalni. Invitálom ezennel pl. Ágcsernyőre is, ahol ugyan derék, szorgalmas, komoly, munkabíró tanítót fog találni, ki apró népét szeretettel és önfeláldozással tanítja rongy pár íorintocskáért, melylyel bizony sokszor adós is marad neki a község, de az épület olyan ronda hogy őszintén megfogja sajnálni és biztosra veszem, miszerint az állam kegyeibe ajánlandja. Avagy nézze meg a kistárkányi iskolát, ahol a tanítónak lakás sem jut és lakószobájában az anyakönyvi hivatalt is kénytelen tartani, már pedig a kistárkányi tanító megérdemli, hogy jobban gondoskodjanak róla és nebulóiról. Mint hallom május hó huszonnegyedikén lesz megtartva vidékünk tanító egyesületének közgyűlése Kistárkányban, ahová tessék a tanfelügyelőnek is ellátogatni és akkor meg fog győződni arról, miszerint kint az udvaron lesznek kénytelenek a felolvasásokat végig hallgatni. Magam részéről a nemzeti oktatás helyességét nem abban találom, hogy évente • 2—300-al több vagy kevesebb kabátos ember kap diplomát, melylyel keveset érhet el, hanem abban, hogy az alsó- és középoktatásnak legyen biztosabb alapja, hogy az olyannyira megvetett parasztgyerek is tudja megbecsülni az észt, a betűt és igy az urat is. Ha ez az aranykorszak be fog állaui, megszűnik minden aljas versengés, félrevezetett fejek ostoba zakatolása. Dr. Klein Simon. — április 19. Gromon államtitkár Sátoraljaújhelyben. Gromon Dezső m. kir. honvédelmi államtitkár v. b. t. t tegnap reggel Budapestről Hadik Béla gróf főispánnal Sátoraljaújhelybe érkezett, ahol itt délelőtt egy bűnügyi fÓtárA ZEMPLÉN TÁRCZÁJA. A gyarló nők. Irta: (tál Lajos. I. Elöljáró bőszed. Én a múltkor az erényes nőkről Írtam e lap hasábjain. írtam pedig olyanformán, hogy az írásból az tűnt ki, mintha én mint igazi papucshős csakis a hölgyek szép és nemes tulajdonságairól mernék beszélni. Hölgyeim! (már t. i. akik olvasták tárcámat) bocsánat, de önök csalódtak. Sok jót tudok a nőkről, sok jót is mondottam; de tudok sok rosszat is, ezeket is elmondom, nehogy egyoldalú, pipogya embernek látszassam, aki dicsérni tud, de kellemetlent mondani nem mer. Azonban értsük meg egymást. Igaz-e bájos hölgyek, hogy az őszinte ember mindig többet ér, mint az alattomos hízelgő ? Igaz-e, hogy ha őszinték vagyunk, több hitelt nyerünk? S végül igaz-e, hogyha igazságosak akarunk lenni, akkor a dolgot mindkét oldaláról meg kell világítanunk ? Nos hát én most az érem másik oldalát fogom megmutatni bájos hölgyeimnek. Ne nehezteljenek reám, mert én igaz barátjuk vagyok. * Most pedig a dologra térek. II. Á világ legrejtélyesebb lénye a nő. A nő, akinek szive akkor is zárt könyv előttünk, midőn világosan véljük olvasni annak minden gondolatát. A gyengéd, kecses nő, a szeretet és gyűlölet, a lángoló szenvedély és hideg kegyetlenség, a lelki fönség és köny- nyelműség, a hűség és csábitó szirén, a megtestesült eszmény és a megtestesült anyag legbűbb képviselője. A nő szerelme végtelen. A nő szerelme mindenható. Legyen az hű, avagy vétkes, tiszta, vagy önző: tűz az, mely eléget mindent, de önmaga el nem ég soha; dühöngő vihar, mely elpusztít mindent, de önmaga el nem vész soha. Sokszor pokoli sötétség, elhomályosítva erényt, szemérmet, szépet és jót. Érdekes világításban tüntetik fel a nőt a hires irók. A női erényről például Shakspere egy helyen gúnyosan ezt jegyzi meg: „Lassúnak lenni szavaiban egy nő egyetlen erénye.“ Ugyanő a leányok szerénységéről sem sokat tart, midőn csípősen igy ir arról: „A leányok szerénységökben nemet mondanak arra, amit a kérdő által igennek szeretnének értetni.“ A férfi nagy garral a világ urának vallja magát. Sőt hízelgésből a nő is mondja ezt s titkon mosolyog magában, mert hiszen: „A férfiak sok mindent tesznek a nőkkel, amit nem kellene tenniök, a nők pedig mindent tesznek a férfiakkal, amit akarnak.“ — így szól Castelli s meg van a papueskormány magyarázata. „Szép és okos nővel bírni, mily boldogsági — sóhajt fel sok ábrándos ifjú, pedig hát: „A nő, ha szép és eszes, furfangos is. Szépsége jó, de esze vízre visz“ replikázik Shakspere. Talán a rút, de okos nő boldogíthat. Shakspere szerint ez sem áll, mert: „Ha rút, mint ój, de amellett eszes, Elfeledni rútságát: szépet keres.“ Már most, nyájas himnemű olvasóm 1 ha ön — tegyük fel — rút és nőül vesz egy okos, de csúnya nőt, nyilván készülhet azokra a bizonyos szarvakra. Nos, talán a szép, de nem okos nőt illeti meg a babér? Shakspere nem igy gondolkozik : ,Ha egyszer szép: nem lehet ostoba, Kap örököst, akár milyen liba!“ De még a rút és nem okos hölgyek fölött is pálcát tör Shakspere: „Legyen bármily bolond és bármi rut, Több rosszat tenni szép és eszes sem tud“. Ergo: legáldottab ösvény az agglegénységhez vezető — paróka. A nők leghathatósabb fegyveréről, a könyről igy emlékszik meg a nagy költő: „Oh, ha a női köny teherbe ejtené a földet, ennek minden cseppi- ből egy krokodil születnék “ (Oh, férjek! ne higyjetek mindig a feleség könnyeinek 1) mondja a logika örök törvénye. ((Dupla zárjel!)) Majd kapok a feleségemtől, ha ezt eltalálja olvasni . . . v mondom én! Ámbátor egyre megy, akár hisztek, akár nem. A bajt el nem fordíthatjátok, mert: „Mit asszony szív kigondolt és az isten nem fordít el, az ellen védelem nincs.“ így panaszkodik Jókai. És bár Luther szerint: „mind bolond az, a ki a bort, s a szép asz- szonyt nem szereti, mégis okos dolog kerülni az asszonyt mert: „Á szerelem istene a leghamisabb isten.“ mondja Cassanova s mivel a hölgyek az „angyalok“ bizonyára ők sem jobbak Ámor mesterüknél. Cassanova, aki művész volt a nő hódításban (boldog művészeti) sok érdekes tapasztalatot jegyzett fel a nőkről. Többek között igy szól: „A nő olyan, mint a könyv, mely legyen az jó, vagy rósz, mindenek előtt címlapjával kell, hogy hatást tegyen reánk.“ Lapunk mai »ina 8 oldal.
