Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-04-19 / 32. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Április 19. gyaláson tanúként lett kihallgatva. Az államtitkárt reggel a pályaudvarnál Arnóthfalvy István ezredparancsnok és Benárd Jenő őrnagy fogadta. Délben a sátoraljaújhelyi zászlóalj teljes tisztikara az ezredparancsnok vezetése mellett díszben tisztelgett a főispán lakosztályában az államtitkárnál. Ebédre az államtitkár gróf Hadik főispán vendége volt, ahonnan délután a főispán kikisérte vendégét a pályaudvarra. Itt ismét megjelent tiszteletére a tisztikar és a 4 óra 2 perckor induló gyorsvonattal visszautazott Budapestre. A vizsgálat. — Harmincadik nap. — — április 18. A csütörtöki nap igy a vizsgálat vége felé is egyike a legérdekesebb napoknak volt. Sennyey Géza báró és Bernáth Győző vallomása, melyeket teljes egészükben közlünk, szintén a leginkarnáltabb erőszakoskodásról és megfélemlítésről vallanak. Kozma Antal a jesztrebi lelkész, akit vérrel is megpecsételtek, előadja azt az ostrom- állapotba illő üldözést, amelylyel őt a féktelen tömeg alkotmányos joga szabad gyakorlatától elriasztotta. — Ugyanerről tesz vallomást isten tudja hányadik elriasztott Dókus-szavazat után Dudás János kis-toronyai gazdaember is. A vallomások egyébként a következők : * Sennyey Géza báró: A választás napján a városba jőve tapasztaltam, hogy a bevonuló vidéki választók a csörgői hídtól kezdve a Buza-párti tömeg folytonos inzultusának van kitéve, sőt azt is láttam, hogy egy nehány szekeret kövekkel is megdobáltak. A midőn a délelőtt folyamán az utcán mentem az ott összeverődött Buza-párti néptömeg közül felém is ezt kiáltották: »Nézd a báró, a hazaáruló, nincs a ki leverje.« A Búza pártiak részéről a bevonulás ideje alatt kilej- tett erőszak hatása alatt a bevonuló Dókus pártiak zászlójukat a szekérbe rejtették és tolijelvényeiket is eltették. Általában a Buza-pártik annyira izgatottak voltak, hogyha a Dókus párt a legkisebb okot szolgáltatott volna rá — okvetlen nagy zavargás támadt volna. Friedman Lajos vallomásának ösmertetése után vallja tovább Sennyey báró a következőket: Nem felel meg a valóságnak e felolvasott vallomás, hogy én a Vadászkűrtből kiszökött valami választót a Vörös Ökörbe vezettem volna, A IV. alatti kérdőpontra És mi a nők címlapja? Az arc és a ruha. Tudják ezt a hölgyek, s igyekeznek is lehetőleg tetszetőssé tenni ezt a cimlapot. Ezért okoz sok fejtörést a férjeknek a divat. Nyilvánvaló dolog, hogy sok nő meghódításához idő, kitartás és egy kis ékesszólás biztos fegyverek. Sőt a könnyebben hódíthatok száma is jókora. Hogy mi’y könnyen adja fel a várat némelyik ostromolt hölgy, eléggé bizonyítja Cassanova, aki két hölgyet Grecaurt „Ygreck“ cimü költeményének elszavalásával hódított meg. Szörnyű lehet egy nő szerelmének eredetisége: Valois Margit ólomszelenczékben lakat alatt szoknyájához varrva hordozta elhunyt kedveseinek szivét. „A szerelem valódi neve: rabság“ •— mondja Hugo Viktor. Másutt pedig igy szól: „Éva bukása abból állt, hogy a tiltott gyümölcsből megengedett gyümölcsöt csinált, de a megengedett gyümölcsből tiltott gyümölcsöt csinálni, ez a nők valódi diadala “ A mi modern hölgyeink sok ilyen diadallal dicsekedhetnek. Nagy hatalommal rendelkeznek a hölgyek. E hatalomra gondolhatott Petőfi, midőn megírta hogy: „Angyallá az embert, Az angyalt ördöggé, Az ördögöt emberré Könnyen átváltoztatod I“ E hatalmat festi Shakspere, mielőadja : Én együtt mentem id. Mecz- ner Gyula választási elnökkel a megyeházáról a Wekerle térre, ahol akkor a dohánytőzsde tájékán nagy zavargás volt, vagy 10 percig figyelemmel ki sértem a választási elnököt, aki a népet csendre és rendre intette, de sem szekeret személyesen fel nem tartóztatott, választókat le nem húzott, telljel- vényeket ki nem cserélt s meggyőződésem szerint ilyet nem is tehetett, mert a felizgatott tömeg széttépte volna. Ugyanekkor láttam a jelzett helyen Schmiedt rendőrkapitányt, hogy Dobos csendőrszázados is ott volt-e arra nem emlékszem. A választási elnökön ekkor fekete szalon kabát volt Hogy e jelenet délelőtt hány órakor történt, arra nem emlékszem, de azt tudom, hogy a szavazás megkezdése után röviddel. Csörgő községben Búza párti nem volt, s onnét Buzára-sza- vazni nem is jött be. Bernáth Győző : Én a saját fogatomon magam jöttem be Jesztrebről a választás napján, reggel körülbelől 8 órakor érkeztem a Rákóczi-utcai hídhoz és tanúja voltam annak, hogy a csörgői utón bejövő Dókus-párti választókat az utcai tömeg megtámadta a szekerekre felugráltak, a választók kalapja mellől a tolljelvénye- két kitépték és a Dókus-párti választókat mindenképen piszkolták, leköpködték, én aztán leszállva szekeremről gyalog jöttem végig a Rá- kóczi-utcán, és tapasztaltam az előbbihez hasonló jeleneteket, de itt már katonaság is igyekezett a rendet fen- tartani, a népet a járdára szorította a választók inzultálását megakadályozandó, láttam azt is, hogy ruhájok után ítélve úri nők leköpködték a Dókus-párti választókat. A Vörös Ökör előtt láttam, hogy a Buzaisták közül a szekerekre jobbról-balról fölugráltak, hogy azután ezeket a szekereket el is hajtották s a Vörös Ökör elől azt nem tudom, mert én tovább szaladtam a vármegyeházára. A vármegye- háza előtt találkoztam id Meczner Gyulával, aki velem együtt feljött a vármegyeháza nagytermébe s ott rövid idő múlva megkezdődött a szavazás, alig szavaztak le azonban néhá- nyan valaki azzal a jelentéssel jött a választási elnökhöz, hogy a jesztrebi papot leverték, mire ő az elnökséget Kun Frigyesnek átadta a teremből eltávozott. Én ekkor bementem s a kapu előtt megáivá, láttam a Széchényi és Wekérle-tér tájékán a nagy csődületet. Én azután a Vörös Ökörbe mentem, ahol a jesztrebiek Kozma Antal ottani lelkészre nézve azt adták elő, * S dőn igy szól: »Ezer ölre hajthatsz egy édes csókkal valakit, mig sarkantyúval félölre sem.“ E hatalommal sok nő visszaél. S mig ügyesen a hűség és gyöngédség mázával vonja be tetteit, titokban más cégen ama hölgyek kategóriájába tartozik, akiket illetőleg igy énekel Shakspere: „Van elég (férj), ki nőjét bizva öleli, nem is gyanítva, hogy halas tavát, mikor nem őrzé, megzsilipelék s legjobb szomszédja: „Nyájas“ úr vala, ki meghalászta.“ De hiába is őrizné, mert Shakspere szerint: „Asszonyra zárt hiába vetsz, Akit akar bocsát be ós ki.“ Sőt nyíltan kimondja, hogy: „Ha mind, kinek hűtlen a neje, kétségbe kell, hogy essék: az emberi nem tized része csak kösse fel magát.“ Már most méltóztassék elgondolni, hogy a britt szellem király ezt jóval két század előtt mondotta; azóta sokat haladt a világ. Ha Shakspere most élne, az emberi nemet a kérdéses felkötésre vonatkozólag legalább is öt tized részére redukálná, helyesebben felemelné. „A nő számtalanszor, midőn legközelebb van hozzád a legmesszebre gondol.“ így nyilatkozik egy becsületes svéd tudós Althing Krisztián. Ez a hogy őt a Búza-pártiak megverték. Ezután a pap felkeresésére indultam, a Pfeiffer Gyula házánál beszéltem véle, ahol elmondta az esetet, s kijelentette, hogy nem megy szavazni, mert több inzultusnak magát ki nem teszi. Általában tapasztaltam, hogy a Buza-pár- tiak rendkívüli terrorizmust fejtettek ki, Dókus-párti válisztok jelvényeiket beszedték s zászlóikat össze csavarva mentek az utcára. Magyar-Jesztreb község egészen Dókus-párti volt a Buza- pártnak ebben a községben egy választója sem volt, onnét tehát Buza- párti választó Sátoraljaújhelybe nem jött be. Választási elnök kérdésére: Midőn a v. elnök a Széchényi-térre távozott egy ideig láttam a tömegben, de nem láttam, hogy a IV. pontban megjelölt cse'ekmények valamelyikét elkövette volna, sőt oly csődület volt az utcán és izgalom, hogy ha netalán effélét elkövetett volna, a tömeg képes lett volna őt széjjeltépni, — én ez alkalommal a választási elnököt folytonosan szemmel nem tartottam, de messzebbre távozván, az utcai tömeg elfedte őt előlem, de addig, amíg láttam, semmi törvénye'lenességet nem láttam. Iíondrát József és Csorba György gazdaemberek vallják, hogy ők mint vitányi Buza-pártiak a vitányiakkal bevonulva zavartalanul juthattak a Vadászkürt elé tanyájukra, sem katonaság, sem senki őket fel nem tartóztatta. Szeghet) Benjamin a Buza-párt erőszakoskodásairól tesz vallomást. Kozma Antal ev. reí. lelkész: Én a szürnyegi tanítóval jöttem egy kocsin a választás napján. A Rakóczi- utcában a sógrom patikája előtt leszálltam a kocsiról és gyalog mentem a Vörös Ökör elé s ott azt tapasztal tam, hogy a szürnyegi Dókus-párti választókat, akiket ismerek mert hi- veim — a Buza-pártiak megrohanták, s egy szekeret melyen Kacsó Ferenc, Tassonyi Mihály és id. Tassonyi Mihály ültek, erővel elakarták vonszolni, a lovakat melyeket a kocsisom tartott — leverték s a földön is húzták, holott a szekérben ülők tiltakoztak ellene, kijelentették, hogy a Vörös Ökörbe akarnak menni, ekkor én is közbe léptem, azonban valaki egy esernyővel fejen vágott úgy, hogy a sérülés vérzeni is kezdett, amire a további inzultust elkerülendő, a helyszínéről eltávoztam s sógoromhoz Kádár Gyulához mentem. Oda jött azután Kacsó István a szürnyegi egyházi gondnok, én a Klein Pál boltját akartam a nevezettnek megmutatni, ahol úgy ő mint a feleségem is templomi asztal * tudós valószínűleg maga is „boldog“ öreg férj volt s fiatal neje hímzett papucskákat viselt lábain. A férjes nők ingatagságára utal Shakspere e szavakban: „Asszony tehát megostromolható, Asszony tehát meg is hódítható, Hisz zsilip mellett sok viz lefoly, S nem tudja a molnár, s könnyű dolog Szegett kenyérből lopni egy karajt. Habár Vulkán díszét különb is hordta már. Lám a régiek legalább tapintatosabbak, voltak, mint mi vagyunk. Ők Vulkán díszének nevezték a Vénusz által felrakott szarvakat. Mi csak egyszerűen szarvaknak hívjuk azokat. Tényleg azonban úgy áll a dolog hogy szarvak már a régieknél is voltak ós ez vigaszul szolgálhat sok megcsalt férjnek a modern világban. Hogy szellemileg jóval hátrább vannak mindenkor, mint a férfiak, kétséget sem szenved. Állítja ezt a jeles báró Knigge. De él ez a nép ajkán is ez egyszerű közmondásban: „Hosszú haj, rövid ész!“ * Most pedig tartom a hátamat hölgyeim! Bocsássanak meg, már csak azért is, mert én a nősülésről senkit le nem beszélek; nem, különösen azért, mert hiszen rég megmondta Shakspere : „Nősülés és akasztás sors ha- tárzata 1“ Kissé udvariatlan a britt költő; de ez nem az én hibám terítéket szándékoztak vásárolni. Kacsó Istvánnal volt még két szürnyegi ember, névszerint Bodáky István és Gönczy István, akik csak a bolt előtt várakoztak amig én Kacsó Istvánnal bementem. A néptömeg azonban csakhamar körül fogta a boltot s meg kell ölni, fel kell akasztani stb. fenyegető kiáltások hallatszottak, beverték az ablakot a bolt ajtón, s csak a honvéd őrnagy és a katonaság közbelépése mentett ki a veszedelmes helyzetből, a tömeg azzal vádolt, hogy vesztegetek, pedig még a pénztárcám sem volt nálam, mert azt a feleségemnek adtam át, mikor a Klein boltjába készült. Én szavazati jogom gyakorlása nélkül, a tapasztaltak folytán megfélemlítve haza mentem. A szürnyegiek megtámadása reggel fél 9— 9 között, a boltbeli jelenet pedig 10— 11 óra között történhetett. Tudomásom szerint Magyar-Jesztreben Buza-párti választó nem volt, onnét senki nem jött be Búzára szavazni. Kozma Antalné a Klein Pál üzletében történt támadásra vonatkozólag a Kozma Antaléval azonos vallomást tesz. Sole Adolf arról a szekérvonszo- lásról vallott, amelyet a Buzapártiak, dacára a rendőrkapitány beavatkozásának, erőszakkal a Vadászkürt felé vittek. Borbély János, Szathmáry József és Dudás János gazdák, kik a kis-toronyai Dókus-pártiakkal vonultak be, a Buza-párti tömeg szóbeli inzultusairól, fenyegető viselkedésükről egyező vallomást tesznek. Előadják továbbá, hogy a Vörös Ökör kapujánál szabad volt a ki- és beközlekedés, csak délután kellett ügyelni, amikor kívülről , erős ostromot kezdtek a kapu ellen. Ők a kapu közelében tanyáztak, megfigyelhették. Belül semmiféle Buza-kiáltás nem hallatszott, csak kívülről éktelen lárma és döngetés, nehánynak sikerült is betolni a kaput, ekkor nagyobb zűrzavar keletkezett, amelynek a katonaság közbelépése vetett véget. Dudás János előadása szerint, őt ez az ostrom annyira megriasztotta; a Vörös Ökörben az asz- szonyok úgy elkezdtek sikoltozni, hogy fogta magát, hazaszökött s szavazatát le sem adta. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Helyreigazítás. A közigazgatási bizottság április havi üléséről közölt tudósításunk bevezető részére vonatkozólag megjegyezzük, hogy a főispán a szolgabirói kivatalok vizsgálatára vonatkozólag a közigazgatási bizottságban semmi más megjegyzést nem tett, mint hogy Tokajba egy dijnoknak kiküldése szükséges, a mit a bizottság magáévá is tett. Ugyanabban a rovatban folytatólagosan tévesen jegyeztük meg, hogy az ügyhátrálék nőttön-nő, ez ugyanis csak az ügyforgalomra vonatkozik és ellenkezőleg azon örvendetes és ritka eredményt konstatálta az alispáni havi jelentés, hogy végre sikerült elérni, hogy a központban semmi hátrálék nincs. Minthogy ezen fényes siker csak az előadók megfeszített munkája által volt elérhető, a bizottság a főispán javaslatára az előadóknak egyhangúlag elismerést szavazott. )(Nyugalomba vonuló főszolgabíró. Bárczy Benedek, a sztropkai járás fő- szolgabirája, betegségére való tekintettel nyugdíjaztatása iránt folyamodott a vármegyei nyugdíjalapra ügyelő választmányhoz. )( A vármegye hivatalos lapja ma megjelent 6. számában közli a bábatartásról szóló szabályrendeletet, melyet a vármegye bizottsága legutóbb tartott közgyűlésén fogadott el. Ez a fontos közérdeket szabályozó vármegye-törvénye, mely most került meghirdetés alá, kormányhatósági jóváhagyás után élétbe lép. — a .Hivatalos Lap«-nak ugyanebben a számában van közreadva a cs. és kir. hadapród-iskolákban az 1901 902. év végén megüresedő és az 1902 903. év kezdete előtt betöltendő állami alapitványos helyekre vonatkozó pályázati hirdetmény is.
