Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-27 / 22. szám

Március 27. ZEMPLÉN. 3. oldal. élőfizetési /elhívás. 1902. év április hó 1-én uj elő­fizetést nyitunk lapunkra. Zemplén politikai hirlap megjeleli minden második napon és pedig: kedden, csütörtökön és szombaton este megelőzve'minden más megyei lapot közöl pontosan és kimerítően vármegyei, városi, községi ügyeket. Hírrovatában, törvényszéki, köz- gazdasági, ipar és kereskedelmi rova­taiban a tudósítók egész légiója min­denről pontosan, gyorsan és hűen tudósítja. Irodalmi, tanügyi és színházi köz­leményeit kitűnő belső dolgozótársai látják el. — Előfizetési árak: ------: Egész évre — — — — 12 kor. Fél évre — — — — 6 , Negyed évre — — — 3 „ Egyes szám ára 8 fillér. Kérjük azokat a t. előfizetőinket, kiknek előfizetése f. év márczius hó végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek. Kérjük hát­ralékos előfizetőinket is, hogy úgy hát­ralékaikat valamint az uj előfizetési összegeket is hozzánk beküldeni szí­veskedjenek. Lakóhelyváltoztatás ese­tében pedig úgy helybeli, mint vidéki előfizetőinket arra kérjük, hogy újabb címüket velünk közölni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fönnakadást szenvedjen. SHF" Nyáron az egész fürdőidő alatt előfizetőink kívánságára a la­pot bárhová utánuk küld- j ü k, még akkor is, ha többször vál­toztatnak tartózkodási helyet. HÍREK. Nagy pénteken. — márczius 27. Sírjon, kiben még szív dobog, E vérrel szentelt ünnepemen. Kiben nemes láng még lobog: Magára gyász-ruhát vegyen. Némuljon a harang szava, Fohász se zengjen hangosan, Ki oly szelid, oly jó vala Kereszten szenved csúfosan. Testén a vér, szivébe tőr, A homlokán tövis füzér, — Oh, Isten ember mért gyötör E vad csoport szerelmedén’ Szeretni mért tanitgatád, Ki így fizet jóságodért? Mért hagytad el a jó Atyát, A mélyre sülyedt emberért ? És most, midőn lelkünk beteg, E gyászos napnak ünnepén, A könybe tört tekintetek Ott lelnek a bűnnek hegyén: Ajkunk szivünk ismét könyörg: — Hisz mást az ember mit tehet — Oh, áldd meg azt, ki úgy gyötört, S ki most dicséri szent neved! Farkas Dezső. — Kinevezés. Az igazságügymi­niszter Sohuszter Román sátoraljaúj­helyi kir. tvszóki telekkönyvi betét­szerkesztő segédtelekkönyvvezetőt, te­lekkönyvi betétszerkesztő telekkönyv­vezetővé kinevezte. — Eljegyzés. Bartók Mihály ra- kaszi jegyző, jegyet váltott Frisch Aranka kisasszonynyal, Frisch Vilmos tokaji kereskedő leányával. — Halálozás. Urbán Ferenc vár­megyénk nyugalmazott szolgabirája, utóbb Rimaszombat város aljegyzője, mint, résztvéttel értesülünk, tegnap Rimaszombatban meghalt. Halála a nyakán támadt mérges daganat kö­vetkeztében, váratlanul egy napi beteg­ség után állott be. — A városi kaszinó közgyűlése. A sátoraljaújhelyi városi kaszinó e hó 31-ón délután fél 4 órakor a ka­szinó helyiségében rendes évi köz­gyűlést fog tartani, melynek tárgyai a következők: 1. A költségvetés megállapitása és a számadások meg­vizsgálása. 2. A zemplénvármegyei vivő- és sportklubnak a kaszinóba való olvadása fölött hozandó határo­zat. 3. Az alapszabályok módosítása. 4. A tisztikar és választmány meg­választása. 5. A jegyzőkönyvet hite­lesítő bizottság megválasztása. — Uj postahivatal. A kereskede­lemügyi kir. miniszter Sztakcsin köz­ségében postahivatal felállítását meg­engedte, aminek következtében az előkészítő intézkedések megtótettek. — A homonnai polgári- és felső kereskedelmi iskola önképző-, dalos- és zeneköre Sztlaukál Ilonka és Várossy Aranka kisasszonyok szives közreműködésével április hó 12-én, a „Stefánia“ szálló nagytermében, a „Gerecz“-alap és saját pénztára gya­rapítására tánccal egybekötött hang­versenyt rendez. Műsorozat: 1. „Ima“ „Éji szállás Granadában“ c. dalmű­ből Krentzertől. Énekli az ifjúsági énekkar. 2. Vár és Kunyhó. Báró Eötvös Józseftől. Szavalja Sztlaukál Ilonka kisasszony. 3. Szabad a csók. Yvon. Mazúrka. Előadja az ifjúsági zenekar. 4. Vén cigány. Farkas Im­rétől. Melodráma. Szavalja Weinber­ger Mór f. o. t. Zongorán kiséri Vá­rossy Aranka 5. Népdalok. Előadja az ifjúsági énekkar. 6. Vig monológ. Előadja Klein Ernő f o. t. 7. Gyöngy­virág. Ábránd. Blasser Gusztávtól. Zongorán előadja Várossy Aranka. 8. Az étlap. Erkel Jánostól. Előadja az ifj. énekkar. 9. A holló. Szász Ká- rolytól. Szavalja Mezei Gyula köz. oszt. tan. 10. Jókai induló. Serlytől. Előadja az ifj. zenekar. — Orvosrendőri szemlék. Lapunk múlt számában említettük, hogy Pi- lissy Béla r. alkapitány, dr. Szepessy Arnold v. főorvossal a közhelyeken orvosrendőri szemléket tartanak. Máig megszemlélték a mészáros és hentes­boltokat s árubódékat. Értesülésünk szerint ezeken a helyeken csekély ki­vétellel általában megnyugtató rendet és tisztaságot találtak. —,A Kossuth-szohor javára Ben- csik Sándor t.-harkányi h. jegyző 2 K. 10 fillért küldött be hozzánk, mely összeget ezennel nyugtatjuk. — A homonnai Laborcz- hídja, kőpillérekben vas-szerkezettel nagy darab földön párját ritkítja és annak idején vármegyénk kir. államépitészeti hivatalának felügyelete alatt házi ke­zelésben épült és fejeztetett be, a napokban felülvizsgált számadás sze­rint 91,317 K. 91 f.-be került. A 100, 000 K.-ig felmaradt összeg a házi kezelés gyümölcse, vagyis megtaka­rítás. — Ludovika-Akadémia. Sere Imre főgimn. VIII. oszt. tanuló a néhai gróf Buttler-féle alapitványos helyre a m. kir. Ludovika-Akadémiába óhajt­ván bejutni, édes atyja, Sere János, Czigándon urad. számtartó, lapunk utján is tisztelettel kéri a vármegyei bizottsági tagokat, hogy a folyó évi május havában tartandó közgyűlésen, mely a megüresedő alapitványos helyre két ifjút fog bemutatni, becses sza­vazatával fent megnevezett fiát első sorban bemutatandóul megválasztani kegyeskedjenek. — Vásári statisztika. Az e hó 24-iki sátoraljaújhelyi országos vásár élénk forgalmáról a következő szá­mok tesznek tanúságot. Felhajtottak 1996 darab szarvasmarhát, amelyből elkelt 792 drb. Ló 797 került eladásra, ebből azonban csak 194 kélt el. Ser­tés mindössze volt 85, abból eladtak 14 darabot. — Az erkölcstelen anzikszok ellen. Á pénzügyminisztertől szigorú rende­let érkezett a pénzügyigazgatósághoz, hogy a tözsdéseket a közerkölcsbe ütköző képeslevelezölapok árusításá­tól tiltsa el. Ha a tilalom ellenére tovább is foglalkoznának ilyen képek eladásával, úgy a tözsdetartási enge­dély elvonandó tőlük. — Életunt. Legyes-Bényéről írja levelezőnk: Csepely János jelenleg legyes-bényei lakos öreg ember, virág­vasárnap a templomból hazamenve egy félliter pálinkát megivott s vett egy kötelet és felakasztotta magát, de a felesége még jókor észrevette s se­gítséget hivott és levágták a kötél­ről, megmentették. Elszegényedett ember, bizonyosan azért akart az élet­től megválni. — Rendőri hírek. Betörés. Eper­jesen e napokban nagyobb betörés történt. Szlavkovszki Károly magán­zót lopták meg, ismeretlen tettesek. A rendőrség körözőlevele szerint na­gyobb összegű pénz, aranyóra, lánc és egyéb ékszerek az ellopott érték­tárgyak. — Csavargók sorsa. Rend­őrségünk a hét folyamán hat foglal­kozás nélküli idegen csavargót tolon- colt és utasított ki a városból. A kiházasitási és temetkezési egyletek. Tokaj, március 25. A kiházasitási s temetkezési egy­letek felett Darányi földmivelési mi­niszter kimondotta a szentenciát. Ed­dig hogy léteztek baj volt, — most hogy beolvadnak, öröm lesz. Darányi minisztersége óta sok oly üdvös dolgot létesített, melyekért fel­sőbb helyről az elismerés, alsóbb hely­ről az őszinte tisztelet kiséri, a két egylet beolvasztása által sok ezer sze­gény ember lelkében emléket állít fel. Hogy mi kényszeritbette okos gondolkozásu miniszterünket sokak előtt jótékonyságot gyakorló egyletek beolvasztására, megtalálja ki-ki a fele­letet ama beszédében, melyet a Házban legutóbb mondott: „Ezek az egyletek nekem sok bajt és kellemetlenséget szereznek; azért elhatároztam a bel­ügyminiszter úrral egyetórtőleg, hogy a törvényhozás utján a legrövidebb idő alatt bevonom a Munkássegitő pénztár keretébe.“ Szörnyűség, hova jukadtunk I Ma­napság nemcsak a városi, megyei pénz­tárak, pénzintézetek ; de még a fele­baráti szeretet alapján nyugvó egyletek is képesek bajt és kellemetlenséget okozni, s ilyen állapotok mellett fenn nem maradhatnak. Azt mondják sokan: „miniszter“ teheti. A minisztérium nem a bajt, de a pénzt keresi, ahol ezt érez, arra ráteszi a kezét. Hát ha igaz ezen ál­lítás, még igazabb az, hogy ezek fe­jébe az illetőknek biztos kárpótlást biztosit; mert a kezébe vett intézet nem jut csődbe, s a feleknek nem kell fühöz-fához futkározni, legke* vésbé könnyeket hullatni. Hogy miért ragaszkodunk ma is sokan e napját múlt egyletekhez s miért keletkezik gomba módra, mu­tatja soknak szomorú múltja ? Darányi szemét is a múlt nyitotta fel, mély bölcsessége mondatta vele ama ke­mény szavakat s jelölte meg a helyes utat. Lehet-e joggal követelni jóté­konyságot olyan egylettől, mely nem a tagok sorsát tekinti zsinórmértékül, hanem kifelé gyakorol jótékonyságot, mely jótékonyságát a tagoktól el­vonja, s olyanoknak adja csekély hasznát, kiknek pátrónusaik a pénz­ügyminiszter, kiknek több ezer korona tőkepénzeik kamatoznak hitsorsosaik- nál 8—10o/o-re s melyeknél akkor, amikor a Takarékpénztár betett tő- kécskéjük után 4720/0 hasznot ad, 200 korona kezelését 25o/o-ben számolják el s még ezzel sincsenek megelégedve. Lesznek sokan, kik szavaimban kételkedni fognak; de azoknak csak azt válaszolom, hogy ezen létező té­nyek mellett még más kapcsolatos bajokat is lehet ott balászgatni. Nem szinarany a két egylet, csak a t. lelkészeknek biztos taka­rékpénztára, mert akik egyiknek vagy másiknak tagjai, a stólát módjukban áll megfizetni. Hála Istennek, hogy mindkettő­nek kimért az élete! Hála Istennek, hogy a vérrel és könnyel szerzett fillérekről is elvonul a téli hideg, s rásüt a tavasz éltető napja! Nem akarom hinni, hogy csak egyetlen egylet is akad a sok közt, mely ne örömmel olvadna be a „mun­kás segítő pénztáriba, ne szívesen ajánlaná fel tőkéjét, hátrálékait azokért a jogokért, melyek ott min­den tag részére törvényhozásilag biz­tosítva vannak. Soha nagyobb hálátlanság embert nem érhetne, mintha mi Darányi ne­mes jóakaratát bizalommal nem fo­gadnánk. Az ut meg van jelölve, hitben és lélekben előre! Gönczy Bertalan. IRODALOM. Az „Adalékok Zemplónvármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1902. évi, egyszersmind a VIII. évfo­lyamnak márciusi füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. A megy- asszai ref. templom magyar stílusú di- szitményci 1735-ből. Irta: Szendrey János dr. — 2. Zemplónvármegye törté­neti földrajza. XLI. közi. (Iíis-Azar és Nagy-Azar.) Irta: Berecz Károly, ifj. — Zemplénvármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (72. folyt.) La­tinból : Matolai Etele. — 4. Történeti jegyzetek Zemplénvármegyéről. (75. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza, — 5. Babotsay Izsák naplója. (23. folyt). Közli: Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (65. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. Adatok Sztropkó mezőváros és várának történetéhez. (I.) Irta: Unghváry Ede. — 8. Köz­mondások, szállóigék a Bodrogközön. Gyűjti: Berecz Károly, id. —9. Leve­lesláda. Bocskay István végrendelete. (III.) Közli: Doby Antal. — 10. Bocskay-irományok. (XIII.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. A Rákóczi- féle adománylevelekből. (XVIII. és XIX.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. Irodalom. Lónyay Zsigmond. (Könyvismertetés.) — 13. A „Nagy Képes Világtörténet“-ről. — 14. Tárca. A „Zemplén“ törté-nete. Irta: Dongó Gy. Géza. — 15. A szerkesztő pos­tája. Függelék. A Bocskay-család nemzedékrendje. (IV. és V. Táblá­zat,) Összeállította: Doby Antal. — A bavonkint 2 nagy ivén megje­lenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 6 K. azaz: hat korona. — Melegen ajánljuk minden­kinek, akit vármegyénk viszontag­ságos története érdekel; főképp pe­dig ajánljuk a vármegyebeli közsé­gek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban is folytatódik a községeknek külön- külön történeti és helyrajzi ösmer­tetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal még szolgál­hatunk. — Ára 1 kor. 80 fíllér, pos­tai küldéssel’. 1 kor. 90 fillér. KÖZGAZDASÁG. * Szőlő munka. Tokaj-Hegyalján a szőlő munka székében hosszában megindult. Szorgosan nyitják metszik a szőlőket,- s ha az időjárás kedvező lesz, az első munkával egy két hét alatt készen leszünk. Ahoz azonban, hogy a könnyező tőke rügyet fakasz- szon, a miből a praktikus gazda már a jövő termés mennyiségét következ­teti, még kell néhány hét melege s csak azon túl, majd a szép májusban következik az állandó aggódás : a fagy­tól való félelem. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. K. H. Igen. A római útról később. Nem közölhetők: Veled örökké . ..(köl­temény) Háború és béke (vezércikk.) Kiadótulajdonos : Éhlert Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents