Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-03-27 / 22. szám
2. oldal. ZEMPLÉjN. Márciu 27. után, amely munka folyton állami felügyelet alatt végeztetett, s amelynek minden költségét a ház jóváhagyása után folyósították, az épület annyira elkészült, hogy egy két hónap múlva rendeltetésének átadható lesz. Ebben a tizenkettedik órában elő áll egy két szellemeskedni akaró honatya, és sokkal kevesebb hozzá értéssel és szaktudással, mint inkább szatirikus bírálatával valósággal ledorongolja úgy magát a zseniális építészt, mint vele együtt azon művészeket, kik ezt a palotát fényessé és rendeltetéséhez minden tekintetben méltóvá tenni a legnagyobb tudásukkal segédkeztek. A mi közéletünk olyan, hogy annak minden gondolatát és cselekvését a politika irányítja. Á nézetek és felfogások kialakításához, mindig és mindenben a politika vezető emberei adják meg az impulzusokat. Ezen irányítások, után születik meg a közhangulat. Ép azért, egy olyan bírálat, mint amilyen a képviselőházban az uj parlament palotáról elhangzott úgy a bíráló személyiségének kiválóságánál, mint ama hely nagy jelentőségénél fogva, hol az a beszéd elhangzott, könnyen befolyásolhatja a nagy közönség ítéletét. Pedig azért mert valaki jó politikus még műszaki dolgokban nagyon gyermekes nézetei lehetnek. Sajnos tévedés, hogy nálunk a politikusról a köztudat a tehetségek összegsógét tételezi fel. Steindl tanár nagy alkotását külföldi szakemberek is megbámulták már, és őszinte elismeréssel adóztak úgy technikai kivitelének, mint ar- tisztikus hatásának. Ezek a műszaki tekintélyek sokkal illetékesebbek voltak a műszaki bírálatra. Különben is, aki a közönség közül ebben a hatalmas palotában már forgolódott, még mindenki megbámulta az elrendezés rendkívül világosságát és a kivitel művészi szépségét. Ez a körülmény én úgy hiszem eléggé megfosztja az elhangzott bírálatokat attól a veszedelmes jellegüktől, hogy a közönség józan Ítéletét téves irányba vezessék. Ilyen bírálatok ellen tehát cikkekkel védelmezni Steindel tanárt és az ő nagy alkotását fölösleges. Nem ilyen szándék vezetett tehát engemet sem e cikk megírásában, ha nem pusztán csak az a szándék, hogy amennyire a rendelkezésemre álló tér megengedi, megpróbáljam e lap tisztelt olvasóival nagy vonásokban az uj parlamenti palotát megismertetni. 1880-ban Tisza Kálmán az akkori miniszterelnök terjesztette a képviselőház elé az uj országház építéséről szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott és szentesített törvénycikk alapján megalakult a bizottság, mely összeállította a tervpályázat alapját képező programmot. Hatalmas és nagyszabású épületről lévén szó, nem is lettek volna a pályázat kiirói magyarok, ha a magyar műszaki tudásban megbíztak volna. Dehogy is bíztak. Hiszen nem most találták fel azt a magyar betegséget, hogy a külföldről jött dolog mindig jobb annál, mint a mit idehaza megteremteni tudunk. Meg volt ez a kár- hozatos betegség már akkor is és ennek a behatása alatt írták ki a nemzetközi pályázatot az építési tervek beszerzésére. Pedig hát lám, a nagy erők mérkőzésében, a győzelem pályája mégis csak hazai építészt koszoruzott. 1883. febr. 1-én járt le a pályázat, amelyen 18 versenyző közt Steindl műegyetemi tanár tervét jutalmazták első díjjal. A tervezetben voltak javításra szoruló dolgok is, amelyek főképen a palota elhelyezéséből folytak. Ezeket a módosításokat egy év alatt a tervezeteken elvégezte az építész úgy, hogy 1885. október havában hozzáfogtak az építéshez. A Lipótvárosban, a fejedelmi Duna partján helyezték el az épületet. Hasonlatosan a londoni Westminster negyedben lévő angol parlamenthez, mely szintén a Themseből látszik kiemelkedni. Az építés stílje a gót, de nem a maga rigorózus mivoltában, hanem uj elemek beolvasztásával és uj szabadabb architektúra alkalmazásával, melyet az épület profán jellege nemcsak hogy megengedett, de sőt sok tekintetben meg is kínált. Már alaprajzi elrendezésében is élesen van kitüntetve az épületnek három főrésze, amely kitüntetés a homlokzatok kiképzésénél még szerencsésebben jutott érvényre. Az épület főhomlokzata a Dunára néz ugyan, de a főbejáró, hogy az épület a város felől könnyen legyen hozzáférhető, a város felé néző homlokzatban nyert elhelyezést. Legszebb része a a palotának a dunai homlokzata, mert ezen az építész a parlament óriási hossz- kiterjedését a gótstilus felfelé törekvő tendenciája által meglepő ügyességgel tudta megmenteni a nyomott jellegtől. A főbejárón belépve tágas és impozáns előcsarnokba jutunk. Itt még meglehetősen egyszerű a kiképzés, de a majdan szemünk elé táruló káprázatos szinpompa már itt is érvényesül. Az előcsarnokból indul a hatalmas arányú főlépcső. A nagy arányairól legjobb felvilágosítást adnak méretei. Éz a lépcsőház 48 m. hosz- szu, 21 m. magas és 24 m. széles. Az előcsarnok szintájáról, az üléstermek niveaujaig 74 lépcsőfok visz fel. De minő lépcsőfokok? Amelyeknek minden darabja 5 m. 80 cm. hosszú. Fe- hórszinü monolith karszt-márvány. A menyezetet egy-egy oldalon felváltva négy oszlop és ugyanannyi pillér tartja. A pillérek sárga szinü szt. Gi- rolanus márványból valók, az oszlopok színe pedig sötét-piros, svéd gránit. Ezek az oszlopok egy darab gránitból vannak kifaragva és darabonkinti költségük mintegy 3000 frt. Az oszlopokon apródok vannak elhelyezve, a kezükben tartott vánkosokon a magyar koronázási jelvényekkel. Á menyezetet Lotz mester hatalmas három freskója díszíti, melyek közzül a középső Magyarország nagy címere szárnyas angyaloktól tartva. A lépcsőn felérve a káprázatos pompájú kupolacsarnok tógád bennünket. A hatalmas kupolát 18 sárga szinü márvány pillér tartja, melyeknek alapterülete 4 méter. Égymástól való távolságuk 3 m. A kupola átmérője 24 m. magassága 26 m. A pilléreken 18 magyar király szobra nyert elhelyezést jobbról balról apródoktól kísérve. A pillérektől a kupola csúcspontja felé futó bordák metsződéseit a magyar szt. korona kapcsolt országainak címerei díszítik. A. kupolacsarnok padlómagassága felett közel 10 méter magasban fut körül a galleria, melyet hármasosztásu páholyok alkotnak. A csúcsban oly hatalmas arányú csillár vau elhelyezve, hogy benne az alsó izzó testek megigazitásához csigalépcsőn lehet lejutni. A gazdag szinpom- páju és dús aranyozásu kupolacsarnokot 18 — két méter széles és 9 méter magas üvegfestésü ablak világítja meg. A padozat, sárga piros, szürke és fekete, tükörsima márványlapokkal van burkolva. Ebben a csarnokban lesz majd elhelyezve királyunk és diesőemlékü Erzsébet királyasszonyunk együttes fehér márványszobra. Célja e fennséges pompájú csarnoknak, hogy a két ház együttes ülését tarthassa benne, illetve, hogy az országgyűlések hivatalos megnyitása itt történjék. Jobbra-balra a csarnokot körül vevő folyosóból hatalmas szárnyasajtókon az úgynevezett lobbikba ju tunk. Ezek a kupolacsarnokot a két ülésteremmel kapcsolják össze. A csarnoktól jobbra a főrendek ülésterme van beosztva a hozzá vezető lobbival. Ennek boltozatát díszíti Vajda Zsig- mond festőművész három nagy freskó- képe. Emese álma, Hadúr kardja és Buda halála. Négy hatalmas piros márványoszlop tartja a boltozatot, melyeken díszes aranyozásu baldachiuu- mok alatt allegorikus szoboralakok nyertek elhelyezést. Az oszlopok közt kényelmes pamlagok kínálnak pihenőt, az ide csoportokba válható főrendeknek és képviselőknek. A lobbi közepén két hatalmas aranybronz-csillár áll, szintén pamlaggal körülvéve. Teljesen hasonló kiképzésű a képviselőház lobbija is, amelynek boltozatán a három nagy freskó-kép ábrázolja azt a jelenetet, amikor szt. Istvánhoz Astrik a pápától hozott szt. koronával megérkezik, és amikor Nagy Lajos király a kassai székesegyház építését elrendeli. A két ülésterem közül minden tekintetben a legsikerültebb a főrendiházé. 300 ülőhelyre van berendezve, kényelmes barna bőrülésekkel. A tél körszerű teremben a padsorok mögött még tágas közlekedő hely van. Az elnöki emelvény két méter magas s a két házban egymással szemközt úgy van elhelyezve, hogy nyitott ajtók mellett, az elnökök egymást láthatnák. Az emelvénytől jobbra lévő freskókép az „Aranybulla,“ balra a „Moriamur“ jelenetet ábrázolja. A hallgatóság számára két egymás feletti galléria szolgál. Az alsóban két sor kényelmes üléssel, a felsőben négygyei. Az elnöki emelvénytől balra, az alsó galleriának hozzája legközelebb eső részén nyertek elhelyezést az újságírók. Ez a hely bizony kissé mostoha, mert innen az egész házat áttekinteni még az első sorban lévő újságírók sem tudják, amennyiben kilátásukat a parterre a galéria könyöklője teljesen elveszi. Hasonló elrendezésű a képviselő ház ülésterme is. Itt a hiba még annyival lett nagyobb, hogy az egész ülésterem szűkre lett szabva. Itt 450 ülőhely van ugyan, d) a két utolsó sor elhelyezése oly mostoha, hogy azok elseje a gallériát hordó zömök pillérek közé, másodikja pedig e pillérek mögé került már. Ez a körülmény képezte az egész épület lebírálására az egyetlen okot. Pedig a hibáért nem az építész okolható, hanem az a bizottság, mely a tervezés alapjául szolgáló programmban a ház számára ekkora alapterületű helyiséget kívánt meg a tervező építésztől. A kiképzése úgy a kupolacsarnoknak, mint a két ülésteremnek oly gazdag, hogy csak az aranyozása maga, mindeniknek mintegy 30 ezer forintba került. Mindkét ülésterem menyezete remekül tagozott és festett famenyezet. A termek magas oldalvi- lágitást kapnak. A főbejáró felett a város felé néző homlokzaton nyert elhelyezést a delegáció terem. Benne Dudits hatalmas freskó-képe, a koronázás utáni kardvágást ábrázolja az eskütéri dombon. Erősen goblin hatású kép, melynek tónusai igen szépen harmonizálnak az ülésterem színeivel. E teremmel szemben a Dunai homlokzaton nyert elhelyezést a mindkét házhoz egyaránt tartozó Buffet terem. Oldalsó hosszú falán magyar vázak freskóival. Ezek között Vajda Hunyad és Viseg- rád vára kiválóan szépen sikerült. Az öt kép azonban túlságosan nyugta- talanná teszi a terem hatását, mert azokat egymástól semmi fal terület nem választja el. A Buffet két végén van a balatoni halászat és a Bölényvadászat cimü két hatalmas freskókép, mely szintén erős támadásokra szolgáltatott alkalmat. Ugyancsak itt csoportositvák a társalgók, iró- és olvasó szobák. Az üléstermek mellett vannak az elnökök és háznagyok fogadó szobái és hivatalos helyiség, mig a miniszteri szobák a delegációs-terem körül vannak beosztva és teljesen külön lépcsőházakkal ellátva. Hogy az épület kolosszális nagyságát kiemeljem, megjegyzem itt, hogy parlamentünknél csak egyetlen nagyobb ilyen épület van a világon s ez a londoni parlament. Az udvarok nélküli beépített területek szerint a legnagyobb parlamenti paloták: London 20.846 m.2 Budapest 15.327 „ Bécs 14.106 „ Washington 11.889 „ Berlin 11.200 m.2 alapterülettel. Az épület előirányzott építési költ sége volt a következő: Építés, berendezés és díszítés uélkül 9 millió 500.000 frt. Belső berendezés 2 millió frt. Az építés tartama alatt a városi vízvezeték dí jazása 250.000 frt. Adminisztrációs költségek 300.000 frt. Az építész tiszteletdija 450.000 frt. Összesen 12 millió frt. Ezen előirányzatot azonban jóval túllépték az épitésközben szükségesnek mutatkozó változtatásokkal, mert a teljes befejezés után közel 20 millió forintra fog rúgni az építési költség. De ez nem is csoda, hiszen csak a betonirozási munkálatok dija is hatalmas összeg. Mert az egész épület 2 méter vastag beton rétegen áll. A betonirozási munkálatok éjjel-nappal, minden megszakítás nélkül folytatva, negyedfél hónapig eltartottak. Az elhasznált beton mennyisége 150 ezer köbméter, mig a benne lévő románcement maga 61 ezer köbméter. Építési költsége pedig egy millió kétszázezer forint. Még csak néhány számadatot kívánok felhozni, mert ily hatalmas alkotásnál a számok legjobban illusztrálnak mindent. A kőfaragó munkák mennyisége 30 ezer köbmétert, a lépcsőfokok maguk 20 ezer folyó métert tesznek ki. A beépített faragott kövek és ballusterek száma 5 — 5 ezer. A falazat maga téglából készült melyhez 40 millió téglát használtak el és kívülről valódi homok kővel burkolták az épületet. A boltozatok és párkányzatok falazata maga 17 és fél ezer köbmétert teszen. A vasszerkezetek anyaga 2840 tonna súlyú: Az udvarok és szellőző csatornák kiburkolására közel 25 ezer kongó téglát használtak el. Az egész épület központi fűtéssel van ellátva. Hogy az egyes termek hőmérsóke pontosan ellenőrizhető legyen, mindenütt villanyos hőmérők vannak felfüggesztve. Ha valamely helyiség hőfoka az előirt mértékre emelkedett a fűtőt csöngetéssel figyelmezteti ezen helyiség meleg bevezető csatorna szelepeinek elzárására. A szellőző csatornák főágai mintegy 4 méter átmérőjüek. A bevezetendő levegőt az épület előtti téren levő két szökőkút permetező viz- csepjein át szívják a bevezető csatornába. Úgy, hogy azok lehűlve és teljesen pormentesen jutnak az épületbe. Az épületet körülvevő tér közel 56 ezer négyzet méter. Díszítésére a fő bejáró előtt állítják fel majd Markup Géza két hatalmas oroszlán szobrát. A déli homlokzat előtt pedig gróf Andrássy Gyula lovas szobrát állítja fel még az év folyamán Strobl szobrász. Ezekben próbáltam nagy vonásokban képet adni arról a hatalmas alkotásról, amelyet nálunk oly kevéssé becsülnek meg, s amelyet a külföldi szakértők csak bámulni tudnak. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Jóváhagyott szabályrendelet. A vármegyei tisztviselők és alkalmazottak után igényelhető temetkezési járulékokról alkotott törvényhatósági szabályrendeletet a belügyminiszter, a kereskedelmi miniszterrel egyetértvén jóváhagyta. )( A községi és körjegyzők nyugdíjintézete a legutóbb tartott várm. ptári vizsgálatkor 51,325 K. 39 f.-nyi alappal bírt. )( A vármegyei Kossuth-szobor- alap vagyona ez idő szerint 5409 K. 03 f., melyben a >Zemplén«-nek múlt számukban kimutatott 271 K. 10 í. gyűjtése és benfoglaltatik. )( A lioinonnai közkórház vagyona, mely most már szintén a vármegye kezelése alatt van, 16,983 K. 65 f. Ebben 10,000 K. ért. követelésnek jelzálogjogi biztosítása és a vagyoni felelősség kimondása iránt a törvényes lépések megtétettek.
