Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-20 / 19. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Máidul 20.

ostromállapotot látott a Wckerlc-tér torkolatától végighúzódva a Szakácsy cukrászda előtt. A megtámadottak kalapjainál Dókus párti jelvényt látott. Elnök a helyszínére jött, hogy a katonaság segélyével rendet csináljon. A Szakácsy előtti ostromnál látta: Luka- csevicset, Túrái Jánost, Majoros Gyulát, Schmitt Sándort, id. Schön Józsefet, ifj. Horváth Józsefet, Landcsmann Miksát, Rein Istvánt, Bajusz Ernőt, Gomercsicset, Oroszi Sándort. Dókus- pártiak részéről a hivatalosan jelenlevő vál. elnököt, Schmidt Lajos rendőr kapitányt s úgy hiszi dr. Thuránszky Zoltánt is. Jelenlétében a vál. elnök sem tollat nem tűzdelt, sem szavazót nem húzott a Vörös Ökör felé, nézete szerint ezt nem is tehette volna, mert a hangulat izgalmában ezért tettleges inzultusoknak is ki lett volna téve.

Dr. Legeza János a Wekerle téri ostromot, előző tanúval megegyezően látta, amint a Buza-párti csőcselék mindeníéle terrorizmussal rohanta meg a bevonuló Dókus-párti szekereket és az azokon ülő választókat. Kevés idő kivételével teljes napon át a Vörös Ökör tanyán volt, nem tud róla, nem látta, hogy oda Buza-pártiak lettek volna bezárva és onnan hangos lármává) kívánkoztak volna kifelé.

Ádám Antal, aki garanyi választókkal jött a város felé, az utón a Buza- párti csőcselék részéről észlelt terrorizmust Juhász Jenő vallomásával megegyezően adja elő. A Rákőczy utcán bevonulva, miután a hid mellől a báró ’Sennyey Géza által hozott huszárság elűzte az ostromló csőcseléket, a We- kerle-térre ért 18 garanyi szekérrel, kiállt a nagy sorból és előre sietett, mert a garanyiaknak először kellett szavazni. Őket a Vörös Ökörbe való bevonulásnál, illetve a leszállásnál nem akadályozták, hogy a többiekkel mi történt nem tudja, mert a szavazóival a szavazáshoz sietett. Tanú állandóan a Vörös Ökörben időzött, nem látta, hogy oda Buza-pártiak be lettek volna zárva és onnan lármázva kívánkoztak volna kifelé, a kipu különben sem volt elcsukva, csak éppen be volt téve s belülről és kívülről egy-egy ember tartotta.

Dr. Rosenthál Sándor Dókus párti bizalmi férfi a Vörös Ukör hátsó kapuját, mivel a garanyaiknak már szavazni kellett, feltörette. Ez reggel 9 óra tájban történt s tudomása szerint a hátsó kapu egész napon át nyitva állott. A választás napján délután látta, amint dr. Fried Lajos és még két Buza-párti kortes, egy kődmönös tót embert a két karjánál s a gallérjánál fogva erőszakkal a városháza kapuja felé vittek. Amint meglátta vál. elnököt, figyelmeztette : ne tűrje hogy a választókat erőszakkal vigyék szavazni. Választási elnök erre közbelépett a legudvariasabban felkérve őket a rendre, előbb ellenkeztek, aztán elbocsájtották az említett választót, aki azután eltávozott. Vál. elnök azon időtájban volt a helyszínén, midőn Miklósy István küldött- ségi elnök jelentést tett arról, hogy a Dókus párti választókat a Búza pártiak bántalmazzák.

Ligeti Ignác a Korona utcában, ahol 20 Dókus párti szavazó haladt el, látta, hogy az utolsót ütlegelve a kalapját leverték, az illető azután feltéve kalapját nem merte többé oda tenni a Dókus tollat és úgy haladt tovább.

Arnótvalvy Tivadar a délelőtt és nagyrészt a délután folyamán megfigyelte a kordonokat, melyek egyike ablaka előtt volt felállítva, azon mn denki, asszonyok, leányok és bárki tekintet nélkül szavazói jogosu'tságára, úgy a délelőtt, mint a délután folyamán szabadon közlekedhetett. A másik kordont, mely a megyehaza előtt volt felállítva, megfigyel e s ott szintén azt tapasztalta. Este a Búza-párt szóbeli inzultusokkal terrorizálta a megyeház kapuján át haladó Dókus-pártiakat, teljesen elözönlötte a bejáratot, úgy hogy intézkedés miatt felüz.nt a vál. elnökhöz, aki többszöri figyelmeztetés után kiürítette a kapu előtti helyet. Látta amint bevonuláskor a Búza pártiak egy Dókus-párti szekeret megrohanva ütlegelték a benne ülőket s mikor ezek szembeszáltak és ellenkeztek felugrottak a szekérre, egyikök megragadva a gyeplőt a kocsik közé vágva az o torral elhajtott.

Szerdán ismét kijutott e szenzációból Lovas Árpádot 4—5 óra tá - ban a Rieder ház előtti kordon nem akarta keresztü bocsátani. Ekkor látott a Vörös Ökör előtt egy nagyobb csoportosulást, mely nyomta befelé a kaput és ha látszott mindenfelől a nagy zűrzavaros kiabálás. A Búza nevét emlegették. Amint a Buza-pártiak a kaput benyomták, 4 ember kiugrott onnan és a Vadászkürt felé tartottak.

Tóth András kovácsmester midőn választás reggelén 9—V2IO óra tájban vajdácskái szavazókkal jött befelé a városba, akkor még a Széchenyi-téren katonai zárvonalak nem állottak, akadály nélkül jutottak a Vadászkürtig. Később hogy hány kordon volt, nem igen figyelte meg, látta, hogy Schmiedt rendőrkapitány a Rieder-ház előtti kordonnál már ekkor leszállásra szólította fel a Vadszkürtbe induló szavazókat, akkor már a szekerek ott nem mehettek keresztül. E'. ellen tanú felszólalt, de eredménytelenül. Az előtte felmutatott hirdetményt nem olvasta. Hogy a kérdéses szekeren Buza-pártiak voltak, tudja a tolláikról, hogy kik és hová valók, azt nem tudja.

Barna Ferenc a vilyiek elébe ment, a szekerükkel jött a városba, szabadon a Vadászkürtig, innen mintegy 7 fuvarossal a szekértanyára, onnan már a 7 fuvarossal nem jöhetett vissza a megyeházi kordonon, hanem körül kellett jönnie a Petőfi-ulcán a Rieder-ház előtti kordonon, ahol szabad volt a közlekedés és igy bejutottak a Vadászkürtbe. Tanúnak nincs választói jogosultsága.

Ozabiner István nem tudja, hogy a kordon élelmiszert hozó szekeret feltartóztatott volna, csak Bokrostól hallotta, hogy panaszkodnak éhség, szomjúság miatt. Arról, hogy vál. elnök szekeret feltartóztatott volna, vagy tollat húzogatott volna, nincsen tudomása.

Gyüre István Schön Sándor ésísa kereskedősegédje valóságos akrobatának tüntette lel vál. elnököt. Eskü alatt vallotta, hogy vál. elnök megfogva egyik kezével a szekeret két szekérről 8 Buza-párti vidéki választót szedegetett le egymásután, a szekér túlsó oldaláról is, és terelte be őket a Vörös Ökörbe. (Még a derék választók ellenkezése dacára is képes volt erre a vitéz cselekedetre.) A tollak hu- zogatását nem látta

Czukker Jenő cipész, délelőtt szabadon járhatott a kordonokon keresztül, délután már nem, de kivételesen akkor igen amikor Fuchs Jenő utasítására Búza Barnához a lakására ment egy céduláért amelylyel Jászaitól egy hentesfiuvul mintegy 200 porció szal- lonnát vitt a kordonon keresztül be a Vadászkürtbe. A Szakácsy cukrászdával szemközti járdán látta, amint vál. elnök egy szekeret feltartóztatott, a gyeplőszárat megfogta, a vörös tollat a kalap mögül kihúzva helyébe nemzeti- szinü tollat tűzött oda, amelyet az überziegerje oldalzsebéből vett elő.

A mai csütörtöki napról szoló tudósításunkat a következő számunk közli.

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

)( A vármegyei Hivatalos Lap

iránt több oldalról hozzánk érkezett tudakozódásra feleletül itt adjuk közre, hogy a »Hivatalos Lapc-ra bizottsági tagok és nem vármegyei hivatalok is előfizethetnek évi hat koronával, mások 8 koronával. Az előfizetést a vármegye pénztárába (és nem a »Zemplén* kiadóhivatalába) kell beszolgáltatni.

)( A Ludovika-Akadémiába készülő ifjak tájékoztatása végett hírül adjuk, hogy a Zeraplénvármegye részére tett, Bütler János gróftól származó alapitványos helyek közül egy az idén üresedésbe jut és arra a vármegye közönsége fog választás utján egy olyan ifjút bemutatni, aki valamelyik középiskolának VIII. osztályát az 1901—2. iskolai év lolyamán eredményesen végzi. A pályázat iránt részletes tájékoztatást nyújt a vármegyének f hó 22-én megjelenő hivatalos száma

)( Zeniplénvármegye közegészségügyi bizottsága e hó huszonhatodikén ülést tart, ahol a nagymihályi második gyógyszertár elutasítása ügyében beadott kérvény fölött fognak határozni.

)( Szabályrendelet. Sátoraljaújhely r. t. városnak a cselédek be- és kijelentéséről alkotott szabályrendeletét újból történendő átdolgozás végett leküldte a belügyminiszter.

)( Hirdetmény. Az 1902. évre érvényesített házbér- és házosztály adó kivetési lajstrom a városi adóügyosztályban folyó évi március 20-tól március hó 28-ig köaszemlére kitéve tar- tatik, miről az érdekeltek azzal értesit- tetnek, hogy ezen kivetési lajstromot fenti határidőben a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetik s hogy azon adózók, kik ezen adónemmel első Ízben vannak megróva, az adókönyvecs- kéjökbe történt bejegyzéstől számított 15 nap alatt, azok pedig, kik ezen adónemmel már az előző években is meg voltak róva, a közhírré tételt követő 15 nap alatt élhetnek felszólamlással s felszólamlásaikat a városi tanácshoz adják be. Elkésetten beadott felszólamlások hivatalból fognak visz- szautasittatni. Sátoraljaújhely város, 1902. évi március hó 17-én. Székely Elek, polgármester.

HÍREK.

Március 15.

— március 20.

Egyre érkeznek szerkesztőségünkbe azok a hazafias szép tudósítások, amelyek a vármegye egyes városaiban lefolyt lelkesítőén szép március tizenötödiki ünnepélyekről beszámolnak.

#

Varaimon a nagy idők emlékéhez híven ünnepelték március 15-ét. Féltizkor a rk. templomban Strasser Antal a város hazafias plébánosa tartott isteniszteletet s a polgári dalárda a magyar mise-énekeket, majd a Himnuszt és a Szózatot zengedezte. Meglátszott az ünneplő közönség arculatán, hogy a magyarok Istenéhez e napon mily híven és igazán fohászkodik. A Himnuszt és a Szózatot az egész közönség a dalárdával együtt állva énekelte. A rk. templomból az egyesült protestáni egyház istenitiszteletére az áll. isk. nagytermébe vonult a közönség s itt Lörincz János Mernyik hazafias papja lépett az Urasztalához, hogy hirdesse az igét, a nemzeti felujulás magasztos, szent munkáját. Este 8 órakor a fehér asztal körül gyűlt össze az ünneplő közönség a Korona vendéglő emeleti nagytermében. Ritkán látott még annyi ünneplőt a nagyterem, mint amennyi a jelen ulkalommal gyűlt falai közé. A vidék és a város volt itt képviselve, a később érkezők helyet is csak nagynehezen kaptak. A banket a kaszinó rendezése s különösen dr Kasztriner László kasz titkár buzgól- kodása mellett jött létre, ezért gondoskodva volt ünnepi szónoklatokról is. Az ünnepi szónoklat remekét mondta dr. Csőke József urad. központi igazgató nagy hatással s az elokvencia nemes tüzével. Meghajtotta benne zászlaját a nemzeti nagyság ama történelmi ritka jelensége előtt, mely a 48-as napokban oly messze bevilágított Európa népeinek a hazaszeretet szent fűzével — Utána Diószeghy János főszolga- biró gyönyörűen ecsetelte a márc. 15-ét, áldozott ama szellemi harcnak, melyet akkor a főváros ifjúsága megvívott. Fohászkodott Petőfi megdicsőüh szelleméhez, tekintene le a magasból az őt ünneplő közönségre s erősítené meg hazaszeretetében. A hazafias hévtől áthatott beszéd kiterjeszkedett a nagy idők minden kiemelkedőbb részletére.Füzesséry Pál, a szavalati művészet mestere, megkapó elevenséggel s oly művészi ihlettel

szavalta el az »Eg/ gondolat bánt en gémét« cimü költeményt, hogy dörge-" delme* taps és éljenzés kelt a nyomában Több lelkes tószt hangzott el még ezek közt Füzesséry Pal a jelenlevő honvédeket, Léderman Adolf 48-as honvédet. Diószeghy Zékány József és Raksányi Pál volt 48-as nemzetőrökkel, Gazé0 Péter olasz nyelven szavalt egy saját szerzeményű Petőfit dicsőítő költeményt. Úgy fél 11-kor a szózat elzengése után a fiatalság táncra perdült s éjfélutánig járta pompás jókedvvel. — így áldozott Varannó polgársága az örökké nemzeti ünneppé avatott nagy napon.

Tokaj közönsége hazafias lelkesedéssel ülte meg már évek, sőt évtizedek során át március 15 ének magasztos ünnepét. Nem maradt a többi ünnepségek mögött az idei sem. A nagy nap reggelén a magánházak jó része, a városháza a magyar királyi postahivatal épülete is szászlódiszben pompázott. Az ünnepség már délelőtt 11 órakor kezdetét vette a kaszinóban, hol hazafias beszédekben, szavalatokban s a vegyes kar gyönyörű alkalmi énekszámaiban volt alkalma gyönyörködni a rendkívüli nagyszám ban egybesereglett előkelő közönségnek. — Az ünnepség második része délután 4 órakor a főtéren folyt le, hova zeneszóval, zászlókkal, a kisto- kaji körrel egyesült nagy tokaji pol- polgári körrel, vonult fel a közönség, a menetben részt vett az önkéntes tüzoltó-testület zászlóval s a polg. énekkar is. A nemzeti diszszel alkotott tribünről Horváth János ref. lelkész szép alkalmi szónoklatban méltatta a nagy nap jelentőségét, Honéczy Géza, Kozlik István, Vajthó Tivadar pedig szavalatokkal élesztette a polgárok szivében a hazafias lelkesülés tüzét. A polgári énekkar hazafias dalai is méltó tetszésben részesültek. Az esti órákban ősi szokás szerint nagy áldomás és táncmulatság volt úgy a nagytokaji, mint a kistokaji körben.

Nagymihályon Március idusának kegyeletes szent ünnepét lelkesedéssel ülte meg Nagymihály város közönsége. — Az állami iskola minden osztályában a tanítók méltatták a nagy nap jelentőségét s a gyermeksereget hazaszeretetre buzdították, — a gyermekek hazafias költeményeket szavaltak s énekeltek. A Kaszinó-egylet a »Kos« vendéglő éttermében tartotta az ünnepséget, rendezek társasvacsorát, melyen a város és vidék intelligenciája körül 58-an vettek részt. — Az első fogásnál fölemelkedett Polányi Géza kir. közjegyző s szép előadással, költői idézetekkel s ifjú lelkesedéssel tárta szeműnk elé a nevezetes nap lefolyását. Dicsőítette a »szabadság, testvériség egyenlőség« megteremtőit: Kossuth Lajost, Jókai Mórt, Vasváryt Petőfit stb; utána Kozlay József pazdicsi lelkész mondott szépen átgondolt beszédet, fejtegette a vívmányoknak az ország- és társadalomra való hatását. A társaság a késői órákban oszlott el. — Ünnepet tartott az ellenzék is, még pedig a »Csillag» szállóban, hol Szemere Géza lasztoméri földbirtokos mondott igen szép ünnepi szónoklatot.

— Személyi hir. Mártonffy Márton miniszteri tanácsos az iparos tanonciskolák főigazgatója, városunkban időzött ós Beregszászy István tanfelügyelővel meglátogatta a tanonciskolákat.

— Királyi adományok. Őfelsége a király özv. Reich Jánosné részére 30, Deszátnik György nechvál-polyán- kai tanítónak 30, Demeter János fal- kusi gk. lelkésznek 50, Deák Elek csicsókái gk. lelkésznek 50, Popovics Józsefnó őrmezői lakosnak 30, Skar- binecz Viktor or.-bisztrai ny. tanítónak 30, Viszloszki Antalné homonnai lakosnak 30, Waskovics Antal loinnai gk. lelkésznek 50 korona segélyt adományozott.

— Esküvő. Székely József pénzügyi fogalmazó e hó J 9-én lépett házasságra Kis-Kövesden Benkő Matild- dal, özv. Benkő Jánosné ottani birtokos leányával.