Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-09-01 / 35. szám
nyilatkozást nyert e tényekben ! Beigazolást nyert ama hitünk is, hogy Amerikába szakadt véreink megmaradnak még a kivándorlásban is magyaroknak és a messze külföldön is szeretik magyar hazájukat. Hogy ez a szívós ragaszkodás ne lazuljon és elhagyatottságában érzéketlenséggé ne fejlődjék: tartsuk fel velük az összeköttetést! Lelkészek, tanitók! Ne hagyjuk magukra Amerikába szakadt véreinket! — A Kossuth-szobor bizottság — írja tudósítónk Tokaj községből — a f. évi aug. hó 25-én, Lajos-napján, a „Vár“-ban, a vármegye székhelyén Sátoralja-Ujhelyben állítandó Kossuth-szobor javára, sikerült népies mulatságot rendezett. Képviselve volt itt községünk minden rendű és rangú osztálya szokatlan nagy Számban. A mulatság tombolával is össze volt kötve, melyhez a tárgyakat Tokaj lelkes lakossága ajándékozta. Volt konfetti s tűzijáték is. Csapra verve állott tokaji bor is, melyből jó pénzért kedvére ihatott mindenki; szép hölgyek pedig a szobor javára szivart s cigarettát árusítottak. — A vigalom kivilágos kiviradtig tartott. Jelen volt az ünnepségen Bemátli Béla, kerületünk orsz. képviselője .is, ki, más jó szónokkal együtt lelkes bészédekben buzdította a népet hazaszeretetre, hűségre a trón iránt és ragaszkodásra a nagy elődök szent emlékéhez. A mulatság számadása még nincs kész, hanem a jelen volt publikum népes volta miatt azt gyanítjuk, hogy jókora összeggel fog általa a szoboralap gyarapodni. — Megbízatás. Rácz Lajos dr. sárospataki tanár, lapunknak is kiváló munkatársa, meg- megbizást kapott Max Henrik dr. lipcsei egyetemi tanártól, hogy az Überweg-Heinze-féle nagyhírű bölcsészettörténetnek („Grundriess der Geschichte der Philosophie“) a magyar íilozófia történetére vonatkozó részét dolgozza át a IX. kiadás számára. — Eljegyzés. Spitzer Jónás zsérei lakos e napokban jegyezte el Beck Ilonkát Erdő Bényén. — A felső-zempléni ev. ref. egyház megye ez évi őszi közgyűlését a f. évi aug. hó 29-én Lasztomér községben Hutka József esperes és Bernáth Elemér kir. táblai elnök, e. m. gondnok kettős elnöklete alatt tartotta meg. Jelen voltak: Fejes István, a költő-pap, Dókus Ernő és Gyula cs. és kir. kamarások, Lónyay Gábor gróf e. m. vil. tanácsbirák, Péter Mihály főjegyző és Réz László papi jegyzők, Ujj István, Bernáth Aladár és Dókus László világi jegyzők ; Kozma Antal, Tudja Mihály, Mándy István, Bes- senyey István vil. tanácsbirák, Kazinczy Artur, Virág József, Szemere Géza, Soltész Gyula, Kol- lonay Tamás lelkészek, illetve főgondnokok, nt. id. Keresztury József a.-zempléni ev. ref. egyházmegye nagyérdemű esperese, mint vendég s ezenkívül vagy 60 főre menő lelkészi és tanítói karból álló egyén, kiknek neveit nem sikerült feljegyeznünk. — Ujj István h. esperes megható imával nyitotta meg az ülést; az éneket Berecz Ottó, migléczi tanító kisérte a szép uj orgonám Ez után magyarhoni egyetemi ev. ref. egyházunk büszkesége, oszlopos alakja, Bernáth Elemér debreczeni kir. táblai elnök, e. m. gondnok, Hutka József újonnan választott esperest a tőle megszokott lendületes, magvas beszéddel hivatalába beiktatta. Utána Péter Mihály gál- szécsi pap, főjegyző, az egyházi, tudományos irodalom jelese, intézett szívhez szóló szép beszédet az espereshez, ki felmenvén a szószékbe, lelkes hangon elmondott programszerű alkalmi beszédével a díszes közgyűlést a szív mélyéig meghatotta. Beszédéből kisugárzott a haza és egyháza iránt érzett forró szeretet, az iskolának és néptanitásuak a magyar nemzeti kultúra előrevi- telében való fontos szerepét, bölcsen körülírta, s az egyház e veteményes kertjének és munkásainak gondozását megígérte s erre a gyűlés tagjait is buzdította. Tőle a magyarosítás terén sokat várhatunk, mert nemcsak hogy a ruthen nép viszonyait legjobban ismeri, de az ő fáradságot nem ismerő, lankadatlan tettereje, lelkesedése, báuóczi nagy egyháza körében a siker koszorúját számára már eddig is biztosította. (Éljen soká! - Szerk.) Az egyházm. kebelébe felvétettek tanítóul Berecz Ottó és Bottka Lajos- okleveles tanitók, kik hivataluk lelkes, hű viselésére ott nyomban feleskettettek. Gyűlés után Szemere Géza helybeli közbirtokos a gyűlés tagjainak 60 teritékü, fényes közebédet adott. Lelkes köszöntőket mondottak : Péter Mihály, Rernáth Elemér és Hutka József elnökükre, Fejes István a házigazda s családja tagjaira; Bernáth Elemér a ház úrnőjéért, Hutka József az e. m. tisztviselői, felső- és közrendü tagjaiért; Fejes István Kazinczy Artúrért. Végül Berecz Károly közéletünk, polgári és egyházi társadalmunk kimagasló triumvirátusáért, a Dókus Ernő, Gyula és László testvérekért emelt áldomáspohárt. — Hazafiul, társadalmi magasztos hivatását azon erkölcsi testület oldhatja meg sikeresen, melynek oly sok és lelkes vezetője van, mint az a zempléni ev. ref, egyházmegyének, hol, pl. Miglészen a pár száz lelket szolgáló egyházban Bessenyey István főgondnok a lelkésznek 14000 koronás palotaszerü lakást építtetett s a tanítónak is úri lakást, úri fizetést biztosított. Éljen soká! (Úgy legyen ! — Szerk) — A Kossuth-szobor javára Szinna községünkben a folyó évi aug. hó 25-én rendezett mulatság és büvészeti előadás igen szépen sikerült s az erkölcsi siker mellett az anyagi siker sem maradt el. A mulatság d. u. 3 órakor vette kezdetét a grófi parkban. A táncot ropogós csárdással Lippe Eberhard grófné Kossuth Elek főszolgabíróval nyitotta meg. Tánc után a grófné hűsítőkkel és finom ozsonnával vendégelte meg a jelenvoltakat. Ozsonna után Tolnai Simon fővárosi iró büvészeti előadásában gyönyörködött a közönség. Ennek végeztével a „Nagyvendéglő“- ben barátságos vacsora volt s utána tánc, mely csak késő éjfél után fejeződött be. A felmerült költségek levonása után a íenmaradó tiszta jövedelem 150-160 koronára tehető. (A hivatalos leszámolást a Kossuth-szobor-bizottság csak később fogja megejteni.) Jellemző, hogy a mulatságon mindössze 1, mondd egy gk. lelkész volt jelen. (A többiek, a kik lélekben valamennyien ott voltak, bizonyosan hátráltatva voltak a személyes megjelenésben. Szerk.) Felülfizettek: Kossuth Elek 10 koronát, Lehoczky Endre és Hornyák Ágoston 8—8 kor., Danes János 7, Pileczky Vilmos 6, Dely Endre, Podhajeczky Dezső és Varga János 3—3 koronát, Aczól Elemér dr., Csiszár Árpád, Dobé István. Grund József, Hericz Márton, Marton Dénes dr., Nyes- sey József, Piontek Róbert, Piperék Richard 2—2 koronát; Dely János, Freindlich Emil, Horváthy Gyula, Ignáczy Elek, Lengyel István, Müller Rezső és Pernt József 1—1 koronát. Jegyeiket megváltották: Bihary Emil 5 kor., Ger- zanics Tivadar 6 kor., Gojdics János 5 kor., Haidinger Ottó 5 kor., Petrásovits Miklós 5 kor., Schmiedt József 4 kor., Skirpán Ambrus 4 koronával. — Felolvasás. A tiszántúli ref. középiskolai tanáregyesületnek aug 27—28. napjain Karczagon tartott közgyűlésén Rácz Lajos dr. sárospataki tanár „Az évzáró vizsgálatokról“ címmel tartott felolvasást, melyben a ref. gim- náziom évzáró vizsgálatainak egyöntetű és korszerű reformját sürgette. A felolvasást a közgyűlés nagy tetszéssel fogadta, érette a felolvasónak köszönetét mondott s elhatározta, hogy e tárgyban fölir az ev ref. egyetemes tanügyi bizottsághoz..* — Tárogató-hangverseny. Bakay László tárogató mester, kinek szép és művészi nívón álló játékában már két héttel ezelőtt volt alkalmunk gyönyörködhetni, a Bock „Korona“ szálloda kerthelyiségében, Mantu Józsi cimbalomkisérete mellett, ma, vasárnap este, tárogató-hangversenyt ad, melyre felhívjuk a t. közönség b. figyelmét. — Időjárásunk. — írja tokaji levelezőnk — mely az idén egész nyáron át száraz és igen forró volt, a kánikula végén egyszeribe hűvösre és nedvesre változott. Búza s egyébb kalászos bizony szűkén fizetett, felényit mint tavaly; még szalmája sincs annyi, a mennyi kéne, a mi annál szomorúbb, mert széna sem termett csak fele mennyiségben, a sarjuból sem lett az egyre tartott szárazságban semmi sem. Ez az oka aztán, hogy a teleléstől féltében mindenki igyekszik a lábas jószágán túladni, s ez-ismét a marha árát szorítja le annyira, hogy csaknem ajándékba lehet szarvasmarhát kapni. Szerencse, hogy legalább a szőlő ez ideig igen jól áll; már július végén érett volt a Jakab-szőlő, a gohér, a hőségben a szemek fejlődése kissé hátramaradt, azonban az ujabbi esők és hűvös éjjelek hatása alatt páratlan szépen kifejlődőit; most csak pár csöndes eső s meleg ősz neki : lesz bor, lesz asszú, ha — Isten is úgy akarja. Bizony elférne már rajtunk egy bő szüreti S a Hegyaljának nem is kívánunk egyelőre mást, mint: apáinktól hallottuk „Adjon Isten bő szüretet, jó kupecet, nagy csizmát!“ — Agyonlőtt erdőőr. Nagy bűneset tartja izgalomban a szomszédos Csarnahó falut. Iva- nóczki János erdőőr és Takács András, a kis- toronyi hegyközség őre, régibb idő óta sanda szemmel néztek egymásra, a mi onnan ered, hogy Takács többször rajta kapta Ivanóczkit és társait, hogy a tilosban járnak s ilyenkor rendszerint feljelentette őket. A múlt hó 27-én este a két ellenség Csarnahón találkozott egymással, aminek az lett a vége, hogy Ivanóczki megtámadta Takácsot, mire ez fegyverét válláról lekapva, Ivanóczkira lőtt és lábát megsebesítette. Evvel még nem volt vége az összetűzésnek, mert Ivanóczki késsel üldözte ezután Takácsot, a ki, fenyegetett helyzetében, visszafordult s fegyvere másik csövéből lőtt Ivanóczkira úgy, hogy ez szivén találva halva bukott a földre. Takács másnap reggel önként jelentkezett a kir. ügyészségnél. * E közgyűlés annyiban is nagyon fontos volt, a mennyiben kimondotta a nevezett egyesületnek országos ref. tanár egyesületté való átalakulását; a sárospataki ref. főiskola tanárai, kevés kivétellel, mind beléptek az uj egyesületbe. Szerk. Ugyanazon nap Keresztesy Lajos t.-széki vizsgálóbíró a t.-széki orvossal a boncolás és nyomozás megejtése végett a helyszínére utazott. — A „Zemplén“ 1902. évi naptára, mint már jelentettük is, szedés alatt van és előreláthatóan a f. évi okt. hó közepe táján elhagyja a sajtót, hogy mint volt eddig tizennyolc éven át, ismét házi barátja s hogy. úgy mondjuk Bii- dekkerje legyen Zemplénvármegye közhivatalainak nemcsak, de minden intelligens családnak is Zemplén vármegyében. Naptárunk e tizenkilencedik évfolyamának szerkesztését is a „Zemplén“ szerkesztője volt szives magára vállalni. Kéziratok a naptár részére hozzá — legkésőbb a f. évi szept. hó végéig küldhetők. A „Zemplén Naptáráénak kiadóhivatala. — A javíthatatlan. Boda Jánosné Uj- virág (áliász: Novikmecz) Anna alsó-regmeczi napszámosasszony, habár 65 esztendő nyomja már elkónyszeredett vállait és tizenöt év alatt hol hosszabb, hol meg rövidebb ideig, de sokszor szívta s mindig lopás miatt a börtönök dohos levegőjét, még mindig meg nem javult, hanem javíthatatlan visszaeső tolvajnak bizonyult. A pénteki heti vásárban is addig ólálkodott Klein Lajos bazáros sátra körül, a mig egy tucat pakfon-kanál kabátja alá nem került. Ezúttal vesztére, mert tetten érték s a rendőrségre kisérték. — Magántanitás. Egy helybeli jeles tanító a magyar-, német- és francia nyelvben, valamint a nép- és polgáriskolai tantárgyakban lecke- órakat ad. Bővebbet a kiadóhivatalban. — Lopás. A múlt aug. hó 29-én este ismeretlen tettes Hirsch Albert Kossuth-utcai lakásának nyitott előszobájából egy tarka női felöltőt, egy női sötétkék gallért, egy piros női kalapot és egy fehér batiszt blúzt ellopott. A rendőrség a tettest nyomozza. — Azon szükséglet anyagokban, melyek a testnek állapotát fenntartják egészségben úgy, mint betegségben, a táplálkozás által eszközöltetik, mely nagyjában már három anyag- csoportra osztható : fehérnye, zsiradék és szén- hydrátokra (vagyis keményítő és cukortartalmú anyagokra.) A legfontosabb az élet fentartására a táplálék fehérnyéje, melyet semmi másféle tápanyag nem képes teljesen pótolni. Ujjabb időben a vegyipar a fehérnye készítmények egész sorozatát állította elő, melyek arra szolgálnak, hogy a tápanyagok lehetőleg tömött alakban, gyenge gyomornak is hozzáférhető módon jussanak a szervezetbe. A legkiválóbb és legismertebb ezen készítmények között a könnyen oldódó íz- és szagnélküli Samatose. Kizárólag a húsnak azon sóit és fehérnyéjét tartalmazza, melyek a test telepítéséhez szükségesek, mégpedig köny- nyen felszívódó alakban, azonnal részt vesz a táplálásnál és már rövid haszpálat után izom- és súlyszaporulatot eredményez. Mivel pedig a Samatose még nagy mértékben étvágygerjesztő is, gyengélkedő és lesoványodott egyéneknek, bármily korban, különösen lábbadozóknak ajánlható erősítő szerül. Irodalom. Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1901: évi, egyszersmind a VII. évfolyamnak szeptemberi füzete a következő tartalommal jelent meg: J. Nyílt levél a szerkesztőhöz. Irta: Friedlieber Ignác dr. — 2. Zemplénvármegye történeti földrajza. (XXXVI. közi.). Irta: Dongó Gy Géza, — 3. Zemplén vármegye politikai és helyrajzi ös- inertetése. (67. folyt.) Latinból: Matolai Etele. — 4. Történeti jegyzetek Zemplénvármegyéről. (67. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza, — 5. A megyasszai ev. ref. egyház története. (I.) Irta: Zombori Gedö. — 6. Újabb adatok ’Sennyey Pongrác br. élettörténetéhez. (IV.) Irta: Lojda József. — 7. Babotsay Izsák naplója. (20. folyt). Közli: Hubay Kálmán. — 8. Szirmay András naplója. (61. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 9 A Lónyay grófok deregnyei levéltáráról. Irta: Péter Mikály. — 10. Levelesláda. Bocs- kay-irományok, (Vili.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Az 1831. évi parasztlázadás történetéhez. Közli: Demeter Jáuos. —12. Égy adat az 1805. évi nemesi felkelés történetéhez Közli: Péter Mihály — 13. Tárca. Lórántfy Zsuzsária. (I) Irta: Szinyei Getzson. — 14. A szerkesztő postája. — 15 A kiadó póstája( A borítékon) —A havonkint 2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 kor. 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története érdekel ; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban is folytatódik a községeknek külőn-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal még szolgálhatunk. — Ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel 1 kor. 90 fillér. Folytatás all. mellékleten
