Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-09-01 / 35. szám
1901. szeptember 1. II. Melléklet a „Zemplén' 35. számához TAN ÜGY. í ZemplÉü- vánegyei Tanití-Egyesfilet hiiatalos rovata — Rovatvezető: Molnár Gyula. — Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Ujhelybe küldendők. fi tanító-gyűlések értéke. Az ember társas lény, s mint ilyen belső ösztönétől sugalmaztatva, mindig azon alkalmakat keresi, hol hasonmásával eszmét cserél s igy a mások és a saját gondolatainak egybevetéséből okulást meríthet. Természetünkbe oltott közös tulajdonságunk, hogy azon eszmék és gondolatok, melyek többek által jóknak és helyeseknek ismertetnek el, akár saját agyunk szüleményei, akár mások lelki világának a termékei, sokkal mélyebb gyökeret vernek szellemi énünkben; több bátorság- és határozottsággal hangoztatjuk azokat a megfelelő alkalmakkor, mint azon eszméinket, melyek napvilágot még nem láttak, vagy bizonyos ellenzésre talál emlitgetésük. E két indok tehát: az okulás és véleményünkben való megerősödés, vezeti a halandó embert leginkább társaihoz; ez teszi lehetővé és szükségesekké az egyleteket az anyagi és szellemi érdekek beláthatatlan mezején. És most vessük le az önzés és öndicséret minden magunkra aggatott cafrangját, s keztyűt- len kézzel lássunk annak a boncolásához, menynyire hasznosak ügyünkre és az egész emberiség ügyére, a népnevelésre, a mi egyleteink gyűlései. Mellőzve itt annak részletezését, hogy köri- és közgyűléseink rendesen mivel szoktak foglalkozni, térjünk a tárgyukra egyenest, hiszen többé-kevésbbé úgy hasonlítanak egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz. Nézzük a felolvasásokat, melyek majd mindig tárgyai gyűléseinknek. A felolvasó tanul, mikor ehhez készül, tanul a felolvasás után a kritikából, tehát reá nézve a haszon világos. A hallgatóság a felolvasás újdonságára való tekintettel figyeli azt; egy része tanul, okul belőle, más része higgadt kritikával hozzájárul a tanulságos rósz kibővitósóhez, esetleg a hibás felfogás helyreigazításához, mi által az összes hallgatóság szellemi kincsét gyarapítja. A felolvasás ezenfelül még ösztönöz a munkára és ezáltal fokozza és ébren tartja becsvágyunkat. — Gondolja ugyan valaki, hogy a felolvasást ép úgy hasznosíthatjuk, ha otthon olvassuk el a lapokból, avagy könyvekből. Nagyon téves. Az mindenesetre az illetőre, a ki elolvassa akkor is haszonnal jár, ha a felolvasás kifogástalan úgy irodalmi mint tárgyi értékét tekintve •. de mig a gyűlésén ezt a felolvasást egyszerre 70—100 ember hallja és bírálja és tanul belőle, addig az egyszerű elolvasás csak is annak az egynéhánynak használ, a kik nagy figyelemmel olvassák el. És mennyi azoknak a száma, a kik egy-egy ilyen felolvasást, ha az a lapskban megjelenik, elolvasnak?! Mennyi azoknak a száma, a kik egyáltalán nagyon keveset olvasnak, és ha már olvasnak, mulattatót koresnek olvasmányaikban és csak elvétve tanulságost ?! A gyűlés eme tárgya tehát igen sok hasznost hoz létre a lelkek világában az által, hogy szakismereteinket bővíti még a jóravaló restségünk dacára is. De nem kisebb sulylyal bír ama tulajdonsága is, hogy nagyon sok elmében felébreszti a tudás vagyát, kik aztán otthon ez ingétől hajtatva utána néznek sok oly dolognak a könyvekben, mikre különben máskép soh’se jöttek volna magoktól. Továbbá érdemei a mi gyűlési felolvasásainknak még abban is nyilatkoznak, hogy korunk szépen halad a szellemi termékek előállítása mezején s ezáltal úgy a szak, mint a más irodalom csak nyer úgy bel- értékében, mint külső számában. Második főbb tárgya gyűléseinknek a gya korlati tanitások. Én azt hiszem, nem szorul bővebb indoklásra azon szerepléséért, melyet gyűléseinken betölt. Nem képzelek hivatása magaslatán levő tanítót, ki a gyak. tanitások meghallgatásából hasznot meríteni nem tudna Nem is tagadja ezt senki, csak legyenek azok lehetőleg jók, mesteriek, sőt példányszerüek. Nem tagadom, hogy még a téves gyakorlati előadásból, illetőleg tanításból is tanulhat a kinek szeme és füle ép; de mindenesetre több haszonnal jár okulás szempontjából a mesteri. Különösen figyelemmel kell lennünk ily alkalmakkor arra, hogy lehetőleg kevés számú növendéket vigyünk a tanterembe, kiknek fegyelmezése nem rabol el sok időt a tanító rövidre szabott félórájából, nem emészt föl sok enerzsiát abból, mit a tanítás teljes kerekded egészszé tételére szán . így aztán a hallgatóság is figyelmesebb, mert g tanítás vonzó, az okulás is több oldalú, mert átlátszó egész eljárása a gyak. tanítás bemutatójának. íme, ezek a népnevelés érdekéből kifolyólag gyűléseink főbb tárgyai. Ezek mellett kis- seSb-hagyobb fontosságú ügyek fordulnak elő még gyűléseinken, melyeknek érteke különösen kartársi szellem kultiválása szempontjából nagyon becses, és ép azért méltán foglalnak helyet ott..De vannak még érdekeinket érintő intézkedések, eszmecserék, melyek egyáltalán rossz néven nem vehető tőlünk, sőt egyenes kötelességünk azokról sem feletkeznünk meg, mert létkérdésünk a népnevelés kérdése. így tehát rövid áttekintésben is arról győződhetünk meg, hogy gyűléseink nem puszta időtöltések, de hasznos és szükséges faktorai úgy a népnevelésnek, mint a tanítóságnak s ebből nem lehet más tanulságot levonnunk mint azt, hogy a gyűléseinken való minél tömegesebb megjelenésünk, hivatásunk a közügy és saját érdekünk irányában legszorgosabb kötelességünk. Zseltvay B. Reláció. (A homonnai rk. esporosi kerületben lévő elemi népiskolák relációja az 1900—901-ik iskolai tanévben) I. Cziróka-Hosszumezö. Tanítónő : Schmidt- né-Nyeste Róza. Tanköteles gyermekek száma 82. Jelen volt a vizsgálaton 68. A volt óvónő, ki mint tanítónő az I. és II. osztálybeli gyermekekkel az első vizsgálatot tette — ezen vizsgálat alkalmával bebizonyította, hogy a mily jeles és ügyes volt mint óvónő, épp oly ügyes és értelmes tanítónő is. A kezdő gyermekeket az előirt tanrend szerint szorgalmasan tanította, s azokkal a legjobb vizsgálatot tette. h) a III. és IV. oszt. tanítója: Schmidt József. Tankötelesek száma 85. Jelen volt 62. A megejtett vizsgálatkor meglátszott, hogy a tanító fáradozott és tehetségéhez képest iparkodott s igy a gyermekekkel elég jó eredményt mutatott fel. c) Nagy-Kemencze. Tanító: Jablonszki Sándor. Tanköt. sz. 145. J. v. 120. A tanító tehetségéhez képest mindent elkövetett, hogy megbízatásának és köteleségének eleget tegyen. Bámulatos a szorgalom és igyekezet, melyet a tanító ezen nagyszámú gyermekek tanításában kifejtett. A tanító buzgalma és fáradozása dicséretre méltó. d) Módra. Oki. tanító hiányában a vizsgálat nem lett megtartva. Az óvodában a vizsgálat Karácson előestéjén a legszebb eredmény felmutatásával lett megtartva. Az uj óvónő, Po- korny Györgyike, páratlan szorgalommal és buzgósággal töltötte be ezen hivatását, s megérdemli az elismerést és dicséretet. II. Felső Körtvélyes. Tanító : Pollák Gyula. Tanköt. 71. J. volt 70. A tanító mint minden évben, de különösen ez iskolai tanévben tanulóival jeles eredményű vizsgálatot tett. A vizsgálaton jelen volt nagyszámú vendégek a legnagyobb örömmel hallgatták a szabatos szép feleleteket, melyeket ezen szépen fegyelmezett gyermekek minden tantárgyból felmutattak. A tanítónak ebbeli szorgalma nem csak elösme- rést és dicséretet, de jutalmat is érdemel. III. Gőröginye. Tanító: Schvarz János. Tanköt. 73. J. volt 43. A megejtett vizsgálat alkalmával tapasztaltatott, hogy a különben is gyenge tanító — még ez évben is gyenge eredményt mutatott fel. A tanítónak ebbeli gyengeségéhez járult még azon körülmény is, hogy ott a gyermekek igen hanyagul jártak az iskolába s az elöljáróság nem volt ebben segítségére. Az iskolai tanterem sem felel meg a követelményeknek, ronda, padozatlan, nem eléggé tágas és világos. Ez igy nem maradhat, — az iskola épület átalakítása és kijavítása haladék- nélkül eszközlendő. IV. Homonna. Az iskolai vizsgálatok az itteni elemi iskolában junius hó 20—22-én lettek megtartva. Különösen ki kell itt emelnem az apácák vezetése alatt lévő leány-iskolát, melynek minden osztályú növendékei minden tantárgyból fényes eredményű vizsgát tettek. b) Jeszenö. Tanítónő: Ivancsics Etelka. Tankot. 50 J. volt 39. Ha tekintetbe vesszük, hogy ezen iskolában tanítók hiányában a tanítás hosszú ideig el volt hanyagolva, igen nagy szorgalmat kellett kifejtenie a tanítónőnek, hogy a gyermekekkel jó vizsgát tegyen, mint a milyet tett. A gyermekek persze mint kezdők, a tantárgyakból magyarul — mert a tanítónő csak is igy beszél — elég jól feleltek. A tanítónő szorgalma dicséretre méltó. V. Izb.-Hosszumező. Tanitó: Gyömbér György. Tanköt. 57. J. volt 56. Az eredmény ezen iskolában, mint mindig, úgy ez évben is igen jó volt. A gyermekek minden tantárgyból, különösen a magyarból igen szépen feleltek. A tanítónak ebbeli szorgalma és igyekezete megérdemli a dicséretet és jutalmat. YI. Leszkócz. Iskolák és tanítók hiányában úgy az anya- mint a fiók-egyházakban a tanítás szünetelt. VII. Lyubisse. Tanitó: Pálmai Róbert. Tankot. 71. J. volt 68. Mig a múlt évben ezen iskolában az eredmény igen csekély volt, ez iskolai évben azonban a tanitó a gyermekekkel elég jó vizsgálatot tett. Ha tovább is igy fog haladni, remélhető, hogy jövőre ezen iskola is a kerület jó iskolái közé lesz sorolható. (Vége köv) Lehoczky Endre, Homonna egyh. kér. esperes, egyhm. tanfelügyelő. A f.-zempléni ev. ref. egyházmegyei tanitó-egyesület f. hó 23-án Gálszécsen tartotta meg tisztujitással egybekötött évi rendes közgyűlését. A tisztikar következőleg alakíttatott meg. Lelkészi elnök lett Péter Mihály gál- szécsi lelkész, világi elnök Dókus László, tanítói alelnök Várady Pál deregnyői, főjegyző Ónody Miklós málezai, aljegyző Kendecsy Pál abarai, pénztárnok Molnár István bodzás-ujlaki, választmányi tag Mizsák Péter gálszécsi és Sal- lay Simon lasztóczi tanítók. Lelkészi elnök megnyitó beszédében külösen a tanítók önművelését, az egyesületben való buzgó munkálkodást, az egyleti élet felvirágoztatását, az egylet alapszabályainak korszerű módosítását, továbbá az ismeretek mellett az egyháziasságot, a vallás erkölcsi nevelést hangsúlyozta. A közgyűlés tanácskozásának legfontasabb része volt a nyugdíj revisivó ügyében való állásfoglalás. Kimondotta az egyesület, hogy a kántori fizetésnek, melyért terhes szolgálatot teljesítenek, — a tanítói jövedelembe való beszámítása az ev. ref. tanítókra sérelmes. Lépéseket tesznek, hogy a kántortanitói fizetéstől a kántori teljesen külö- nittessék el, a kántori vonassék az egyház rendelkezése alá, az igy megmaradt tanitó fizetés az állam által egészittessék ki s ezen fizetés vétessék számításba a nyugdíj alapnál. A tagsági dijak fizetése tekintetében — melynek hanyag teljesítése gátolja az egyesületet a haladásban — kimondatott, hogy a hátrálékok dec. végéig befizetendők, ellenkező esetben megbiza- tott az elnökség, hogy a legerélyesebb lépéseket tegye meg. Iskolai beiratások. A helybeli „Carolineum“ leánynevelö-intézet, elemi és polgári iskolájában a beiratások szeptember hó 1-től 7-ig fognak megtartatni; még pedig d. e. 8—13-ig és délután 3—5-ig. Szept. 6-án és 7-én felvételi-, javító- és magánvizsgálatok, szept. 9-ón ünnepies »Veni Sancte“ és a törvények felolvasása, 10-én megkezdődik a rendes előadás. A polg. iskolában a tandíj havonta 4 kor. Az elemi iskolában egész évre 10 korona. A fráncia nyelv, mint nem köteles tantárgy, kívánatra külön 2 kor. havi díjazás mellett tanit- tatik. A sátoralja-újhelyi áll. elemi iskolában az 1901—1902. isk. évre a beiratások szeptember hó 5-étől 20-áig, naponként d. e. 8—12 óráig a következő sorrendben eszközöltetnek: Szept. hó 5, 6 és 7-én az I, — 9, 10 és 11-én a II., — 12, 13 és 14-én a III., — 16, 17 és 18-án a IV, — 19 és 20-án az Y. és VI, osztálybeli növendékek iratnak be. Az állami iskolába járó tanulók beirási díjon kívül 4 korona tandijat fizetnek. A teljesen vagyontalan szülék gyermekei szegénységi bizonyitvény alapján a tandíj fizetés alól felmentetnek. Az oltási bizonyítványt minden tanuló köteles a beiratáskor felmutatni, vagy a beoltást más módon igazolni. Kelt Sátoralja-Ujhely 1901. aug. 27. Dókus Gyula s. k., Vágó Gyula s. k., csász. és kir. kamarás, állami isk. igazgató. áll. isk. g elnök. A sátoralj a-uj helyi aut. orth. izr. hitközség elemi fiúiskolában, az ez évi beiratások szeptember hó 1., 2. és 3. napjain eszközöltetnek. Glattstem Mór, iskolaszéki elnök. A sátoralj a-uj helyi keresked. társulatnak kereskedelmi tanonciskolájában az 1901—2. iskolaévi beiratások a folyó szeptember hó 1—10. napjain lesznek az izr. iskola földszinti termében. A jelzett időn belől be nem irt tannlók mulasztóknak fognak tekintetni és mint ilyenek fognak büntettetni. j&. rovatvezató póstája,. P. M. A megnyitó beszédet tórszüke miatt követ’ kozó számunkban hozzuk.
